Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-04 / 130. szám

10 KÉPÚJSÁG

HÉT VÉGI MAGAZIN

1994. június 4., szombat

Vadász, Hubertus Kereszttel

disszertációból könyv lett. A könyvemért pénzt kaptam - nevet.

— Lehetett volna úgy is, hogy doktorál, aztán meg a könyv is megjelenik.

— Igen. Tudják, tisztelem és becsülöm a doktorokat, de abban az időben sokan doktoráltak olyanok, akik ma ezt nem tehetnék meg.

— Értem, a demizsonos doktorokra gondol?

Bólint.

— Térjünk vissza arra a hírre, ami a kitüntetéséről szól. Abban az áll, hogy Európában is ismert szakíró.

— Ez kicsit túlzás. Szlovákiában, Ausztriában, Németországban ismernek, de ültek itt a szobában angolok, skótok, franciák és belgák is.

— Szóval mindazok, akik megfordultak Gyulajon.

— Igen - mondja és elkapja a trófeákat vizslató tekintetünket. - Vadászdinasztiába születtem a ma Pécshez tartozó Vasason, és ott kezdtem a vadászatot is 12 éves koromban. Aztán én is megfertőztem az egész családot. Engem sose a gyilkolás, a trófeaszerzés vitt, hanem a természet közelsége. Amiket a falakon látnak, azok nem mind az én trófeA kitüntetett Szabolcs József

Trófeák

áim, néhány a feleségemé. Azt a süketfajdot és a nyírfajdot Ausztriában lőttem - a vadászok nagy kakasnak, illetve kis kakasnak mondják -, az aranyérmes dámlapát első tulajdonosa pedig Törökkop- pányban került puskavégre.

— Aki megszokta a munkát, az nem tud tétlenkedni.

— Ez így van. Éppen most adom fel egy könyvem kéziratát a Terraprint Kiadóhoz. Kizárólag vadászatról szól. Az első részét az apám írta még 1948-1951 között, én pedig kiegészítettem a saját élménye. immel és így lesz belőle könyv.

— Mivel telnek a napok?

— Gyakorlatilag 1992-ig vadásztam, de a megszigorított egészségügyi feltételek miatt abbahagytam. Azóta kitalálok magamnak mindenféle szórakozást, fényképezek - erdészeti, vadászati, természeti témákat, de a családot is -, és keresztrejtvényt fejtek.

— Említette az egészséget.

— A régi bajoktól eltekintve így 84 évesen sincs semmi bajom. Az étvágyam jó, minden este megiszom egy pohár vörösbort.

— Állítólag Szent Hildegard azt javasolta a hozzá fordulóknak, hogy igyanak sört meg bort, de vizet ne, mert az ártalmára van a szervezetnek.

— Nálunk vizet csak a libák isznak - nevet.

— Nem láttuk még a kitüntetését.

— Megmutatom - mondja, aztán hozza is. - Engem is megleptek - magyarázza -, mert nem tudtam, hogy ilyen van. Pesten osztogatták, de a betegségem miatt én nem tudtam elmenni, így itt adták át Tamásiban. Elég mutatós dolog, de azért egy kicsivel jobban is kidolgozhatták volna. Igaz, messziről nem látszik - mosolyog, majd a kapuig kisér.

Ékes László Fotó: Gottvald Károly

A csengő szavára először a kutyák reagálnak, aztán a házigazda is megjelenik a kiskapuban.

— Úgy, a kitüntetésem ügyében jöttek? - kérdezi. - Kerüljenek beljebb!

Elhelyezkedünk Szabolcs Józsefnél, Tamásiban.

— Honnan tudták, hogy kitüntettek?

— A Hubertus Kereszt arany fokozatáról és ami mögötte van - a vadászati kultúra fejlesztése, ápolása -, arról a Népújságban olvastunk.

— Akkor itt mindjárt helyesbíteni kell valamit, mert sosem voltam doktor. Egy életen át a vadászatnak dolgoztam, az erdészek mellett nagyrészt. Nagyon sok cikkem jelent meg. vadászati szaklapban és van két önálló könyvem, A dámvad és Erdei vadak címen jelentek meg. Ezenkívül magyar-német szaklapokban társszerzőként is szerepeltem.

— Hogyan lesz valakiből szakíró?

— Az alkalom szüli és részben kényszerűségből. Annak idején a párt felszólított, hogy doktoráljak, aztán a

A Hubertus Kereszt

Tristan de Cunha, jelentkezz!

Rövid hullámok, hatalmas távolságok

Az embereknek, mentalitásuktól függően, sokféle lehet a vágyuk, de legalább kettőben a legtöbben megegyeznek: jól élni és sokat látni, hallani a világból. Mindkettő rendkívül pénzigényes, gondolná az ember, de Weis János rádióamatőr ezt cáfolja. Szinte a világ minden részével volt már „kapcsolata". A rádiótávirász kategóriában pedig az országos válogatott keret tagja.

— Mikor és hogyan jutott eszébe, a rádióamatórködés?

— Nyolcadikos voltam, amikor egyik ismerősöm révén kapcsolatba kerültem a rádióamatőr szakkörrel. Nagyon megszerettem, vonzott az egzotikuma, az, hogy a világ különleges részeibe is eljuthat az ember a rádióhullámok segítségével. Hamarosan vizsgát tettem, majd a Szekszárdi Rádió Klub tagja lettem, később az egyéni engedélyt is megkaptam. Ahhoz azonban, hogy létrejöjjön a rádiókapcsolat két különböző földrészen élő ember között, nagyon sok mindent kell megtanulni. Az összeköttetés több féle módon is létrejöhet, az egyik a morzézás, a másik a géptávíró illetve az idegen nyelvek ismerete.

— A rádióamatórködés szabadidős tevékenység, de sportnak sem akármilyen.

— Igen, valóban így van, éppen ezért ebből nem lehet kiöregedni. Főleg a fiatalok körében népszerű a rádiós tájékozódási futás, régebben rókavadászatnak hívták. Lényege, hogy az elrejtett tárgyat térképpel és vevőkészülék segítségével kell megtalálni. Ugyancsak sport a

klasszikus rádióamatőr verseny, amikor egy meghatározott országgal, földrésszel kell a legtöbb kapcsolatot felvenni az éteren keresztül. Ilyen volt például a számunkra jól sikerült Skandináv verseny. Szintén sport tevékenység a rádió- távirászok versenye, amely morzéra épül. Az angol szöveget, ami elhangzik, meg kell jegyezni, jegyzetelni azonban nem lehet és tovább kell adni a lehető legpontosabban mor- zén. Ez utóbbi sportágban Szekszárdról 4-en vagyunk az országos válogatott keret tagjai.

— ügy tudom, otthon is van felszerelése, s ez nyilván azt jelenti, hogy a szabadidejében gyakran rádiózik.

— Az embert izgatja, hogy a rádió segítségével kapcsolatot tud teremteni országon belül, vagy a világ bármely részével. Az évek során kialakulnak állandó kapcsolatok két rádiós között, amikor már a család, a munkahely, az érdeklődés is szóba kerül.

Van, aki tudatosan gyűjti az úgynevezett diplomákat, ami tulajdonképpen igazolás arról, hogy az összeköttetés valóban létrejött. Ez egy képeslap nagyságú fénykép vagy lap, amelyet a hívott féllel egymással „kicserélünk". Amerikai rádió amatőrök 1945-ben alapították a diplomát, amely 326 önálló körzetre osztja a földet. A diploma pontosan leírja, mit tekint önálló körzetnek, ez tágabb mint az ország fogalma.

— Önnek hány diplomája van?

— Pár ezer, de nem a számok nagysága a legfontosabb,

hanem a diplomák különlegessége. A Szekszárdi Rádió Klub már az ötvenes évek óta gyűjti a diplomákat, Japánból 7 körzetből van már a csapatnak. Számomra az elmúlt években Albánia volt a legérdekesebb, hiszen ez az ország évtizedeken keresztül „tabu" volt és nem csak a rádiósok számára. Szívesen emlékszem arra is, hogy a Burmában járt orosz expedíciósokkal is sikerült felvennem a kapcsolatot. Nagyon sok érdekes, egzotikus ország van a világban, de minél fejletlenebbek vagy minél instabilabb a társadalmuk, esetleg katonai támaszpontnak használják őket, annál nehezebb összeköttetést teremteni az ott élőkkel. Ezért ha ilyen országba expedíció érkezik, velük próbáljuk meg felvenni a kapcsolatot. Az idén egy Atlanti óceánban meghúzódó kis szigettel, a Tristan de Cunha-val sikerült az összeköttetés, illetve a Déli-sarkon volt egy expedíció és velük is sikerült beszélgetnem. De főleg ez utóbbi esetében ne gondoljanak hosszas eszmecserére, hiszen nagyon sok rádiós igyekszik kihasználni a lehetőséget és rengetegen megpróbálják fölvenni a kapcsolatot az expedícióval, tehát nem illik hosszan feltartani őket.

— Mit szól a családja ehhez a nem mindennapi hobbihoz?

— Éppen amiatt, hogy a családi béke megmaradjon, igyekeztem a feleségemet és a gyermekeimet is belevonni a rádiózásba. Már a feleségemnek is van engedélye, a lányom most 11, a fiam pedig 13 éves, ők a maguk szintjén, de

, nagyon érdeklődnek a rádiózás iránt. A fiam a szekszárdi rádiós tájékozódási futásban igazolt versenyző, itt a mozgás mellett az ügyességét is próbára tudja tenni.

— Említette többször is a rádió klubot, ahol ön is kezdte, hány tagja van most?

— A törzstagok száma 30 körül van, a fiatalokkal, iskolás kordákkal együtt 50 körüli a létszámunk. Várjuk a fiatalok jelentkezését, hiszen nagyon hiányzik az utánpótlás. Ez nagyon szép hobbi, ráadásul társadalmilag is hasznos. Jól jöhet az amatőr rádiós segítsége például egy balesetnél, vagy katasztrófa helyzetben. A romániai forradalom idején a konvojokat a rádiósamatőrök kísérték, ők adták a legfrissebb híreket akkor a tájékoztatási eszközöknek is. Kapcsolatra törekszünk a világ minden tájával, de a legfontosabb, hogy a segély szolgálatnak, a polgári védelemnek, a Vöröskeresztnek és minden bajba jutott embernek segítsünk, ha kell.-mauthner ilona- Fotó: Pusztai T.

