Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-22 / 18. szám
1994. január 22., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 AzÁVÜ új kínálata Az Állami Vagyonügynökség mintegy 13 milliárd forint értékű állami tulajdont kínál fel megvételre kárpótlási jegy ellenében 1994 első negyedévében. A felkínált vagyonból a legnagyobb részt a pályáztatás alatt álló tulajdoni részek teszik ki: összértéke eléri a 9,148 milliárd forintot. Ezt növeli a 197 milliós értékű, több cég részvényeiből álló, úgynevezett „Megaportfólió". A kizárólag kárpótlási jegy ellenében megvásárolható részvénycsomagot az első negyedévben kívánja meghirdetni az ÁVÜ. A kárpótlási jegy ellenében, az ÁVU által nyilvános kibocsátás keretében meghirdetett részvények ösz- szértéke március végéig eléri a 3,56 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 150,79 153,79 ausztrál dollár 70,88 72,22 belga frank (100) 278,44 283,94 dán korona 14,91 15,21 finn márka 17,84 18,18 francia frank 17,06 17,40 görög drachma (100) 40,50 41,30 holland forint 51,79 52,83 ír font 144,91 147,71 japán yen (100) 90,55 92,41 kanadai dollár 76,74 78,26 kuvaiti dinár 338,02 344,68 német márka 58,00 59,20 norvég korona 13,47 13,75 olasz líra (1000) 59,39 60,61 osztrák schilling (100) 825,40 842,10 portugál escudo (100) 57,43 58,57 spanyol peseta (100) 70,60 72,06 svájci frank 69,18 70,50 svéd korona 12,47 12,71 USA dollár 100,79 102,79 ECU (közös piac) 112,47 114,71 Fogyasztói árak A Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott, a nemzetgazdaság helyzetéről, a fő gazdasági folyamatok áttekintéséről szóló havi jelentése szerint a fogyasztói árak emelkedése 1991. első hónapjaitól kezdve lassuló tendenciát mutatott, ami - január kivételével - július végéig 1993-ban is folytatódott. Augusztustól az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó emelése, valamint a piaci hatások következtében az infláció üteme valamelyest gyorsult: augusztusban és szeptemberben meghaladta az előző öt hónapi ütemet, de novemberben az áremelkedés mértéke ismét 1% alá került. A fogyasztói árszínvonal novemberben 19,5%-kal volt magasabb, mint 1992 decemberében. Az árak októberben 1,7%-kal, novemberben 0,7%-kal emelkedtek. Az árak növekedési üteme a nyári hónapok átlag alatti növekedése után az őszi hónapokban emelkedett, de kisebb mértékben, mint 1992 őszén (az árak 1992. szeptember-november hónapokban összesen 6,6%-kal, 1993 ugyanezen hónapjaiban 5,4%-kal nőttek.) Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása novemberben megállt. A novemberi fogyasztói árszínvonal az 1992. novemberit 21%-kal haladta meg, amin belül az egyes fogyasztási főcsoportok árai a következőképpen alakultak: A javak főcsoportjai Index,% 1993. november 1992. november Élelmiszerek 124,5 Szeszes italok, dohányáruk 117,9 Ruházkodási cikkek 116,4 Tartós fogyasztási cikkek 110,5 Háztartási energia 114,0 Egyéb cikkek, üzemanyagok 120,8 Szolgáltatások 126,5 Összesen 121,0 Az első tizenegy hónap átlagos árszínvonala 22,6%-kal volt magasabb az előző év hasonló időszakáénál. Ez azt valószínűsíti, hogy a fogyasztói árakban mért infláció 1993-ban lényegében azonos lesz az 1992. évivel. A mezőgazdasági adóskonszolidációra várva Gépekre és adóvisszatérítésre számítanak a gazdák A múlt év utolsó hónapjában megnövekedett a gazdálkodók érdeklődése az agrár- támogatások iránt. A megyei földművelésügyi hivatalok arról is beszámolnak, hogy az őszi vetésekhez igényelhető garanciavállalásos hitelt kevesen vették igénybe, mert a pénzintézetek által támasztott feltételeknek sokan nem tudtak megfelelni. Magyarán, a gazdálkodók többsége továbbra is hitelképtelen, miként az a jogi személyiségű szervezetek jó része is. Nem tudták határidőre visszafizetni - az aszálykár és tőke- szegénységük miatt - a korábban felvett hiteleiket. így újabb kölcsön folyósításában nem reménykedhetnek. A szövetkezetek a bankok adósság-konszolidációs programjától várják pénzügyi helyzetük javulását, de közülük csak azok reménykedhetnek a kilábalás esélyében, amelyek olyan tervet képesek letenni az asztalra, ami garantálja gazdasági stabilitásukat. Hasonlóan nagyon fontos, hogy végre az üzemek pénzügyei is tisztázódjanak, kiderüljön, adósságaik közül mit kell megfizetni, mit nem. A gazdálkodó szervezetek - elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozók - abban bíznak, hogy az adóskonszolidáció már nem várat magára sokáig, s végre a mezőgazdaság kimozdulhat a holtpontról. Folyamatosan érkeznek a földművelésügyi hivatalokhoz a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igénybevételére vonatkozó pályázatok. A jelentkezők jórésze a növénytermeléshez kapcsolódó gépek, technikai eszközök beszerzéséhez kér támogatást, s ezt az élénkülést már a gyártók, a kereskedők is tapasztalják. A szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó pályázatokat a szakemberek folyamatosan bírálják el. Az érdeklődés térségenként változó. Eddig 220 jelentkező - közöttük 169 egyéni 51 társasvállalkozó kérte a felvételét. A lajstromba vett szaktanácsadók eddig 56 szerződést kötöttek a termelőkkel. Mint köztudott, az erre vonatkozó kormányrendelet 1993 január 1-én lépett életbe. A jelentkezők ma még alacsony száma arra enged következtetni, hogy vagy a rendelet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket, vagy a termelőknek nincs pénzük arra, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű gazdaságukat még a szaktanácsadók tiszteletdíjával is megterheljék. Annál nagyobb rohamot kell kiállniuk az APEH megyei hivatalainak, miután egy tavaly decemberi kormányrendelet kibővítette az aszálykár miatti hozamkiesés visszaigénylésének lehetőségeit. A megyei adóhivatalok egyelőre csak a rendelet kihirdetése után kiadott igazolásokkal tudnak foglalkozni, a visszamenőlegesen benyújtott igények elbírálására - azok nagy száma miatt - várni kell. (újvári) Fogyasztóknak: milyen a jó harisnyanadrág? Akkor j ó, ha nem látszik A klasszikus értelemben vett harisnya és harisnyatartó ma inkább afféle különlegességnek számít, nem úgy, mint annak idején, mikor nem létezett alternatíva, azaz harisnyanadrág. Ma már ez utóbbinak is számtalan változata létezik, a szín, az anyag, a rugalmasság tekintetében. A Teszt magazin női harisnya- nadrágok vizsgálatának eredményeit közli. A Kermi szakemberei összesen 19 harisnyanadrágot vizsgáltak meg, 6 hagyományosat, 7 üvegszálasat és 6 elasztikus szállal is megerősítettet. A vizsgálatnál szempont volt a tartósság, a kényelmi tulajdonságok, a színtartás és a csomagoláson megadott méret azonosíthatósága. A vizsgált tulajdonságok között a tartósság manapság igen fontos, hiszen a termékek ára igencsak megemelkedett az utóbbi időkben. A kényelmesség szempontjából pedig a nyújthatóság és a rugalmas visszaalakulás képessége a legfontosabb. Hogy milyen az ideális harisnyanadrág? Jól nyújtható, rugalmasan követi a test formáját (s nem a bokánál „harangozik"), könnyen felvehető, viselés közben nem ráncolódik. Igazán akkor a jó, ha nem is látszik. A teszt végeredménye szerint az üvegszálas harisnyanadrágok közül „jó" minősítéssel, legmagasabb pontszámot ért el az olasz importból származó „Vanessa". A hagyományos harisnyanadrágok közül ugyanilyen szempont alapján szintén „jó" minősítéssel az osztrák importból származó Edoo Die Feine nevű termék végzett az élen. Az elasztikus harisnyanadrágok versenyének győztese „kiváló" minősítéssel a magyar Fantasie 2000 nevű termék. vem ACSEB befizetéséről Az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. ez évtől többfajta befizetési lehetőséget ajánl a CSÉB-tagoknak. Akik nem a szerződésben meghatározott intézményes díjlevonási rendszerben fizetnek, azok mostantól fél évre, vagy egy’évre egy összegben fizethetik be a díjat. A csekkeket az érdekelteknek postán, tájékoztató levél kíséretében elküldik. A biztosítást kezelő fiókok adnak további információt. AlvIvAMI Y< IMGYYÍ >KNI< AVU VÁLASZOL ÖNPRIVATIZÁCIÓ UTÁN PRIVATIZÁCIÓ ELŐTT Tisztelt Olvasó! 1993. december 31-én zárult le az Állami Vagyonügynökség fennállása óta legsikeresebbnek tartott privatizációs program, az önprivatizáció. A technika az egész világon újdonságnak számított. Lényege, hogy az ÁVÜ pályázat útján kiválasztott tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció lebonyolításával. Ezek feladata: minimális vagyonügynökségi segítséget igénybe véve felgyorsítani a folyamatot. A két ütemben összesen mintegy 550 vállalatot érintő program keretében 1994. január 4-ig ösz- szesen 311 cég többségi tulajdonrészét adták el a szakértők; tulajdonképpen ezek privatizációja fejeződött be az előre megszabott határidőig. De mi lesz a többi céggel, azokkal, amelyek még a privatizáció korábbi szakaszában vannak? Erről beszélgettünk Rácz Ernő úrral, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesével.- Mire számíthatnak azok a cégek, amelyeket besoroltak az önprivatizációs programba, de 1993. december 31-ig nem találtak új tulajdonosra?- Az ÁVÜ Igazgatótanácsának döntése szerint azon cégek privatizációját, amelyekre már írtak ki pályázatot, de a nyertes még nincs meg, vagy még nem kötöttek vele szerződést, a szakértő befejezheti. Formailag az történik, hogy a szakértő cég kap egy egyedi megbízást az ÁVÜ-től a tranzakció lebonyolítására. Jogai és kötelességei ugyanazok mint eddig voltak, ezeket továbbra is Keretszerződés II. vagy a Keretszerződés Ili. szabályozza, attól függően, hogy az adott vállalatot a program első vagy második ütemébe sorolták be. Mintegy 110-120 olyan folyamatban lévő pályázat van, amelyek eredménnyel kecsegtetnek.- Meddig kell a szakértőknek befejezni a privatizációt?- A végső határidő az egyedi megbízási szerződés aláírásától számított 90 nap, azaz legkésőbb március vége. •- Mi történik a többi vállalattal?- Visszakerülnek az ÁVÜ-höz. Ha volt szakértőjük, akkor az köteles a vállalat összes dokumentumát az elvégzett munkát igazoló jegyzőkönyvvel együtt átadni nekünk. A megmaradt vállalatok több szempontból is—pl. méret, privatizációslehetőségek-ha- sonlítanakegymáshoz.ezérttanácsoseztakört egyben tartani. A megmaradt kb. 150 vállalatot a PRÍMÁN Kft. kezeli tovább úgy, hogy teljes egészében azÁVÜdöntésirendszereérvényesül.- Ezek szerint azok a szakértő cégek, amelyek nem jutottak el a privatizációig, nem kapnak semmit a munkájukért?- Az Állami Vagyonügynökségnél ilyen esetben nincs teljesítmény - azaz privatizációs, illetve állami bevétel -, ezért nem fizetünk. Szó volt erről a szakértők által aláírt keretszerződésekben, így a helyzet nem lehet meglepetés a számukra.- Azok a vállalatok, amelyek megmaradtak, valószínűleg nem a legjobbak. El lehet majd őket adni, s egyáltalán milyen cégekről van szó?- Ezek a vállalatok nehezen privatizálhatóak, jellemzően rossz gazdasági helyzetben vannak, mi azonban bízunk abban, hogy el lehet őket adni. Az ÁVÜ-höz való visszakerülésük pedig olyan új helyzetet teremt, amely lehetővé teszi új konstrukciók kialakítását, valamint eddig nem alkalmazott privatizációs technikák igénybevételét is. (43991)
