Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

6 »ÚJSÁG 1994. június 28., kedd Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségének Kit hogyan kárpótolnák? Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lap­ban mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak? — A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és lega­lább 30 nappal előbb közzéte­szik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot és amennyiben vál­tozást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számí­tógépes eljárással végzett ár­veréshez a földhivatali felmé­rés szolgáltatja az alapadato­kat. Ezen jogszabályi előírá­sokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivata­lok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét te­rületek megjelölése, az 50%-os szabály alapján azokat egyez­tették a helyi földrendező bi­zottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhiva­tal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsá­totta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. na­pon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árve­rési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben meg­jelenjen. Egyértelműen megál­lapítható tehát, hogy ameny- nyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges ada­tokat, úgy az árveréseket ok­tóber elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek ká­rát sajnos a kárpótlásra jogo­sultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munká­latokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben, vagy november­ben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet — Miért halad ilyen nehézke­sen az adatok továbbítása? — Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések meg­kezdéséhez szükséges hely­rajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kár­pótlásra kijelölt állami földek­ről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhi­vatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok el­lenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, mely­nek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpót­lási eljárási rendjét. Az eltéré­seket a tulajdonosi szerkezet­ben történt változások indo­kolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljá­rást tették bonyolultabbá, ha­nem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát, a földműve­lésügyi miniszter kompeten­ciája volt a kárpótlásba be- • vonható földek kijelölése, lé­vén, ehhez a tárcához tartoz­tak a szóba jöhető állami gaz­daságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hi­vatalokkal, kárrendezési hiva­talokkal, valamint a tulajdo­nosi szerkezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlóla­gos kárpótlásba. Ahogy azon­ban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tu­lajdonába került, majd, némi pihenő után egy részük to- vábbszállt az ÁV Rt-re. Indo­kolttá vált tehát a 91-es kor­mányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért fe­lelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszter­nek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetér­tési joga van, magyarán a föl­dek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben" az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügy­nökséget érintő feladatok el­végzéséről Molnár Sándor fő­tanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájé­koztatást: — A 91-es kormányrende­let módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alap­ján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melye­ken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kije­lölés március 31-én zárult le és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rá­került a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy fel­adata maradt: április Í9-én megküldte a kimutatást a Föl­dművelésügyi Minisztérium­nak, hogy a „végső simításo­kat", azaz az adatok ellenőr­zését elvégezhessék a földhi­vatalok. Szilvássy Gábor, a Föl­dművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának ve­zetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilen­cedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett a FM-be, ám hogy hova és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei földhivatal földmérési osztályának veze­tőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: — Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel? — Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőle­gesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk és visszaküldenünk a Földműve­lésügyi Minisztériumba. A tel­jes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonvi­szonyoktól kezdve a földmé­rési, földminősítési szempon­tokig, mindent ellenőriznünk kell. — Ez nem könnyű dolog, hi­szen az évek során számos válto­zás történhetett a művelési ágak­ban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserék­ről, vagy az egyéb tulajdoni vál­tozásokról ... — Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket és min­den változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha, mondjuk, a felmért területet, 42 hektárt pedig az időközben privati­zált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon ne­héz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát. — Ha minden jól megy és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld vala­mennyi igény kielégítésére? - kérdeztük Sepsey Tamást. — Az eddigi árveréseken 35.6 millió Ak értékű termő­föld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió Ak-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földte­rület. — Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket ta­lálni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élel­miszeripari igazgatóságának he­lyettes vezetőjét — Az ÁVÜ-nél lévő föl­dekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50%-a már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következ­tében. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy további 25% a me­zőgazdasági üzemek decent­ralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, ak­kor belátható? hogy a Vagyo­nügynökségnél csak a leg­szükségesebb mértékben ma­radt termőföld. Ez a maradék 25% elengedhetetlenül szük­séges az állami gazdaságok jogutód társaságai működé­séhez és ezáltal a privatizáció­jához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz működéséhez szakmailag in­dokolt területnél jóval keve­sebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termő­földkijelölési kötelezettségé­nek. Természetesen állami tulaj­donban lévő földek csak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében van­nak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonhatóak a kárpót­lásba. A honvédelmi tárca kezelé­sében például „különleges rendel­tetésű" földek is vannak, csak kü­lön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonke­zelő Rt-hez tartozó hajdani szov­jet katonai bázisok pedig többsé­gükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazsá­gügyminisztérium és néhány na­gyobb gazdasági társaság, pél­dául a MÓL Rt. is, de hogy a ná­luk lévő földterületek kárpótlási célokra váló hasznosításának mi­lyen akadályai vannak, már meg­haladja e cikk kereteit.