Nem vizsgálják, lakik-e valahol

Külföldi munkavállalók - Tolnában is

Nehéz helyzetben ügyfél és hivatal

Az új idegenrendészeti törvény május elsejével lépett életbe. Az elmúlt időszak azt bizonyítja, hogy a hazánkba érkező külföldi állampolgárok nem ismerik azokat a feltételeket, melyek birtokában tartózkodási, vagy (és) munkavállalási engedélyt kaphatnak. Nagy a tájékozatlanság, de a hivatalok munkatársai sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az ügyfelek zöme magyar nemzetiségű, de a törvény róluk külön nem rendelkezik.

Május elseje óta, ha egy külföldi nem turistaként érkezik hazánkba, akkor tartózkodási engedéllyel, (amit a rendőrségen kell kérelmeznie) illetve ha ez nem elég, munkavállalói engedéllyel is (megyei munkaügyi központban intézhető) kell rendelkeznie. Mindehhez pedig az kell, hogy a kérelmező az állandó lakhelye szerinti külképviseleten kiadott vízumot hozza magával.

Dr. Kaiser Katalinnal, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályának vezetőjével és dr. Wessely Istvánnal, az ellenőrzési osztály vezetőjével az idegenek munkavállalási lehetőségeiről beszélgettünk.

— Kinek nincs szüksége munkavállalási engedélyre a külföldi állampolgárok közül?

— Annak a menekültnek, aki állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolványnyal rendelkezik, vagy annak, aki menekültté nyilvánítás alatt áll, vagy aki állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorló illetve letelepedés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi. A 7/91-es MŰM rendelet további kivételeket is megemlít, ezek közül csak a gyakoribb eseteket mondanám: a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztség- viselőinek sincs szükségük munkavállalói engedélyre.

— Hány kérelmet nyújtottak be önökhöz az elmúlt évben?

— Háromszázötvenkilencet, melyből 28-at kellett elutasítanunk, mert csak akkor adható munkavállalási engedély, ha a megye területén kért munkakörben magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. Például, ha segédmunkára, vagy pincérnek szeretnék alkalmazni a külföldit, akkor nagy valószínűséggel elutasítjuk a kérelmet, hiszen a magyarok közül is lehet bőven választani.

— Meddig érvényes az engedély?

— Legfeljebb egy évre adható, ezt követően a hosszabbítási igényt 30 nappal az érvényesség lejárta előtt kell beadni. De szeretném megjegyezni, ha az érintett személy munkahelyet vált, minden esetben külön kell kérni új

munkavállalási engedélyt a részére. A kérelemhez csatolni kell a szakképesítést igazoló okiratot és az egészségügyi alkalmasságot igazoló iratot is.

— Vizsgálják-e önök azt, hogy a kérelmezőnek van-e hol laknia?

— Ezt nem vizsgáljuk, erre nincs is lehetőségünk, a hivatal a munkáltatóval van kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a munkavállalási kérelmet, ha arra szükség van, a munkáltatónak kell benyújtania.

— A külföldi munkaerő kapcsán gyakran felvetődik a feketemunka fogalma is. Önök ezt hogyan tudják „megfogni"?

— A rendőrséggel, a munkavédelmi felügyelőkkel, az APEH-al, a fogyasztóvédelemmel, a társadalombiztosítással folyamatos a kapcsolatunk, kölcsönösen informáljuk egymást. Azt a munkáltatót, aki külföldit engedély nélkül foglalkoztat, a kifizetett munkabér kétszeresének a megtérítésére kell kötelezni, amit a foglalkoztatási alapba fizet be. Hasonló a következménye, - az engedély visszavonása mellett - annak, ha az engedéllyel már rendelkező munkáltató, az engedélyben foglaltaktól eltérő munkakörben, vagy munkahelyen foglalkoztatja a külföldi munkavállalót. Az idén erre már bőven volt példa, egyet kiemelnék közülük: 264 ezer forint befizetésére köteleztünk egy munkáltatót, mert 15 külföldit foglalkoztatott feketén. Arról meg órákat lehetne beszélni, hogy hány esetben használták ki ezeket a szerencsétlen embereket: napi 10 órát dolgoztatták őket az építőiparban, majd a kialkudott, így is alacsony 50 forintos óradíj helyett, 40 forinttal fizették ki őket, a szállásuk pedig a cementes zsákok tetején volt.

— Mennyi időbe telik, amíg a munkavállalói kérelmet kézhez kapják az érintettek?

— Az ügyintézési határidő 30 nap, de igyekszünk az engedélyt minél előbb kiadni, ami attól is függ, hogy az előírásoknak megfelelően csatolták-e a szükséges iratokat.-mauthnerWeis János