Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE «ÚJSÁG 5 Vetélkedő, pályázat, kiállítás a paksi Tavaszi Fesztiválon Sárszentlorinc hétköznapjaiból A település két fontos intézményéről ' , 5 Az óvoda és az iskola működése Gerjeni anzix Kisebb terhelés a költségvetésen A polgármester, Szabó Elemér elmondása szerint az 1994. január elsejével bevezetésre került közal­kalmazotti törvény ke­véssé terheli meg az ön- kormányzatot, mint az az előzetes számítások sze­rint várható volt. Ez nagy­részben annak köszön­hető, hogy az elmúlt év­ben a polgármesteri hiva­talhoz tartozó intézmé­nyekben huszonöt (!) szá­zalékos bruttó béremelés történt. Ez az összeg, ak­kor közel kétmilliós kia­dást jelentet az önkor­mányzatnak. így a tör­vény szerinti kötelező bér- fejlesztés anyagi vonzata- inak előteremtése köny- nyebb feladat lesz az ön- kormányzat számára. Egyébként az elmúlt évi költségvetés 34 milliós volt. * Hírek az óvodából A gerjeni óvoda három csoportból áll. Az intéz­ményben ötvenegy gyer­mek készül az iskolai és a nagybetűs életre. Az óvoda tárgyi ellá­tottsága és felszereltsége elfogadható, a kistelepülé­sek óvodáihoz viszonyítva megfelelő. Szomorú in­kább az a tény, hogy az óvodások létszáma évről évre csökken. Ez a szám azt is megmutatja, hogy Gerjen lakóinak száma szintén csökkenőiéiben van. Az intézményben nyolc óvónő és dajka végzi a gyerekek nevelését és felügyeletét. * Az úthálózatról A település úthálózata minőségét tekintve vi­szonylag jónak mondható. Gerjenben mindenütt szi­lárd burkolattal rendel­keznek az utak, s ez a tény eredményként említhető. Javítani a meglévő burko­latot azonban mindig szükséges. Garay Pakson idén május 20. és 26. között rendezik meg az im­már hagyományossá vált Ta­vaszi Fesztivált. A rendez­vénysorozat egyik napját, má­jus 24-ét a helytörténetnek szentelik. Ekkor tartják a pá­lyázatok eredményhirdetését, s rendezik meg a helytörténeti vetélkedő döntőjét. Emellett sor kerül kiállítások megnyitó­jára és ezen a napon részesül­nek jutalomban a városisme­reti játékban résztvevő kisis­kolások. Helytörténeti dolgozatokat a következő témákban írhat­nak általános-, illetve közép- iskolások, valamint az érdek­lődő felnőttek: 1. így kezdődött. Az atome­rőmű-építkezés megkezdése és az első blokk indítása kö­zötti időszak bemutatása a feladat, elsősorban nem levél­tári kutatások, hanem a szem­tanúk, résztvevők megszólal­tatásával. 2. Paks sajtója. A helyi saj­tótermékek - iskolaújságok is - felkutatása és szerepük be­mutatása a város életében. 3. Az átalakuló mezőgaz­daság. Aki ezt a témát vá­lasztja, feladata bemutatni a téeszek szervezését és az ál­lami gazdaságok létrehozását, valamint napjaink változásait az egyének sorsának össze­függéseiben. 4. Paks építészeti emléki. A Pusztahencsén alig egy hó­napja alakult meg a helyi gaz­dakör. A szervezet január 28-án tartotta meg azt az alakuló ülését, melyen 24 fő írta alá az alapító okiratot. A gazdakör elnöke Hahn János, Puszta- hencse polgármestere lett. A gazdakör terveiről és a céljai­ról az elnököt kérdeztük. — A szervezetünk legfon­tosabb célja, hogy segítséget, támogatást nyújtson a telepü­lésen élő gazdáknak, földtu­lajdonosoknak - mondta Hahn János. A mezőgazdasági üzemek és téeszek megszűn­tével a településen egyre töb­ben lettek egyéni gazdák és kistermelők. Az ő feladatuk nagyon fontos a mezőgazda­ságban és a nemzetgazdaság­ban, de ez elképzelhetetlen egy olyan szervezet műkő­város múltját és jelenét az épí­tészet tükrében kell bemutat­nia a pályázónak, különös te­kintettel az elmúlt 15 év válto­zásaira. 5. „Mesterségem címere". Az a feladat, hogy a pályázó kutasson fel és szólaltasson meg Pakson élő mesterembe­reket, s emellett adott szakma múltját és jelenét is ismertesse. 6. Iskolatörténet. Idén 15 éves a II. számú általános is­kola, illetve 20 éves a zeneis­kola. A Vak Bottyán gimná­zium jövőre ünnepli fennállá­sának 40. évfordulóját. A versenyre jeligés műve­ket várnak, az anyag mellett egy zárt borítékban mellékel­jék a pályázók nevüket és cí­müket. Az anyag legföljebb 20 gépelt oldalnyi lehet, elfogad­nak 10 perces időtartamú vi­deókazettákat is. A pályáza­tok benyújtásának határideje 1994. május 6., helye a városi könyvtár. Elfogad a zsűri más témában írt dolgozatokat is, ha az korábbi pályázaton nem nyert díjat. A helytörténeti témájú dol­gozatokon kívül az általános iskolások számára helyisme­reti vetélkedőt is rendeznek. A 7. és 8. osztályosoknak egy-egy választott területet kell alaposan megismerniük. A választható témák a követ­kezők: vasúti múzeum, lusso- niumi kiállítás, régi paksi épü­dése nélkül, mely összefogja a munkálatokat és az érdek- képviseletet is vállalja. Ezt a funkciót tölti be a gazdakör. A vezetőségben olyan emberek vannak, akik a mezőgazda- ságban(-ból) éltek és élnek ma is. Ezek az emberek nagy ta­pasztalattal és szaktudással rendelkeznek. A gazdakör abban szeretne segíteni, hogy a különböző hitelfelvételi és a vetőmag, valamint gépvásár­lási lehetőségekről folyamato­san tájékoztassák kistermelő­ket, gazdaköri tagokat. A rendszeres összejöveteleken egy-egy aktuális témát szeret­nénk felvetni és megbeszélni, de a tapasztalatok cseréjére is sor kerül majd. Nagyon fon­tosnak tartjuk a tagok infor­málását és a szaktanácsadást. — Kap-e valahonnan támoga­tást a szervezet? letek és Paks új építészete. A helyszíni felkészülés és az ajánlott irodalom áttanulmá­nyozása után a versenyzők április 22-ig adnak számot tu­dásukról az első fordulóban. A legjobb ismertetőt, bemuta­tást, tárlatvezetést, stb. tartó csapatok kerülnek a május 24-i döntőbe. Az általános iskolák 3. és 4. osztályai számára városisme­reti játékot szerveznek. Itt egy-egy séta-útvonalat kell választani, s ennek során meg­figyelni a látottakat, a neveze­tes épületeket, utcákat, érde­kességeket. A tapasztaltak alapján egy feladatsor megol­dása lesz a gyerekek dolga. A legjobb megoldásokat be­nyújtó osztályok jutalomban részesülnek. A jelentkezéseket március 21-ig várják a városi könyvtárban. A Tavaszi Fesztivál során megrendezik a városban és a városkörnyéken élő amatőr festők kiállítását. Akik be akarják mutatni műveiket má­jus 13-ig juttathatják el azokat, szintén a városi könyvtárba, ahová május 6-ig várnak olyan archív fényképeket is, amelyek megörökítették a vá­ros, a szomszédság, a család, a baráti kör életének valamely eseményét. A fényképezni szeretők pedig fotósorozatot készíthetnek Paksi tájak, élet­képek címmel. vem — Sajnos az önkormányzat nem tud biztosítani semmi­lyen anyagi támogatást, mert a szűkös költségvetésből nem lehet lecsípni pénzt. A támo­gatást inkább az informáló és a tájékoztató szerepben tudja felvállalni. A hivatal a meg­lévő kapcsolatrendszerét ki­használva segíthet majd az önkormányzat. - Mondta Hahn János, a gazdakör el­nöke. A pusztahencsei lakosok­nak főként a kárpótlási tör­vény szerint kijelölt és kala­pács alá került földekből származik a földterületük, de vannak olyanok is, akik ko­rábban is nagyobb földekkel rendelkeztek. Az emberek többségének 20-25 hektár föld jutott a kárpótlásnál, de van­nak olyanok is, akik földterü­letének nagysága megközelíti a száz hektárt. A gazdák föl­djeinek művelésében nagy szerepet kap majd a falugaz­dász, akinek személye még nincs tisztázva. -Garay­Sárszentlőrincen óvoda és iskola is működik. Igaz, sok különlegességgel nem dicse­kedhet a két intézmény, de a kistelepülések óvodáihoz és iskoláihoz képest viszonylag jól ellátottak. Talán egy figye­lemreméltó tény teszi külön­bözővé egy átlagos intézmé­nyektől: mind az óvoda, mind pedig az iskola épülete tisztá­nak mondható. És manapság már ez is eredménynek érté­kelhető. Az óvodában harminc gyermek tölti el hétköznapjait. Az intézményben képesítéssel rendelkező dajkák és óvoda- pedagógusok vigyáznak a csemetékre, ugyanakkor megpróbálják felkészíteni őket az iskola megterhelő tempójára és a várható felada­tokra. Sajnos az óvoda épülete már felújításra szorulna, de az önkormányzat gyenge anyagi erejét figyelembe véve, nem tudni mikor lesz annyi pénze, hogy egy kicsit helyreállítsa az épületet. A helyi iskolában nyolc osz­tályban tanulnak a nebulók. Nap mint nap 140 diák ta­possa a suli folyosóinak kö­veit. Mivel Sárszentlorinc nagy területen fekszik, az ön- kormányzat iskolabusz indí­tásával teszi könnyebbé a gye­rekek iskolába járását. A diákok nagy része hely­beli, de érkeznek gyerekek Úzdról is, mivel ez a kis tele­pülés csak néhány kilométerre fekszik Sárszentlőrinctől. Az intézményben tizenöt peda­gógus végzi napi munkáját, a nevelést és a tanítást. Az osztályok létszáma ideá­lis ahhoz, hogy a pedagógu­sok megfelelően tudjanak fog­lalkozni a gyerekekkel. A szorgalmas munkának meg is van az eredménye. Az iskola diákjai ugyan nem jelesked­nek matematikából, de a hu­mán tantárgyakat nagyon kedvelik. A humán tárgyak­ból kiírt versenyeket rendsze­resen látogatják a diákok, ahol értek már el szép eredménye­ket is. Főként magyar iroda­lomból jeleskednek a sárszent- lőrinci diákok, a versmondás kifejezetten az erősségük. Ezeket természetesen a tele­pülés Petőfi-kultusza is nagy­ban befolyásolja, de a szép, he­lyes magyar nyelvre való ne­velés az iskola egyes megszál­lott pedagógusainak is kö­szönhető. -ge­• • Üdvözlet Kajdacson Nagyon kedves fogadtatásban lehet része annak, aki a kajda- csi bevezető úton közelíti meg a települést. Az út szélére elhe­lyezett, fából készített üdvözlő tábla kedvesen és illedelmesen köszönti a Kajdacsra érkező „vendéget". Jó volna egyre több he­lyütt találkozni ilyen, vagy ehhez hasonló kis táblával, mely nagyon barátságossá teszi a fogadtatást, a településre érkezők pedig arra gondolhatnak, hogy itt mindig szívesen fogadják őket. -ge­• • Összefogásban az erő Dunaföldvár A művelődési ház programjaiból Borbírálat A Kertbarát klub szerve­zésében március 4-én, azaz pénteken borbírálat lesz a művelődési házban. A helyi borok minősítése és verse­nye reggel kilenc órakor kezdődik a borminták ízle­lésével. Az értékes nedűk minősí­tésére bárki elviheti a házi­lag elkészített vörös, illetve fehér borát. A leadási határ­idő reggel kilenc óra. * Nyugdíjas farsang Igaz ugyan, hogy már túl vagyunk a farsangi idősza­kon, de a Nyugdíjas klub szervezésében farsangi ösz- szejövetelt tartanak a műve­lődési házban. A jellegét tekintve bátyus bálra március 7-én, délután kettő órakor kerül sor. Min­den nyugdíjast szeretettel várnak a rendezők. * Megemlékezés március 15-én A helyi általános iskola tanárai és diákjai nagy tisz­telettel maghívják Duna­földvár lakosságát az 1848 március 15-e tiszteletére rendezendő ünnepi megem­lékezésre. Az ünnepi ren­dezvényre március 15-én, este 18 órai kezdettel kerül sor a művelődési házban. A rendezvény az általános is­kola műsorával kezdődik. A műsor után a Duna-parti Hősi Emlékműhöz fáklyás felvonulást rendeznek. Az ünnepi rendezvény-sorozat programja koszorúzással fe­jeződik be. -ge­Vállalkozó-portré Földvárról Adókról, bevételekről Paks város 1394. évi költ­ségvetését a két hététel ez­előtti testületi ülésen fogadták el a városatyák. A költségve­tés főösszege közel 1,4 milli­árd forint. Ebből a pénzből kell az ön- kormányzatnak „működtet­nie" a várost, az általános is­kolákat, a gimnáziumot, a szakmunkásképzőt, a műve­lődési intézményeket. Emel­lett a városgazdálkodás fel­adatait is ebből a pénzből kell fedeznie. Az egyik fontos bevételi forrás a helyi adókból szár­mazik, ez idén várhatóan 349 millióra növekszik majd a ta­valyi 323 millióról. A helyi adókhoz tartoznak a kommu­nális adók, a vagyoni típusú adók, és a helyi iparűzési adó. A lakosságtól és a gazdál­kodó szervektől származó be­vétel idén várhatóan csökken a tavalyihoz képest. Míg 1993-ban ez az összeg 1,7 mil­lió forint volt, idén alig lesz több, mint 500 ezer forint. Ebbe a bevételi kategóriába tartoznak a lakáshasználatba­vételi díjak, a közterülethasz­nálati díjak és a közműépítés­hez való lakossági hozzájáru­lás. Tamásiné Jákli Mária vál­lalkozó 25 évesen kisiparos­ként kezdett a dunaföldvári Derecskéi utcában. Eleinte egyedül, majd egy-két bedol­gozó segített, aztán beindult a bolt. Amikor erre lehetőség adódott, 1990-ben megnyi­totta Paksi utcai női ruha var­rodáját. Miért éppen ezt vá­lasztotta? — Éreztem, hogy ehhez van kedvem, de indokolha­tom azzal is, hogy annak ide­jén nem vettek fel a gimnázi­umba, mert apám kulák volt. Legfeljebb egyházi iskolába juthatott el egy kulák gyer­meke, ha tanulni akart. Debre­cenbe, az apácáknál varrni is tanultunk, ott figyeltek fel a tehetségemre. Az ott kapott dicséretek alapozták meg mai kitartásomat. Végy 3 méter anyagot, és bármi varázsol­ható belőle, de hit kell hozzá, hogy sikerüljön. — Hol tart most a vállalko­zása? — Megvettem az Aranyka­lász tsz központi irodahelyi­ségét, s itt indítottam be Bt. formájában a vállalkozáso­mat. Most már egyenesben vagyok, de volt akadály bő­ven, amíg idáig eljutottam. A varroda földszintjén mű­ködik a szabászat és a va­saló-részleg. Az emeleten spe­ciális japán varrógépekkel dolgozik a csupa fiatal varró­nőkből álló csapat. Van bemu­tatóterem is. Arra törekednek, hogy kul­turált körülmények között dolgozzanak az alkalmazot­tak, van ebédlő, kávézási lehe­tőség, az üzletet elegancia uralja. Munkához 50 varrónő jut itt, a Paksi utcai épületben pedig 25-en dolgoznak. — Hogyan lehet tartani ezt a színvonalat? — Nem könnyű, de mu­száj. A titka a megfelelő mun­kamorál. Érdekeltté kell ten­nem a dolgozóimat, hogy érezzék, a munkához való po­zitív hozzáállás nekik is bizto­sabb jövőt teremt. Igyekszem otthonossá tenni a munkahe­lyet, s pontos napirendet ala­kítottunk ki, a műszak reggel 6-tól délután 3-ig tart, a reg­geli- és ebédidőn kívül két al­kalommal tartunk pihenőt. Az én dolgom a naprakész terve­zés, az anyagbeszerzés, a munkafolyamatok irányítása. Szabadidőm nincs, hiszen ezen kívül az üzletfeleket is fogadnom kell, nem ritka, hogy reggel 5-kor jönnek áru­ért, de készenlétben kell állni akár éjjel 11-kor is. Sokféle árut készítünk, a ballagási blúzoktól a menyecsketánc­hoz való piros ruháig. Van­nak reprezentatív, különleges modellek, középkorúaknak. Ezeket például pesti butiko­sok viszik el. Persze az is előfordult már, hogy egy-egy modellem „nem jött be". Ilyenkor újra kell kezdeni. Lényeges a megbíz­hatóság, a jó kapcsolat az üz­leti partnerekkel, a cég mene­dzselése. Különösen érvényes ez a női divatnál. Igyekszem naprakész lenni, rendszeresen látogatom a divatbemutató­kat. — Nehézségek, tervek? — Voltak és vannak. Hitelt vettem föl a varrógépekre, az átalakításokra. Ezt a tőkét for­gatni kell, a dolgozókat fizetni kell, a megrendelő diktál. Ott vannak a fenntartás költségei, a világítás, a fűtés, stb. Terveim bőven vannak, sze­retném fejleszteni a varrodát, az épület alkalmas rá. Úgy érzem, letettem vala­mit az asztalra, munkaalkal­mat teremtettem a városban. A vállalkozás egyben megmé­rettetés, s megsúgom: engem fiatalít is! Dr. V. B.-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom