Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 13., szombat Ne vedd magad túl komolyan! Diáksziget augusztus 17-24. között. Hetijegyek - az ismert helyeken - elővé­telben május 31-ig 2000 Ft., júniustól augusztus 16-ig 2500 Ft., a helyszínen 3000 Ft. Napijegy 500 Ft. Etno Szenegálból: Yousson N’ Dour Yousson N’ Dourról lesz szó, akit ha máshonnét nem, feleségével Neneh Cherryvel énekelt 7 se­conds című slágeréről, illetve az arról készült el­gondolkodtató fekete-fehér klipről ismerhetünk. A történet természetesen egy bő évtizedre nyú­lik vissza, mivel egy szenegáli énekesnek szeren­csésebb esetben ennyi idő kell e viszonylagos vi­lághír eléréséhez. Ehhez nagy lökést adott a füg­getlenségi mozgalmak és a faji elnyomás elleni harc úttörője, Peter Gabriel, aki a „fekete konti­nens” zenei kultúráját felfedezi, művészeit Euró­pába csalogatja, és ezekkel a zenészekkel saját művészetét is felfrissíti, amivel teljesen új távla­tokat nyit a progresszív rockzenében. 1982 óta több ízben nemzetközi népművészeti fesztivált szervezett. Ez volt a WOMAD (World of Music Art and Dance), ahol az afrikai és ázsiai törzsi táncosok, muzsikusok és népszínházak mutatkoz­tak be a „civilizált” világnak. Innét származik Yousson N’ Dour és Tracy Chapman is, akik 1988-ban egy nagyszabású Amnesty Internatio­nal világturnén emeltek szót az Emberi Jogok be­tartásáért. Ezt a protest-utat természetesen Gab­riel szervezte és 1988 szeptemberében a Népsta­dionban is felléptek Stinggel és Bruce Springste- ennel közösen egy hajnalig tartó koncerten. Yousson még 1986-ban közreműködött Gab­riel So című albumán, ahol csodálatos hangjával kiérdemelte mecénásától Szenegál Bob Mar- ley-ja címet. Ebben az időben Paul Simon is afri­kai zenészekkel dolgozott és Youssant is bevonta lemezei stúdiómunkálataiba (Graceland, Rhythm of the Saints). Közben énekesünk, aki egy griot, vagyis aki a szenegáli énekesek kasztjába beleszületett, önál­lóan próbálkozott szólóalbumaival. 1984 óta szinte évente adta ki lemezeit - Immigrés, Nel­son Mandela, Inédits 84-85 - míg fel nem figyelt rá a Virgin lemezkonszem. 1988-tól három le­mez jelenik meg náluk: Lion, Set, Eyes Open. A felvételek Párizsban és Brüsszelben készülnek kvázi élő felvételként otthoni, afrikai zenészek­kel. A várt anyagi és világsiker elmarad, viszont a világzenei, etno listákon már jegyzik a nevét. Miután a Virgin lemond róla, a Columbia ka­rolja fel és itt már jóval nagyobb sikereket ér el. Itt készül el a tavalyi 70 perces örömzene, a Gu­ide, a már említett 7 seconds-szal. Ez egy rendkí­vül egységes és finom produkció, mely az afrikai poposított ritmusoktól kezdve, a francia etnón át, az amerikai soulig sok mindenből építkezik. Yousson 10 tagú kísérő zenekara, a Super Eto- ile- Habib Faye billentyűssel, basszistával, a régi producertárssal és az afrikai ütősökkel (sabar, djembe, beszélő dob) - mindent megtesz a zenei sokszínűségért. A népi hangszerek mellett a fú­vósok, a szolid szintetizátorfutamok, Branford Marsalis (Sting szaxofonosa) és Neneh Cherry éneke csak tovább emelik a dalok színvonalát. (A szólóénekes hangjáról még nem is beszéltem, mivel ezt nem lehet leírni, egyszerűen hallgatni kell.) A siker és az elismerés természetesen már nem váratott magára, a tavalyi év végén Berlin­ben a Music Television európai részlegétől a 7 Seconds duettért a „művészházaspár” megkapja az év legjobb dala díjat. Szintén 1994 végén a Columbia megjelentette a The Best Of Yousson N' Dour-t, mely 75 perc­ben foglalja össze a korábbi virgines albumok legjobb pillanatait. Ajánlom mindkét említett CD-t, kazettát megvásárlásra. Izgalmas és na­gyon kellemes perceket szerezhetnek a techno-acid őrület és a kiüresedett bon józsik és légkalapácsok helyett. Sz.Z. Egy 4AD zenekar: Dead Can Dance Már bő egy évtizede létezik ez az Ausztráliából elszármazott experimentális, a világok zenéivel kísérletező duó. Tagjai - az énekesnő Lisa Gerard és az énekes, illetve multiinstrumenta- lista Brendan Perry - Írország északi részén egy kis szigeten élnek. Munkáikat Londonban a 4AD független kiadó stúdióiban, vagy valamely különös helyen - például templomban -rögzí­tik. A 4AD 1984 - első nagy­lemezük megjelenése - óta tel­jes művészi szabadságot nyújt nekik. Ennek következtében teljesen egyedi, konvencióktól mentes világzenét produkálhat­nak. Dalaikban a kelta, angol­szász népzene, az arab és per­zsa motívumok, a korai rene­szánsz világi és egyházi zene ötvöződik teljesen új minőséget teremtve. Kiadójuk a hasonló medita­tiv, álomszerű zenét játszó együttesekkel való közös mun­káikat is megjelentette. Ez az alkalmi formáció a This Mortal Coil nevet viselte, mely a Dead Can Dance, a Cocteau Twins, a Clan Of Xymox és a Modern English tagjaiból állt össze. Há­rom „szomorkás” albumuk az It ’ll End in Years 1984-ből, a Filigree and Shadow ’86-ból és a Blood 1991-ből. Közben készültek természe­tesen Lisa és Brendan saját da­lai is, melyek mai füllel is telje­sen korszerűek, időtállóak, nem úgy, mint az akkori idők futó­szalagpopja. Érdemes felso­rolni és beszerezni lemezeiket: Dead Can Dance, Spleen and Ideal, Within the Real Of A Dying Sun, The Serpent’s Egg. Legösszetettebb, a legtöbb kor és világ hangulatát, dallam­világát összefoglaló albumuk az ötödik, az 1990-es Aion, mely 35 percben egy remekmű. Az 1992-es A Passage Of A Time gyűjteménye az amerikai piac számára összefoglalja ad­digi tevékenységüket. Ezután nincs megállás, a kö­vetkező évben a Világok arca-Baraka című egészestés természetfilmhez szereznek ze­nét. Egyébként, ha már a tájak­nál tartunk, a zenekart hallhat­juk jónéhány észak-afrikai vagy arab útifilm aláfestése­ként. Legnagyobb sikerük az utolsó stúdióalbumuk, az Into the Labyrinth. A világszerte el­adott félmilliós példányszám ilyen kísérletező, rétegproduk­ció esetén méltán siker. Tavaly jelent meg a Toward the Whithin című koncertalbu­muk és a hozzá készült 77 per­ces videofilm, mely hangzását és hangulatát tekintve élőben is meggyőzőnek mutatja e párost. Ez a zene teljesen kikapcsol a hétköznapokból. Egy szépség­hibája van a zenéhez jutásnak, hogy a magyar terjesztő - HMK Music - kazettái forintban 1200 körül, CD-i pedig kétezer felett járnak. -széles­Gyantáztasd le a bajuszodat! Információink szerint, az utóbbi hetekben igen jól fogy a Nyers zenekar nemrég megjelent, Elmúltak a buta zenék című le­meze. Annál aktuálisabb, hogy feltegyünk néhány kérdést a szegedi formáció énekes-szóvivőjének, Czutor Zolinak. — Konkrétan milyenek azok a buta zenék? — Ezekre a szagos, germá- nos ízű, igénytelen magyar po- pos rockzenékre gondoltunk, ezeket hívjuk mi buta zenék­nek. Aztán egy csomó minden másra is vonatkozhat. Ez a cím- ezt gondolom, sokan sejtik - azért nem egy felszabadult örömujjongás, hiszen valójában még nem múltak el ezek a buta zenék. — A BMG szerződéseteknek számodra mi volt a legmegle­pőbb pontja? — Elvileg nem szabad ki­adni a szerződés pontjait, de igazából nem is lepődtem meg semmin. Végül is olyan kedve­zőtlen szerződés, mint ami­lyenre számítottunk. Ez nem csak a BMG hibája, mert ez az összes nagy multinacionális cégre jellemző, hogy az első­lemezes zenekaroknak gyakor­latilag kivétel nélkül nagyon rossz feltételekkel ajánlanak szerződést. Ez annyit jelent, hogy amíg a költségeik nem té­rülnek meg, addig nem nagyon A nyers Czutor fotó: degré részesedünk az eladott kazetták bevételéből. Igaz, utána sem nagyon... De Magyarorszá­gon még a jól menő zenekarok sem a lemezeikből élnek meg, hanem a koncertjeikből. — Milyen negatív, illetve pozitív visszajelzéseket kapta­tok a lemez megjelenése óta? — Megmondom őszintén, az lett, amire számítottunk. Egy-két újság megmondja a vé­leményét - mégha az esetleg hülyeség is, meg nem is úgy van -, de a lapok nagyrésze csak ilyen nagyon kedves, meg nagyon jó dolgokat szokott ró­lunk írni. Én nem nagyon örü­lök annak, hogy - magyarán szólva - csak ilyen seggnyaló cikkek jelennek meg, mert ezek nem is annyira karakteres, poé­nos írások, inkább ilyen ked- veskedők. A Magyar Narancs­ban megjelent egy lehúzó cikk, viszont annak örültem legjob­ban, még az volt a legreálisabb kritika. Ennyire őszinte kritiká­kat eddig csak a VOLT-ban ol­vastam rólunk. — Mit üzensz a közönségnek a kazetta kapcsán? — Ezen még nem gondol­kodtam, de az biztos, hogy vi­gyázzanak magukra! — Melyik a kedvenc szőveg- részleted, amit mindenkinek a figyelmébe ajánlasz? — A kedvenc szövegrészle­tem az a gyantáztasd le a baju­szodat sor, ugyanis az eredeti szöveget ki kellett cserélnünk erre. Ez eredetiben úgy hang­zott, hogy hány tál hely van a cicid alatt... -krasznai­A Balanescu Quartet kamara­koncertje a Petőfi Csarnokban Április 28-án este a Petőfi Csarnok termét átrendezték - feltöl- tötték vagy ezer székkel hogy a 90-es évek legigényesebb és talán legismertebb kortárs kamarazenekarának, Alexander Balanescu kvartettjének megadják a módját. Ez a semmiből hirtelen sikeressé vált négyes már harmadszor örvendeztette meg az értők füleit hazánkban. Az idén Győrben is felléptek. Nemsokára megjelenő új albu­mukat és a korábbi kettőt - Passesed, Luminitza - népsze­rűsítették a már említett két helyszínen. Sokan hallhattak már arról, hogy létezik egy formáció, mely három hege­dűre és egy csellóra áthangsze­relte a 70-es, 80-as évek kul- tusz-elektronius zenekarának, a Kraftwerknek a dalait. Ezzel a rendkívül meghökkentő és ér­dekes, ugyanakkor lábdobog­tató programjukkal tűntek fel három évvel ezelőtt. A zenekar vezetője román neve ellenére Angliában él, és az ottani nyitott alternatív zenei színtérben dolgozik. Péntek esti budapesti koncertjükön megle­pően sokan voltunk, mivel az ezer kiválasztott mellett még egy-kétszáz néző a falakat tá­masztotta, illetve hátul álldo­gált. Elég illusztris, ismert személyiségek is tiszteletüket tették Balanescuék művészete előtt. Például Szájer József, Ve­rebes István, Krasznahorkai László, Bakács Tibor Setten­kedő stb. Nyolc óra után néhány perc­cel kezdték el instrumentális zenéjüket, melybe néha dobgép is beszállt. Háromnegyed ki­lencig tartó első blokkjukban megmutatták, hogy mit tudnak, mit lehet négy vonóshangszer­ből kihozni, hogy izgalmas és korszerű legyen. Ebben a rész­ben volt egy igen érdekes kom­pozíció, melyben Balanescu dokumentatív beszéde is fel­hangzott. Ez azt jelenti, hogy évszámok szerint felsorolta - természetesen zenére - az utóbbi másfél évtized zivataros kelet-európai történéseit. Kezdve a lengyelországi Szoli­daritás mozgalom megalakulá­sától, a prágai csendes forra­dalmon át, a Szovjetunió fel­bomlásán és a román konduká- tor kivégzésén át, a mai jugo­szláviai, szarajevói eseménye­kig. Ezután félóra szünet követ­kezett, majd a második felvo­násban egy vendégdobos köz­reműködésével két hosszú kompozíción át még szuggesz- tívebb, még markánsabb lett a megszólalás. A siker természe­tesen nem maradt el, mire min­denki örömére egy Kraftwerk feldolgozás következett. A nagy ováció után újabb levonu­lás, majd néhány ráadást kap­tunk. Sajnos harmadik blokk már nem járt, így igen rövid, szünettel együtt egy kétórás előadásban lehetett részünk. A román népzenei motívu­mokat, a dobgépek és élő do­bok gépies, ipari noise-rockját és a mozarti romantika elemeit szerves egésszé gyúrták össze zenészeink. Sajnos több dalla­mot és ritmust már nem hallhat­tunk ezen az estén. Remélem, jövőre újabb és hosszabb mű­sorral érkeznek hozzánk. Ha lemezüket vagy kazettájukat keresi valaki, akkor egy, a szá­zadelőt idéző fekete-fehér fényképes lemezborítót válasz- szón ki, melyen egy fekete ka­lapos és öltönyös kerekarcú művész tekint (néz vissza) ránk. Széles Zoltán Megjelent a szekszárdi Hanyatt-Homlok zenekar debütáló kazettája. A tíz dalt tartalmazó anyagot a Lala CD és Hifi Center és a Metal Patkány árulja. írott képek Halál a tengereken Újabb kiadásban jelent meg a Zrínyi kiadónál Paul Herbert Freyer elnyűhetetlen könyve, a Halál a tengereken. A náci Németország tengeralattjáró flottáját bemutató mű még a hatvanas években íródott, az akkori NDK-ban, ami ha más­ban nem is, de a nyelvezeten feltétlenül érződik. Éz nem je­lenti azt, hogy nem érdemes be­lelapozni az egyébként hiány­pótló kötetbe, de egyúttal azt sem árt tudni, hogy a II. világ­háború tengeri csatáit átfogóan taglaló tanulmány - a legújabb kutatások adataival együtt - még várat magára, legalábbis magyar nyelven. Freyer könyve a kezdetektől, azaz a huszas évektől datálható titkolt, majd nyílt flottafejlesz­téstől a tragikus végkifejletig, az összeomlásig kíséri figye­lemmel az U-Boot-ok történe­tét. A német búvárhajók várat­lan sikereket értek el a háború kezdeti szakaszában, s a Dönitz tengernagy által kidolgozott farkasfalka taktika alkalmazá­sával vészesen közel kerültek az Atlanti-óceáni csata meg­nyeréséhez. A szövetségesek anyagi és műszaki fölénye azonban 1943-tól kezdődően mind nyomasztóbban érvénye­sült, s 1944 végén már hiába épültek meg a német dokkok­ban az akkori idők messze leg­modernebb tengeralattjárói: bevetésükre a támaszpontok gyors elvesztése miatt már alig volt lehetőség. Tegyük hozzá, szerencsére. -szá­ZUG-tárlat Csellóvulkánok A megkövesedett lávahangokból feltörő, kiemelkedő csel­lóvulkánok új csellószigeteket hoznak létre, melyek ismét kitörve lávahangok új özönét zúdítják ránk. Az alkotó, Sinkó István évek óta a televízió GYIK-műhely című mű­sorának egyik készítője. -BP­Fanzine: Lamentation Bechtel Ervin kollega az általa szerkesztett ’zine, a Lamenta­tion negyedik számát küldte el lapunknak. Gondoljuk, némi reklámcélzattal, amivel hajlan­dóak is vagyunk azonosulni. Szóval, a lapot a szekszárdi Metal Patkány árusítja, de a Majos V. u 159. szám alatt is érdemes érdeklődni. A lap tele van „durvasággal” - thrash, de­ath, grindcore, keresztrejtvény (!), interjúk (angol és német nyelven is), kritikák, listák - és a ’zinekre oly jellemző és talán el is várható belterjességgel. Bechtel szerkesztő ígéri, min­den banda helyet kap az oldala­kon. A negyedik szám főszerep­lői: Sickness, Parricide, Aure Aetas, Detox, Cerebral Hae­morrhage, Tracheotomy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom