Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-16 / 140. szám
4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. június 16., csütörtök A közhasznúak köz hasznára Megújult a településen a községháza. Az önkormányzat saját költségén a közhasznú munkások közreműködésével tette rendbe a község egyik központi épületét. A házat kifestették, az udvarba virágokat ültettek, ami barátságosabbá tette az épület környezetét. Ugyancsak a közhasznú munkások dolgoztak a volt mozi épületének belső részének lebontásánál. Itt - mint arról már hírt adtunk - iskola épül. A volt mozi csak egy szárnya lesz az új intézménynek, melynek műszaki átadására hamarosan sor kerül. A közhasznú munkások által végzett munka értéke levonható majd abból a számlából, melyet a kivitelező fog benyújtani a bikácsi önkormányzatnak. Mint azt a település polgármestere elmondta, a megyei munkaügyi központ három .státust biztosít ebben az évben. Ez azt jelenti - mondta Varga János -, hogy az ön- kormányzat három főt dolgoztathat azok közül, akik jövedelempótló támogatásban részesülnek. A polgármester véleménye szerint a település lakossága belátja, hogy nem lealacsonyító az a tevékenység, amit a közhasznúak elvégeznek, hiszen az így foglalkoztatott emberek munkája a község hasznára válik. Egy ilyen kis település, mint Bi- kács, nem számíthat külső segítségre, csak az itt élő emberekre - mondta Varga János. Szaktábor a természet szerelmeseinek A paksi városi művelődési központ szervezésében június 27-én, Váralján nyitja meg kapuit a Természetfigyelő és -védő tábor. Gyönyörű környezetben állítják majd fel sátraikat a táborban résztvevő felső tagozatos általános iskoTestületi ülés Pakson Paks város önkormányzata soron következő ülését ma délután 14 órai kezdettel tartja a városháza tanácskozótermében. Az ülés napirendjén szerepel többek között a rendezési terv módosítása az atomerőmű ipari területének bővítésére, intézményvezetői pályázatok elbírálása, fiatal házasok első lakáshoz jutási, valamint lakásépítési és fenntartási helyi támogatásban részesülők II. negyedévi névjegyzékének jóváhagyása. Szó lesz emellett a helyi zajvédelmi szabályozásról és az önkormányzati bérlakások bérleti díjáról, és az új IV-es számú általános iskola területelőkészítésének befejezéséről is. lások, akik természetfigyelő nappali és hajnali túrákon, előadásokon vehetnek majd részt. Lesz még ezen kívül éjszakai vadles is, s természetesen nem maradhat el a játék, és a sok meglepetés sem. A tábor július 3-ig tart. Zárva lesz az óvoda Földváron A dunaföldvári óvó-' dák július 28-tól augusz- 3 tus 29-ig zárva tartanak, mert nem jött ös^/e megfelelő létszámú gyermek a napközibe. A korábbi években az volt | a gyakorlat, hogy egy intézmény látta el a „ügyeletes" feladatokat és a szülőknek is köny- nyebb volt, hiszen ide hordhatták a csemetéiket napközben. Ebben az évben viszont - a négy óvodából - sem sikerült harminc gyereket toborozni, így az óvodák öt hétre bezárnak. Százhúsz éves a paksi tűzoltóság Tüzek és tűzoltók Pakson I. % Gróf Széchenyi István az egyik országgyűlésen a magyar falvakról a következőket mondotta: „Leüt a falusi ember a földbe - úgy ahogy - négy cöveket, ráhány néhány villa szalmát és kész a ház: több ily ház egysorjában, s kész az utcza, több ily utcza, s kész a magyar falu. Kiveri a paraszt ember az utczán a pipáját - s nincs falu." Ez a