--------------;--------------------------­J ó tudni Mindenkinek jut 15 db EGIS részvény. Á kárpót­lási jegy cserére felajánlott 515 milliónyi részvényt háromszorosan jegyezték túl. A pakettet 75-80 mülió értékben megnövelték, hogy mindenkinek jusson a minimálisan jegyezhető 15 db részvény. A jegyzés 2 napig tar­tott, bár a felkínált rész­vénycsomagot az első nap túljegyezték. Áz elmúlt héten tartott jegyzések az 1 napos jegy­zések sorozatát produkál­ták. Egy nap alatt elfo­gyott a Globál Rt., az Áranypók Rt. részvény- csomagja. Az év elején Chinoin részvényt jegyzők felvehe­tik a részvények után járó 1993. évi osztalékot, mely bruttó 27,8 százalék, ebből 20 százalék forrásadót vonnak le kifizetéskor. Megyénkben a szek­szárdi OTP fiókban lehet az osztalékot felvenni. Kerékcsere IT-döntések Értékelte az IT a Mohácsi Vasöntöde Ipari és kereskedelmi Kft. 87,41 százalékos ÁVÜ-tulajdonban lévő üzletrész eladá­sára kiírt nyilvános pályázatot. Elfogad­ták a tenderre beér­kezett egyetlen pá­lyázó ajánlatát - egy hat fős lízingközös­ségét -, amely száz- huszonegymil- lió-hétszázhatvane- zer forint névértékű vagyon megvételére irányult. Döntött az Igazga­tótanács a Cerbona Rt. kisebbségi - 20,42 százalékot kitevő - részvénycsomagjá­nak értékesítéséről. A határozat sze­rint a kisebbségi részvénypakettet a Portfolió Igazgató­ság kezelésébe ad­ják. Privatallózó Lapszemle a magánosításról Módosulnak a privatizációs törvények. Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bank­szektorban. , (Magyar Hírlap VI. 20.) Fő cél a vállalkozások ösztönzése. A még nem privatizált ál­lami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóinté­zetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak készítet­tek. (Magyar Hírlap VI. 20.) Újabb cégek a tőzsdén. Újabb gyógyszergyár készül a tőzs­dére, az Egis és a Pharmavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátra van a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársa­ságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart. (Világ Gazdaság VI. 20.) Vagyonleltár és államadósság: nehéz a mérés. A kormány- váltás során mindig készítenek egy leltárszerű összegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A '90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A magánosítás során több ön- kormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forintos privatizációs bevé­telre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának el­lenőrzése. (Népszabadság VI. 21.) A vagyonkezelő előbb cselekedett. Az ÁV Rt. nyolc nagy- vállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. Á 23 milli­árd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazda­ság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég között: a Dunaferr Rt., az Ikarus Rt., és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap VI. 22.) Június közepéig 39 milliárd privatizációs bevétel az ÁVÜ-nél. A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adása következtében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlap VI. 22.) Kemény gazdasági lépéseket tervez az új kormány. Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot a növekedés fel­tételeit megteremtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból. (Magyar Hírlap VI. 22.) Még százmilliárd a piacon. Vérszagra gyűlt a tömeg - jelle­mezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihe­tetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellenében felkí­nált minimális volumen megtette a magáét. Ráadásul ismét be­bizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlásijegy tömeg és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyen­súlyozottnak. (Magyar Hírlap VI. 22.) Program a korrupció leküzdésére. Befejezte munkáját a köz­jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküz­désére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet ve­zető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet VI. 22.) Ősszel folytatódnak a kárpótlási földárverések. Az elmúlt héten mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyekben összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árverése. Sepsey Ta­más szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várha­tók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH jelentése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe VI. 15.) A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt. Ez ideig mintegy 106 müliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásuk­ról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására, s a MÓL részvénye­inek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítot­tak eddig az állami vagyontárgyak privatizációjára. (Népszabadság VI. 22.) Kárpótlási jegyet is elfogad a Colonia Biztosító Rt. Dr. Csurgó Ottó, vezérigazgató-helyettes ismerteti a Colonia meg­változott üzleti stratégiáját, melynek értelmében a mezőgazda- sági tartozásokat kárpótlási jeggyel is kifizethetővé tették, il­letve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek előse­gítik a magánorvosok és patikák működését. (Népszabadság VI. 13.) Befektetők figyelmébe Kárpótlási jegy - részvénycsere Chinoin Rt. részvények. 1994. június 27-től jegyezhe­tők a részvények a Cooptourist irodákban. Cserearány: 90.000, - Ft névértékű kárpótlási jegyért 20.000,- Ft névér­tékű részvény. (Figyelembe véve a korábbi kibocsátású részvények jelenlegi piaci árfolyamát). Az annyi jogon kárpótoltak a részvények elosztásánál előnyt élveznek. Graboplast Rt. részvényei. 1994. június 30-tól jegyez­hetők a részvények, a Cooptourist irodákban. Cserearány: 20.000, - Ft névértékű kárpótlási jegyért 30.000,- Ft névér­tékű részvény. Az alanyi jogon kárpótoltak a részvények elosztásánál előnyt élveznek. Meghosszabbították a Pillér II. befektetési alap jegyei­nek jegyzési határidejét, így 1994. július 22-ig fogadják az igényeket. A Quaestor részvének 1994. július 1-ig jegyezhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom