Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. január 29., szombat hogy valamit fütyüljenek az emberek „A szövegnek nem kell filozofikus mélységeket sugallnia" Kell, Van aki a falat kaparja, van, akinek szeme-füle a televízóhoz tapad, egyik nosztalgiázik (nosz­talgiázna?), a másik csak néz, hogy jé! ilyen is van a punk, a new wawe után, a videoklipek ko­rában? aztán átkapcsol a Music Televisionra. Szóval megint táncdalfesztivál. A hőskorban egy ország ült a képernyő előtt, ma alighanem kisebb az érdeklődés. A zsűriben Tolna megyét - lám, ma már a vidék is hallatja a hangját - a szekszárdi Liszt Fe­renc zeneiskola igazgatója, és he­lyettese: Szili Lajos és Pecze Ist­ván, valamint Darvas Ferenc költő képviseli. A fesztiválról a két muzsikus-zsűritagot kérdez­tük.- Milyen a fesztivál szakmai szemmel?- Tulajdonképpen jó - kezdi Szili Lajos. - Ez talán sokakat meglep, de a televízió hangja nem adja vissza azt a hangzást, ami a helyszínen szól. Ami a produkció énekes részét illeti, örömmel hallgat­tuk, hogy egyre több a képzett hangú énekes a fiatalok köré­ben, ami alapfeltétele annak, hogy később valaki sikeres előadó legyen. Úgyhogy vé­leményem szerint az elmúlt évekhez képest nagyon ked­vező a kép. Régen sokan nem énekeltek, hanem „énekbe­széltek", ebben a tekintetben nagyon sokat fejlődött a szakma.- Az egész rendkívül jól szervezett - folytatja Pecze István. - A könnyű zenének vannak régebbi hagyományai, amelyek egy kicsit rossz ízűvé tettek bizonyos dolgokat. Ez a fesztivál teljesen amerikaias, ha úgy tetszik nyugat-európai színvonalon szervezett. Nyil­vánvalóan a legjobb nóta fogja képviselni a fesztivált Dublin- ban az eurovíziós táncdalfesz­tiválon.- Számomra két táborra osz­lottak a versenyzők: az amatő­rökre és profikra.- Most nyitott fesztivál van, bárki jelentkezhetett. Eb­ből nem lehet kihagyni azt, hogy nyilván neveznek pro­fik, és gyöngék is, van, aki odavaló, és van, aki azt hiszi magáról, hogy odavaló.- Tehát ki fognak tűnni az is­meretlen arcokból a tehetségek? Az amatőrökből lesznek a profik?- Biztosan. A fiatalok kö­zött említhetjük a Janza Katát, aki nagyon tehetséges, remek hanggal rendelkezik, vagy a Bogoli Ágnes is nagyon szé­pen énekelt. Biztos vagyok benne, hogy ahhoz, hogy a magyar könnyűzenét nem jegyzik Európában, nagy részben hozzájárult az, hogy nem voltak ilyen tehetségek az elmúlt években. Ehhez tár­sult még egy meglehetősen szegény harmonizálási-zenei kultúra - ebben is nagy válto­zások jelentkeznek, rendkívül igényesen, szépen hangszerel­tek a nóták.- Azért nem lehet összehason­lítani a régi táncdalfesztiválokkal a mait...- Negatív, vagy pozitív ér­telemben?- Előbbi . . . t - Hát én remélem, hogy ez lényegesen magasabb színvo­nalú lesz, mint a hatvanas években volt - véli Pecze Ist­ván. - Ha a régi táncdalfesz­tivált megnézzük, a régi fe­kete-fehér felvételen, ahol a Koncz Zsuzsa és a Zalatnay majdnem tájszólásban éne­kelt, összevissza, hamisan, - ez annál sokkal jobb.- A könnyűzenében lezajlott azt elmúlt húsz évben némi vál­tozás. A dalszövegekre gondolva, van ennek a műfajnak még lét­joga? Lesz-e ennek a zenének vá­sárlója.- Lesz, egészen biztosan - mondja Szili Lajos. - Én, aki muzsikával foglalkozom, ke­vésbé figyelek a szövegekre, engem az érdekel elsősorban, ha énekes műfajt hallgatok, milyen az énekhang, milyen a stílusa, hogy találkozik a hang és az előadási mód. Elolvasok egy szép verset, az nekem ki­elégítő, nem kell, hogy a ze­nében ez feltétlen benne le­gyen. Biztos, hogy itt is szü­letnek olyan nóták, amelyek slágerek lesznek.- A szövegnek nem kell fi­lozofikus mélységeket su­gallni - veszi át a szót Pecze István -, arra vannak Schu- bert-dalok, ez a műfaj kimon­dottan egy üzlet köré csopor­tosul. Ezeket a dalokat nem azért csinálják, hogy évszáza­dokig maradjanak fenn, ha­nem azért, hogy hallgassa a tömeg, és kiszedi magának azokat a nótákat, amelyek majd egymillió példányban el fognak kelni. Nem egy hatal­mas értékteremtésről van szó, az más, hogy a mai fiatalok ugyanúgy fognak majd nosz­talgiázni ezeken, mint a régiek ma a Hol jár az eszem kezdetű nótán.- Olyan vélemény is van, hogy ez a fesztivál ma már inkább a „nép mákonya", kicsit erőlte­tett, azért van, hogy elterelje az emberek figyelmét másról.- Mindig vannak ilyen di­vatos magyarázatok, hogy ezt most ezért csinálják, azt meg azért. Hogy ez népszerű, an­nak az a bizonyítéka, hogy az egész ország nézi. Én akkor is megnézném, ha történetesen nem lennék zsűritag. Ez hoz­zátartozik a napi élethez, a hétköznapok része.- Kell, hogy valamit fütyül­jenek az emberek - mondja Pecze István. - Volt, amikor operettet fütyültek, és ez az a zene, amely könnyen hozzá­férhető. Az emberiség nagy részét nem érdekli az opera - sajnos. tóth A szexben a legfontosabb az érzelem Az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna megyei szervezetének vendége volt Lux Elvira egye­temi adjunktus, szexoló­gus-pszichológus. A szex már jó ideje megszűnt tabu-téma lenni, ám a körülötte kialakult tévhitek, hibás nézetek száma nem fogy. Statisztikai adatok, s a szexuális problémákkal orvoshoz fordulók száma - pedig bizonyára sokan van­nak, akik nem mernek szak­emberhez fordulni - azt mu­tatja, hogy erről a témáról be­szélni kell. — Mikor kell elkezdeni a sze­xuális nevelést? — A születés meghatá­rozza a nemet. Azt kell mon­danom, a bajok gyökere sok esetben már a születésnél kezdődik. A magyar családok „elvárása" ugyanis általában két gyerek, egy fiú és egy lány. S persze a sorrend sem mindegy, első legyen a fiú, második a lány. Ez az igény azonban ritkán teljesül ilyen eszményien, s többnyire a második csemete világrajöve­telekor kezdődik a „miért nem lettél lány (fiú)" idő­szaka. Mindannyian ismerjük az „ugye milyen stramm kis­lány, akár egy fiú", vagy „de gyönyörű ez a fiú, akár egy kislány" jellegű szülői-rokoni beszólásokat. A gyerekek empátiás képessége valami egészen különleges, s mivel érzik, hogy az ő fiúságuk vagy lányságuk körül valami nem stimmel, igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Csak egy példa: több évtize­des praxisom tapasztalatai szerint a hozzám szexuális problémával forduló férfiak mintegy 70 százaléka máso­dik fiúgyerek. S ez nem lehet véletlen. Ezért azt tanácsolom mind a gyakorló mind a jö­vendő szülőknek: fogadják el a gyerek nemét annak, ami. A gyerekek egészséges nemi nevelésének szempontjából nagyon fontos mindkét szülő szerepe, vagyis a tejles csa­ládé. Leginkább a gyerekek 3-6 éves kora között kellene mindkét szülő jelenléte. — S következzék a szülők által rettegve várt időszak, a serdülő­kor. — Ez az az idő, amikor a gyerek mindenfélét művel, el­sősorban saját magával. Szin­tén szakmai tapasztalataim mondatják velem: el kell érni, hogy a kislányok mellőzzék az önkielégítést. Ennek megvan a fiziológiai oka, ha egy kislány erre rászokik, a későbbi szexu­ális kapcsolataiban kárát lát­hatja. Ä fiúknál a helyzet ép­pen fordított, nem baj, ha ön­kielégítést végeznek, csak nem mindegy, hogy hogyan. Pon­tosabban mennyi ideig. A fiú­kat meg kellene tanítani, hogy ezt úgy végezzék, hogy minél tovább tartson, mert akkor nem jutnánk odáig, hogy a magyar férfiak mintegy 80 százaléka - bevallottan - korai magömléssel kínlódik. — Az előadásából arra követ­keztetek, hogy ön nem híve a kü­lönféle - mondjuk így - „extrák­nak" a szexuális kapcsolatokban. — Ezek az extrák maradja­nak is azok. Különlegességek, különleges alkalmakra. Mon­dom mindezt ugyanazzal az indokkal, mint a lányok önki­elégítésének „tiltását": ha va­laki ezekre rászokik, máskép­pen már elképzelni sem tudja majd a szexet. S amit nem győ­zök eleget hangsúlyozni: a szexben is az érzelmek a leg­fontosabbak. Nagyon elszomo­rít, hogy a szexualitás nem az egymás iránti érzelmek csúcs­pontja, egy tartalmas, bensősé­ges kapcsolat betetőzése, ha­nem puszta cél kezd lenni - ér­zelmek nélkül. Ebben - sajnos - a mai fiatal lányok nagyban hibásak. Annyira „férfias" a fellépésük, sokszor erőszako­sak a fiúkkal, hogy nem is lehet csodálni, ha a fiúkból is, belő­lük is kiveszik az érzelem, s öncélúvá, sportteljesítménnyé degradálódik a szex. — A szexuális téren elszen­vedett kudarcot hogyan dolgoz­zák fel a férfiak és a nők? — A férfiak vannak nehe­zebb helyzetben. Ha bármiféle szexuális kudarc éri őket, hosszútávú szorongást okoz és kudarcsorozathoz vezethet. A nőknél éppen ellenkezdőleg, a kudarc újabb kísérletre báto­rítja őket, s töretlenül bíznak a sikerben. Ezt a különbséget nekünk, nőknek, figyelembe kell venni, próbáljunk meg olykor a másik szemével nézni, beleképzelni magunkat az ő helyzetébe. Mint már mond­tam, az érzelmek nélkülözhe­tetlenek. Venter Marianna POLITIKAI HIRDETÉS 1.® im IDD 4.® 5.® 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Olyan Magyarországot akarunk, ahol lehet tisztességesen vállalkozni, sőt érdemes is. Az SZDSZ stabil szabályozókkal, adócsökkentéssel meg fogja teremteni a vállalkozók biztonságát, hogy a vállalkozás minél több ember számára jelenthesse a becsületes boldogulás lehetőségét, így teremthet új munkahelyeket, és remélhetünk magasabb életszínvonalat, több pénzt az iskolákra, nyugdijakra, kórházakra vagy éppen színházakra.” \ SZDSZ ^ Decemberi felmérés A választópolgárok pártok iránti rokon- és ellenszenvei a Dunántúlon A szonda IPSOS regionális közvéleménykutatása A Szonda Ipsos a szokásos havi közvéleménykutatásai­ban az embereket a pártokról alkotott véleményükről is kérdezi. Ezúttal a decemberi vizsgálat eredményeit közöl­jük az ország nyugati felére vonatkozóan. Ahhoz, hogy lehetőséget teremtsünk a du­nántúli rokon- és ellenszen­vek összehasonlítására az or­szágos pártszimpátiákkal, zá­rójelben az országos adatokat is szerepeltetjük. A statisztika­ilag markáns eltéréseket külön kiemeljük. A legnépszerűbb az MSZP A Dunántúlon a legnépsze­rűbb párt az MSZP, a meg­kérdezettek 17%-ának támo­gatását élvezi (országosan ugyancsak 17% szavazna rá), míg második helyen a Fidesz található, amelyre 14% adná a voksát, ha most vasárnap vá­lasztásokat tartanának (orszá­gosan 16% az arányuk). Utá­nuk szoros a verseny, a szim­pátiarangsor következő he­lyén a Szabad Demokraták Szövetsége található, a válasz­tópolgárok 8%-ának támoga­tásával (országosan is ennyien szavaznának e pártra) majd a „toplista" negyedik helyén az MDF áll, a megkérdezettek 7%-ának támogatásával (az országban ugyanennyien voksolnának rájuk). Az MDF- et az FKGP követi, amely a szavazatok 5%-át mondhatja magáénak (országosan is 5% támogatja). A megkérdezettek 4 %-a mondta azt a Dunától nyugatra, hogy KDNP-re szavazna (az országban 5%). Az összes többi párt együtt­véve 6%-os támogatottságot „érdemelt ki" (az országban 6% adná rájuk a voksát). Az előző hónaphoz képest a Fidesz vesztett korábbi nép­szerűségéből 4 %—ot. Áz SZDSZ-től és a KDNP-től a választópolgárok 2-2%-a pár­tolt el. Áz MDF viszont javí­tott a helyzetén, hiszen a no­vemberi 3%-ról 8%-ra nőtt a rá szavazók aránya. Az FKGP is valamivel jobban szerepelt ebben a hónapban, 2%-kal nőtt a támogatói köre. A pártok népszerűségét a biztos szavazók (azok, akik biztosra mondják egy „most vasárnapi" választáson a részvételüket) körében mért szavazati arányok is mutatják. Azon biztos szavazók köré­ben, akik valamilyen pártot választottak, az MSZP áll az élen, a szavazatok 33%-át könyvelheti el (országosan 30%-kal). A szocialistáktól jócskán leszakadt ebben a körben a Fidesz, 19%-kal (or­szágosan kicsit jobb ered­ményt, 22%-ot ér el). A mai parlament két legnagyobb pártja, az MDF és az SZDSZ egyaránt a biztos szavazók 13-13 %-ára számíthat (or­szágosan az MDF 12%-ra, az SZDSZ 13%-ra). A KDNP és az FKGP a Dunántúlon és or­szágosan is ugyanúgy szere­pel a biztos szavazók között, az előbbi 8 %-ot, az utóbbi 6 %—ot kap. Negatív lista A pártok népszerűségéről alkotott képet árnyalja az egyes pártokkal ellenszerve­zők táborának nagysága. E negatív lista éllovasa az MDF. A Dunántúlon a megkérdezet­tek 21 %-a mondta olyan párt­nak, melyre semmiképpen nem szavazna (országosan 20%). A kormánykoalíció másik pártja, az FKGP mondhatja magát másodiknak az ellen­szenv-szavazatok 10%-ával (országosan 15% az arányuk). Az MSZP nem sokkal marad le e tekintetben, a megkérde­zettek 8 %-a nem volna haj­landó a Szocialista Pártra le­adni a voksát (országosan 7%). A többi parlamenti párt­tal szemben érzett ellenszenv minimális, a Fideszre 4% (or­szágosan 3%), a KDNP-re 1% (országosait 2%), az SZDSZ-re 1% (országosan 1%) nem sza­vazna semmiképpen sem. A parlamenten kívüli pártok kö­zül a Munkáspártot 6% (or­szágosan is 6%) a MIÉP-et 3% (országosan 4%) zárja ki a szóbajöhető pártok sorából. Javult az MDF Novemberhez képest de­cemberre az MDF-től idegen- kedők aránya nagymértékben csökkent, az elmúlt hónap 31 %-a helyett csak 21% veti el ezt a pártot. Az FKP viszont, ha minimális mértékben is, de 2%-kal növelte az ellenszenv­táborát a nyugati régióban. A többi párt esetében a vál­tozások ennél még kisebbek. Az adatfelvétel ideje: 1993 decembere. Az adatfelvétel módja: sze­mélyes, kérdőíves megkérde­zés. Az alapsokaság: 18 évet be­töltött, állandó lakhellyel ren­delkező dunántúli állampol­gárok. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a nyugati országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a meg­kérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely tí­pusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress FIDESZ 4 Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? (A válaszok száza­lékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom