Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 2., szombat A Munkáspárt elnöke Kistormáson Mint ismeretes, a Munkáspárt a legnagyobb parlamenten kívüli párt volt - s maradt. Arról viszont kevesen tudnak, hogy van egy települése az országnak, ahol győzött a választások első fordulójában. Ez a hely Kistormás. Ennek apropóján látogatott el Kistormásra Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a minap. Programjában szerepelt az éppen folyó őszi árpa betakarításának megtekintése, majd találkozott a település lakosságával. Thürmer Gyula megköszönte a szavazatokat és értékelte a kialakult helyzetet a választások után. Elmondta, bízik abban, hogy minden gyűlésre, találkozóra a jövőben félelem, szorongás nélkül érkezhet. Támogatják mindaddig a koalíciót, ameddig a munkavállalóknak tett ígéreteiket betartják. Ellenkező esetben éles bírálat tárgyává teszik a kormányzati munkát. Személyes sorsáról elmondta, hogy egy egyetemista fia és egy hatéves kislánya van. Neki bruttó 45 ezer, míg feleségének 30 ezer forint a havi jövedelme. Budapesten elég nehezen lehet kijönni ebből a pénzből. A látogatást vacsora zárta. Varga András F // / • •# I o a fejük Tóth Ferenc, faddi polgár- mester a demokrácia játékszabályait betartva hat(!) szerveződésnek adta meg az iskolaigazgató választás elővélemé- nyezésének jogát. Jobb mate- kosok kiszámolhatják: a végső verdiktet kimondó képviselő- testület - három pályázót fi- gyelembevéve - hányféle variációra támaszkodhat az iksz plusz egyedik megoldáshoz. (Csak ötösért: a képlet egyik „tagja" nem a helyi tantestületből indul a megméretésen.) Az iskolaszék nyolc főre apadt testületé - ugyanis elnöke is pályázott -, csütörtökön meghozta döntését. A zárt ülésről csak annyi szivárgott ki, hogy a majdnem egy órás vita eredménnyel zárult, így Kvárikné Kovács Éva Ágota titkár nem üres borítékkal járul a falu vezetése elé. A legérdekeltebb szakszervezet (a kánikula miatt) a hűvösebbnek tartott kultúrházba invitálja jövő szerdára - javaslat-előkészítő fórumra az érdeklődő pedagógusokat, óvónőket. A várhatóan július 11-én tartandó önkormányzati ülésig csak az a biztos, hogy a nebulók bánatára a tanévkezdés nem marad el. A csütörtöki iskolaszéki megbeszélés kevésbé titkos döntései: támogatták az induló napköziotthonos osztályok korcsoportos integrációjára vonatkozó, a szülők által írásban beadott kérelmet. Kezdeményezték alsótagozatos tábor létrehozását, és testnevelés tagozat kialakítását. Széleskörű szervezőmunkával még ezen a nyáron családi napot kívánnak tartani. Az utóbbi időben megnövekedett adminisztrációjuk már a pecsét használatát sem nélkülözheti. Mi sem természetesebb: a tintatartó és a penna annak legfőbb éke. Ódry Károly Meggy szezonban Zajlik a meggyszezon. Fürge gyerekek másznak a fára vödrökkel, kosarakkal. Az idősebbek ketteslétrát támasztanak a törzsnek, s előkerülnek a ritkán használt sámlik és kispadok. Szedni kell a termést. Ezt az áldást nem várta senki, mert virágzáskor eső, hideg és viharos szél rázta-tépte a foszló virágokat. — Sajnos a hozott meggy mennyisége igazolja, hogy kb. negyede, ötödé terméssel lehet csak számolni medinai viszonylatban. Tavaly ebben az időben napi tíz mázsa körüli volt a gyűjtés, most ez 2-3 mázsát tesz ki - mondja Pesti Gyuláné, Bözsi néni, aki 1970-től szerzett e téren megfelelő gyakorlatot, mint felvásárló. — Kérem, emlékezzen a majd negyed századdal ezelőtti kereskedelemre! — Csak dicsérni tudom. Még mindig emlékszem egy számadatra, ami szerint mü- liós forgalmat bonyolítottam le egyik évben. Az akkori pénz értéke nem hasonlítható össze a mai mülióval. Az Áfész felvásárlója voltam, s mindent vehettem, amit hoztak. Voltak szezoncikkek, pl. a csiga. Ebből egyik évben 25 mázsát gyűjtöttek. A gyümölcsök közül a szilva, a barack, a cseresznye, a meggy. Folyamatosan gyűlt a bab, a tojás, a dióbél. Sőt egy időben a házikertekben termesztett, de a családnak feleslegessé vált zöldséget is átvettem. Az itt kapott pénzért a gazdaasz- szony már tudott a boltban vásárolni. A családoknak ez is nagyon sokat jelentett. Sokszor eszembe jut, hogy azzal a töméntelen tojással mit is csinálnak egyesek? Elvégre nem ehetnek minden nap madártejet, sem nem sütnek piskótát? — Azf tetszett említeni, hogy 1981-től véglegesen „lehúzták a rolót", megszűnt a felvásárlás. — Kilenc éven át aztán semmi! Történt pedig, hogy egy vidéki úriember csibéket hozott egy utcabelinek. Látta ezt a sok meggyfát, ami az utcában van, s érdeklődni kezdett, hogy ki vesz és mikor viszi? Elképedve hallotta, hogy nincs gazdája az árunak. Azonnal ajánlatot tett: hoz ládákat, még három forintot is fizet kilónként munkadíj gyanánt. így esett, hogy '90-től a felesleges cseresznyét és meggyet a medinaiak el tudják adni. Most 15 forint az aprószemű, 25 pedig az oltott. Sajnos, ez évben kissé megkésett a főnökünk. Az első korai termés már szinte lefutott, mikorra jelezte vételi szándékát. A későbbi fajta, ami még szedhető. Néhány nap alatt ennek is vége. Még mondogatják többen, hogy hoznak, lesz még. De, hát a szedés ... az már nagyon bajos az időseknek. A kevés termésnek is megvan a maga ojcai betegek a fák. — S egyre nagyobb számban betegszenek is meg! - kapcsolódik a beszélgetésünkbe Gyula bácsi, a segítő és szőlész. — Azt beszélik mindenütt, hogy az atka az oka. Tavaly még nagyon kevés volt a száradás. Az idén az „Újfehértói" fajta nagyon megbetegedett. Itt a házunk előtt is. — Leszáradtak a hajtások, az erősebb gallyak, az ágak ... Néhány fa annyira odavan, hogy a következő tavasszal már ki sem fog hajtani. A törzs, az ágak tele vannak „macskamézzel". Nem csak az én fáimmal van ez így, hanem még sokkal a faluban. K. L. „Unplugged" a szabadtéri színpadon Szent Iván tüzes éjszakáján Már nem tudom kié volt az ötlet, mely egy beszélgetés közben hangzott el: koncert a művelődési ház szabadtéri színpadán. A társalgás folyt tovább, de a gondolat befészkelte magát tudatunkba, nem hagyva nyugtot, zavart, űzött, hogyan-miként-mikor lehetne ezt megvalósítani. Az biztos volt, hogy nem lehet egy szokványos blues-kocsmát szervezni. Különleges helyhez - különleges műsor. S hogy mikor: valamihez kötni kéne, valami ünnephez, eseményhez, hagyományhoz. Ez az! Milyen hagyományok, ősi ünnepek vannak ilyenkor nyár elején? Például Szent Iván napja. Mi is az a Szent Iván ünnep? Felmerült egy-két emlék Shakes- peare-től, aztán pirulva néztünk egymásra. Élőkerült néhány néprajzi lexikon, s rájöttünk, hogy a méltatlanul mellőzött ünnep sok-sok hagyományt, szokást ötvöz. Szent Iván napja Keresztelő Szent János születésnapja, s mint ilyen, fontos egyházi esemény. Ehhez kapcsolódnak a nyári napforduló ősi ünnepének hagyományai. A tűzgyújtás, a tüzes végű bot forgatása, a tűzugrás mind a napimádathoz kapcsolható. Ilyenkor, Szent Iván éjszakáján a fiatalok és öregek a falu határában tüzet raktak, melyre illatos füveket szórtak és ezt körülülve, énekelgetve, mulatozva szórakozták át az éjszakát. A tűz mellett a gyógyfüvekből, mezei virágokból font koszorú a ház homlokzatára akasztva egész évben védett a tűzesetek ellen. A Szent Iván tüzénél sütött alma elmulasztja a fogfájást. Ha valaki átugorja a tüzet, megszabadulhat a romlástól, gonosz erőktől, ha párjával ugrik, biztos tartós lesz szerelmük. Szokás ezen az éjszakán megfüstölni a forrásokat, kutakat, hogy kiűzzék a sárkányokat. Miközben ezt olvastuk már bizonyossá vált, hogy ezen a napon, június 24-én, Szent Iván éjszakáján fogjuk megrendezni a szabadtéri bulit: kicsit modernizálva, s csak pár hagyományt felhasználva. Nem akartunk vad, tombolós, „pogós" koncertet, hisz a hely, az esemény is mást kívánt. Bizonytalanok voltunk abban, vajon a fiatalok, akik eljönnek, megértik-e kezdeményezésük lényegét. 24-én este, mikor fellobbant a tábortűz már kb. 100-120 ember gyűlt össze a tolnai Művelődési Ház udvarán. A helyi együttesek - Kommersz Blues, Green Hell - akusztikus hangszereken szolgáltatták a zenét. Éjfélig kissé merev és bizonytalan volt a hangulat, sokan nem tudták mi is ez a koncert valójában, hisz ők eddig csak rockklubbokban, blues-kocsmákban voltak, s ez az összejövetel nagyon különbözött a megszokottól. Az éjféli tűzugrás is elég nehezen indult, de hála a tolnai fiataloknak, kis idő múlva már vidám ugrándozás folyt Szent Iván tüze felett. Éjfél után feloldódott a hangulat, baráti társaságok találtak egymásra, beszélgettek, sörözgettek. Né- hányan elnyúltak a fűben, hallgatták a jó zenét, mások a tábortűz körül melegedtek. Mi szervezők, zenészek pedig fellélegeztünk. Talán, talán sikerült valami újat teremtenünk, hagyományt elindítanunk, egy szép éjszakát adnunk a zenét szeretőknek. Judy Bontják-építik a medinai Sárvíz-hidat Zúg a légkalapács. Aprózó- dik az útburkolat, töredezik a cement, elválik egymástól a malterba rakott tégla. Véglegesen lezárták a híd medinai oldalát. E váratlan munkának előzménye annyi, hogy egy nagy traktor a vasszerkezetet védő-óvó, több tonna súlyú követ a folyó medrébe lökte. Az ütközéskor maga az alapzat és a vasszerkezet is megsérült, deformálódott. Ez utóbbit már helyreállították, lefestették. További vizsgálódások derítették ki, hogy a valamikori építők és a többszörös út- javítók fittyet hánytak annak az egyszerű fizikai törvénynek, hogy a hőségben a testek kitágulnak -, ha engedik nekik ... Vagyis nem volt tágulási, azaz dilatációs hézag. Ézt a mozgást gátló beton-erődítményt bontják most. Újabb vizsgálódások, mérések döntik el, hogy a másik oldalon is szükségeltetik e hasonló munka. ígéret szerint július közepére fejezik be a megújítást, a felújítást. Bár a jólértesültek kora tavasszal még arról beszéltek, hogy ezt a hídszerkezetet így egyben elviszik, és hoznak helyette másikat. Egy olyant, amely nem derékszögben ível át a Sárvízen. A hatvan, hetven éve készült épületszerkezet még döcögő ökrösszekereknek és vágtató lovaskocsiknak volt méretezve. Szélessége is, teherbírása is, derékszögű elhelyezése alapján is korszerűnek számított akkoriban. Ma már azonban, a nyolckerekű „dzsondérek", kombájnok, kamionok vagy a nagybuszok korában, semmiképp sem lehet modernnek tekinteni ezt a hidat. Igaz, most „örökre" megjavítják, dilatációs hézagot is kap, de nem lesz biztosítva egy esetleges ütközés ellen. S akkor a parti kezdődhet elölről... Komád László Eső után