Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02 / 154. szám

1994. július 2., szombat GAZDASÁG MÉPÚJSÁG 5 A privatizáció Tolnában Az ÁVÜ vagyonkezelése alá került vállalatok családfája - Tolna megye 1990-1994 (db) Az elmúlt öt év alatt nem sikerült egyeztetni a döntés­hozó testületek és az igazga­tási - úgynevezett bürokrati­kus - alépítmények eltérő rugalmasságát, ami alapve­tően a döntéshozó mecha­nizmusok eltérő rendszeré­ből fakad - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet a megyében folyó privatizáció helyzetéről készített Kele­men János, az ÁVÜ főtaná­csosa a megyei önkormány­zat legutóbbi ülésére. Az ominózus patikaprivati­záción túlmenően általában jól és megfelelően történtek meg a szükséges megállapodások, s immár elsősorban mint tu­lajdonostársak hatékonyan, hatékonyabban fognak az érintettek együttműködni - vélekedik a beszámoló készí­tője, majd a megyében folyó privatizációról a következőket állapítja meg: Ami ment és ami nem Az úgynevezett gyorsított privatizáció lehetővé tette, hogy a tulajdonosi jogokkal felruházott szervezetek a „megmaradtak" és a tartósan megmaradók esetében is a ko­rábbiaknál jóval többet törőd­jenek az - immár általában - társasággá alakult vállalatok gazdálkodási, pénzügyi, piaci helyzetével. Áz önprivatizáció hátrá­nyait jól szemlélteti, hogy ép­pen a legkiterjedtebb együtt­működést kialakító könnyűi­pari - ruha- és cipőipari - cé­gek nem találtak megfelelő partnereket, hiszen bármeny­nyire is közismert, világcé­gekről van szó, tőkeszegény­ségük nem teszi lehetővé ezen hatalmas tőkebefektetések megvalósítását, mint például a Bonyhádi Cipőgyár. Mindez nem csökkenti sem a KRP, sem az MRP szerepét. Ami a vegetálásra elég A megye adósságkonszoli­dációban érintett társaságai közül a Simontornyai Bőrgyár Rt. - mint a gyorsított adós­konszolidációba bevont társa­ság - a „tulajdoni hányad kontra adósság konverzió" ti­pikus esete, hiszen a tervezett tőkeemelés az ÁVÜ részéről csak a további vegetáláshoz elegendő, s célszerű lenne a je­lentős hányadát kitevő OKHB hitelek leírása illetve konver- gálása mellett a cég sürgős privatizációja, elsősorban tő­kebevitel céljából. A paksi konzervgyár egy másik tipikus eset. Az rt-ből kft-vé alakulás nem vonzza a hitelezőket, jelenleg fő gond a tényleges felszámolás beindí­tásának megakadályozása. A Tolna tej a gyáregységeit önprivatizálta, hármat közü­lük el is adott. Az ÁVÜ négyet elvont, rt-vé csak a szekszárdi központ alakult át. Hangyái János A Tőzsdetanács döntéseiből Új részvények a tőzsdén Új részvények - köztük az első pénzintézeti értékpapírok - bevezetéséről döntött a na­pokban a Budapesti Érték­tőzsde Tanácsa. A Tanács 1994. június 30. napjával bevezette a Gold- sunk Hűtőipari Rt. 1. 063.970 darab egyenként 1.000 Ft név­értékű, névre szóló törzs- részvényét a forgalmazotti ka­tegóriába. A tőzsdetanács ugyancsak határozott az Inter-Európa Bank Rt. részvényeinek tőzs­dei bevezetéséről. A határozat szerint a forgalmazotti kate­góriába bevezetésre került a bank 217.550 darab egyenként 10.000,- Ft névértékű „A" osz­tályú törzsrészvény sorozata. A bevezetésnek 30 napon be­lül kell megtörténnie a bank igazgatóságának kérése alap­ján. A Tőzsdetitkársággal egyeztetett időpontot legké­sőbb az első kereskedési nap előtt 5 nappal a Titkárság köz­zéteszi. A tanács bevezette a Phar- mavit Rt. 1. 765.000 darab egyenként 100,- Ft névértékű névre szóló törzsrészvényét a forgalmazotti kategóriába. A bevezetés sajátossága, hogy a Tőzsdetanács feltételes dönté­sét követően kell a forgalma­zóknak több, a határozatban tételesen felsorolt feltételt tel­jesíteni, amelyek megtörténtét a Tőzsdetitkárság ellenőrzi. Amennyiben valamennyi elő­írt feltétel teljesül, úgy az azt követő 5. tőzsdenap lesz a be­vezetés napja, amely időpon­tot a Tőzsdetitkárság hirdeti ki. A forgalmazó az előírt fel­tételeket olyan időben köteles teljesíteni és igazolni, hogy az első kereskedési nap 1994. au­gusztus 15. napjáig kitűzhető legyen. Á Tőzsdetanács módosí­totta a BÉT ideiglenes és nem hivatalos indexének kosarába tartozó papírok körét. Ezek szerint 1994. július 31. napjá­tól az indexkosár kiegészül a Prímagáz, a Glóbus, a Domus és a Danubius részvényeivel. A Tanács ezt követően fog­lalkozott az OTC informá­ció-szolgáltatásra vonatkozó szabályzat helyzetével, amely téma a következő rendes ülé­sen ismét napirendre kerül. A Tőzsdetanács meghallgatta továbbá a tőzsdei technikai fejlesztésekről szóló beszámo­lót, amelyet a tagok egyhan­gúlag jóváhagyólag tudomá­sul vettek. -haj­(Véd)jegyzett termékek A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 155,46 158,46 ausztrál dollár 74,07 75,41 belga frank (100) 308,16 313,66 dán korona 16,13 16,43 finn márka 19,00 19,34 franda frank 18,47 18,81 görög drachma (100) 41,98 42,78 holland forint 56,40 57,44 ír font 153,21 156,01 japán yen (100) 102,50 104,36 kanadai dollár 73,20 74,72 kuvaiti dinár 342,59 349,25 német márka 63,27 64,47 norvég korona 14,49 14,77 olasz líra (1000) 63,97 65,19 osztrák schilling (100) 899,75 916,45 portugál escudo (100) 61,57 62,71 spanyol peseta (100) 76,82 78,28 svájci frank 75,48 76,80 svéd korona 13,11 13,35 USA dollár 101,29 103,29 ECU (közös piac) 121,00 123,24 Újra lesz Kiváló Áruk Fó­ruma. Csak most úgy fogják hívni: Rendszeresen Ellenőr­zött Kiváló Magyar Termék. A „rendszeresen" azt kell érteni, hogy legalább kétszer minden évben. Először a gyár­tás helyén, másodszor pedig az üzletben. A termékek - elő­ször csak az élelmiszerek! - minőségének garanciáját tehát az ellenőrzések adják. A véd­jegy egyben segíti a vásárlókat eligazodni az áruk rengetegé­ben: amelyiken ugyanis ezt az emblémát látják, biztosak le­hetnek a minőségében. A szakértőkből álló függet­len bizottság, amely odaítéli az emblémát, azt ígéri, hogy az Európai Unióban is elfoga­dott kritériumrendszer alap­ján vizsgáztatja a termékeket. Ezek között olyan szempon­tok szerepelnek, mint tiszta, kulturált csomagolás, jól ol­vasható jelölések, állandóan kiváló minőség, környezetkí­mélő alapanyagok, s hogy az áru legalább 51 százalékban magyar gyártmány. A védjegyet nem adják in­gyen! Elnyerésére pályázatot kell benyújtania a gyártónak, a nevezési díj 50 ezer forint. Viselnie kell még az odaíté­léshez szükséges laboratóri­umi vizsgálatok költségeit, s ha elnyeri egy termék a címet, akkor annak használati díját - minimum 30 ezer forintot -, il­letve a termék nettó árbevéte­lének 2 ezrelékét be kell fizet­nie a termelőnek. De az utóla­gos ellenőrzések költségeit is a gyártóra terheli a bizottság. A gyártók viszont bizonyára a vásárlókra terhelik tovább ezeket a költségeket. S hogy mit kap mindezekért cserébe a kiváló holmi előállítója? Való­színűleg állandó vevőkört, biztos bevételeket - itthon és esetleg külföldön is! B. Zs. Exporttámogatás - belföldi forgalmazóknak? A patikák orvoslása? Az IT döntései Az Igazgatótanács az Alkotmánybíróság 1994. június 22-én hozott ítélete nyomán ismételten átte­kintette a gyógyszertári privatizáció kérdését. Az érvényes és hatályos pri­vatizációs törvényekben foglaltak szerint az ÁVÜ folytatja a gyógyszertári központok részvénytársa­sággá alakítását, valamint a központok és a hálózat privatizációját. A Kemikál Rt. privati­zációs pályázatára egyet­len ajánlat érkezett: a Hel- vey Kft és a Kemikál Rt. MRP szervező bizottsága által létrehozott konzorci­umé. Az IT a pályázatot érvényesnek nyilvánította, de felhívta a pályázót az árajánlatában szereplő ár­folyam emelésére. A ki­egészítések teljesítésére az IT határozattól számított 15 munkanap áll rendel­kezésre. Az Express Utazási és Szálloda Rt. állami tulaj­donú részvénycsomagjá­nak privatizációját az IT eredménytelennek nyil­vánította. Egyben felkér­ték az ügyvezetést arra, hogy dolgozzon ki egy, a részvénytársaság üzletá­gainak elkülönítését szol­gáló koncepciót. -haj­Az idei év első 5 hónapjá­nak adóvizsgálatai számtalan hiányosságot tárták fel. Még mindig „divat" a ház­tartási tüzelőolaj szőkítése, mert az így előállított gázolaj után a vállalkozók nem fizet­nek fogyasztási adót és útala­pot. Veszprémben például 594 millió forint adóhiányt állapí­tottak meg a hatóságok egyet­len forgalmazónál. Borsodban 584, Bács-Kiskun megyében 199, Győr-Sopronban 161 mil­lió forintot tesz ki az adótarto­zás. Az ellenőrzéskor az is ki­derült, hogy a beszerzés, il­letve a továbbadás kizárólag készpénz ellenében történik, nehogy nyoma maradjon a fe­kete ügyleteknek. A különféle szeszesitalok­kal kereskedők viszont éppen ellenkezőleg járnak el. Min­denről írott szerződést készí­tenek, ami ugyan nem a való­ságos adatokat tartalmazza, viszont nagyszerűen fel lehet használni adóvisszatérítésre. Exportértékesítésről szóló szerződésekre hivatkozva ugyanis - ami valójában egy­szerű belföldi adás-vételt ta­kar! - nem fizetik be a fo­gyasztási-, illetve a forgalmi adót, sőt még visszaigénylik az exporttámogatást is! Az APEH szerint az elkö­vetkező hónapokban különö­sen az üzemanyag, a ruházat, a szesz, a déli gyümölcs, va­lamint a szórakoztató elektro­nikai berendezések forgalma­zóit fogják ellenőrizni. Ennek az az oka, hogy az általuk kí­nált cikkek tömeges jelenléte most már fölöttébb zavarja a hazai áruk értékesítését. Ter­mészetesen, nem a hivatalo­san behozott áruktól akarják megtisztítani a hatóságok a piacot... Jelentősen csökkentik az adóbevételeket, s károsítják ezzel a költségvetést az úgy­nevezett fiktív vállalkozások. Ezeket általában azért hozzák létre, hogy kihasználják az áfa-visszatérítésben rejlő lehe­tőségeket, miközben új értéket ők maguk nem termelnek. 1994-ben eddig mintegy 2 és fél millió forint kárt okoztak az államkasszának az effajta visszaélések. Az ellenőrzések során 17 esetben alkalmazták a boltbe­zárást, mint büntetést azért, mert a kereskedő nem adott számlát. A január elsejétől életbe lépett rendelet módosí­tása ugyanis lehetővé teszi, hogy a mulasztási bírság mel­lett néhány napra be is zárják az üzletet. Ha két éven belül negyedik alkalommal „felejt el" számlát adni a kereskedő, akkor 3 napra, az ötödik alka­lomnál már 5 napra, ezt köve­tően pedig minden további mulasztáskor 10 napra zárat­hatják be az ellenőrök a vétkes boltját. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress Adónaptár júliusra Időpont Bevallás jogcímé Befizetés és támogatás jogcíme r< . rn r július 5. Gyakorított ÁFA be­vallás Engedély alapján gyakorított ÄFA július 11. vgorl 11 íj ne " Társasági adó előlege (havonta kétszer fizetőknél július 15. Június havi:- fogyasztási adó és útalap netto összegének és előlegé­nek különbözete- sertés állomány mentesítési hozzájárulás és támogatás- fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, do­táció, mezőgazdasági és élel­miszeripari exporttámogatás igénylése Július havi AVUR előleg Külföldi vállalkozók TA előlege július 20.- ÁFA bevallás- havi bevallásra kötelezettek július havi a- dóikról és ktg- vetési támoga­tásaikról, ki­vétel: TA elől.- AVUR előleg- fogy. adó, fogy. árkieg. féléves összesítő beval­lása a havi be­vallóknak- játékadó (június)- Június havi szja előleg és adó, a munkáltató és kifizető (pénzintézet) által levont e- lőlegek és adó, vállalkozó és mg. termelő tevékenységet folytató magánszemély bevéte­le utáni adóelőleg ÁFA, játékadó, külföldi szervtől levont TA., munkaa­dói, munkavállalói járulék II. negyedévi:- szja előleg: vállalkozó ill. mg. termelő jövedelme után, magánszemély a nem kifizető­től származó jövedelme után- nemzeti kultúrális járulék- TA előleg évközi bevallásra kote1ezetteknél- rehabil. fogl. hozzájárulás július 25.- évközi bevallás­ra kötelezettek II. negyedévi a- dóbevallása, ki­vétel: TA. elől. AVUR elől., ÁFA- évközi bevallás­ra kötelezettek fogy. adó, fogy. árkieg. I. félé­vi összesítő be­vallása július 28. •s- társasági adóelőleg (havonta kétszer fizetőknél)- július fiavi fogy. adó és úta­lap előlege-

Next

/
Oldalképek
Tartalom