mondás Paksra is ráil- lett. A házakat rendezetlenül egymás mellé építették. A tetőzet nádból, sásból vagy szalmazsuppból készült. Ilyen körülmények között a közepes erejű szél is tűzvihart hozhatott létre. A szervezett tűzoltás és eszközök hiánya, a rémület, a kapkodás tragédiákhoz vezetett. Paks többször is leégett. A tűz elleni védekezés akkor fejlődött, amikor mezővárossá lett Paks, és a céhek virágozni kezdtek. Rájuk bízták a tűzoltást. A „tűzbiztosi hivatalt" Rádinger Mátyás kovácsmester látta el. A város 1851-ben vásárolt fecskendőket. A települést pedig hat körzetre osztották. A harangkongások számával jelezték, hogy melyik kerületben van a tűz. Ilyen intézkedések ugyan történtek, de tűzoltóság létrehozására nem gondoltak. Pedig ekkor már Aradon és Sopronban működött ilyen. További füzeknek - köztük egy kiemelkedőnek - kellett keletkeznie ahhoz, hogy a város vezetőit gondolkodásra késztesse. Az 1869. február 11-én délelőtt kitört tűzvészben 133 ház, egy kápolna, sok melléképület és az egyik fecskendőt tároló fészer égett le. Az elöljáróság ekkor már komolyabban foglalkozott a kérdéssel. Mádi Kovács János földbirtokos vette kézbe az ügyet. Többször járt külföldön. Jó kapcsolata volt gróf Széchenyi Ödönnel, a fővárosi tűzoltóság létrehozójával. Segítettek a szekszárdiak is, tőlük kapták az alapszabály mintáját. Elkészítették ebből a sajátjukat, melyet 1874. február 11-én hagyott jóvá a Belügyminisztérium. Az egylet tagjait gyorsan kiképezték, néhány hónapon belül már a tűzkeresztségen is átestek. A város lakossága megdicsérte őket, mert meggátolták a tűz tovaterjedését. A riasztásokra mindig időben érkeztek. Történt egyszer, hogy az égő épület tulajdonosa - mivel előzőleg biztosítást kötött - késleltetni szerette volna az oltást. A helyszínen tartózkodó három városi esküdt is a tulajdonos mellé állt, a tűzoltók ellen izgattak, becsmérelték őket. Ennek következményeként a rendkívüli közgyűlésen úgy határoztak a tűzoltók, hogy felfüggesztik a tényleges működésüket addig, amíg kellő elégtételt nem kapnak. Nem ment ez olyan könnyen. Az ügy még a Belügyminisztériumot is megjárta. Lényegében 6 esztendő telt már el, de semmi sem történt. Aztán 1889. július 20 án az Új utcában Jäger János házában délután 2 órakor tűz ütött ki. Az orkánszerű szélben egy fél óra alatt a város nyugati része lángokban állt. Az úgynevezett Hidegvölgyi is kigyulladt. Az oltásra a dunaföldvári tűzoltók hajón hozták a fecskendőt, Kömlőd, Kér, Duna- szentgyörgy és Pataj tűzoltói lovas fecskendőkkel érkeztek az oltásra. A vízhiány miatt azonban tökéletes munkát nem lehetett végezni. Este 6 órakor elállt a szél, feltárva a szörnyű pusztulás képét: 213 lakóház, 185 présház, 80 melléképület égett le. Egy idős ember halálát lelte a tűzben. Elpusztult 460 baromfi, 30 disznó, 116 kutya és macska. Másnap már ülésezett a képviselőtestület. Elrendelték, hogy az épületek között távolságot kell kihagyni és az úgynevezett fixpontoknál az épületeket cseréppel és bádoggal kell fedni. Rendeződött végre a tűzoltók ügye is. Az egyesület élete új vezetőséggel indult meg. Fecskendőket és ruhákat szereztek be, gyakorlatokat tartottak. A tüzeket pedig sorra megfékezték. A megyei lapban ilyen hírek voltak olvashatók: „Pakson a Fő utcában lévő Freund-féle szeszgyárban tűz ütött ki. A továbbterjedést a paksi tűzoltóság Bajó JÁnos tiszteletbeli főparancsnok vezetésével megakadályozta." A paksi tűzoltóegylet tagjai élénk kulturális életet éltek, s tagjai lettek az 1893-ban megalakult megyei tűzoltószövetségnek. Csőglei István (Folytatjuk) IFA vonulószerek Szentmise és hangverseny a németkéri templomban Június 19-én, vasárnap, 10 órai kezdettel hangversennyel egybekötött szentmisét tartanak Németkéren a megújult római katolikus templomban. A műsorban fellép a paksi pedagógus kórus és a zeneiskola zenekara Károly János vezetésével, a németkéri női kamarakórus Hádingemé Lamm Judit vezetésével, a templomi vegyeskar Barta Alajos vezényletével, valamint a nemzetiségi énekkar Szauer Ferenc vezényletével. Az orgonán Deákné Kecskés Mónika játszik. Az ünnepi szentmisét abból az alkalomból rendezik a községben, hogy túlnyomó részt (80 százalékban) a templomukat szerető hívek adományaiból komoly felújítási munkák zajlottak a közelmúltban. Anyagi támogatást nyújtott a munkálatokhoz a község önkormányzata és Németkér testvértelepülése, Büchenbach is. Sor került többek között belső festésre, megújúlt a liturgikus tér, a hangosítás, korszerűbb lett a villanyharang, új térdeplők kerültek a templomba és felújították a hangversenyen megszólaló orgonát is. Segítség sorsjeggyel A legtöbben készek vagyunk embertársainkon segíteni, ha ezt anyagi helyzetünk, körülményeink megengedik. Segítséget nyújtani, mármint pénzbelit, nemcsak ajdományok újtán, hanem akár egy játék keretében is lehet, erről tájékoztatjuk olvasóinkat az alábbiakban. A Vöröskereszt egy hónapja bocsátotta ki sorsjegyeit, a hazai rászorulók segítésére. A sorsjegyek árusításából befolyt összegből népkonyhák, nappali melegedők, szociális étkezdék felállítását, s egyéb a hátrányos helyzetbe került polgárokat támogató intézkedések megtételét tervezik. A sorsjegyek 30 forintos áron vásárolhatók meg. A nyeremények 30, 50, 100, 500 forintot érnek, a sorsjáték fődíja egy Opel Astra. A pénzbeni nyeremények mellett 2 ezer szerencsés teljeskörű ingyenes egészségügyi kivizsgálás jogát nyeri meg. A sorsjegyeket Pakson a Vöröskereszt városi szervezetének irodájában (Paks, Dózsa György út 23.) és a Spicc cipőboltban (Építők úti üzletsor) vehetik meg azok, akik ily módon is igyekeznek támogatni rászoruló polgártársaikat. vem Régi-új lappal gazdagodott a város Alapítvány gyermekekért Egy mindenkiért, mindenki egyért? Éppen egy éve, hogy Nagy- dorogon létrejött egy alapítvány, mely céljában egy kicsit eltér a hagyományos értelemben vettektől. No, nem azért, mert különlegességénél fogva más a többi alapítványhoz képest, hanem azért, mert ez a szervezet nagyon is helyi érdekeket tart szem előtt. A Nagydorogi Gyermekévek Alapítvány a község általános iskolájában működik. Kuratóriumának elnöke dr. Regős György. Vele és Szabó József Csabánéval, az egyik elnökségi taggal beszélgettünk. — Mi volt az apropója a szervezet életre keltésének? — Minden szülő és nagyszülő szereti azt, hogyha gyermeke jól megfelel az iskolában, befogadják, elfogadják, tehát be tud illeszkedni az iskolai közösségbe - kezdte Regős doktor. — A faluban néhány vállalkozó szellemű ember úgy gondolta, hogy támogatni kellene, no és egy kicsit felpezsdíteni az életet a település általános iskolájában. A támogatók jelölték ki az alapítvány kuratóriumának a vezetését is. — A megalakulás után mi volt a legfontosabb az elindulásnál? — Az elsődleges szempont az volt, hogy támogassuk a fiatalok személyiségfejlődését, egyéniségének kiteljesedését, ami természetesen egy szorongó állapotban nem lehetséges. Az ötlet azt hiszem innen is támadt, hogy a gyerekek jutalmazásával, egy barátságos légkör létrehozásával biztosítani lehessen egy ideális „terepet" a tanuláshoz. Nos, valójában az a célunk, hogy a gyerekek élvezzék az iskolát, szívesen menjenek oda nap, mint nap - fejezte be gondolatát a kuratórium elnöke. — A megalakulásunk óta - vette át a szót Szabóné - állandóan figyeljük a diákok tevékenységét, teljesítményét. Minden tanulmányi, sport és szabadidős versenyen ott van a kuratórium egyik tagja, a gyerekeket figyeli és az alapítvány jutalmakat oszt ki a legjobban szereplőknek - mondta Szabó József Csabáné, pedagógus. — Az értékelési szempontoknál figyelembe vesszük a tanulmányi munkát, a sporttevékenységet, a példamutató magatartást és a hátrányos helyzetet. — Olyan értékes - például két-háromezer forintos könyveket - ajándékoztunk, - folytatta a megkezdett gondolatot dr. Regős György, — amit talán az életben soha nem vennének, vehetnének meg a gyerekek. Annyira örültek a iskolában az alapítvány munkájának, hogy szinte nincs olyan alkalom, iskolai rendezvény, melyre ne kapna meghívót az szervezet. — A gyerekek hogyan fogadták az „ismeretlen ajándékozó" létezését? — A diákok először nem értették mi is ez, de leszűrték magukban, hogy ha jól szerepelnek a megmérettetéseken, vagy példás a magatartásuk, akkor jutalmakat kaphatnak az alapítványtól. Ez pedig már doppingolta őket. — Ismerik-e a szülők az alapítvány tevékenységét? — A működésünket nem vertük nagydobra, azt sem, hogy létezünk. Mi úgy gondoltuk, hogy ha csendesen jutalmazzuk meg a gyerekeket, akkor nagyobb lesz a hírünk és rájönnek, hogy érdemes „hajtani" az ajándékokért. Az alapítvány jutalomból 25 kisdiákot visz el Váraljára, egy hétnapos táborozásra. A gyerekek nagyon örülnek a nyaralásnak, hiszen csak a költőpénzt kell magukkal hozniuk - mondta végül Szabó József Csabáné. -GarayA közelmúltban megjelent a Paksi Tükör, egy régi-új negyedéves folyóirat első száma az Atomvárosban. Az alábbiakban Beregnyei Miklós szavait idézzük, aki ebben az első számban köszöntötte az olvasókat. Még 1984-ben jelent meg a Paksi Mozaik, amit 1986. nyarán betiltottak. Azóta is hiányzik a városban ez a helytörténeti, irodalmi és politikai folyóirat, melyben terjedelmesebb írások, tanulmányok, versek jelenhettek meg. Paks, Duna, lírai hangulat Ezért élesztette fel a Jámbor Pál Társaság a „Mozaikot", immár Paksi Tükör címmel. A folyóirat a társaság kiadványa, ám számítanak helyi üzemek, intézmények és egyéni vállalkozók anyagi támogatására is. A tervek szerint idén még két szám jelenne meg, 1995-től pedig negyedévenként jut majd el a Paksi Tükör az olvasókhoz. Az első számban olvasható többek között Kaszás Zoltán: Egy igazi forró nyár című írás, az Elítélt neve: Tarisznyás Györgyi című cikk, mely a Rajk-per egyik „tanújának" sorsát vetíti elénk. Megismerkedhetnek az olvasók Halász Károly festővel, s a helytörténeti rovatból megtudhatjuk a két lezuhant második világ- háborús pilóta, Zsámboki Dezső és Sallós Géza történetét. Érdekes, kommentárral egybekötött válogatás olvasható az annak idején nagy vitát kiváltott tulipános házakról is. A líra szerelmesei pedig Föl- desi János verseit olvashatják. vem Fotó: gottvald
