Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. január 10., kedd — Tamási Es Környéke Azt teszi, amiben örömét leli Négy évvel ezelőtt szoros eredménnyel vesztettem a má­sodik fordulóban, utána három hónapig munkanélküli voltam, majd a Providenciánál dolgoz­tam, az elmúlt két évben pedig a Prí­magáz kereske­delmi képviselője voltam Tolna és Fe­jér megyében. Konkrétan nem folytam bele a kö­zéletbe itt, Simon- tomyán - ha csak a sportegyesületi el­nökségemet nem tekintjük közéleti munkának de fo­lyamatosan figye­lemmel kísértem az önkormányzat munkáját. Úgy ér­zem, nem volt tö­rés, a tanácselnök­ségem idején befe­jezetlen munkákat folytatták, s ezt bi­zonyosan a lehető­ségek miatt alakult így. Az a meglátá­som, hogy a lakos­ság most olyan - függetlenként in­duló - képviselőket választott a testü­letbe, akik egyéni­leg a magánéletük­ben bizonyították, hogy jó szakemberek. Mindez az ala­kuló ülés megalapozott dönté­sein is megmutatkozott. Az eltelt rövid idő alatt is­merkedtem az intézmények­kel, gyűjtöttem az adatokat a költségvetéshez. Azt tervez­zük, januárban „előtárgyal­juk”, februárban pedig dön­tünk. Mindenesetre az a leg­fontosabb, hogy a nagyközsé­get működtetni tudjuk, aztán majd meglátjuk, mi marad fej­lesztésre. Az olcsó, de szüksé­ges feladatokat meg kell ol­dani. Ezek közül néhányat megemlítek. Régóta húzódik a hétvégi orvosi ügyelet megol­dásának ügye. A hely megvan, a fűtésmegoldás van vissza, valamint a az üzenetrögzítős telefon áthelyeztetése - Wes- tel is van -, s úgy tervezzük április 1-jétől három orvossal és egy szerződésessel indítjuk. Hét közben egészségházként működik majd. A jelenlegi egészségházból szolgálati la­kást alakíttatunk ki, s azt használja majd a most felve­endő védőnő. Égető gond volt már négy évvel ezelőtt is a Sió partján egészségtelen környe­zetben lévő szeméttelep, s mi­vel ma is az, új telep kellene. Fel akarom venni az önerős te­lefonhálózat fejlesztése ügyé­ben a kapcsolatot a MA­TA V-val és tisztességesen rendezni az ügyet. Szükség lenne a községháza felújítá­sára, a beázó tető kijavítására, a belső átalakításra, a fűtés korszerűsítésére, valamint az ügyfélszolgálati iroda vissza­állítására. A településünk kérte a városi rangjának visz- szaállítását, ennek megfele­lően kell a központ kialakítá­sát elvégezni, de mondhatnám a Petőfi utcai járda megépítését is. Az előadók már készítik a költségvetést. Sok apró dologra lenne szükség - igaz, nagyokat nem ígértem, mivel nem ismertem az anyagi lehetőségeket -, de az lenne a legfonto­sabb, hogy valami­lyen formában el­mozduljunk a jelen­legi holtpontról a munkahelyterem­tésben. A képviselő-tes­tületbe öt régi és hat új tag került be, ez részben segíti a munka folyamatos­ságát, részben pe­dig az új módszere­ket is jelenti. A vá­rosi rang vissza­szerzése reményé­ben döntöttünk úgy, hogy kiírjuk az al­jegyzői pályázatot, a hivatal munkájá­nak eredménye­sebbé tétele érde­kében pedig belső átszervezéseket haj­tunk végre, négy, hét tagú bizottságot szervezünk a képviselők, a külső tagok és a hivatali dol­gozók bevonásával. Úgy gon­dolom, minden simontomyai polgárra számíthatunk, de el­sősorban a vállalkozókra kell támaszkodni és a nagyközség bőrgyárral kialakult kapcsola­tát kell továbbvinni. Elképze­léseink vannak, lesznek, de az anyagiak függvényében dön­tünk majd. Független jelöltként indul­tam, s lettem polgármester. Jó munkahelyem volt előtte, s anyagilag sem jártam most jobban. De nem is ezt a céloz­tam meg, hanem azt, hogy az ember olyan dolgot folytas­son, amit szeret. . . . Bemutatkozott: Cserháti Péter Ismét megkérik a városi rangot Majd meglátjuk, hogy lesz Szakályban Szakályban a pol­gármester, Balogh Árpádné influenzás betegsége miatt csak a múlt hét ele­jén alakult meg az új képviselő-testü­let - a polgármester négy induló közül „futott be” ismét, elnyerve a szavaza­tok hetvennégy százalékát -, az al­polgármester meg­választását azonban későbbre halasztot­ták. Az előzőek el­lenére a munka azonban nem állt le. Az már bizonyos, hogy az áremelések miatt (is) nagyon nehéz év elé néznek Szakályban és az alapellátás finanszí­rozása után igen kevés, mondhatni semmi pénzük sem marad fejlesztésre. Ha a pályázati rendszer beindul, akkor tudnak majd a föníciaiak talál­mányához jutni. Teendő azonban lenne - tudtuk meg Balogh Árpádné polgármestertől. A termelőszövetkezet­től „örökölt” sport­kört finanszírozni kellene, úgyszintén a polgárőrséget, az önkéntes tűzoltó­kat, a művelődési ház tevékenységét, s a tájház ügyében is lépni kellene. (Itt mondjuk el: vissza­kapja az önkor­mányzat a tavalyi felújításra biztosí­tott négyszázezer forint előleget, egyelőre azonban várni kell rá.) Ugyancsak szere­peltetik a költségve­tési koncepcióban a fafaragótábor idei megrendezését és a Kaposmenti Fiata­lok Találkozójának a támogatását. Tor­nacsarnok építésére adtak be pályázatot, s ha a szakályiak számára kedvezőt­len döntés születik, akkor mást tervez­nek: el kell készít­tetniük az iskola központi fűtését. Aztán „belép” a köztisztviselői tör­vény - a bérekre gondolunk -, vala­mint tény, hogy napról-napra nő a jövedelempótló tá­mogatásban része­sülők száma is. Te­hát egyelőre az mondható el az idei esztendőről Sza­kályban, hogy: majd meglátjuk . . A mezőgazdaságról Nagykónyiban A városházán hallottuk Régen találkoztunk már ezeken a hasábokon, de most sort ke­ríthetünk rá. Ezúttal azonban - bizonyára észrevették - meg­újult formában adjuk közre a városházán hallottakat. Az óév utolsó és az új év első napjaiban két testület is ülésezett Tamási­ban. Rendkívüli ülést tartott a települési önkormányzat képvi- selő-testülete, amelyik tár­gyalta ugyan a középiskolák fenntartói jogáról - költségve­tési okokból történő - lemon­dást, de a javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Sikerült viszont megállapodniuk a képviselők­nek a bizottsági szervezetben, az eddigi hat helyett öt bizott­ságot hoztak létre, sőt, megvá­lasztották ezek elnökeit is. Je­lenleg a bizottságok tagjainak kiválasztása folyik, a döntést az ügyben a következő testületi ülés hozza. Az új esztendő első napjai­ban tartotta alakuló ülését a ci­gány kisebbségi önkormányzat, és megválasztotta vezetőit. Erre a döntésre a következő Tamási és környéke oldalunkon vissza­térünk. Folyik az idei önkormányzati költségvetés előkészítése, s ez­zel kapcsolatban azt mondhat­juk el joggal, hogy új év, új költségvetés, új gondok. Az előkészítők szerint ha tavaly nehéz volt működőképes bü­dzsét elkészíteni, akkor ez az idén egyenesen művészet lesz. A számok ismeretében több tízmilliós hiány mutatkozik a bevételi oldalon a tervezett kia­dásokhoz viszonyítottan, így valószínűleg feladatcsökkentő testületi döntésekre lesz szük­ség. Egy önkormányzati sza­kember szerint az idei költség- vetési törvény egyetlen pozití­vumot hozott az önkormányza­toknak, jelesül azt, hogy a költ­ségvetési rendeletek kapcsán a határidőt harmincról hatvan napra emelte. Ennek ellenére előfordulhat, hogy csak átme­neti szabályokat lehet elfogadni ezen időintervallumon belül. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 59. paragrafusa biztosítja a községeknek azt, hogy várossá nyilvánításukat - belügymi­niszter útján - a köztársasági elnöknél kezdeményezzék, ha a község fejlettsége, térségi sze­repe indokolja a városi cím használatát. Simontomya ko­rábbi képviselő-testülete a nagyközség fejlettségére, tér­ségi szerepére, a településfej­lesztési eredményeire, az alap- és középfokú ellátottságának mennyiségi és minőségi muta­tóira, a térség határain túlra is kiterjedő ellátási, idegenfor­galmi, kulturális funkciókra, az infrastrukturális ellátottságra és nem utolsósorban a történeti múltra hivatkozva kezdemé­nyezte a nagyközség - ismételt - várossá nyilvánítását. Vagyis visszakérték a városi rangot. Ennek érdekében pályázati anyagot kellett készíteniük, amit költségkímélés miatt - több százezer forintos ajánlatot tettek külső cégek - a polgár- mesteri hivatal vett kezelésbe és állított össze, egy korábbi testületi döntés értelmében. A tavaly februárban megalakított ad-hoc szakmai bizottságok megvitattak egy-egy részt, ki­egészítették, módosították azt. Most az új testület a kérelem kedvező elbírálást várja. A Nagykónyi Kisgazdakor meghívásának tesz eleget dr. Bálint György - a népszerű Bá­lint gazda - és dr. Nádori László országgyűlési képviselő január 25-én, amikor is a kul- túrházban 15 órakor kezdődő rendezvényen a mezőgazdaság 1995-ös kilátásairól tartanak előadást és válaszolnak a hoz­zájuk intézett kérdésekre. A rendezvényre szeretettel várják az érdeklődőket. Ugyancsak vicces ember volt hajdanán Regölyben K. Józsi bácsi, aki még a legszomorúbb napokban is jókedvet adott, s akinek az emlegetése során, a nevetés még ma is kicsalja a könnyeket a szemekből. így volt ez legutóbb is, amikor Fe­hér Kálmán polgármesterrel - valamilyen ügy kapcsán - szóba hoztuk a néhai viccmes­tert. Történt egyszer, hogy az öreg násznagy volt a regölyi la­kodalomban, aztán ahogy a vő- legényes háztól vonultak a me­nyasszonyért, egyszer csak megszólította a menet elején haladva, a templom előtt a násznagytársát: Szintén a Koppány-parti községből származó hír, hogy az árván maradt jegyzői posztra kiírt pályázatra egy nevezés ér­kezett, amit a képviselő-testület január 16-án bírál el. Tehát ek­kor lesz a jegyzőválasztás. Ezen az ülésen beszélik meg az önkormányzat munkatervét és várhatóan ekkor választják meg az alpolgármestert, valamint a bizottságokat, illetve azok tag­jait. — Te, Öcsém! Te egy fölső­iskolát végzett, okos ember vagy. El tudnád-e mondani visszafelé a Miatyánkot? A megszólított ránézett, el­gondolkodott, majd kis idő múlva válaszolt: — Visszafelé? Nem. Elmentek hát a násznéppel szépen a menyasszonyért, s jöt­tek a templomba. Amint egy­szer elhallgatott a rezesbanda, az öreg ismét násznagytársához fordult: — Te, Öcsém! Én akkor el­kezdem. — Mit? — Mit? Hát a Miatyánkot, iszen visszafelé gyüvünk.-él­Vissza Miatyánk Egy év maszekban Az első gyakorló év van mö­göttünk maszekban - mondta Renczes Béla, a tamási Stahl Union Kft. ügyvezetője, aztán azt is megemlítette, hogy het- venmilliós árbevételt produ­káltak. Mindezt ötvenöt dolgo­zóval érték el. Az idei eszten­dőre megmaradtak a partne­reik, így továbbra is gyártják svájci megrendelésre a konté­nereket és német igény szerint - kis csehországi kitérő után tavalytól ismét - a Teltomat aszfaltkeverő dobokat. Ez utóbbiból most két hét alatt hármat kell elkészíteni, azután pedig év végéig még ti­zenöt-húsz darabot. Január 11-én érkeznek egyébként Tamásiba a Teltomat cég kép­viselői, hogy az egész évre szóló szerződést megkössék. Svájcba december 22-én ment ki tavaly a legutolsó ka­mion, az idei első 12-e körül indul. Az ottani partner faxon erősítette meg, hogy harminc százalékkal növelné a rendelésállományt, ami azt je­lentené, hogy havi három-négy kamion vihetné az exportárut Svájcba. Természetesen itt még kalkulálni kell a költsége­ket, hisz a forint leértékelése jól jött, de a vasanyag húsz-harminc százalékos eme­léséről, valamint az energia árak és egyéb költségek növe­kedéséről ugyanez nem mond­ható el. Mivel a munkához biz­tosítani akarják a jó körülmé­nyeket, ezért tízmilliós festő­műhelyt építenek. A kivitelező szerint áprilistól jobb körül­mények között dolgozhatnak. Készítik a Teltomat aszfaltkeverő dobokat FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Orvos kell a regölyieknek Tamási és környéke oldalunk több, mint négy éves fennállása óta másodszor adunk hírt arról, hogy orvost keresnek Re- gölybe. Ez az utóbbi időpont október 4-től számítódik, ugyanis ekkor köszönt el a leg­utóbbi körzeti orvos, dr. Csimma Béla. A községről, s annak lakóiról tudott, hogy mindig igényesek voltak mindenben - ma is azok -, és az is ismert, hogy állan­dóan jó orvosuk volt. Most, az újabb gyógyító embert kereső időszakban sem hallani mást, mint bizakodást. Hiszik ugyanis a regölyiek, hogy rövid időn belül ismét jó szakember végzi a körzeti orvos nehéz és szép munkáját a Kaposmenti te­lepülésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom