Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
4 «ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 22., szombat Januári nap a tolnai Duna-parton A felhő lassan szállt, egyre feljebb, hogy a mögötte rejtőzködő Napot megmutassa. De nem sikerült cinkosból árulóvá lennie, a Nap nem hagyta magát. így mit sem változott a ködös, borongós, januári vízparti táj. A szél ringatta a száraz nádat, közben halkan dudorá- szott. Aludt a természet. A nedves hinták körül gyerekek játszadoztak, egy kutya láthatatlan lábnyomokat keresett, nyugtalanul. Egy lány sétált arra. Fejében színes, eleven és reménykedő gondolatok táncoltak. Talán. Chochol Erzsébet Öngyilkos madarak, nyújtózkodó fák Felvilágosítás Kellemes környezetben zajlik az ügyfélforgalom Nem könnyű a dolga annak a cégnek, jelen esetben a DÉ- DÁSZ-nak, ezen belül a tolnai kirendeltségnek, amely céljaira a „ .. .hogy minden világos legyen" jelmondattal világít rá. Hiszen térségünkben ez az a cég, amely - tavaly augusztus óta Áfával növelten - az áramot szolgáltatja, és mivel a piac törvényei szerint gazdálkodik, ezt nem grátisz teszi. És valljuk be, áramszünet esetén, amikor az ember gyertyát keresvén nekimegy a falnak a sötétben, fekete méreg-nyilait is legkézenfekvőbb, hogy a DÉDASZ-felé lődözze. Pedig ez nem lenne törvényszerű. Igaz, manapság, az inflációval, munkanélküliséggel, Parabolával terhelt nehéz időkben nem nagy kunszt ingerültnek lenni, ám nem árt józanul belátni bizonyos dolgokat. Például, hogy az áramszünet a DÉDÁSZ-nak sokkal nagyobb trauma, mint a fogyasztónak, ráadásul nem az áramszolgáltatók tehetnek az üzemzavarokról. Vagy, hogy az elektromos áram éppúgy áru, mint mondjuk a kenyér, ára is van tehát neki, amit ki kell fizetnie annak, aki elfogyasztotta. A „villany" ingyenes osztogatása is elképzelhető, de az már a fejlett kommunizmus lenne, ami, mint tudjuk, lidérces álom. A DÉDÁSZ-osok persze tisztában vannak azzal, hogy soha nem lesznek olyan népszerűek, mint mondjuk a fé- nyességes, isteni Fridi. De a piac szabályainak engedelmeskedve, felismerve a gazdasági törvényszerűségeket, minden erejükkel arra törekednek, hogy egyes fogyasztókban esetlegesen még meglevő - a szolgáltatók ellen táplált - sötét indulatokat kölcsönösen előnyös partneri viszonnyá alakítsák, hiszen ez közös érdek. Az új szemlélet egyik leglátványosabb megnyilvánulása Tolnán, a Sport utcában levő DÉDÁSZ-épület megújulása. Ez jelenleg elsősorban az ajtón belépve tapasztalható, hiszen az új külső vakolat még hiányzik, a később kialakítandó - a jelenleg három Re- naultból és két UAZ-ból álló gépjármű-park megfelelő elhelyezésére szolgáló - garázsokkal és ügyfél-parkolóval együtt. Bent azonban kellemes, elegáns a környezet, ráadásul már érdemi munkára is alkalmas a felújított tér. A tavasszal elkezdett és decemberre befejeződött, DÉ- DÁSZ-erőből finanszírozott átalakítási munkák - amelyek minden kirendeltségnél megtörténtek - alapvető célja volt az itt dolgozók kielégítő munkakörülményeinek biztosítása, és ami még fontosabb, egy, a mai elvárásoknak megfelelő ügyfélforgalmi iroda létrehozása. Ez utóbbira már csak azért is nagy szükség volt, mivel a befizetések, az új fogyasztók bejelentkezése, a közmű-nyilatkozatok, a hiba- bejelentések hetente mintegy 100 fős ügyfélforgalmat eredményeznek, amely a behajtási időszakban (pénzbeszedés) többszörösére nő. Mint azt a tolnai kirendeltség vezérkara - Ezer Antal kirendeltségvezető, az üzemviteli tevékenységért felelős Horváth Attila és az értékesítési tevékenység főnöke, Halász István - egyöntetűen hangoztatta, az ügyfelekkel kialakítandó minél jobb kapcsolatokat szolgálja az új külső, ami fogyasztócentrikus stílusú, új tartalmat (szemlélet) is takar. A fogyasztók és a DÉDÁSZ között ívelő híd azért még nem nyert teljes díszkivilágítást, vannak még árnyékos részei. Ezek fényessé tételéhez a „dél-dunántúliak" mindent megtesznek, de a fogyasztók is segíthetnek benne. Például a gyors hibabejelentéssel. Az üzemzavarokról ugyanis csak ezekből az információkból értesülnek az áramszolgáltatók, no meg, ha náluk is „elmegy" az áram. Hasznos lehet némi megértés a lakosság részéről is, hiszen a tolnai Dédász-osok körzete 13 települést foglal magába, Dunaszentgyörgytől Medináig, ami igazán nem kis terület. A feladatra pedig mindösszesen 21-en vannak. Az áramszolgáltatók munkájáról alkotandó képhez azt is érdemes tudni, hogy a környék elektromos rendszerének jellege miatt egy-egy üzemzavar nagy területre kiterjedhet. Ha mondjuk egy szerelmes nyári éjszakán Szedresben egy bánatos gólya nem veszi észre a villanydrótot, és zárlatot okoz, akkor a dombori discoban is szabad lesz a csók. Az öngyilkos madarakon kívül sok áramszünetet okoznak azon fák le nem vágott gallyai is, amelyek elérik a légvezetékeket. Ma már nincs lehetőség arra, hogy a DÉDÁSZ metssze meg az egyébként a fogyasztók tulajdonában levő, közterületen nyújtózkodó fákat... És hát valószínűleg csitító hatású lehet a - netán tán megnövekedett - áramszámlák kézhezvételének idején áramfogyasztási szokásaink esetleges pazarlói irányba történő megváltozásának önkritikus értékelése is. Mindezek a partneri viszony javulását segíthetik elő fogyasztó és szolgáltató között. Remélhetőleg most már több dolog világos? sk Fotó: Degré G. A méhész télen Csábító Fanny (Folytatás az 1. oldalról.) A Fanny tulajdonosai - a tolnai rendőrök eredményei alapján egyébként teljesen érthetően - vakon bízhatnak a sikeres bűnüldözési munkában. Mivelhogy a sorozatos betörések ellenére a szemre- való üzlet még mindig riasztóberendezés nélkül csábítja a változatos szándékú - vásá- rolni/betörni óhajtó - kuncsaftokat. sk Kuner Jani bácsi hatvan családot gondoz — Van hagyománya Medinán a méhészetnek? — Van, van! De a valamikori nagy méhészek egyáltalán nem örültek, ha egy új „kolléga" jelentkezett. Ennek két oka is volt: egyik, hogy a még nem megfelelő hozzáértésből, hiányos gondozásból egészségügyi problémák jelentkeznek, esetleg betegség üti fel a fejét. A másik meg az, hogy ötven, hatvan, hetven évvel ezelőtt még nem voltak ilyen óriási napraforgó-táblák, nem volt ennyi olajretek és repce, hanem csak az akác. Igaz, ekkor a faluban sokkal nagyobb területen volt akácerdő, mint ma - kezdtük a beszélgetést Kuner Jani bácsival, a medinai méhésszel. — A mi környékünkön egy Huber nevezetű méhész ténykedett, aki mellesleg asztalos mester volt. Mint afféle érdeklődő legényke, többször kérleltem, hogy legalább csak egy kaptár méhet adjon el. Végül is a gyermeki-ifjúi gondomat egy Tóth nevezetű tanító bácsi oldotta meg. Elkerült ugyan a faluból, de időnként visszajárt a tanítványaihoz, a szőlőkhöz. Egy ilyen váratlan találkozáskor az édesapám tőle kért véleményt. És így 1941. március 16-án megkaptam az első kaptár méhet. Most hatvan családot gondozok, tartok. — Télvíz idején van idő a nosztalgiázásra. Mi tennivalója van ilyenkor a méhésznek? — Kint nem sok! Arra kell ügyelni, vigyázni, hogy semmi ne zavarja a méhek nyugalmát. Közelben ne legyen hangos kopácsolás, erős zaj. Természetesen a harkályok nagyon nagy kópék ez ügyben. Éőleg a zöld harkály mestere a kaptárok rombolásának, de mostanában nagyon keveset látok belőlük. A cinkék is tudnak kárt okozni, meg az egerek is. A madarakkal úgy szoktam „elbánni", hogy teszek ki nekik ennivalót, azzal koptassák a csőrüket. Az egerek ellen meg szűkítőket helyezek el a bejárat nyílásába. Ilyenkor nem szabad felnyitni a kaptárakat. A családok már ősszel felkészülnek, begyűjtik a szükséges mézet. En azt a módszert követem, hogy nem veszem el tőlük. így cukorral nem kell visszaetetnem. Családonként 10-15 kiló méz van a kaptárban. A családot ilyenkor úgy kell elképzelni, mint egy gömböt, amelyiknek van kérge és magja. Á hőmérséklet belül 34-36 fok. Amikor a belsők felmelegedtek, akkor helyet cserélnek a kijjebb lévőkkel. — Ha már a mézre terelődött a szó: az utóbbi időben gond volt a felvásárlással. Most változott-e a helyzet? — Enyhén fogalmazok akkor, ha azt mondom, hogy a méznek nincs ára. Amikor értéke volt, akkor egy kiló méz két és fél kiló cukor árával volt egyenlő. Vagy egy másik nem mai átszámítás szerint egy kiló méz 30-35 kiló csöveskukorica árába került. Ma ez úgy módosul, hogy a vegyes mézet 66 forintért vették meg, az akácért 82-őt fizettek. Az „Aranynektár" céggel állok kapcsolatban, hozzák a hordókat, viszik a mézet, s idővel fizetnek is. Úgy kettő, négy hónap elmúltával. Mindent átvesznek, eddig mennyiségi korlátozást nem jeleztek. — Az utcabeliek, a falubeliek vettek-e, veszik-e a mézet? — Sokkal több vásárló volt most, mint az előző években. — A kaptárok körül valami unaloműző munka télen is akad? — A jó méhész ilyenkor reparál, mert ilyenkor ér rá. Ki kell javítani a forgalomból kivont kaptárakat, a pudváso- dásnak indult oldalakat, javítani a kereteket, vagy új léceket készíteni, sőt a lépek tisztítása is most esedékes, hogy ha megindult a tavaszi nagyüzem, akkor minden szükséges és fontos kellék együtt legyen ... Konrád László Az 1993. évi mérleg Egy szedresi gyermek oktatása kilencvenezer forintba került Régen falugyűlés, most közmeghallgatás, de a változó név azt takarja, hogy a falut irányító testület szükségesnek érzi, hogy legalább évente - a nagyobb nyilvánosság előtt - számot adjon munkájáról. Szedresben is lezajlott a fórum, amolyan összegzési céllal. Koleszár Mihály polgár- mester a tájékoztatójában elmondta: a testület az 1993-as év folyamán 15 alkalommal ült össze. Határozatainak száma 55, s rendeleteket is alkotott, módosított, hatályon kívül helyezett. Az év vége előtt egy hónappal még az éves költségvetést is kellett módosítani, mert 13 millióval növekedett a bevétel. A rendelkezésre álló pénzből a legtöbbet az iskola kapta, hiszen egy gyermek nevelése-oktatása 90 ezer forintba került. Az elmúlt évben véglegesen befejeződött a tornacsarnok építése, s ezzel a majd kilenc évig tartó munka. Á polgármesteri hivatal és az egészségügy 29,4 milliót „költött": megvásárolták és beépítették a háziorvosi telefonközpontot, s a fogorvosi rendelő számítógépet kapott. Alsóapátiban sárrázó épült, és elkészült a falu gázprogramjának tanulmányterve. A község 6-os út felőli oldalán benzinkút létesül. A vállalkozó több mint 900 ezer forintot adott a területért. A vízellátás már biztosított, s a Dédásszal közösen egy transzformátort építenek, ami nemcsak a kúthoz szükséges energiát biztosítja, hanem segíti a falu áramellátását is. Bővült a kábeltévé-hálózat: Szedresben már 258 lakásban fogható az adás. A művelődési ház vizesblokkja nem készült el, sem a „Glóbusz" melletti víztározó. Elkészült viszont az új üzletház, mely nemcsak hasznos, hanem látványnak is szép. Benne hét cég nyert elhelyezést. A régi orvosi rendelőben pedig kialakították a védőnői tanácsadót, megvásároltak egy fogászati röntgent (mely még nem működik), s vizet kapott a sportöltöző. Újabb igények vannak a telefonra, s valószínű, hogy 1995. tavaszára tudják kielégíteni ezeket. Az elért eredményeknek örül az ember, de a falut is jócskán „utolérte" a munka- nélküliség, az elszegényedés. Az aktív keresők mintegy 16 százaléka - több mint 200 fő! - vesztette el állását. Hetvenötén már segélyt sem kapnak, s nekik a falu a jövedelempótló támogatás felét fizeti - a törvény szerint. A szociális támogatás 6,2 milliója próbált enyhíteni a rászorultak helyzetén. Különféle juttatásokban 53 felnőtt és gyermek részesült: napközis térítés átvállalása, tüzelő- és élelmiszer-vásárlás, stb. A segítség megmutatkozott abban is, hogy az állásnélküliek, a támogatottak alkalmi munkát vállalhattak. 683 napot dolgozott a több mint negyven jelentkező. Örvendetes tény, hogy a magánvállalkozók száma nőtt, a faluban pillanatnyilag 88-an vannak. Az új esztendőben szervezeti változások várhatók. Megszűnik például a víz- és csatornamű vállalat, helyette egy kft. ténykedik, tolnai székhellyel. Visszakerül a medinai védőnői körzet. A háziorvosi teendőket vállalkozásban fogja ellátni a falu orvosa. Az előzetes tervek azt jelzik, hogy a most következő időszak nem lesz épp a Kánaán Szedresen. Önhibáján kívül hátrányos helyzetű lesz az önkormányzat, s állami támogatásért kell folyamodnia. Sajnos nem a véletlenek játszanak közre, hogy rántani kell a nadrágszíjon. Így már az év indulásakor is olyan népszerűtlen lépést kellett tenni, mint az iskolá- sok-óvodások ingyenes tízóraijának megvonása, s az étkezési hozzájárulás támogatásának lényeges csökkentése. Konrád L.
