Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. április 29., szombat A házasságról, a száriról és a kolostorokról India kiismerhetetlen Indiát látni, a Föld másik oldalára el­utazni csak nagyon kevés embernek adatik meg ma Magyarországon. Ép­pen ezért marad a képzeletbeli utazás, melyben India egy furcsa mesevilág­ként elevenedik meg. De vajon mi­lyen a valódi India? A kérdést annak a fiatal szekszárdi házaspárnak tettem fel, amely közel egy hónapot töltött e csodálatos kultúrájú országban. Tóth Zoltánnal és feleségével, Anna Litov- kinával beszélgettünk. — Hogy milyen India? Szerintem erre még az sem tudna egyértelműen válaszolni, aki a fél életét ott töltötte. Rendkívül sokszínű ország, mind nyelvében, mind vallásában és kultú­rájában. Egy-egy falunak önálló nyelve van, így aki pár száz kilomé­terrel odébbról kerül oda, az sem érti meg a falu lakóinak beszédét. Mi csak arra vállalkoztunk a férjemmel, hogy egy kicsit körülnézünk, ha már olyan szerencsés helyzetbe kerültem, a Nemzetközi Folklór Társaság tagja­ként Indiába mehettem, ahol a soros konferenciát tartották. A férjem elkí­sért az útra és a pár napos programot így egészítettük ki egy hónaposra. A konferencia helye egyébként India déli részén, Mysore-ban volt. Igye­keztünk több, számunkra fontosnak tartott helyre elmenni, így jártunk Be- naresben, a szent városban, vagy aho­gyan a hinduk mondják, Varanasiban. Kirándultunk a dzsungelben, megnéz­tük Delhit, jártunk a Himalájában, Darjeelingben egy buddhista kolos­torban és voltunk a Gangesz völgyé­ben is. A konferencián megismerked­tem egy férfi kollégával, aki Orirsa ál­lamból való, az általános oktatásban dolgozik, és meghívott bennünket a családjához. Elmondta, hogy Indiában a gyermekek fele nem jár iskolába, mert olyan szegények, hogy a gyere­kek munkájára, illetve az ezzel kere­sett pénzre is szükség van. Egyébként rendkívül alacsony, havi 800 forint­nak megfelelő összeget ha kapnak a munkájukért. — Milyenek az indiai városok, hogyan élnek egymás mellett hinduk, mohamedánok és visna hívők? — India zsúfolt ország, a járdán nem lehet sétálni, mert a hajléktala­nok ott laknak, az úttestet az autók mellett a riksák, a kószáló tehenek, biciklisek, gyalogosok egyaránt hasz­nálják. Az állatok odarondítanak az utcára, de ez egyébként az emberekre is jellemző. Mind emellett szelídek és türelmesek az indiaiak, nem isznak alkoholt és nagyon vallásosak. Meg­ismerkedtünk egy kalkuttai orvos-csa­láddal is, sőt meg is hívtak bennünket az otthonukba. Jómódú, polgári csa­ládnak számítanak Indiában, nagyon kiterjedt rokonságuk van, vagy har­minc gyerekkel. Szép nagy házuk volt, házi kápolnával, mosógéppel, tv-vel, videóval, hűtőszekrénnyel fel­szerelve. Nagyon érdekes volt a va­csora meghívásuk. Náluk az a szokás, hogy először csak a vendég eszik a te­rített asztalnál, majd a ház ura. A nők csak a konyhában étkezhetnek, de a társalgásban ők is részt vesznek, sőt még a rokonokat, ismerősöket is meghívták a tiszteletünkre. Sok min­denről beszélgettünk, többek között az elrendezett házasságokról is. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok leendő házas­ságát a szülők, rokonok vagy egy ke­rítő előre lerendezi. A fiatalok csak az esküvő napján láthatják először egy­mást. Szigorú feltételek alapján - pél­dául ugyanahhoz a kaszthoz kell tar­tozni, meghatározott összeget kell a lányos szülőknek kifizetni - jön létre a házasság előtti alku. Ha a leendő férj orvos vagy ügyvéd, akkor a „tarifája” legalább 30 ezer dollár. Ez is azt jelzi, hogy ekkora összeget csak egy maga­sabb kasztban élő család tud kifizetni. A válásra nem sok esély van Indiában, ehhez legalább olyan nyomós oknak kell lenni, hogy az egyik felet elmebe­tegnek minősítsék. Egyébként az éte­leik nagyon ízletesek, fűszeresek és főleg vegetáriánus jellegűek. A csir­két ugyan megeszik, de olyan kicsire nevelik, olyan mint nálunk egy veréb. A hindu nők száriban járnak, ami le­galább öt méter ruha anyag szakszerű feltekeréséből áll és gyakran viselnek különböző színű és méretű pöttyöt a homlokukon. A konferencián megje­lent hölgyek, sőt a stewardes is szá­riba volt öltözve, utánozhatatlan ele­ganciával tudták viselni. A mohame­dán nők pedig lefátyolozva közleked­nek. — Milyen volt a Himalája? — Darjeelingben voltunk, ez a vá­ros 2100 méter magasan van és teaül­tetvények veszik körbe. Itt egyébként másképpen készítik el és másképpen isszák is a teát, mint nálunk. A na­gyon sűrű teát szeretik, kis csészében isszák, mint nálunk a kávét. Jártunk a világ harmadik legmagasabb csúcsán, 8600 méteren a Kanchenjungán. A monda szerint itt lakik Indra, az iste­nek királya. Két tibeti kolostorban is voltunk, a szerzetesek piros ruhában voltak, az egyik válluk szabadon, mint ahogyan a filmekben lehet látni. Amikor ott jártunk, a hőmérséklet éj­szaka 5, nappal 10 fok volt. A legna­gyobb élményünk azonban a Gangesz völgyéhez kötődik. Khajurahoban egy gyönyörű hindu templomban mithuna párokat ábrázoló szobrokat láttunk. A szerelem fortélyait ábrázolták a szob­rok, minden féle pózban, már-már a pornográfia határát súrolva. Itt érez­tem igazán, mennyi változáson ment át ez az ország: ma Indiában a szere­lemről még beszélni sem illik. Mauthner ! Biztonságos, kamatozik és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy Biztonságos Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futam­idejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt: Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamato­san váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki szá­mára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonsá­gos, egyszerű és kedvező befektetést keres. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG í Jótékonysági műsor a beteg gyermekekért Május 7-én, vasárnap, Anyák napján, 17.00-18.20 és 20.00-00.30 között „Aranyág” címmel jótékonysági műsort sugároz a Magyar Televízió 1. csatornája. A műsor célja: támogatások gyűjtése a kórházak gyerekosz­tályainak jobb ellátása érdeké­ben. A több, mint öt órányi programban a nézők 18 ked­venc műsorvezetője - képün­kön - és 30-40 műsorszám lát­ható majd élő adásban. Tánco­sok és énekesek, hangszeres művészek és popegyüttesek, sportolók és színészek. A magánszemélyek és a cé­gek az adás ideje alatt is fel­ajánlhatják adományaikat egy telefonszámon. Nevük a képer­nyőn megjelenik. Az adomá­nyokat bármelyik bankfiókban, takarékszövetkezetben, postán, a megadott számlaszámra vagy azon a csekken fizethetik be, amelyet többek között az or­szág településeinek önkor­mányzati hivatalaiban, a Ma­gyar Vöröskereszt irodáiban ta­lálhatnak meg. A beküldött összegek a Nép­jóléti Minisztérium „Aranyág” néven elkülönített számlájára kerülnek. Az összegek sorsáról kuratórium dönt, amelynek el­nöke dr. Kovács Pál, a volt nép­jóléti miniszter. Az adományozókról, a beér­kezett pénzről és az összegek felhasználásáról május-június hónapban önálló tévéműsor és a sajtó segítségével tájékoztat­ják a nézőket. Az 1995. január 1-jétől hatá­lyos adótörvények alapján: — Társasági adó hatálya alá tartozó adakozók (cégek,, egyéni vállalkozók): Közér-' dekű hozzájárulások a tárgyévi adóalap 20 százalékáig vonha­tók le az adóalapból. — Személyi jövedelem adó hatálya alá tartozó adományo­zók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók): Közérdekű köte­lezettség vállalás céljára befize­tett összeg 30 százaléka von­ható le az adóból. Az „Aranyág” számlaszáma: MNB 232-90166-0036 „Aranyág”. (Az egyértelmű azonosítha­tóság és az adóigazolás miatt, fel kell tüntetni a számlaszám mellett az „Aranyág” szót.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom