Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. február 18., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Hollós László életműve TÉVÉNÉZŐ_________________ írta: Wessely Gábor Sebig Azok közé a kisgyermekes szülők közé tartozom, akik az utóbbi néhány esztendőben kénytelenek voltak önként végig­nézni, végigizgulni pár ezer mesefilmet a képernyő előtt. Maci­váró korszakom valamikor Nils Holgersson feltűnésekor kez­dődött, majd folytatódott a Kalán néni, Frakk, Mirr-Murr a kandúr, Misi mókus, Eduárd és barátai, Mumin, Krisztofóró, Dörmögőék, a Mézga család és a Vízipók nevével fémjelzett korszakon át, egészen napjainkig, amikor - ismét - Frédi, Béni, Barbapapa és Sebaj Tóbiás a sztár. Szeretem a meséket, mert semmi sem emlékeztet bennük az életre. Elrepítenek egy tün­dérvilágba, ahol minden igazságosan működik, vagy ha nem, előbb-utóbb jóra fordul. A sorból kissé kilóg Tóbiás, az ötletgazdag gyurmafigura, aki általában nem külső, hanem belső történések hőse: mindig lenyel valamit - egy vázát, egy dugóhúzót -, és ez meg is lát­szik rajta. Nemcsak a küllemén, hanem a beszédjén is. Furán ar­tikulál, 7 percen át. Időt nem kímélve, fáradtságot nem ismerve nekiálltam lejegyzetelni az egyik epizódban „elhangzottakat”: — Tóbiás, Tóbiás. Tóbiás, Tóbiás. Tóbiás, Tóbiás. — Hű. — Há, he-he-he. — Hej-hej. Ah. — Hm. — Eh. — Ah, he-he-he-he. — Aha! — Brü-brii-brii-brü. — Ühü. — He-he-he-hü. — Aha-ha-ha-ha­— Hüm­— Ó, ho-ho-hó. — Bru-ha. — Hola-la. — Ó-ó-ó! — Pfű-ű-ű. — Saba-daba-daba. Saba-daba-daba. Saba-da-ba. író: Csukás István, dramaturg: Szentistványi Rita. Sebaj. Vonattal a Föld körül Csengey Dénes versmondó verseny Az idén is meghirdetik a Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyt. A verseny több fordulós lesz, ifjúsági és felnőtt kategóriá­ban. A jelentkezés alsó kor­határa 15 év. A verseny célja a magyar irodalom megismertetése és megsze­rettetése, külön figyelem­mel Csengey Dénes mun­kásságára. A döntőt, gála­esttel' egybekötve május 20-án rendezik Nagykani­zsán, a Hevesi Sándor Mű­velődési Központban. A nevezési határidő már­cius 10. A nevezőknek kö­zölniük kell azt is, hogy az elődöntők helyszínei közül nekik melyik felelne meg a legjobban: Debrecen, Salgó­tarján, Szeged, Szombat­hely, Pécs, Kolozsvár, Lendva, Szabadka. Jelentkezni, érdeklődni a Nagykanizsáért - Délnyu- gat-Magyarországért Ala­pítványnál lehet, Nagykani­zsa, Ady Endre utca 1. 8800, Pf.:227. Hétfőn este Svéd együttes szekszárdi koncertje Tegnap érkezett Magyaror­szágra a svédországi Stock­holm Barokk Együttes, hogy egy rövid koncertkörút kereté­ben öt hangversenyt adjon. Fellépnek Budapesten, kétszer is, Pécsett, Szegeden és Szek- szárdon, a Művészetek Házá­ban. A Stockholm Barokk tagjai fiatalok: Susanna Laurin - blockflőte, Fredrik Anderberg - barokkhegedű, Anders Modigh- barokkcselló és Pia Örjeheim- csembaló. A svéd fiatalok nem félnek új utakra lépni, hogy a közön­ségnek meglepő és különleges élményt nyújtsanak. Repertoár­juk alapját Telemann, Bach és Biber kompozíciói alkotják. Emellett az együttes szemléle­tétől nem áll távol a középkor és napjaink zenéje sem. A játékban lelt öröm és az improvizáció iránti érdeklődés jellemzi a zenészeket és ezáltal az előadást is. Műsorukon is­mert barokk szerzők mellett svéd komponisták művei is el­hangzanak. A szekszárdi Művészetek Házában február 20-án, hétfőn este adnak hangversenyt. „A ki a természetet szereti, a ki tud a természet nyitott könyvé­ből olvasni, az sohasem unat­kozik, annak mindig van kel­lemes társasága a szabad idejé­ben lélekemelő olvasmányt ta­lál ezen igaz, positiv könyvben, a természetben, mely soha el nem avul” - írta 1899-ben, éle­tének éppen félútján megyénk egyik legnagyobb tudós szü­lötte, Hollós László. Szekszárdon született 1859. június 18-án Hollós Alajos ’48-as főhadnagy gyermeke­ként, de atyjával együtt csupán 1881-ben magyarosították ere­deti Schwartzkopf családi ne­vüket. „Már mint elemi iskolás gyermek, ha csak tehette, az er­dőbe szökött, s ettől az egyetlen gyermekét féltő anya vasszi­gora sem tudta visszatartani. Tízéves korában Székesfehér­várról Veszprémbe ment gya­log, hogy a Bakonyban gyűjt- hessen bogarakat” - idézi egyes szám harmadik személyben írott önéletrajzát idősb Szakály Ferenc Hollós László élete és munkássága című, 1989-ben megjelent könyvében. Kémiá­val tizennégy éves kora óta szenvedélyesen foglalkozott, nemcsak minden szabadidejét és pénzét, hanem tanulásának első időszakát is ennek szen­telte. A Tolnamegyei Közlöny 1884. február 24-én tudatta ol­vasóival, hogy „Hollós László, városunk szülötte a napokban tette le jó sikerrel az országos középtanodai tanárvizsgát bi­zottság előtt a vegytanból, mint fő- és természettanból, mint emléktárgyból”. Ha képesítése volt is már, állása még nem lett, mert a kémiát még nem vették föl kötelezően a középiskolai tanrendbe. Az ifjú tanár ezért hét évig nevelősködött a Majt- hényi családnál és másutt, majd állat-, növény- és ásványtanból szerzett tanári képesítést. Ké­sőbb a földrajz szakot is elvé­gezte. Úgy látszott, egyetemi tanársegédként egyenesbe jö­het, de a közben bölcsészdok­torrá lett Hollóst az a meglepe­tés érte, hogy ha nem helyezke­dik el az állam által felkínált fő­reáliskolába, kénytelen lesz visszafizetni ösztöndíját. Ilyen előzmények után lett tanár Kecskeméten 1891-től két évtizeden keresztül. Cikkei az ottani, országos és Tolna me­gyei lapokban egymást köve­teik: a növény- és ásványtanon kívül földrajzi, kémiai, régé­szeti és szépirodalmi munkái is figyelmet keltettek. Első önálló műve bölcsészdoktori érteke­zése 1892-ből, s ezt még öt kö­veti élete során - nem számítva a különnyomatokat. Foglalko­zott állatgyűjtéssel és - prepa­rálással, növénygyűjtéssel, minden szabadidejét és pénzét ezen felül európai hírűvé vált gombagyűjteményére fordí­totta, amelyet a Monarchia 27 megyéjéből maga fedezett föl és írt le. A helyi sajtó 1904. má­jus 15-én közölte, hogy az Akadémia levelező tagjául vá­lasztotta az ország gombáiról megjelent művéért. Hét év múlva felháborító méltatlanság érte: a Kecske­métre igazgatóul kinevezett Kacsóh Pongrác nemcsak otrombán letegezte, hanem fel­szólította, hogy híres gomba­gyűjteményét vigye, ahova akarja, mert a helyén zeneter­met kíván létesíteni. Ebben az évben ez végítélettel ért föl: Kecskemét oly mértékű föl­drengéskárt szenvedett, hogy alig maradt ép ház. Hollós elke­seredésében szemétre dobta gyűjteményét. (A terem fél év múlva ismét üresen állott, mert falába a vegyszerek beitták magukat, s így tanításra alkal­matlan volt...) Hollós nyugdí­jazását kérte, az eset pedig or­szágos felháborodást keltett. Engesztelésül címzetes igazga­tóként nyugdíjazták 1912 októ­berében. Hollós - a ma is élő tévhittel ellentétben - nem lett ember­gyűlölő. Hazaköltözésekor 670 darabból álló régipénz-gyűjte- ményét adta a múzeumnak, 1912-ben pedig a kecskeméti főreáliskola tanulói számára 2000 koronás ösztöndíjat alapí­tott. Az más kérdés, hogy Szek­szárdon nem akadt tudós, aki­vel barátkozhatott volna. Anyja halála után megnősült, de fel­esége is korán meghalt, Hollós pedig új művekkel és gyűjte­ménnyel igazolta ember- és tu- dományszeretetét. Ötvenöt éve, 1940. február 16-án halt meg Mátyás király utcai kis házá­ban, ahol emléktábla őrzi nevét. Szakály Ferenc könyve előtt tudományos konferenciával is fejet hajtottak előtte szülőváro­sában, ahol sokan tudják, hogy több száz gombát fedezett föl a neves mykológus. Dr. Töttó's Gábor Mára feltámadtak a vasutak. A vasúti utazás romantikája ismét emberek millióit készteti arra, hogy felkerekedve egzotiku­mot, kikapcsolódást és kalandot keressen Európában és szerte a világon. E kötet segítségével bárki egy Föld körüli utazás ré­szese lehet a világ legszebb 30 vasútvonalán. És talán egyszer valóban felkerekedhet és ki­próbálhatja személyesen, me­lyik is a legszebb e kalandok­ban és természeti-történeti lát­ványosságokban, technikai ér­dekességekben gazdag útvona­lak közül. Vannak itt luxusuta­zások is, olyan, mint a Ve- lence-Simplon-Orient expresz- szen vagy a híres dél-afrikai Kék Vonattal megtett út, van­nak romantikus utak, mint ami­lyet a Rajna mentén lehet át­élni, olyan nagyszerű élményt nyújtók, mint pl. Bergenztől Bécsig, vagy keresztül a svájci gleccservidéken. De itt vannak a szupergyorsaságú vonatok is Franciaországban és Japánban, és az egész kontinenseket át­szelő expresszek Észak-Ameri- kában, Ázsiában és Ausztráliá­ban, és igen hajmeresztő utazá­sok Egyiptom földjén vagy Madagaszkáron. Az itáliai vagy Isztambul felé tartó utazásoknál sokféle helyi - időnként zűrös­nek tűnő - sajátossággal talál­kozhatunk, de ott van ellenté­telként a vidám Thaiföld és a nosztalgikus érzéseket keltő Dél-India. Lélegzetelállító ka­land az út a világ legmagasab­ban fekvő vasútvonalán Peru­ban, hasonlóképpen varázslatos a mexikói Réz-kanyon vidé­kére. 31 fejezetben gördül ki a vonat ezekre a nagy utakra az olvasó előtt, mindegyikben csodálatos tájakkal, talányos kultúrákkal és kedves embe­rekkel. Ezt a világot a vasútért ra­jongó kiváló újságírók vará­zsolják a szemünk elé szóban és képpel. Megismertetnek bennünket a vasutak történeté­vel, pompás illusztrációkkal, részletes térképekkel, az útvo­nalak leírásával, gyakorlati ta­nácsokkal segítik az utazások tervezését és lebonyolítását. (224 oldal, kötve, fedóborí- tóval, 500 kép és térkép.) Magyar Könyvklub Egy ártatlan amerikai, Forrest Gump A georgiai Savanah városka árnyas buszmegállójában kü­lönös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem min­dent értett. Nem éppen a leg­fényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: „Csak az a hülye, aki hülyesé­get csinál.” Forrest Gump pe­dig semmi egyebet nem csi­nált, minthogy jelen volt a 20. század minden fontos esemé­nyén a focipályától a harcté­rig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz sze­relme karjában. A film megindító, romanti­kus mese egy ártatlan ameri­kairól, aki éppen abban a kor­ban él, amelyben Amerika el­veszíti ártatlanságát. Forrest Gump sikeresen lábal át Ame­rika történelmének három vi­haros évtizedén, a közember A főszereplő, Tom Hanks szemével látja mindazt, ami az amerikai történelmi köztudat részévé lett: mozgalmakat, eseményeket, személyisége­ket. A szórakoztatóipari csúcs- technológiában járatos Robert Zemeckis rendező a legújabb eszközök és eljárások segítsé­gével helyezte a történelmi pillanatokba Forrest Gumpot, és összehozta őt a kor legna­gyobb amerikai történelmi személyiségeivel. Észrevehe­tetlenül keverte össze a pro­dukció 16 és 35 milliméteres felvételeit a történelmi doku­mentumfelvételekkel. Az eljá­rás eredményeként olyan mi­liőbe juthat el a néző, amely már régóta az amerikai kultu­rális tájkép része. Végezetül néhány adat: a Paramount Pictures új pro­dukciója a bemutatót követő első három napban 24 millió dollár bevételt hozott, és a 46. napon már elérte a 200 milliót. (A Forrest Gump című fű­met e hó 23-án Simontomyán, 25-én Pincehelyen vetítik. ) Baky Péter alkotása a Porta Galériában Szekszárdon, a megyei könyv­tár Porta Galériája Baky Péter grafikus, festőművész alkotását láttatja az érdeklődőkkel. Az első pillanatban feltűnik a nagyméretű festmény, egy for­mabontón sarkára állított négy- zetű alkotás. Nem jelöltek cí­met a rendezők, így a néző sza­badon, minden befolyásolástól mentesen indíthatja gondola­tait. Legszembetűnőbb az átlós kompozíció és minden ebből fakadó formai, technikai meg­oldás. Ez természetesen kihat a tartalomra is. Baky Péter festményében sú­lyos mondandók húzódnak. A drámai feszültség fokozója a sötét és világos színpárok szembe illetve egyensúlyba ál­lítása a már említett átlós kom­pozícióhoz igazítva. A sötét fol­tot egy idős asszony alakja jelzi, amelyen az arc és a kezek pontos, grafikai rajzolata, a mesterségbeli tudás bizonyí­téka is. Erre az arcra és kézre ellenpontozva jelenik meg egy másik, amely eltér az előbbi jel­lemétől. Például egy félig lát­ható fiatal arcéi, egy kéz az összekulcsolt tükröződésében ami csuklóban szöggel átütött. Számtalan gondolat elindí­tója a kép egy-egy ilyen jellegű motívuma, amely önmagában is helytálló egész. Mégis hiá­nyozna ha kiemelnénk bárme­lyiket is. A fehér, vagy nevez­zük világos felületnek, ahol edények csendélete mögött szü­letik a gondolat, a kérdés, hogy vajon mitől támadt ez a néma csend? Miért a szög a csukló­ban, miért az imára font ujjak? A festmény egyaránt hordoz absztrakt, és naturalista eleme­ket, magas szinten érzékeltetve a tehetség kamatait. Baky Péter felnőttként vált Tolna megyei illetőségűvé. A diploma megszerzése után 1977-ben először Magyarke - sziben, majd Zombán kezdett alkotói munkájához teret ta­lálni, jóllehet családi vonatko­zásban voltak mozdító indíté­kai. Szekszárdra 1986-ban ke­rült. Ettől az időtől egyre hatá­rozottabban vett részt a Tolnai művészek hétköznapjainak formálásában. Aktivitásának, tenni akarásának bizonyítéka, hogy megpályázta és meg­nyerte a szekszárdi Művészetek Háza igazgatói állását. Ez a hely szélesebb körben, de na­gyobb felelősséggel kínál bele­szólási lehetőséget, nem csupán egy megye, de az ország művé­szeti képének alakításában. Az utóbbi, vagyis az igazga­tói feladatok sora nem lett gát­jává a művészi alkotói tevé­kenységnek, hanem ha tetszik, fokozottabb belső kényszerévé lett az újra és újra megszólalás­nak. Szükség ven erre a hangra, mert sajátos karaktert jelent Tolna megye képzőművészeté­ben. Nélkülözhetetlenek az olyan alkotások, melyek hor­dozzák az értékeket, az egye­temes kultúra területéről is in­formációt továbbítva, ott is he­lyet kérve. Baky Péter alkotása a me­gyei könyvtár Porta Galériájá­ban március elejéig tekinthető meg. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom