Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

4. oldal Megyei Körkép Dombóvár És Környéke 1995. április 12., szerda Röviden Húsvét-váró Dombóváron Dombóváron, a városi mű­velődési házban április 15-én, szombaton, 14 órai kezdettel hűsvét-várót ren­deznek. Ennek keretében gyermektáncházat is tarta­nak, de lesz tojásfestés is. Bélyegrajzok kiállítása A dombóvári Molnár György Általános Iskola 7/A. osztályos tanulója, Dömyei Dea bélyegrajzai­val a Posta Múzeum pályá­zatán vett részt. A díjazott gyermekmunkák között Dömyei Dea munkáit is ki­állították. A kiállítással azonban még nincs vége, mert ezekből a rajzokból bé­lyegek, illetve képeslapok is készülnek majd. Samanta és Jockey Dombóváron No, nem kell mindjárt arra gondolni, hogy a népszerű amerikai tévéfilmsorozat, a Dallas főszereplői látogat­nak Dombóvárra, hanem a városi Vöröskeresztnél Sa­manta és Jockey néven par­fümök vásárolhatók. A két illatszer mellett a sokak által ismert és közkedvelt gyógy-fapapucs is besze­rezhető. A teljességhez tar­tozik, hogy nemcsak a dom­bóvári Vöröskeresztnél „vendégeskedik” Samanta és Jockey parfüm formájá­ban, hanem a parfümök a többi városi szervezetnél is kaphatók. Zeneiskolások versenye Nemrégiben rendezték meg Pécsett, a Művészeti Szak- középiskolában a területi - Somogy, Bárány és Tolna megyék zeneiskolái szá­mára - válogató versenyt. A három korcsoportban meg­rendezett válogató verseny­ről mindössze nyolc tanuló jutott tovább az országos versenyre. Megyénkből a három dombóvári zeneiskolai nö­vendék - az első korcso­portból egy, míg a második­ból két növendék - vesz részt az április 28-29-30-án Kisújszálláson sorra kerülő V. Országos Zeneiskolai Kürtversenyen. Az országos megméretésre bejutott diá­kok - Frucht Éva, Kertész Ágnes és Szépszabó Mel­inda - Päjtai Istvánnak, a zeneiskola tanárának nö­vendékei. A község dolgairól Kapospulán (Folytatás az 1. oldalról.) Buda Józsefné dr. készséggel válaszolt a kérdésekre. El­mondta, hogy beszámolójában a község bevételeit és a kiadá­sait ismertette, főbb csoporton­ként. A községben a 22 millió 366 ezer forint bevétel mellett a tervezett kiadás 25 millió 663 ezer forint, így 3 millió 297 fo­rint forráshiánnyal állították össze a költségvetést. A legna­gyobb teher a közoktatásra for­dított összeg, mivel a községből eljáró diákok után 5 millió fo­rintot kell fizetni, illetve a helybeli iskolások - mindössze nyolcról van szó - után 2 millió 843 költség terhelné a költség- vetést. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy szüne­telteti szeptembertől helyben az iskolát, mert ekkora terhet nem bír el a költségvetés. Látva azt, hogy mekkora a hiány, fejlesz­tésre, beruházásra nem is gon­dolhatnak. A közhangulatban és a közmeghallgatáson is föl­merült a tiszteletdíjak kérdése. Az a vád érte a testületet, hogy egymásnak szavazták meg a dí­jakat. Az alakuló ülésen bruttó 10 ezer forintban állapították meg egy-egy képviselő díját, összesen 1 millió 80 ezer forint. A nyugdíjmegállapítás - néhá- nyan sérelmezték, hogy a nyugdíjuk sincs ennyi - to­vábbra sem az önkormányzat feladata és hatásköre. Mint azt Buda Józsefné elmondta, a közmeghallgatáson nem emlí­tette, hogy van alpolgármester, mivel már korábban is volt. A kinevezésről az 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 34. paragrafus 1. bekezdése ren­delkezik. Az alpolgármester, il­letve a pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnökének tiszteletdíja 15 ezer forint. A közmeghallgatáson ismer­tette, hogy mennyit költenek város- és községgazdálkodásra, óvodai nevelésre, a művelődési ház tevékenységére, szociálpo­litikai támogatásokra. Ezen túl ismertette a választások ered­ményét is. Ha egyszer egy költségvetés hiányos, akkor nem lehet fej­lesztésről beszámolni, mert ha nincs miből, nem is gondolhat­nak erre. Kérdésként hangzott el, igaz-e, hogy eladták a kul- túrház egy részét. A volt téesz konyha épületét igen, de ez soha nem képezte a kultúrház melléképületét. Már az előző testületet is megkeresték azzal, hogy ebben az épületben játék­termet, italboltot létesítenének. Időközben egy házaspár vi­szont lakás céljára kívánta azt megvásárolni. Kérdésként hangzott el az is, hogy mi a szándék az iskola épületével, azt is el akarják adni? Az épüle­tet sem kiadni, sem eladni a képviselő-testületnek nincs szándékában. Az iskolai oktatás szünetelte­tésével a szülők részéről ko­moly gondként jelentkezett a gyermekek utaztatása. E prob­léma megoldására adódna lehe­tőség, hogy pályázat útján - az 1995. évről szóló költségvetési törvény teszi ezt lehetővé - az önkormányzat mikrobuszt vá­sároljon a gyermekek iskolába szállítása céljából. Gond az al- sóhetényi óvodások utaztatása, a mikrobusszal ez is megold­ható. Ugyanígy megoldódna az alsóhetényi idős emberek ét­keztetése, s a busz az orvosi rendelési időre lehozná a bete­geket, illetve hazaszállítaná őket. A jegyzőkönyv a valóságot tartalmazza, vagy sem! Saját bőrüket vinnék a vásárra - je­gyezte meg a polgármester-asz- szony -, ha nem a valóságot rögzítenék. Azt viszont tudni kell, hogy a jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét, és fél­reérthetetlenül azt tartalmazza, ami az elmondonak a szándéka volt. Ha a lakosság a jegyző­könyv valódiságát kívánja kontrollálni, a nyilvános ülése­ken vegyen részt, s az erről ké­szített jegyzőkönyvekbe bete­kintése van. Kérdésként hang­zott el az is, ha nincs pénze a fa­lunak, miért különít el az ön- kormányzat pénzt jutalomra? A jutalom feltételesen adható, ami a hivatal részére, s nem az önkormányzatnak lett elkülö­nítve. Fölmerült a kérdés, hogy az önkormányzat munkájához miben vár segítséget akkor, amikor nincs fejlesztés és beru­házás? Fejlesztés és beruházás ugyan nincs, de nagyon sok megoldandó feladat van, ame­lyet a lakosság összefogásával tudnának megoldani. (p-t) Vállalkozók a városért! Dombóváron, a Városvédő Vállalkozók Klubja alapítványt működtet Vállalkozók a Városért Közösségépítő Alapítvány néven. Adományaik a települések, városok kulturális, oktatási, közegészségügyi, sport, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, közbiztonság színvonalát emelik. Az adományok kiosztását a várossá válás évfordulójára szervezték bízva abban, hogy még meggyőzőbbé teszik a tevékenységet és még többen csatlakoz­nak a klubhoz. Ekkor adták át a Városi Televíziónak, a Kapos Kórusnak, a Dombóvári FC-nek, a Kórház Csecsemő és Gyermekosztályának, valamint a polgármesteri hivatal szociá­lis osztályának. Bűsné Gyulasi Erzsébet dombóvári vállalkozó, a Vá­rosvédő Vállalkozók Klubjának munkatársa a klub munkájáról, jelentőségéről tájékoztatott bennünket. A kezdet még 1982. május 3-tól számít, amikor megnyitották sport-játék üzle­tüket, amelyből később sport- ruházat, majd divatruházati üz- lett lett. Közben eltelt 13 év és azóta sok szép, új üzlet nyílt a városban. Az üzletpolitikájuk azonban nem változott, mindig is jó minőséget kínáltak, olcsó áron. Ezért is - mintegy ked­vezmény adóként - többféle kártyarendszert forgalmazó cég soraiba is beléptek. így a Vá­rosvédő Vállalkozók Klubjának másfél éve kedvezmény adói. A klubról annyit kell tudni, hogy 1992-ben alakult, 100 száza­lékban magyar tulajdonban lévő, Magyarországon működő vállalkozó-vásárlói klubrend­szerben kedvezményes vásár­lási jogot értékesít az ország egész területén. 1994 október végétől közel két hónap alatt több mint 60 KAPC-gel - kedvezmény adó­val -, és 28 közvetlen klubtag­gal bővült a Városvédő Vállal­kozók Klub-hálózata. Jelenleg 150 elfogadóhely működik a városban, az átlagkedvezmény pedig 11,9 százalék. Búsné Gyulasi Erzsébet és férje által beléptetett KAPC-ek 34,6 szá­zaléka egyben klubtag is, az 52-ből 18. A(z idei évben lassult a szervezés tempója - adta tud­tunk Búsné -, de a cél továbbra is, szélesíteni mind a kedvez­ményadók, mind a dombóvári klubtagok körét. S hogy miért is mondta el mindezt? A Vá­rosvédő Vállalkozók Klubja létrehozott egy alapítványt, a már említett Városért Közössé­gépítő Alapítványt. — Ezúton szeretnék köszö­netét mondani - mondta Búsné Gyulasi Erzsébet - a klub kura­tóriumának, hogy együttmű­ködhetünk városunk szebbé té­telében, gyarapításában ado­mányaik által. A Dombóvári KAPC-nak és klubtagoknak pedig szeretném megköszönni azt, hogy segítségükkel gyara- píthatjuk az adományokat, mert nélkülük nem tudtunk volna százhetvenezer forintot kiosz­tani. Köztéri szobrok Dombóváron Molnár György mellszobra Molnár György fotó: tsa­Nagy Géza szob­rászművész má­sodik alkotása Dombóváron. A Városi Tanács ren­delte meg korábbi ismeretség alapján az új általános is­kolának, amelynek szintén névadója is lett (1982-1984). Elődje a zenei általános iskola vi­selte a nevet. Dombóváron ke­vés portrészobor van. Molnár György mellszobra az iskola előtt áll, s egy politikai idő­szak szimbóluma. Különös sorsú gimnáziumi tanár volt Molnár György. 1887-ben született Nagyka­nizsán, 1916-ban került Makóról a helyi gimnázi­umba. 1919-ben vezető szerepe volt Dombó­váron. A direktórium tagja, megyei direktóriumi tag, s részt vett a Tanácsok Orszá­gos Gyűlésén is. 1919-ben a direktórium több tagjával együtt Tamásiban kivégezték. Később társaival együtt közös sírban újratemették a dombó­vári temetőben. Nagy Géza alkotása figura- tív. Családi fotók alapján ké­szítette bronzból. A kész szobrot leleplezése előtt Molnár György kortársai felismerték. Nagy Géza mű­vészetéről a Kodály szobornál már szóltunk. A mesterrel és művészetével 1983-ban kiállí­táson is ismerkedhetett a vá­ros közönsége. „Mindenképpen megér­demli megbecsülésünket. Már csak a művessége révén is; ahogy anyagával bánik; maga formálja, sőt önti szobrait.” (Készült: Máté László, az akkori művelődési osztályve­zető anyaga alapján.) Dr. Szőke Sándorné Múzeum - júniustól Lapunkban beszámoltunk már arról, hogy a göllei születésű - évek óta Dombóváron élő - Bodó Imre Fekete István tiszte­letére magánmúzeumot kíván nyitni Hóvirág utcai otthoná­ban. Az idei év többszörösen is jubileumi, mivel január 25-én volt az író születésének 95., míg június 23-án halálának 25. évfordulója lesz. Különös te­kintettel az évfordulóra, a mú­zeum ünnepélyes megnyitóját június 24-re tűzték ki. Mint azt Bodó Imrétől meg­tudtuk, a Fekete István irodalmi hagyaték gondnokától a mú­zeum anyagához kéziratokat tartalmazó füzeteket kaptak, va­lamint egy kötetet, amelyből némely művet még nem publi­káltak. A múzeum kiállítási tárgya­ként szerepel majd az a József Attila emlékplakett is, amelyet az író 1960-ban, a „Tüskevár” című regényéért kapott. Ambrus Sándor, Erdélyből származó, Dombóváron élő művész bronzból készített pla­kettet Fekete Istvánról, s ez a plakett is a múzeum dísze lesz. Az anyag ritka darabjának számít az író útlevele, illetve Fekete István pipája, de a mú­zeumban az író valamennyi megjelent kötete, s vele együtt Bodó Imre Fekete István gyűj­teménye is látható lesz. A na­pokban Dombóvárra szállítot­ták a vitrineket is - a növény­egészségügyi és talajvédelmi állomás biztosította ingyen -, s megkezdődhet a múzeum kia­lakítása. (p.t.) Színházlátogató Pécsi Nemzeti Színház Április 13: Parasztbecsület - Bajazzók (19), 15-én: Becket vagy Isten becsülete (19), 16-án: Sybill (15 és 19), 28-án: Jó estét nyár, Jó estét, szerelem (19), 19-én: Pa- rasztbecsület-Bajazzók (19). Kamaraszínház: 13 és 18-án: Max és Móric (15). Stúdió- színház: 13-án és 19-én: Akárki (19.30). Bóbita Báb­színház: 13-án: Aladdin és a bűvös lámpa, illetve A kígyó- király gyűrűje (mindkét elő­adás 15), 14-én: Csipkeró­zsika (10), 16-án: A békaki­rály (10), 18-án: Aladdin és a bűvös lámpa (15). (Jegyek válthatók a színház pénztáránál keddtől péntekig 10-től 19 óráig, szombaton 10-től 13 óráig.) Csiky Gergely Színház Kaposvár Április 12-én Óz, a nagy va­rázsló kerül bemutatásra 14.30-as kezdettel, míg este 19 órától A kávéház című da­rabot láthatja a közönség. Ugyanezt a darabot április 13-án 19 órától ismét bemu­tatják a művészek. A Csókolj meg, Katám! című musicalt április 16-án 19 órakor, illetve 17-én 15 órától nézheti meg a közönség. Április 19-én és 20-án az Istenítéletet mutatják be 19 órától. (Jegyek válthatók a Jegyi­rodában. Pénztári órák: hét­köznap 8-12.30, illetve dél­után 13-17 óráig. Az előadás előtt egy órával jegyek a színház pénztáránál kapha­tók.) A dombóvári gimnázium seccói A Helytörténeti sorozatban je­lentette meg a dombóvári Vá­rosszépítő Egyesület dr. Szőke Sándorné kötetét A dombóvári gimnázium seccói címmel. A sorozat gazdagítja a jelen szel­lemi életet, kultúrát, amely mindenki javára szolgál, erő­sítve a helyhez való ragaszko­dást, kötődést. A legújabb könyvet tanulmányozva a dombóvári királyi katolikus Es­terházy Miklós nádor gimná­zium történetét olvashatja az olvasó, hogy milyen is volt az 1940-es években, illetve a sec- cók avatásáról, azok művészeti értékéről is beszámol a könyv, s a festmények utóéletéről, és helyreállításukról is. Mit kínál a gimnázium? Milyen továbbtanulási lehetőségeket kínál­nak Dombóvár középiskolái, s annak befe­jeztével hol tanulhatnak, vagy helyezkedhet­nek el a diákok? A kérdést dr. Berta Bálint­nak, az Illyés Gyula Gimnázium és Szakkö­zépiskola igazgatójának tettük föl. 1993/94-es tanévben négy osztály érettségi­zett, közülük a 4/B. matematika-speciális tan­tervű osztály húsz diákjából valamennyi jelent­kezett továbbtanulásra. A húszból tizenhatot vettek föl. A legtöbben egyetemre, a JATE ma­tematika szakára, továbbá mérnök-fizikusnak, építészmérnöknek, műszaki-informatikára ori­entálódtak. A teljes osztálylétszám 38, több mint 80 százalékát fölvették felsőfokú intéz­ménybe. Valamivel gyengébbek voltak a 4/A-sok, többen nem is jelentkeztek továbbta­nulásra, számukra az érettségi megszerzése volt a fontosabb. A C-sek közül is sokan nem je­lentkeztek továbbtanulásra, de néhányan agrá­regyetemen, tanárképzőn, műszaki főiskolán tanulnak. Amitől sokan féltették a gimnázium hírnevét és eredményét, az egészségügyi szak­középiskola. Érettségiztek 30-an, közülük 11-en továbbtanulásra jelentkeztek, 7-et főisko­lára vettek föl, de a hétből is ötöt szakirányra. A felsőfokú intézményben tanuló gyerekekről a hírek visszajutnak a gimnáziumba, mégpedig, hogy osztályelsők az iskolájukban. Dr. Berta Bálint példaként említette a veszprémi műszaki egyetemet, az angol-informatikai szakot, ahol a szeptemberben indult osztályban valamennyi volt gimnazista diáknak elismerték a számítás- technikai tudását. A mostani tanévben a diákok közül jónéhá- nyan jó eséllyel indulnak, mert némelyiknek már megvan a vitt pontok alapján a felvételije. A továbbtanulni szándékozók között legnép­szerűbbek a műszaki főiskolák, a veszprémi egyetem, de van jelentkező jogra is. A C osz­tályból a legtöbben a pedagóguspályát választ­ják, s itt is igen széles a skála. Az egészségügyi osztályból diplomás ápoló, védőnő szerepel a választott szakmák között, és érdekesség, hogy egy diák a JATE matematika szakára adta beje­lentkezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom