Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 A természet kalendáriuma Március - tavaszelő (I.) Márcis nevét Marstól, a küzdelem és a háború istené­től kapta. Eleinte azonban Mars nem a háború, hanem a tavaszi vetések védelmezője volt, aki távol tartotta a veté­sektől az elemi csapásokat. A rómaiak márciustól, a tavasz kedzetétől számolták az esz­tendő hónapjait. Régi kalendáriumokban ta­lálkozhatunk a március régies neveivel. Hívták böjtmás ha­vának, vagy tavaszelőnek is. Március az ébredés hó­napja. A még meglevő össze­függő hótakaró a hónap elején általában elolvad. Oly­kor-olykor néhány napra még visszaköszönt a tél, de a ta­vasz végül győzedelmeske­dik. A napsugárzás mind erő­teljesebb, a nappalok fokoza­tosan hosszabbodnak. Ezt jelzi a hónap jeles napja, 21-e, a ta­vaszi nap-éj egyenlőség is. Régi kalendáriumokban március hónapról is jegyeztek fel szokatlan időjárásokat. így i. sz. 44 márciusának második felében Itáliát félelmetes hi­deghullám árasztotta el, s óri­ási havazások is voltak. 1190 márciusában a keresztes ha­dak szenvedtek igen sokat egy erős márciusi fagyhullám mi­att. 1707 március végén ha­talmas mennyiségű hó esett Brassó környékén. Ezzel szemben a krónikák szerint 1420-ban olyan meleg március volt, hogy a hónap második felében virágba borultak a ró­zsafák. Márciusban az egyre erőtel­jesebb napsugárzás hatására megmozdul a természet. A hóolvadás duzzasztotta rü­gyek már a tavaszi ébredést jelzik. Szemet gyönyörködtető látvány, amint egy-egy fa vagy bokor rügyei kipattan­nak és kifeslenek az első rán­cos, zöld levélkék. A rügyek kibontakozásához bizonyos hőmennyiség szükséges. En­nek mértéke fajonként vál­tozó. A téli hónapok után a hosz- szabbodó nappalok és az erő­södő meleg hatására egyre több vadvirág bontogatja szirmait. Míg februárban csak néhány, legkorábban virító faj­jal találkozhattunk, addig márciusban már jóval na­gyobb a választék. A kora ta­vasz első virágai gyakran fe­héres, vagy zöldes színűek. Mintha a Nap erejének gyen­Leánykökörcsin geségét tükröznék. Ahogy te­lik az idő, egyre több szín je­lenik meg a sárgától a liláig. A kora tavaszi növények szinte mindegyike geofiton, azaz a földben áttelelő hajtásaiból (ami lehet hagyma, gyöktörzs, stb ...) indul növekedésnek. Ezekben jelentős mennyiségű tartalék tápanyag halmozódik fel. A márciusi erdei tisztások, rétek egyik jellegzetes növé­nye, ékessége a leánykökör­csin. Még szürkés-barnás mozdulatlanságban dermed­nek az erdei tisztások, legelők és sziklagyepek, amikor a le­ánykökörcsinek lila szőnyegei virágkelyheikkel beharangoz­zák a tavasz érkezését. Mivel ezekben az időkben még gya­koriak az éjszakai kemény hi­degek, a virágokat kocsánya- ikkal együtt sűrű, selymes szőr védi a hidegektől. Mint­egy valamennyi virág külön bundácskába burkolódzik. A leánykökörcsin mellett, szinte azonos időben virítanak más, ám jóval ritkább kökörcsinfa­jok is. Valamennyi védett! A márciusi erdőket, réteket, legelőket járva már nagyon sok virágzó növényben gyö­nyörködhetünk. Egyik legis­mertebb csoportot az ibolyák képviselik, hiszen gyakran megfigyelhetőek kertekben is. Kevesen tudják, hogy ha­zánkban csaknem húsz fajuk él. A természetet járó ember­nek szinte az ország vala­mennyi hegy- és dombvidéki erdejének ismerős növénye az odvas keltike. Az erdők tava­szi képéhez hozzátartoznak a lila és fehér színű keltikevirá- gokból kialakult virágszőnye­gek. Száraz gyepek tömegesen előforduló virága, de kertek­ben is gyakran ültetik a szennyeslila, gömbvirágocs- káiról ismert fürtös gyöngyi­két. Csak a legalsó virágok termékenyülnek meg, a felsők meddők. Nyárra sok más kora tavaszi növényhez hasonlóan, mire a gyepek kiégnek, a gyöngyike is visszahúzódik hagymájába. Üde rétek, mocsarak jelleg­zetes kora tavaszi növénye a gólyahír. A barnás környezet­ből messzire virítanak arany­sárga virágai. Minden olyan helyen megjelenik, ahol lega­lább tavasszal vízborítás van és a vízszintingadozás nem túl nagy. Szintén aranysárga virágú a tavaszi hérics. Feltűnően szép, igazi sztyeppnövény. Keleten egész Közép-Ázsiáig elterjedt, míg nyugat felé csak szórvá­nyosan fordul elő. Nálunk el­sősorban a hegy- és dombvi­déki sztyepprétek gyakori, védett növénye. A rügyező, zölden levelező ágak, a rétek, erdők virágsző­S ei március végén azt hir- : megjött a tavasz. Andrási Pál Táj- és lélekmentő publikációk Veszélyeztetett állatok - bélyegen A túzok (Otis tarda L.1758) „Hazánk legnagyobb ma­dártani-természeti értéke a tú­zok állománya. E kiemelten védett fajnak kb. 900-1000 példánya él még a Kis- és Nagy Alföldön. A túzok éle­tének leglátványosabb moz­zanata a kakasok tyúkcsalo­gató dürgése (násztánca). A tyúk 24-26 napig kotlik 2-3 to­jáson, melyeket sekély, földbe kapart fészkébe rak. A kikelő fiókák fészekhagyók. A kelés után néhány napig a tojó cső­réből veszik el a táplálékot, de 12-14 napos koruktól már önállóan táplálkoznak. Röp- képességüket 5-6 hetes ko­rukban érik el. A tyúkok 3-4, a kakasok 5-6 éves korukban válnak ivaréretté. Nagy test­tömege ellenére kiváló re­pülő" - írja dr. Mödlinger Pál egyetemi tanár, az állatrend­szertan professzora a veszé­lyeztetett állatok témában a Magyar Posta Rt. által március 10-én forgalomba kerülő bé­lyegsorozat ismertetőjében. A négy címletből álló soro­zatot Kertész Dániel grafi­kusművész tervezte. A bélye­geken a túzok életének legjel­lemzőbb mozzanatait ábrázol­ják, és felfedezhető mindegyi­ken a Világ Vadvédelmi Alap (WWF) emblémája, a panda is. *«««#***#*•*•* *•* «• « * * * * §•ié« i•« » *#«•« *•* § * Pályázat Földtani örökségünk A földtani természetvédelem népszerűsítésére és széles társadalmi alapokra helyezése, valamint az oktatási munka e területre való kiterjesztése céljából, a KTM Természetvé­delmi Hivatal pályázati felhívást tesz közzé Földtani örök­ségünk címmel. A pályázatot középiskolások számára két kategóriában hirdetik meg: I. kategória - a hagyományos értelemben vett középis­kola I. és II. oszt. tanulói (14-16 év). II. kategória - a hagyományos értelemben vett középis­kola III. és IV. (V.) oszt. tanulói (17-19 év). Pályázni lehet olyan max. 20 oldal terjedelmű dolgozat­tal, amely a földtani természetvédelem témakörből bármi­lyen témát dolgoz fel. A dolgozat tartalmazhat további fotó, rajz, térkép, video, stb. mellékletet. A dolgozatot 2 eredeti példányban kell benyújtani. (A dolgozatokat nem küldjük vissza). A pályázaton csak egyénüeg lehet részt venni. Az önál­lóan végzett munka (terepi, labor, megfigyelés, értékelés, stb.) súlyozottan kerül értékelésre. A pályázat jeligés. A dolgozaton a jeligét és a kategóriát fel kell tüntetni. Amennyiben a diák a középiskola utolsó évének tanulója, ezt a dolgozaton jelezni kell. Egy zárt, jeligével ellátott borítékban kell mellékelni a kö­vetkező adatokat: 1. a pályázó neve, osztálya, kora, címe, telefonszáma; 2. az iskola neve,címe, telefonszáma; 3. a felkészítő tanár neve (amennyiben van). A munkák beküldési határideje és helye: április 15. KTM-TVH Földtani és Tájvédelmi főosztály Földtani osz­tály 1011. Budapest, Fő u. 44-50., Földtani örökségünk meg­jelöléssel. A bírálóbizottság által legjobbnak ítélt dolgozat(ok) elő­adásra kerül(hetnek) a Földtani Természetvédelmi Nap rendezvényei, valamint lehetőséget biztosítunk a publiká­lása egy országos folyóiratban. A dolgozatok elkészítéséhez a Természetvédelmi Hivatal, a nemzeti parkok, ill. természetvédelmi igazgatóságok, va­lamint a Magyar Állami Földtani Intézet és területi földtani szolgálatai segítséget adnak. A témában további információt ad: Bihari György, tel: 201-4133. Almási Ibolya, tel: 210-1090. Környezetvédő autópálya? Mostanság egymás után épülnek a városok köré az el­kerülő autópályák. A közvé­lemény az, hogy ezek célja „a lakosság egészségének meg­óvása". S kétségtelen, hogy az elkerülő utak megépítése után egy időre valóban visszaesik a városközpontok forgalma. De ahhoz, hogy hasznosságukat megítéljük, nem elég csupán egy rövid időtartamot és egy városrészt figyelembe ven­nünk. Vizsgáljuk meg először, milyen mozgatórugók hozták létre az elkerülő autópályák divatját! Amikor a 70-es évek közepe táján Nyugat-Európa államai­ban már gyakorlatilag min­denhová autópályák vezettek, és ennek következtében min­denki autóval közlekedett, mind városon kívül, mind vá­roson belül kezelhetetlenné vált a mérhetetlen és egyre növekfő forgalom. Ugyanak­kor az útépítő vállalatok a „nagy autópálya-program" befejeztével megrendeléshi­ánnyal küszködtek. Ekkor jött a nagy ötlet: a városok köré elkerülő autópályákat kell épí­teni. Kezdetben ezek az autópá­lyák valóban csökkentették a belvárosi forgalmat. Bécs központjában például az első 5 évben 20%-kai kevesebb volt a jármű, 10 évre rá viszont az eredetinek a másfélszerese. És ehhez hozzáadódott az elke­rülő gyűrű forgalma. Az elkerülő gyűrűk gyor­sabb, fennakadásmentes köz­lekedést biztosítanak az autó­soknak, és ezáltal ösztönzik az autóhasználatot. Ezek az utak csupán átmenetileg javíthat­nak egy-egy település környe­zeti állapotán, összességében nézve hozzájárulnak a forga­lomnövekedéshez, így a szennyezőanyagok növekedé­séhez, az általános felmelege­déshez, az ózonritkuláshoz, egyes betegségek tömeges el­terjedéséhez. Mivel az elkerülő utak sok esetben közvetlenül a városok szélén haladnak, nyomvona­luk kijelölésekor a település friss levegőjét biztosító erdők eshetnek áldozatul. Szennye­ződnek a városon kívüli szán­tóföldek, és ezáltal az emberi szervezetbe jutó táplálék is. Az új út vonzza a különféle beruházásokat (raktárak, üzemek, lakótelepek stb.), amelyek ugyancsak az érintet­len, vagy a mezőgazdasági te­rületekre kerülnek. Ezáltal a település területre nagyobb lesz, ami további forgalomnö­vekedést okoz. Mi hát a megoldás? A sze­mélyautó-forgalom helyigé­nyét képtelenség kielégíteni, hiszen az, az utak átbo­csátó-képességének megfele­lően növekszik. Egyetlen megoldás, ha arra vesszük rá a gépkocsihasználókat - meg­felelő rendelkezésekkel -, hogy a tömegközeledést és a vasúti szállítást vegyék igyénbe. Természetesen ezzel a párhuzamosan szükség van ezek fejlesztésére, vonzóbbá tételére. (Forrás: Lélegzet) Kerékpártárolók A MÁV budapesti pálya­udvarain szeretne biciklitá­rolókat üzemeltetni. A Nyugatinál 200 bringának lesz hely, Kőbánya Alsón egy 50, Újpesten egy 120 fé­rőhelyes tárolót alakítanak ki. A Déliben, a Keletiben és a Józsefvárosi pályaudvaron és Kelenföldön is 200-200 gép biztonságos tárolására lesz mód. Amennyiben megépül ez a közel 1200 fé­rőhely, nemcsak a vonattal utazóknak, az ingázóknak, de a városon belül kerékpár­ral közlekedőknek is köny- nyebb lesz a helyzete. Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket ad­ják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyan­csak itt érdeklődhetnek a vá­laszok iránt munkanapokon 16.30-18 óráig (tel. 316-722). Az „Őszinte Szó" szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl a bemutatkozó levél megírá­sához, a válaszok értelmezé­séhez, a választáshoz. Az egyedülálló olvasónak ha va­laki megtetszik lapunkban, ír­jon a fenti címre. Jelige: „Ikrek vagyok" Uraim! Áz élet dele eljött. A gyermekemet apa segítsége nélkül művész pályán mene­„Keressük egymást!” dzseltem. így lett a diplomás nőből - több szakmával- nem gazdag ember. Vidám va­gyok, minden téren aktív. Do­hányzóm, önálló lakásom, eg­zisztenciám, modem érdeklő­désem adott. Táncolni, kirán­dulni szeretek. A napfény, víz, levegő feldob. Érdekelnek még a fiziológiai és a pszicho­lógiai dolgok, ha az emberről van szó. Hibáim nekem is vannak. A betöltött 53. évem még nem érdekel, mert kondí­cióban fiatalos vagyok (lénye­gesen) a koromhoz képest. A hasonló gondolkodású és jó kondíciójú, de nem kövér, 170 cm-nél magasabb férfiak leve­lére válaszolok. Jelige:„Igazán, őszintén" Falun nőttem fel, de most városban élő, 35 éves (168/65), hosszú, barna hajú, özvegyasszony vagyok. 3 éve nevelem egyedül kiscsoportos fiamat. Kereskedelmi szak­munkás és középiskolai vég­zettségű vagyok. Hobbim közé tartozik a kertészkedés, a természet. Ezen felül minden tud érdekelni. Családcentri­kus vagyok, szeretek sütni, főzni, szeretem a tiszta lakást. Olyan társra vágyom, aki ad a környezetére, önmagára, munkájában precíz, és segí­tené felnevelni kisfiámat. Aki komoly szándékú, intelligens, nem kicsapongó, és szereti a családot, természetet, tiszta levegőt. Szeretném, ha együtt boldog család lennénk. Jelige: „Boldogság" Szeretném újra megtalálni a boldogságot hátralévő éle­temben. Keresem azt a függet­len férfit, akivel megoszthat­nám örömömet, bánatomat. 46 éves, filigrán, elvált asz­szony vagyok. Mélyérzésű, sérülékeny tulajdonságaim miatt nehezen tudok ismer­kedni. Értékelek mindent, ami megszépíti a hétköznapokat. Nagyon szeretem az őszinte embereket. Szeretek adni és kapni. Reálisan nézem az élet dolgait, hiú ábrándokat nem kergetek. Anyagilag rendezet­tek körülményeim, középve­zető beosztásban dolgozom. Életemből csak egy igazi, hű­séges, becsületes Társ hiány­zik, aki hozzám hasonló tulaj­donságokkal rendelkezik. Gyűlölöm a hazugságot. Olyan férfi levelét várom 50 évs korig, aki kb. 170 cm ma­gas, intelligens és becsületes. Reménykedem, hogy talán van valaki, aki szintén keresi a boldogságot. * „Szeretném, ha szeretné­nek" jeligére halmozódnak a levelek. A jelige tulajdonosa szíveskedjék átvenni őket az „Őszinte Szó" szolgálatnál! Krisztus az árokban Szomorú könyv vagy fotó­album születne abból, ha va­laki elhatározná, hogy fel­dolgozza az út menti kőke­resztek történetét. Néme­lyikre jótékony hatással volt a rendszerváltás - újjászüle­tett -, másokon mit sem len­dített a történelmi fordulat. Az utóbbiak közül kapott egyet lencsevégre Gottvald Károly. A „téma" ezúttal az árok­parton hever. A Tamásiba vezető 65-ös főút mentén lát­hatók Krisztus legújabb kori „szenvedései".-äsjgä •fpr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom