Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-03 / 52. szám
6 »ÚJSÁG HÁZUNK TÁJA 1994. március 3., csütörtök Időszerű növényvédelem Lemosó permetezés a gyümölcsösökben A házikertek legjobb talajmunkása A gyümölcsfákon, cserjéken áttelelt kártevők és kórokozók rügyduzzadáskor, áztatás- szerű (ún. lemosó) permetezéssel gyéríthetők. Az időzítés nagyon lényeges, hiszen túl korán (nyugalmi állapotban) a károsítok még „nem sokat mutatnak meg magukból" (a védekezés eleve gyengébb hatékonyságú lesz), megkésve pedig (rügyfakadásor vagy az után) a hajtások perzselődnek. A felhasználható készítmények közül az Ágról és az Ágról Plusz rovarok és atkák ellen, a szervezetlen réz-sók (Bordóilé FW, Champion, Bordói por, Bordóilé alapanyag, Rézoxiklorid, Rokkol) baktériumos és - a liszthar- matfélék kivételével - gombás betegségek ellen jó hatásúak. A két csoport tagjai általában egymással keverhetők (p. Ágról Plusz+Bordóilé FW). A po- liszulfidkén hatóanyagú szerekkel (Báriumpoliszulfid, Neopol, Tiosol, Nevikén) elsősorban atkák és rovarok ellen léphetünk fel eredményesen, de egyes gombák gyérítésére is alkalmasak. A No- venda az atkákat, a gombákat és a rovarokat is kiválóan irtja. Közegészségügyi szempontból a Novenda, a Báriumpoliszulfid és a Neopol igen veszélyesek, ezért ezekkel nagyon körültekintően kell bánni. A többi készítmény megítélése kedvező. A lemosó permetezéssel természetesen csak azok a kártevők és gombák ritkíthatok, amelyekhez ebben a korai időpontban a növényvédő szerekkel már hozzá lehet férni a fákon, cserjéken. A máshonnan betelepedő, a talajban vagy a nagyon védett helyeken (rügyekben, szövedékekben, kéreg alatt stb.) telelő károsítok ellen nem nyújt védelmet. A lémosó permetezés során a készítményeket nagyon magas dózisokban (2-5 %) és erősen megfolyatva alkalmazzuk, ezért sokszor több vegyi anyag jut ki a területre, mint később, a vegetáció alatt ösz- szesen. Érthető, hogy az eljárás környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is meglehetősen vitatott. Ennyi problémával szembesülve, joggal vetődhet fel a kérdés: érdemes-e akkor egyáltalán lemosózni? Nos, a őszibarackosokban feltétlenül érdemes, hiszen a legnagyobb kárral fenyegető tafrinás levél- fodrosodás megelőzésére ez a leghatékonyabb módszer. A többi gyümölcsfélében az ágelhalás kórokozói a körtele- vélbolha, kaliforniai pajzstetű, bimbólikasztó ormányos, kör- tevarasodás, monüiák, levél- tetvek, atkák stb. ellen növelheti a későbbi védekezések hatékonyságát, de már nem létfontosságú, azaz - egy kicsit nagyobb odafigyeléssel - valamennyi gond megoldható enélkül is. A szőlőben pedig nyugodtan elhagyhatjuk, hiszen - az atkák kivételével - minden fontosabb károsító ellen gyakorlatilag hatástalan. Célirányosan az atkák irtására sem javasoljuk, mert ha sok van belőlük, akkor önmagában a lemosó permetezés kevés, és később, kisleveles korban egy speciális atkaölő szerre (ami viszont önmagában is elegendő) mindenképpen szükség lesz. Növénykultúránként a következő készítmények kijuttatását ajánljuk. Őszibarack: Bordóilé FW vagy házilag készített bordóilé (3 %-osan), Champion (0,8 %-osan). Alma: Novenda (szigorúan rügypattanás előtt, erősen előző évi pajzstetű-, atkavagy bimbólíkasztó-kártétel esetén), Ágról, Ágról Plusz, Nevikén. Körte, birs: Novenda, Ágról Plusz+réz. Egres, feketeribiszke, szilva: Tiosol, Nevikén, Novenda, Báriumpoliszulfid, Neopol. Cseresznye, meggy: Tiosol, Nevikén, Báriumpoliszulfid, Neopol. Kajszi, málna: réztartalmú szerek. Vegyes gyümölcsösökben a Tiosol, Nevikén, Báriumpoliszulfid, Neopol vagy az Ágról Plusz+réz kombináció használata előnyös. Csak szélcsendes időben permetezzünk, és előzőleg az aljnövényeket (korai zöldségfélék, szamóca stb.) - különösen ha közegészségügyileg veszélyes készítménnyel dolgozunk - fóliával takarjuk le. Fűzi István TM-i NÖvényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Ha hiszik, ha nem a legjobb talajmunkás a földigiliszta. Az a talajlakó gyűrűsféreg, amely a talajrészecskékkel együtt felvett korhadt növényi részekkel, gombákkal, baktériumokkal, mikroorganizmusokkal táplálkozik, és ezeket megemésztve, az emésztési folyamatban, felvehető elemi növényi tápanyagokkal gazdagítva, ürülékével visszaadja a talajnak. Az elmúlt évek hamvába- halt giliszta-humusz termelő akcióival kapcsolatos vizsgálatok is igazolták, hogy a giliszta ürüléke ötször annyi felvehető nitrogént, hétszer annyi foszfort és tízszer annyi káliumot, valamint a legtöbb nélkülözhetetlen nyomelem sokszorosát tartalmazza, mint egy elfogadhatóan művelt kert föld felső, 20-25 cm-es rétege. Ha a kerti talajunk az agyonvegyszerezéstől nem el- savanyodott, elegendő aktív mésztartalommal és otthagyott, vagy bevitt szerves- anyag-tartalommal rendelkezik, a gilisztaállomány négyzetméterenként akár 4-5 kilogramm, tápanyagokban dús humuszföldet képes termelni amellett, hogy elősegíti a talaj levegőzését, a kultúrnövény- zet növekedését serkentő hormonok és enzimek képződését. Érdekes megfigyelés, hogy élettevékenységük során csak azoknak a mikrobáknak a számát növelik, amelyek az egészséges talajélethez nélkülözhetetlenek, míg az erre károsakat nagyrészt megsemmisítik, hiszen ezek a saját életterük károsítói is egyben. A jól kezelt komposztban gyorsan elszaporodnak, ezért célszerű a komposztot olyan állapotban kijuttatni, amikor abban a giliszták a legnagyobb tömegben tevékenykednek. Téves az a hiedelem, hogy a giliszták a kerti növények gyökerét „rágják", mert táplálékfelvevő és emésztőszervük csakis a már korhadásnak indult, fellazult szövetű szerves anyagok felvételére képes. Ezzel aztán a kor- hadékokon szaporodó káros mikrobákat meg is semmisítik. Ahol intenzív a gilisztatevékenység, egyes parazitás növénybetegségek nem tudnak kifejlődni. Gyógyítólag hatnak az ilyen betegségben esetleg már szenvedő növényállományra is. A gilisztáknak sajnos rendkívüli hasznosságuk mellett rendkívül sok az ellensége is. Az állatvilágból a madarak, a varangyosbékák, a sün és cickányfélék, a ragadozórovarok, de ezeket a veszteségeket normális körülmények között a természet biológiai körforgása rendre kiegyenlíti. A legnagyobb ellenségei pedig mi emberek vagyunk, amikor a talajok agyonvegy- szerezésével mérgezzük meg életterüket, elpusztítjuk, jobb esetben a szomszéd kertjébe űzzük azokat, vagy ha a gilisztákat irtandó, a tyúkokat, a csirkéket „kapirgáltatjuk" az anyag beásása előtt. A bajt még tetőzheti, ha az egyébként jó bioállapotban tartott kertünkbe ásás közben beengedjük a baromfiállományt, hagy csipegessenek. Az ásóval kifordított, felfalt giliszták baromfitáplálékként hozott haszna közel sincs arányban az efféle etetéssel okozott kárral. Végül, de nem utolsósorban említendő az, hogy ha a kerti talajunkat az agyonvegysze- rezéssel már annyira elsavanyítottuk, hogy földigilisztával évek óta nem „találkoztunk", célszerű a talaj akár mészhidráttal, vagy magas mésztartalmú sárga, un. digó- földdel való feljavítása, a kémhatás (pH. érték) lúgos irányba való elmozdítása, a műtrágyák minél nagyobb arányban szerves anyagokkal való helyettesítése. Ha ezt megtettük, felhívom a figyelmet néhány horgász ismerősöm módszerére, akik szenvedélyük szolgálatára a kert sarkában a föld, a konyhakerti melléktermék, némi istállótrágya és csekély baromfitrágya keverékével töltött árnyékos gödröcskében „gilisztatenyészetet" hoztak létre. Az ilyen tenyészet talán nem csak a „csalitermelést" szolgálhatja, hanem a feljavított kerti talaj „legjobb talajmunkásainak" elszaporítását is. Szakái László Metszési bemutató A szekszárdi kertbarátkor, a Hegyközség Egyesület és gazdakör március 5-én, szombaton rendezi metszési bemutatóját. Találkozás Jobbparász- tán, a 9-es busz végállomásán délelőtt fél 10 órakor. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Március 5.: Marcali, Pécs. Március 6.: Bonyhád, Pécs. Március 7.: Dunaújváros. Országos kirakóvásár: Március 5.: Komló. Autóvásár: Március 5.: Komló. Március 6.: Bonyhád, Kapuvár, Pécs. Ötéves a Számadás Ötéves a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének lapja. A Számadás eddig több mint 250 alkalommal tájékoztatta az agrárium szereplőit az őket körülvevő világ dolgairól. A hetilap elsődlegesen érdekvédelmi szempontból foglalkozott az agrárvilágban lejátszódó folyamatokkal. Erről emlékeztek meg a héten az MOSZ-székházában. A falugazdászok első napjai „Beiktatás" után A falugazdászok nem ló- gázzák a lábukat a „beiktatásuk" utáni első napokban sem. Tömény, mozgalmas szakmai programokon vesznek/vettek részt a napokban, hogy a jövő héten hozzákezdjenek az effektiv munkához. Mint ismeretes, hétfőn az ország valamennyi falugazdásza Gödöllőre volt hivatalos. Az eseményt megtisztelte Bo- ross Péter miniszterelnök, ezzel is jelezve az „új államigazgatási csapat" munkájának fontosságát, súlyát. Gödöllőn egyébként jelen volt a teljes FM vezérkar is, és rövid protokolláris rész után az államtitkárok és helyetteseik komoly szakmai tájékoztatókat tartottak. Tolna megye falugazdászai Gödöllő után - március 1-től 4-ig -, a Tengelici Oktatási Központba vették be magukat. Itt zajlik ugyanis az a konzultáció, amelynek célja a falugazdászok munkájával kapcsolatos minél több információ átadása, illetve befogadása. Az „átadók" - országos, megyei vezetők és a részkérdések specialistái - egy pontosan rögzített tematika szerint agrárpolitikai kérdésekről, igazgatási, vállalkozói, támogatási, adózási, hitelezési ismeretekről, á termőfölddel, a kárpótlással, a földkiadással, a birtokbaadással, az oktatással, az agrárpiaci rendtartással kapcsolatos kérdésekről tájékoztatják a falugazdászokat, emellett az említett témákhoz kapcsolódó kiadványok sora segíti a minél tökéletesebb felkészülést. A képzésben nagy szerepet szánnak a konzultációs lehetőségeknek is, ahol az elképzelések szerint kívülálló szakemberek segítségét is igényelnék. A „befogadók" - az új tisztviselők - Tolna megyében 37-en vannak. 95 pályázó közül választattak ki, többféle szempont alapján. Valameny- nyien felsőfokú végzettségűek, döntően nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, akad közöttük - néhány napja még - munkanélküli, magánvállalkozó, biztosítási szakember, téesz elnök és tanár is. Bea József, az FM Hivatal vezetője szerint a falugazdászok számára biztosítani kell az átálláshoz szükséges türelmi időt, de az őket folyamatosan felkereső ügyfeleik problémái, a megoldandó feladatok valószínűleg elfelejtetik majd velük a beletanulás- ból adódó egyéni „bajaikat". I. Országos Kert-vetélkedő Megalakult a cukorrépa-termelők érdekképviselete Ebben az évben hozzávetőlegesen 120 ezer hektár cukorrépa megtermelésével biztosítható az ország biztonságos cukorellátása - nyilatkozta Varga Imre, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke, az érdekképviseleti szervezet alakuló ülését követően, a hét elején. A szakember kifejtette: az érdekképviselet létrehozása azért vált szükségessé, mert a privatizáció során a cukoripar széttagolódott. Annak érdekében, hogy a termelők érdekei ne csorbuljanak, illetve a lehető legkedvezőbb módon érvényesülhessenek, a cukorrépa-termesztők 11 regionális szövetsége megalapította az országos érdekképviseletet. Nem gondoltam volna, hogy ennyien vagyunk kertbarátok, önkéntes meteorológiai megfigyelők, akik mérjük és jegyezzük a leesett csapadék-mennyiségeket. Onnan tudtam meg, hogy úton-útfé- len kérdezgetik: hol lehet a november 13-án hirtelen ránkrontott esőben, hóban kintmaradt és szétfagyott, egy té- esz-melléküzemágában gyártott egyszerű, felfestett beosztású műanyag csapadékmérőhöz hozzájutni. Sajnos sehol! Azaz, a közelmúltban az egyik szakboltos beszerzett néhány darabot, de pillanatok alatt elkapkodták. Mint kárvallott én is későn érkeztem pótolni a sajátomat. De sebaj! Égy kis matematikai készség és kézügyesség, no, meg egy befőttesüveg, vagy lehetőleg nyúlánk fehér boros vagy egyéb palack és műanyagtölcsér -, s máris készen van a házilag készített egyszerű, s ha pontosak vagyunk, pontos, bármely hasonló „balA cukorrépa-termesztés nehéz éveket élt át. Tavaly már nem sikerült megtermelni azt a cukorrépa mennyiséget sem, amely biztonságosan fedezte volna az ország cukorellátását. Az elvetett 110 ezer hektár cukorrépából az aszály miatt csak 83 ezer hektárról lehetett betakarítani a termést. Ez 239 ezer tonna cukor előállítására volt elegendő, holott az ország éves szükséglete átlagosan 400 ezer tonnára tehető. 1994-ben is gondot okozhat, hogy a termelők háromezernégyszáz forintos tonnánkénti átvételi árral lennének elégedettek, a cukorgyárak viszont háromezer forintot kínálnak a cukorrépa tonnájáért. esetnél" pótolható csapadékmérőnk. Egyszerű befőttesüveg alkalmazásánál megállapítjuk az üveg nyiladékának területét az ismert R-szer R-szer Pi matematikai képlet alapján. Ha ez az átmérő pontosan 10 cm, akkor az „R", a kör sugara ennek a fele, azaz 5 cm. A többi már egyszerű szorzás kérdése. 5-ször 5 az egyenlő 25-tel, amelyet megszorzunk a Pi, a 3,14 tizedré- szével, tehát 0,314-gyel. Az eredmény 7,85 lesz. Ennyi tehát milliliterben az a víz- mennyiség, ami 1 milliméter eső esetén az üvegbe kerül. Lehet a számítást ellenőrizni. Ahol még megmaradt a közismert kis műanyag csapadékmérő, amelynek nyiladéka 8 cm, akkor fentiek szerint 4 szer 4 az egyenlő 16-tal. 16 szór 0,314, az egyenlő 5.024-gyel, tehát ahányszor 5,024 millilitert belemérünk vízből precíziós milliliter beosztású üveghengerrel vagy injekciós fecskendővel, a felA Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Földművelésügyi Minisztérium, a Szabad Éöld, a Falutévé, a Falurádió, és a Kerti Kalendárium szerkesztősége pályázatot hirdet a fenti címmel árutermelő kertészek és kertbarátok részére. A vetélkedő célja többek között a minőségi termelésre való ösztönzés, a példamutató kertészek tevékenységének bemutatása. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező nevén, címén, a kert címén, méretén kívül a termesztett növények fajtáit, a termesztés területét, a termesztési módszerek rövid leírását, az alkalmazott növény- védelmi technológiát, a tápanyagutánpótlás módszerét, a termésnövelő anyagok felsorolását, kijuttatási módját, eszközeit, valamint a termésfestett beosztású csapadékmérőnkben annyi milliméter „csapadékot" fog mutatni. Ugyanezt kell tenni a kihelyezett befőttesüveg esetében is - csak fordítva! Az eső elállta után pontosan megmérjük: hány milliliter esővíz került az üvegbe, azt elosztjuk 7,85-tel (10 cm-es üvegszájnyiladék esetén) és megkapjuk, hány milliméter eső áztatta kertünket. Nomármost, ha csak a hétvégén tudunk kimenni a kertbe, akkor az időközbeni párolgási veszteség miatt célszerűbb minél nyúlánkabb fehér palack alkalmazása, a szájnyiladéknál jól szigetelt minél szűkebb vagy leszűkített csőrű tölcsérrel. Itt a tölcsér felső nyiladékának mérete szerint, a leírt módon belemért vízzel a palack oldalán a milliméterbeosztást bereszelhetjük, vagy vízzel nem oldható festékkel felfesthetjük. Minél nagyobb a tölcsér viszonylagos átmérője, annál könnyebb a dolgunk, mert eredmények ismertetését, a termés hasznosításának, értékesítésének módját. Szükséges továbbá fénykép beküldése a kertről három alkalommal: a termesztés kezdetéről (zöldségeknél palánta, vagy a magvetés kelése utáni állapot, szőlő-gyümölcs esetében a lomb nélküli, metszett állapot); a termés kötődése utáni állapotáról; a termés betakarítása előtti állapotáról. A pályázatokat 1994. március 31-ig kell beküldeni a következő címre: Földművelésügyi Minisztérium Sajtó Önálló Osztály, dr. Szent-Mik- lóssy Ferenc, 1860 Budapest, V. Kossuth tér 11. A levélre nem árt ráírni: I. Országos Kert-vetélkedő pályázat. Az értékes díjak kiosztására decemberben, az FM-ben kerül sor. nagyobbak lesznek a beosztások, könnyebb lesz a felfestése a rovátkáknak. Néhány példa könnyítésül; ha a tölcsér felső átmérője 8 cm, akkor 1 mm csapadéknak 5,02 milliliter, ha 9 cm, akkor 6,36 ml, ha 10 cm, akkor 7,85 ml, ha 12 cm akkor 11,3 ml, ha peidig pl 15 cm, akkor 17,7 ml beesett csapadék felel meg 1 milliméter esőnek. A saját kivitelezésű mérőedénynél is lényeges, hogy akár karóra, oszlopra gumiszalaggal vagy műanyagmadzaggal, vagy a talpára, egyéb vízszintes helyre helyezzük ki, az esőcseppek semmitől sem akadályoztatva essenek bele. Hiteles adatot csak így kaphatunk. Sz. L. Házikerti praktikák! Csapadékmérő készítése - házilag
