Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

Szombat, 1994. január 29. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Felszedték az atomerőmű alapkövét A paksi disputa Farkas Pál szobrai a látogató centrum előtt Tényleg felszedték - mert útban volt - az atomerőmű annak idején nagy csinnadrat­tával lerakott alapkövét, de megvan. Aki nem hiszi, meg­tekintheti az 1995 közepére felépülő látogató centrumban. Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási irodájának vezetője már a ki­nevezését követő első nyilat­kozatában szólt a központ tervéről. Az igazgatóság „ál­dását" követően megkezdő­dött a tervezés szakasza. Hogy mi készül, s miért ép­pen az, arról Farkas Pál szob­rászművésszel és Kováts Ba­lázzsal beszélgettünk. Nemzeti büszkeség- Megtisztelő és kihívást jelentő feladat volt számomra az erőműtől kapott megbíza­tás - mondja a szobrász. Az építkezés idejéről örö­költ, s ma már felesleges étte­rem és konyha épülete lesz a centrum. Előtte park lesz, kö­zepén egy jelképes szoborral, körülötte pedig azoknak a tu­dósoknak a portréi, akik részt vettek az atomenergia fel- használásának kidolgozásá­ban. A látogatók egyenesen a paksi disputa közepébe csöp­pennek. A cím a beszélgeté­sek, tervezgetések során szü­letett, s kifejezi a park terve­zett légkörét is. Jogos nemzeti büszkeség, nemes patriotiz­mus vezérli a szobrászt a port­rék megalkotásában. Életre szóló élményként meséli az atomerőmű jóvoltából létrejött találkozását a csoport egyet­len élő tagjával Teller Edével, aki a pici maketten is felis­merte a szereplőket. A jelle­mek megismerését visszaem­lékezések, könyvek segítik, Farkas Pál megragadásuk, és megformá­lásuk már tehetség dolga. Az első atommáglyát 1942 december másodikán „gyúj­tották" be, ezt az időpontot tekinti Farkas Pál a megvalósí­tás határidejének. A víztükör fölé magasodó szoborkompozíció az atom­energia erejét jelképezi, amint az szétrepeszti a sziklát. S, persze az emberét, aki ezt az erőt - az atombomba után, végre - megszelídítve, a maga szolgálatába állítja. Csodák terme A látogatókat fogadó léte­sítmény koncepciója jóval túlmegy az atomerőmű, de még az atomenergia jelentő­ségének bemutatásán is - de­rül ki Kováts Balázs lelkes szavaiból. Célja az ember és természet, az ember és a technika kapcso­latának bemutatása. Közép­pontban természetesen az emberrel. Olyan értelemben is, hogy a látogatók nem lesz­nek passzív szemlélők. Sok dolgot játékos formában ma­Kováts Balázs guk is kipróbálhatnak, mint­egy megtéve az utat a történe­lem előtti időkből az atome­rőműig, megismerkedve a közben eltelt idő tudományos és technikai alkotásaival. A Duna és állatvilága, Paks és környékének története után bemutatják az erőmű ősét, a régi villanytelepet, majd a vil­lamosenergia szerepét. Itt például egy szobabiciklivel áramot fejleszthet a látogató. Aztán következik a technika és a tudomány története, az atomenergia felhasználása. A részletek ismertetésére még visszatérünk, itt csak a Cso­dák Terméről szólunk bőveb­ben, mert ez kifejezi a centrum sokféle funkcióját. Ott mód lesz konferenciák megtartá­sára, de a csodákat az általá­nos és középiskolásoknak mu­tatják be. A fizikatanárok lehe­tőséget kapnak arra, hogy itt olyan órákat tartsanak diákja­iknak, például a lézertechni­káról, a szupravezetőkről vagy a mágnesességről, ami­lyenre sehol az országban má­sutt nincs technikai lehetőség. A nyugati erőművekben mindenütt van vizit center, s hogy Pakson mennyire kel­lene, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az erőmű­nek így is évi nyolcezer láto­gatója van. A centrum legfon­tosabb célja az oktatás támo­gatása, hiszen kiskorúak nem látogathatják az erőművet. A tervezett üvegkupolán át ma­gára az erőműre is rálátás nyí­lik. Bent a centrumban pedig élő egyenes közvetítést adnak a reaktor irányító-terméből. A látogatás végén aki akar, egy videó-teszt segítségével le­vizsgázhat a tanultakból, s er­ről diplomát is kap. Ihárosi Ibolya Fotó: Ótós Réka-Degré Gábor A vita, aminek országos híre kelt, lezárult. Szigetváron fölállíttatik a Zrínyi-verő Szu- lejmán szobra és nem akármi ám ez, ha felködlik emlékeze­tünkben, hogy a hosszan ki­tartó törökuralom népünk tör­ténetében mit képvisel. A hó­dító hadvezér alakmása egy emlékhely központi figurája­ként foglalja el, ezúttal nem a várat, hanem Szigetvár váro­sát. Úgymond jövedelmező­nek ígérkező idegenforgalmi meggondolásokból is. A magyar pedig? Csak ámul és bámul szerte a hazá­ban, pedig az elmúlt négy esz­tendőben kialakult már úgy, amennyire az immunitása, védettsége a politikai tartal­makat se nélkülöző hajme- resztésekkel szemben. Néha úgy tűnik, annyira belejöttünk a rehabilitációba, hogy az se lenne meglepő, ha frekventált városaink közül egyéb gond­jait félre lökve három-négy azon kapna hajba, hol, mikor és melyik állítson szobrot Haynau tábornoknak, mivel, Noteszlap hogy annak is meglenne forin­tokban az idegenforgalmi ho- zadéka. Hát... itt tartanánk most, de semmi pánik. Elég huzatos a Kárpátmedence, itt forgandó a szelek járása. Ha annak jön ideje, módja, megkövetjük majd eleinket, Zrínyit és hadi­népét a tőlünk elszenvedettek miatt. Hasonlóként azokat is, akik Haynau nevéhez a hóhér jelzőt társították maradan­dóan. Addig meg? Foglalkoz­tassuk csak szobrászművésze­inket, akikből - mint a hír mondja - sokkal több van, mint amennyit a mienkhez hasonlóan kicsiny ország tisz­tesen el tudna látni munkával, kenyérrel, megbecsüléssel. El- képzelhefő, hogy valamely szobrászunk vésője, kalapácsa alatt máris születőben Batu kán szobormása és ördög se tudja távoli és közeli múl­tunkból még kié. Nemrég, a szocializmus törvénytelenségeiről regélő Magyar félmúlt tv-adásában tekinthettük meg a doni „hal­hatatlannak" Jány Gusztáv­nak aktuális szentté avatását annak a történésznek a fölve­zetésében, aki korábban a csendőrség szerecsenmosda- tásának fölvállalásával tette a nevét emlékezetessé. Nem hinném, hogy csak engem ke­rülgetett az émelygéssel elegy rosszullét az agitpropos száj- barágósdi elszenvedése köz­ben. Miért nem lehet kérem szépen, hitelesen szólni arról, amihez túlélőkként, tanúk­ként van közünk. Nem kell nekünk se annyi szent, se annyi szobor, mint amennyit ránk akarnak be­szélni mostanában a köpö­nyegforgatás hazai bajnokai, a korábbi pártkatonák és ko­misszárok. De, ha Jány Gusz­táv mégis, glóriás szobrot kapna, ott kellene fölállítani, ahol a doni elveszettek tö­megsírjait csak most kezdjük megjelölni! László Ibolya Egykis helyzetértékelés Torgyán, Orbán, meg a többiek Amikor Palotás János, a Köztársaság Párt csokor­nyakkendős elnöke egy pé­csi fórumon bejelentette, hogy potenciális miniszter­elnök-jelöltnek tekinti ma­gát, kezdtem odafigyelni e poszt várományosaira. Nagy a munkanélküliség, érthető, hogy egy-egy állás betölté­sére több jelentkező is akad. Na nézzük csak, kikről tud­juk, vagy sejtjük idáig, hogy kormányfői ambíciókat táp­lálnak! Az MDF nyilván kiáll Bo­ros Péter mellett, a keresz­ténydemokraták ásza Surján László, az SZDSZ listaveze­tője pedig Kuncze Gábor. Utóbbival kapcsolatban örök kérdés marad, hogy valóban azért esett-e rá a választás, mert pártja vérbeli gazda­ságpolitikust akar ültetni a legbársonyabbik székbe, vagy azért, mert Pető Ivánt - akinek rosszkor jött ez az ávós ügy - nem volt célszerű indítani. (Bizony akadnak apák és akadnak fiúk, akik tönkre zúzzák családtagjaik politikai karrierjét.) Torgyán Józsefről sosem volt titok - nagynéha diszk­réten ő is utalt rá -, hogy ve­zetésre termett. A másik kis­gazda szárny (ellenszámy) úgy tűnik, nem jelöl minisz­terelnököt; koalíciós elkép­zeléseik vannak, de nem számítanak arra, hogy ők lesznek a favoritok. Nem úgy a Fidesz. Orbán Viktor dinamizmusa közismert. A „Mindent vagy mindent!" elv legjelesebb hazai képvi­selőjére még fényes jövő vár a XXI. században. (Főleg, ha örök barátsági és meg nem támadási szerződést köt majd az akkori szabad libe­rálisok pártvezérével, Fodor Gáborral.) A szocialista lista még nem öntetett végleges for­mába. A derék robotos Né­meth Miklós az idei válasz­tásoktól távol marad. Mi lesz? Ha ők viszik el a pál­mát, netán maga Horn Gyula vállalja a karmester­kedést? Vagy közösen tá­mogatnak valakit a baloldali erők? Pozsgay Imrét, közéle­tünk nesztorát, az NDP társ­elnökét? Király Zoltánt, a szocdemeket gatyába rázó publicista listavezetőt? Vagy mást, aki nem is annyira ba­los, de „rátermett"? Pártok alakulnak, pártok szakadoznak, pártok hada­koznak. Tetszik vagy sem, jelen van - s vélhetően jelen is lesz az országgyűlésben, mert jelentős tömegbázissal bír - az MDF-ből kivált, Csurka István vezette MIÉP. S bizonyára kiszemeltek már ők is egy jóképű miniszter­elnök-jelöltet. Az a korosz­tály, amelyik rájuk voksol, elmegy szavazni. (A fiata­labbakat lehet, hogy más' program csábítja majd azon a virágillatú májusi napon.) Ebből a szempontból a Munkáspárt helyzete is sze­rencsés. Magas náluk az át­lagéletkor, csakúgy, mint az urnák előtt megjelenő hon­polgároknál. Na meg aztán várható némi népszerűsödé­POLTTIKAI HIRDETÉS sük, újrafelfedezésük, rene­szánszuk is (lengyel példa); tehát elképzelhető, hogy öregurasan - elvtársiasan - besétálnak a parlamentbe, átlépve az 5 százalékra emelt küszöböt. Érik az idő, mozgolódnak a szórványpártocskák. Akik közel négy éven át egyálta­lán nem hallattak magukról, most szót kérnek, és szebb jövőt ígérnek. Hogy mit tet­tek a szebb máért - termé­szetesen lehetőségeikhez mérten; mondjuk szervez- tek-e egy szemétgyűjtési ak­ciót a Margitszigeten -, arról diplomatikusan hallgatnak. Megnyilvánulásaik, „erő­demonstrációik" olykor ne­vetségesek, mégis megeshet, hogy az ő „súlyuktól" függ majd, merre billen a mérleg nyelve, ki alakíthat kor­mányt, ki adja a miniszterek miniszterét, kié lesz az a rengeteg gond és felelősség, ami ezzel a hivatallal jár. Mire ez a nagy csörtetés? Miért akarnak ennyien szol­gálni? Mire fel vállalnák a régmúlt és félmúlt átkos örökségének rendbetételét, a III/III-as balhétól a privati­zációs csínytevésekig? Egyszerű a felelet: aki ke­zébe kapja a paklit, az oszt. Az dönt a közpénzek sorsá­ról, az adóról, a kedvezmé­nyekről, a juttatásokról - persze a többségi demokrá­cia szavazós játékszabályait betartva. Szóval aki nyer, azé lesz a hatalom, Expón innen, és túl. Wessely Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom