Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

1995. május 5., péntek Gazdaság 5. oldal A minőség kifizetődő Vásárlás? Befektetés! Lassan már mindenki min­dennel foglalkozik, akár ért hozzá, akár nem. S mivel az üzletekben első látásra nem mindig derül Jó, hogy az adott termék jó vagy éppen sem­mire sem használható, sok bosszúságnak vagyunk ki­téve. Nehéz tehát eligazodni a „minőség” útvesztőiben! Vannak azonban támpon­tok, amelyek segítenek az egyéni vásárlóknak éppúgy, mint a közületi megrendelők­nek. Ilyen például az ISO 9001 elnevezésű minőségbiz­tosítási rendszer. Attól a gyár­tótól, amelyik megkapja ezt a minősítést - s ezt feltüntetheti az áruján is -, biztonsággal vásárolhatunk. Ennek a nem­zetközi szabványnak a meg­szerzése ugyan nem olcsó mulatság, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megéri az árát. Az egyre szigorúbb piaci versenyben ugyanis jobb pozícióban van az, aki­nek a cége rendelkezik ezzel a minősítéssel. A kereskedők szerint - akik az árat és a mi­nőséget tartják a vásárlókat befolyásoló két legfontosabb tényezőnek - a vevők befek­tetésként kezelik új szerze­ményeiket. Ezért szívesebben vesznek drágább cikkeket ­autót, bútort, elektromos be­rendezést -, mint olcsóbb, de hamarabb elhasználódó dol­gokat. S, hogy mi kerül a minő­ségi bizonyítvány megszerzé­sekor százezrekbe, esetleg milliókba? Az, hogy az egész céget át kell alakítani a nem­zetközi szabvány előírásainak megfelelően. Miután ez meg­történt, még egy független céget is fel kell kérni a minő­sítő eljárás lefolytatására. En­nek munkatársai mindenre ki­terjedő ellenőrzést végeznek. Felülvizsgálják a megkötött szerződéseket, nyomon köve­tik a termékfejlesztés folya­matát, ellenőrzik a belső ad­minisztrációt, a beszerzések gyakorlatát, a beérkező alap­anyagok és félkésztermékek, de még a hibás termékek mozgatását, tárolását is. Ame­lyik gyártó megfelel a nor­máknak, az megérdemli, hogy elnyelje a rangot jelentő ISO 9001 minősítést. Persze, nem örök időkre, csupán három évre. De ha az évenként ese­dékes ellenőrzések alkalmá­val némi lazaságot tapasztal­nak a vizsgálók, a cég azon­nali hatállyal el is veszítheti a nehezen megszerzett dicsősé­get. Járulékcsökkentés a tb-nél Minél kevesebb, annál több? Legtöbb a munkanélküli Tamási térségében Meddig tart a védőháló? A kormány közelmúltban beje­lentett stabilizációs csomagjá­ban a szigorítások mellett egy éppen ellenkező hatású intéz­kedéstervezet is helyet kapott. Nevezetesen: rövid utalás tör­tént arra, hogy a tb-járulékok eddigi igen magas szintjét csökkenteni kívánják. S bár a gazdálkodók és a magánszemé­lyek már régóta szorgalmazzák ezt, mégsem elsősorban az ő kívánságuk ösztönözte a kor­mányt erre a lépésre. Sokkal inkább az, hogy maga a kor­mány sem képes befizetni a sa­ját alkalmazottai után kötelező csaknem évi 10 milliárd forin­tot. A tb-önkormányzatok sze­rint, ha a kormány eleget tenne kötelezettségének, nagyot lép­hetnének az önkormányzatok a működőképesség irányába ... A részletekről ugyan még semmi biztosat nem lehet tudni, nagyon valószínű, hogy külö­nösebben nagy könnyebbségre nem lehet számítani. Az előze­tesen felröppent hírek szerint a munkáltatók által befizetett 44 százalék 2-3 százalékkal tör­ténő csökkentése képzelhető el. Csakhogy miközben az egyik oldalon csökkenti a kormány a járulékot, a másik oldalon nö­velni szándékozik - a járulékfi­zetési alap szélesítése révén. Vagyis a tb-j árulék fizetése alól eddig mentesnek számító kate­góriákat (honoráriumok, ruha­pénz, étkezési támogatás, vég- kielégítés) is be kívánja vonni a körbe. Ezzel kapcsolatban azonban maguk az önkormányzatok hív­ják fel a figyelmet arra, hogy a gazdaság terhelhetősége már így is végső határán van. Ve­szélyes tehát újabb terheket rakni rá, mert csak a tb behajt­hatatlan kintlevőségei fognak növekedni. Több év tapasztala­tai mutatják ugyanis, hogy mi­nél kevesebb adót vagy járulé­kot vet ki az állam a vállala­tokra, illetve a polgárokra, an­nál többet hajlandók (és képe­sek) befizetni belőle.- bán ­Országszerte nő a munkanélkü­liek száma, de különösen nagy a munkanélküliség az apró fal­vakban. Mint köztudott Tolna megyében sok az olyan kis lé­lekszámú település, ahol a la­kosság korábban bejáróként a környező városok, illetve a me­gyeközpont gyáraiban, nagy­üzemeiben dolgozott betanított vagy szakmunkásként, így ezek megszűntével mintegy automa­tikusan utcára került. Amíg a gazdaság „leszálló ágban” van és nem nyílnak új üzemek, ezeknek az embereknek az el­helyezkedési lehetősége szinte a nullával egyenlő. A jelenlegi törvények szerint munkanélküli segélyt legfeljebb egy évig kaphatnak, aztán, hivatalos ki­fejezéssel élve, „kikerülnek az ellátásból”, a továbbiakban, ha szociális helyzetük indokolja, marad a jövedelempótló támo­gatás. Ezek az emberek helyze­tük kilátástalanságával tisztá­ban vannak, mutatja ezt az a demonstráció, - melyről lapunk is beszámolt -, amit az alig há­romszáz főt számláló Kalaznón lakó munkanélküliek szervez­tek május elsején, a munka ün­nepén. — A megye többi települé­sén mi a helyzet, milyen magas a munkanélküliek száma, há­nyán vannak akiknek lejárt a Hazánk alapvetően mezőgaz­dasági jellegű ország. Termé­szeti adottságai elsősorban arra teszik alkalmassá, hogy gabo­nát, zöldséget, gyümölcsöt ter­messzen, illetve állatokat te­nyésszen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy két évvel ezelőtt még a nemzeti jövedelem 12 százalékát ez az ágazat termelte meg. (Összehasonlításképpen: az Európai Unió tagállamaiban ez az arány csupán 3 százalék.) Az EU-nak azonban éppen ezért nem vagyunk vonzók. A járadéka?, - érdeklődtünk a megyei munkaügyi központnál. — Tolna megyében az ápri­lis 20-i adatok szerint a regiszt­rált munkanélküliek száma 14.914 fő volt. A megye mun­kanélküliségi rátája 12,7 száza­lék, az országosnál 1,5 száza­lékkal magasabb, - tájékozta­tott Mátyás Tibor, a hivatal Sta­tisztikai és Elemzési Osztályá­nak megbízott osztályvezetője. — Hol, melyik térségben a legmagasabb ez a szám? — A legtöbb regisztrált munkanélküli Tamási térségé­ben van, ott a munkanélküli ráta 17,8 százalék, míg a lega­lacsonyabb Szekszárd térségé­ben 10,4 százalék. — Hányán kapnak munka- nélküli segélyt? — Munkanélküli járadékot 5821 fő kap, ezek kívül 1044 fő pályakezdők munkanélküli se­gélyét. A munkanélküli járadék lejárta után jövedelempótló tá­mogatásban 6335-en részesül­tek áprilisban, 1714 fő pedig nem kapott semmiféle támoga­tást. 1994-ben az ellátásból több mint 8100 fő került ki, eb­ből 7100 járadékos és közel 1000 pályakezdő. — Mennyi a jövedelempótló támogatás összege és meddig kaphatja azt a munkanélküli? — Hogy ki szorul jövede­nyugati államoknak ugyanis az az érdekük, hogy saját terméke­iknek találjanak piacot, nem pedig az, hogy befogadják má­sok élelmiszereit. Hazánk vi­szont sem foglalkoztatási szempontból, sem pedig az ágazatból származó exportbe­vételek miatt nem teheti meg, hogy csökkentse a mezőgazda­ság arányát a termelőágazato­kon belül. Tehát pillanatnyilag nem találkoznak az EU és ha­zánk érdekei a teljes jogú tag­sági viszony kialakításában. lempótló támogatásra, azt a he­lyi önkormányzat állapítja meg. A támogatás összege valamivel több, mint hat ezer forint. Ezt a jelenlegi szabályozás szerint korlátlan ideig kaphatja a mun­kanélküli személy de ez infor­mációink szerint a jövőben kor­látozott időre módosul. — Foglalkozik-e és ha igen, akkor milyen módon a munka­ügyi központ az ellátásból kike- rültekkel? — Az úgynevezett követé­ses vizsgálattal harmadik éve próbáljuk figyelemmel kísérni azokat a személyeket akiknek lejárt a munkanélküli segélye. Az ellátásból kikerülteknek kö­rülbelül feléről vannak adata­ink, egy részük elhelyezkedett vagy valamiféle képzésben ré­szesül, többségük jövedelem- pótló támogatásban részesül. Másik felükről sajnos nincs semmiféle adatunk, ezért néhá- nyukat levélben megkeressük és kérjük, válaszoljanak arra, hogy elhelyezkedtek-e, keres­nek-e még munkát vagy már lemondtak róla, nyugdíjba men- tek-e? Mindenkinek személy szerint nem nézhetünk utána, de a kiválasztott kontroll ala­nyoktól kapott adatok alapján következtetni tudunk a több­ségre. F. Kováts Éva Legalábbis mezőgazdasági szempontból. Amíg ugyanis ők is, mi is eladni akarunk egy­másnak, addig nem könnyű a megállapodás. Egyébként pillanatnyilag bir­tokviszonyaink - a sok törpe­gazdaság - és támogatási poli­tikánk sem felel meg a nyugati országokban alkalmazott rend­szereknek. Mielőtt tehát az Unió egyenrangú tagjává vá­lunk, még nagyon sok változta­tást kell végrehajtani kapcsola­tainkban. Röviden A KERMI rendszeresen vizs­gálja a hazai kereskedelmi for­galomba kerülés előtt az import árucikkeket. A legutóbbi vizs­gálat alkalmával az autóápoló és tisztítószerek igen nagy cso­portját képezte a belga CRC Industries Europe részére vizs­gált CRC márkanevű termék­család. A 21 termékből álló ae- rosol-családban egy-két ápoló­szer szerepelt: műanyagápoló, féktisztító, szilikon aerosol, de túlnyomó többségük karbantar­tási anyag volt: különböző kon­takt aerosolok (elektromos és elektronikai csatlakozások tisz­títására), csúszásgátló, lánc­kenő, fröccsenésgátló, vágó, fúró, üregelő, szivárgásjelző aerosolok. A vizsgált termékek - egy kivételével, mely nem engedélyezett anyagot tartal­mazott - jó minőségűek voltak, a hazai választékot előnyösen bővítik. A kereskedelmi és vendéglá­tóipari egységekben az elmúlt év második felében a KERMI által lefolytatott hatósági elle­nőrzések kiterjedtek valameny- nyi árufőcsoporthoz tartozó, az adott egységben árusított fo­gyasztási cikk szemrevételes, esetenként laboratóriumi vizs­gálatára, valamint a vendéglá­tásban kiszolgált ételek, italok mennyiségére, minőségére, a higiéniás körülményekre, il­letve a fogyasztói érdekvéde­lemmel összefüggő kereske­delmi magatartás vizsgálatára. A Kiváló Áruk Fóruma meg­különböztető minősítő jel el­nyerésére 24 termékkel pályáz­tak, melyek közül 4 termék ki­vételével mindegyik megfelelt műszakilag a KÁF-jel viselé­sére. Az alábbiakban ismertet­jük a kiváló árukat: Aföldi Gabonaipari Rt.: fél és egy kilogrammos elsőrendű rizs, Tchibo Budapest Kft.: Exclusive szemes, őrölt, fine, illetve Mile őrölt és fine pör­költkávé, Hajdútej Tejipari Rt.: 1 literes 2,8, illetve 1,5 százalé­kos zsírtartalmú ultrapasztőrö­zött Milli tej, Pini-Hungary Kft.: töltött sertésláb, Kaiser Food Élelmiszeripari Kft.: Kai­ser bécsi sonka, szimentáli sonka, Karikás kolbász, szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt.: Szobi Vita-fruit sok C-vitamin- nal narancsszörp, feketeri­biszke szörp, Hungária Tollfel­dolgozó Kft.? többféle inletből konfekcionált 3-féle paplan, 1 párna, Taurogloves Export-Im­port Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft.: Gaby háztartási gu­mikesztyű. KERMI Tanúsító Címkét a Délker Rt. Bedeko cappuccino italporra és az Egyesült Ve­gyiművek Ultra Bell mosogató- szerére dolgoztak ki. Havi folyószámlakötvény Újszerű befektetési forma a piacon a havi folyó­számlakötvény. Mint nevéből is kitűnik, azok vá­sárolhatnak ebből a névre szóló papírból, akiknek folyószámlájuk van az OTP-nél. Ha azonban még nincs, de kötvényt szeretnének venni, bár­melyik OTP-fiókban nyithatnak számlát, amely­ről azonnal átutalhatják a kívánt összeget az ér­tékpapír javára. Jegyezni 10 ezer forintos címle­tekben lehet. Futamideje 30 hónap, tehát igen hosszú a többi értékpapírhoz képest. Hogy ennek ellenére minél többen vásároljanak belőle, a ki­bocsátó - a Faktorház Rt. - kedvező feltételekkel kínálja. A 25 százalékos induló kamat 30 hónap elteltével - éves szinten számolva - akár 34 szá­zalékra is felmehet. A kamatot negyedévente „ki­igazítja” a kibocsátó. Vagyis kiszámolja a 20 le­gerősebb kereskedelmi bank lakossági betétek után fizetett kamatainak átlagát és megfejeli más­fél százalékkal. Ráadásul a kamatokat havonta utalja át a tulajdonosok folyószámlájára, ahonnan azok vagy felveszik, vagy sem. Ez utóbbi esetben tovább kamatozik, az OTP által kínált feltételek­nek megfelelően. További kedvezmény, hogy a futamidő letelte előtt is vissza lehet váltani a köt­vényt. A kötvényt május 5-ig lehet jegyezni az OTP fiókjaiban. Ha sikeres lesz a konstrukció, rövide­sen újabb sorozatot bocsát ki a Faktorház. Mindenki csak eladni akar? Valuta Bankjegy- és csekkárfolyamok: Pénznem vételi eladási angol font 194,31 197,79 ausztrál dollár 88,40 90,00 belga frank (100) 425,14 432,06 dán korona 2230 22,66 finn márka 28,40 28,86 franda frank 2439 25,01 görög drachma (100) 53,72 54,64 holland forint 7831 7937 ír font 19734 201,00 japán yen (100) 14437 146,47 kanadai dollár 8830 89,88 kuvaiti dinár 410,79 418,03 német márka 87,68 89,10 norvég korona 19,44 19,76 olasz líra (1000) 72,17 73,57 osztrák schilling 12,46 12,66 portugál escudo (100) 82,75 84,15 spanyol peseta (100) 9831 100,03 svájci frank 10633 107,93 svéd korona 1631 16,81 USA dollár 12031 122,45 ECU (közös piac) 160,46 163,18 A határidős piac tapasztalatai A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a határidős piac első tapasztalatai kedvezőek. A forgalom igazi felfutása azonban fél éven belül várható. Egyelőre a tőzsdetag brókercégek mintegy negyede vesz részt a határidős ügyletek bonyolításában. Erről tájékoztatta az újságí­rókat Szeles Nóra, az értéktőzsde munkatársa a tőzsde csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Elmondta: a BÉT a jö­vőben kezdeményezi, hogy a határidős kereskedés nyitott kérdéseit jogilag rendezzék. Ilyen nyitott kér­dések merülnek fel az ügyletekkel kapcsolatos adózás terén, a számviteli nyilvántartás, illetve azzal kapcso­latban, hogy a külföldiek milyen módon vegyenek részt az értéktőzsde határidős piacának munkájában. Két héten belül egyébként a határidős kereskedésről kézikönyvet jelentet meg az értéktőzsde. Bizottsági javaslat A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásá­nak elosztásáról szóló határozati javaslathoz érkezett módosító indítványokat tárgyalta csütörtökön az Or­szággyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága. Az Gazdasági Hírek Röviden ülésen támogatott módosító indítványokkal együtt a bizottság elfogadásra javasolja a Parlamentnek az elő­terjesztést. Bérleti gondok A kereskedelmi cégek mielőbbi összefogására volna szükség, hogy a hatóságok ne játszhassák ki naponta az üzlethelyiségek bérlőit - mondta sajtótájékoztató­ján Parragh László, a csütörtökön Budapesten meg­nyílt legújabb Parragh-üzlet tulajdonosa. Véleménye szerint időzített bomba ketyeg a kereskedelmi vállal­kozások alatt, különösen a nagyvárosok központjai­ban. Ha a vállalkozók rákényszerülnek a helyiségek megvásárlására, olyan terheket vállalnak fel, amely amúgy is nehéz pénzügyi helyzetüket tovább rontja. Törleszt a Masped Ünnepélyes keretek között készpénzben fizette ki csü­törtökön a Masped Rt. MRP szervezete a Külkereske­delmi Banknak az E-hitel első részletét. Kautz István elnök elmondta: a cég részvényeinek megvásárlására az MRP-szervezet és a menedzsment közösen nyújtott be pályázatot. Az MRP a társaság addig állami tulaj­donban levő részvényeinek 51 százalékát, a me­nedzsment pedig 28,9 százalékát vette meg. Saját erő­ből 1993-ban a vezetők a vételár 25 százalékát, az MRP-szervezet pedig a 2 százalékát fizette ki, a többit hitelből pótolták. A dolgozókat és a vezetőket is tö­mörítő MRP 1,3 milliárd forintos hitelt vett fel. A tör­lesztés első 119,2 millió forintos részlete most vált esedékessé. A törlesztést a Masped eredményes gaz­dálkodása tette lehetővé. Magyar-orosz együttműködés Hajdú-Bihar megye és a Moszkva melletti Rjazany te­rület gazdasági együttműködéséről tájékozódtak csü­törtökön Debrecenben az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, valamint az Orosz Föderáció Magyaror­szági Kereskedelmi Kirendeltségének képviselői. A két megye között korábban írásban is rögzített megál­lapodás szerint az elkövetkező években ötmillió dollár értékű élelmiszeripari terméket exportálnak a Hajdú­ságból a Moszkva melletti területre. Ezen túlmenően szó van a háztartási gépgyártásban való együttműkö­désről is, a Hajdúsági Iparművekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom