Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. február 18., szombat Magánmúzeum, Fekete István tiszteletére A dombóvári Bodó Imre első munkáját 1978-ban készítette el, amikor megírta szülőfalu­jának, Göllének krónikáját, 1987-ben részese volt - Gödé­ben - a Fekete István Baráti Kör megalakításának is. Most pedig Fekete István tiszteletére dombóvári otthonában ma­gánmúzeum létrehozásának a gondolatával foglalkozik. Az ötlet nem újkeletű, mert a mú­zeumhoz a könyvek, eredeti levelek, fényképek, kéziratok már régóta együtt vannak. Ami miatt a megvalósításra nem kerülhetett sor, az volt, hogy a kiállítási anyaghoz a megfe­lelő vitrinek rendkívül sokba kerültek. Ebben sietett a segít­ségére munkahelye, a Nö­vényvédelmi és Talajvédelmi Állomás, amikor öt darab vit­rint ajánlottak föl - ingyen - majdani múzeumához. Hogy milyen szálak kötik össze Bodó Imrét, a növény- védelmi felügyelőt Fekete Ist­ván íróval? Amikor 1978-ban szülőföldje történetének meg­írásába kezdett, megkereste Fekete Istvánnét, hogy az író­ról életrajzi ismertetőt kérjen, mert könyvében szeretné azt közreadni. Fekete Istvánná, Edit néni készségesen a segít­ségére volt, és ő írta e könyv előszavát is. Azóta rendszere­sen leveleznek, tartják egy­mással a kapcsolatot. A mú­zeum tulajdonképpen egy 17 éves barátságnak, gyűjtőmun­kának az eredménye is. A magánmúzeumot - a me­gyei múzeummal még egyez­tetni kell - Hóvirág utcai ott­honának kihasználatlanul álló mindössze 18 négyzetméteres mellépületének átalakítása után itt rendezné be. — Nemrégiben levélben megkerestem Fekete István le­ányát - mondta Bodó Imre -, akitől a múzeum anyagához segítséget kértem. A levele­ken, fényképeken kívül a kiál­lítás anyagát képezik még az eredeti Új Idők kiadványok, novellák, különböző cikkek, il­letve olyan Fekete István kéz­irat is a rendelkezésemre áll, amit még sehol nem publikál­tak. És természetesen itt van­nak a helytörténeti tárgyak, ré­giségek, ezek mind méltó helyre kerülnek a múzeumba. Ezenkívül van egy barátom, Farkas György - a bikali ál­lami gazdaságnál volt halá­szati ágazatvezető -, neki ha­lászati gyűjteménye van. Eze­ket az eszközöket, felszerelé­seket az én anyagom mellett, itt szeretné kiállítani. A mú­zeum falaira pedig állatokról készült régi fotók kerülnek. — Amikor a múzeum öt­lete megszületett bennem, nemcsak a Fekete István tiszte­lete vezérelt, hanem az a gon­dolat is, hogy Dombóvárnak nincs múzeuma, s ezzel is sze­retnék hozzájárulni a város hírnevének öregbítéséhez. Bodó Imre teszi ezt minden ellenszolgáltatás nélkül, mert a múzeumot nem nyereség- vágyból szeretné megvalósí­tani, hanem Fekete István tisz­telete, emlékének ápolása ér­dekében. (p.teri) Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kama­tot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. február 20-24-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. február 24. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltha­tó, de ekkor csak a névérté­ket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok .í tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. • Cooptourist - Rt. 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7100 Szekszárd, Augusz I. 5-7., Bonyhád, Paks (a K&H Brókerház ügynökeként) Erős és biztonságos A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Szereti az állatokat - nyúzni Rókabőrök az alagsorban Kikészítésre váró rókabőrök FOTÓ: ÓTÓS — Erdész vagy vadász sze­rettem volna lenni, de nem vet­tek fel a barcsi erdészeti szak- középiskolába, csak Palánkra állat-egészségőrnek. Ez utóbbi szakma azonban nem nagyon tetszett nekem - mondja Pál Ferenc 23 éves hőgyészi fiata­lember. — Két év után otthagytam az iskolát, azóta több minden­nel foglalkoztam. Édesapámék az erdészetben dolgoznak, hív­tak, próbáljam meg ezt a mun­kát. Ifjabb Pál Ferenc azóta erdé­szeti vállalkozóként dolgozik, embereket irányít, Pincehelyen és környékén tisztítják, vágják az erdőket. Ez a fő foglalko­zása, ami mellett mintegy hob­biként rókák, őzek, borzok és egyéb erdei állatok nyúzásával foglalkozik. — Már gyerekkoromban, amikor a kotorék kutyánkkal rókát fogtunk az utcabéli gye­rekekkel, én nyúztam meg. Lát­tam hogyan csinálja édesapám, megpróbáltam, nekem is sike­rült. Azóta is ha vadászunk, vagy az ismerősök megkérnek rá, szívesen vállalom az állatok megnyúzását. Voltak norvég kékrókáink is, tenyésztettük őket, ismerem a nyúzás minden csínját-bínját. Sajnos a bőr­szőrmekikészítést nem tudtam megtanulni, hiába mentem el Páriba Lajkó Lászlóékhoz, al­lergiás voltam a vegyszerekre. Hogy mit kell tennie egy ró- kanyúzónak? Pál Ferenc szerint attól függően, hogy később mit szeretnének készíteni a róka­bőrből, különbözőképpen kell megnyúzni. Ha nyakbavaló egész rókát kér a megrendelő, akkor „hüvelyesen” kell a vad­bőrt lenyúzni, nem szabad a prém miatt a hasat felvágni. A probléma ez esetben csak az, hogy nem mindegyik szőrme­kikészítő tudja így kikészíteni az állatbőrt. A munkafolyamat a mellső lábaknál kezdődik. Itt a körmöket levágva, kiforgatva konyákig felvágja a bőrt, ezt követi a hátsó láb felvágása a farokig, majd visszanyesi a róka fejét a nyakáig, aztán le­húzza az egész gereznát. Ha zsírosabb a róka - ez általában a tenyésztett állatoknál fordul elő -, a bőrről le kell szedni a faggyút, majd a fület kifordítani és kiszedni a belső porcogós részt. Ezt követi a bőr sózása, majd a felhúzása egy fára és a szántás, ami megfelelő hőmér­sékletet taván. A sózott, szán­tott bőr aztán hosszabb ideig, akár több hónapig is tárolható, amíg tímárhoz nem viszik. Novembertől január végéig a legszebbek a rókaszőrmék - halljuk. A kölyökrókának már szeptemberben szép a szőre, nem hullik, csak nincs „koro­nája”. Az idősebb rókák októ­ber végétől vadászhatok. Január végén, koslatáskor már nem olyan szép a szőrme. Azért leg­szebbek a december eleji bőrök - szögezi le ifjabb Pál Ferenc. Egy idényben 40-50 rókát nyúz meg a fiatalember. Legutóbb másfél nap alatt 25 állatot sza­badított meg a bőrétől Dúzson. — Lemértem, 12 percbe ke­rült egy róka megnyúzása. Per­sze, könnyű dolgom volt, mert tenyésztett rókákról volt szó, amiknek a bőrét kézzel is le le­het fejteni. Gondolhatnánk, ha ilyen rö­vid idő alatt meg lehet nyúzni egy rókát, az könnyű munka le­het. A valóság azonban az, hogy a vad szőre tele van bol­hával, ezért előbb fertőtleníteni kell. Aztán még ott van a ve­szettség veszélye. Ferit három­szor oltották be veszettség el­len. — A legelső volt a legrosz- szabb, akkor még hasfalba ad­ták az oltásokat, az utóbbit már a karomba kaptam. Hogy mit is szeret a fiata­lember ezen a nem mindennapi tevékenységen? — Szeretem a rókákat, tu­dom, ez így furcsán hangzik, de ez az igazság. Nézze meg, itt van a szobámban nyolc kikészí­tett rókabőr, nincs két egyforma köztük, egyiknek szebb a színe, mint a másiknak, öröm nézni mindegyiket. F. Kováts Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom