Tolnai Népújság, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 4., kedd A víz- és szennyvízelvezetést kft. fogja össze Változik az iparűzési adó Simontomyán A napokban tartotta ülését a simontornyai önkormányzat képviselő-testülete. Napiren­den szerepelt többek között a január 1-jétől üzemelő vízmű kft. pénzügyi és technikai szervezése. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat átalakulásával Simontomyán, illetve annak régiójában a víz és szennyvízelvezetési felada­tokat, azok ellátását a Sió Kft. fogja össze. Közismert, hogy a vízdíj összegét az önkor­mányzatok testületéi állapít­ják meg. A mostani ülésen a jegyző részéről elhangzott egy olyan javaslat, hogy a régió­hoz tartozó községek testüle­téi ezt a hatáskörüket az év elején ruházzák át a polgár- mesterekre, így a vízdíjak egységesen megállapíthatók lesznek. A hét község vezetői minden bizonnyal megegyez­nek majd, mert nem lenne sze­rencsés,ha a területen működő kft.-n belül más és más díjat állapítanának meg. A pénz­ügyi lebonyolításhoz az ön- kormányzatok pénzösszeget helyeztek letétbe. A testületi ülésen megtár­gyalták a helyi adóbevételek idei alakulását, és a helyi adó­rendelet január 1-jétől életbe lépő módosítását is, amiről döntés is született. Többnyire minden kistelepülés önkor­mányzata mínuszokkal küsz­ködik, és próbálkozik új forrá­sokat keresni. Simontornya élen járt az iparűzési adóval, mert már 1991-ben bevezet­ték, ekkor egy ezrelékkel in­dult. Ez 1992-ben kettő ezre­lékre emelkedett, 1993-ban pedig nem változott. Most döntés született arról, hogy 1994-ben az iparűzési adó két ágazatra bontódik, ami szerint az ipari és a szolgáltató ága­zatban három ezrelékre, a ke­reskedelmi ágazatban pedig 6 ezrelékre változik az adó mér­téke. Ezt a döntést minden­képpen meg kellett hoznia a testületnek, annak érdekében is, hogy a bevételi kieséseket némileg pótolják, és a műkö­dés is biztosítva legyen. Az el­következő időszakban is számba kell venni olyan forrá­sokat, illetve az értékesíthető vagyontárgyakat, amelyekből némi bevételhez juthat az ön- kormányzat. Meg kell je­gyezni, hogy a kommunális adó nem változik, a lakosság továbbra is 2 ezer forintot fizet lakásonként. Szó esett még a polgári vé­delmi feladatokról is. Úgy döntött a testület, hogy a 83 ezer forintot, amit a polgári védelem az önkormányzattól kért 1994-es évre, megsza­vazza. Az összeget azonban számlán tartják és olyan fel­adatokra engedik át, ami köz­vetlenül a települést érinti. Beba, a bengáli tigris Nem mindennap látható „cicát" tart pincehelyi házá­ban Mezei András. Az öt és fél hónapos bengáli tigris a Dózsa György utcai ház középső szobáját birtokolja. Időnként a község lakói is megcsodálhat­ják, mikor a gazdája sétálni vi­szi. Beba a pécsi állatkertből származik és fiatal kora elle­nére igen jó étvágyú. Napi adagja hét kiló hús, felnőtt ko­rára ez elérheti a napi 40 kilót. Mezei András egyébként el­mondta, hogy a kedvtelésből tartott állatot nem kívánja fel­nőtt koráig magánál tartani, addigra biztonságos helyet keres neki. Fotó: Gottvald Károly „Tengeri" gondok Iregszemcsén Értékesítési gondokkal küzdenek az iregszemcsei kis­termelők - bizonyára nem egyedül az országban. Az érintettek köre széles, 10-12 gazdának azonban mintegy 2000 mázsa kukoricán kellene túladnia, tárolókapacitás hiá­nyában minél hamarabb. A kérdés nem az, hogy ki veszi meg a terményt, hanem az, hogy mennyiért, tudtuk meg Varsányi Józseftől, az ireg­szemcsei gazdakör elnökétől, aki tiszténél fogva próbálja meg a minél jobb piaci lehető­ségeket felkutatni. — Konkrét eredményekről még nem tudok beszámolni - mondja Varsányi József. - Ke­restem értékesítési lehetősé­get, van ajánlat. Jelenleg az al­földi állattenyésztők és a ma­szek juhászok adják a legma­gasabb árat. Az Alföldön - ta­lán mert ott nagyobb volt a szárazság - 1200 forintot ad­nak egy mázsa kukoricáért. A helyi mezőgazdasági szövet­kezet 1100 forintot kínál a szá­rított kukorica mázsájáért. A kistermelők minél előbb pénzzé szeretnék tenni a ter­ményt, inkább eladják most 1200-ért, minthogy megvárják a nyár eleji 1400-1500 forintos árat, mivel nincsen tárolási le­hetőségük. A búzát egyébként július­ban 750 forintért vette meg az Egyetértés Szövetkezet és a Tamási Állami Gazdaság. Most a kiskereskedelmi ára 1300 forint. Felváráslási gondok kerül­nek terítékre azon a megbe­szélésen, amely január 10-én lesz az iregszemcsei tejterme­lők és a tamási tejüzem képvi­selője között. A tejtermelők ki­fogásolják, hogy az átvételnél úgymond alulminősítik a te­jet, illetve nincs megkülönböz­tetve a jobb és a gyengébb mi­nőségű tej. A tamási tejüzem jelenleg 13,-18 forint között veszi át a tej literjét Iregszemcsén. Ren Magas vízállás a Kapóson A Szakályt is átszelő Kapos ugyancsak megemelkedett víz­szintje már-már veszélyeztette a lakóházakat is. Ilyen magas ví­zállásra régóta nem volt példa. A talajvíz több helyütt gondot okozott. Alábbi felvételünk az elmúlt héten készült, mostanra a helyzet némileg javult, a víz szintje alacsonyabb. Új év, régi „fejfájás" vezérelv a korábbi évekhez képest nem változott, a felada­tokat a rendelkezésre álló be­vételekből kell megoldani, rö­vidtávú előnyökért nem sza­bad feláldozni a jövőt. A köz­alkalmazotti bérek bevezeté­sén kívül nem terveznek hitel- felvételt, ingatlanértékesítést, helyette szigorú gazdálkodás­sal kívánják biztosítani a mű­ködőképességet. Az intéz­mény fenntartására kb. 11-12 százalékkal tudnak többet biz­tosítani a tavalyinál, ami per­sze messze van az intézmé­nyek által kért 74 százalékos (!) növekedéshez, de tekintet­tel arra, hogy önkormányzati szinten a normális növekedés pl. az állami támogatásoknál csak 3 százalék, még mindig jónak mondható. Miután az Alkotmánybíró­ság a lakástörvény több ren­delkezését alkotmányellenes­nek találta és megsemmisí­tette, a helyi szabályokat meg­állapító önkormányzati rende­lettervezet is átdolgozásra szorul, annak testületi tárgya­lása a törvény korrekciójától függ­A pincehelyi Szent Orsolya Kórház és Rendelőintézet gazdasági igazgatója január 1. napjával közös megegyezés­sel, megszüntette a közalkal­mazotti jogviszonyát az ön- kormányzattal, így a megüre­sedett beosztásra pályázatot írnak ki, amely rövidesen megjelenik a sajtóban. Végezetül egy jó hír. A ze­neiskola tetőszerkezetének át­alakításával kapcsolatos meg­hívásos pályázatot a város­gazdálkodási vállalat nyerte, az ezzel kapcsolatos szerző­dést aláírták, így már csak az időjárástól függ, hogy közel kétmillió forintért mikor kerül magastető az említett intéz­ményre. Családi vállalkozásként indult a piac A városházán hallottuk Kicsiben és nagyban a nagybanin Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület még a de­cemberi ülésén az 1994. évi költségvetés koncepcióját. A Siófok külvárosában nem­rég nyitotta meg kapuit az a nagybani piac, mely a buda­pesti mintájára jött létre. Az ötlet felettébb jó, hiszen a déli megyék kereskedői is Buda­pestről fuvarozták a zöldsé­get, gyümölcsöt, s ez nagyon megnövelte az áru beszerzési árát. Az igény tehát óriási volt, de eddig nem akadt vál­lakozó, aki megvalósította volna ezt a remek gondolatot. A most beindult vállalko­zást - mely a Vis-Terra Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. ne­vet viseli - két család együttes összefogásával sikerült létre­hozni. Az egyik ügyvezetővel, Csizmadia Istvánnal beszél­gettünk. — December negyedikén nyitottunk és az eddigi ta­pasztalatok igazolták a számí­tásainkat. Nagyon sokan vár­tak egy ilyen piac létrejöttére, hiszen ugyanazért az áruért, amit itt megkap a kereskedő, nem kell elutazni Budapestre. Ez csökkenti a beszerzési és az eladási árat is. Célunk az, hogy kihasználva a centrális adottságunkat, Siófok 50-60 kilométeres körzetében a ke­reskedőket vendéglátóhe­lyeknek, közintézményeknek biztosítsuk a friss, jó minő­ségű zöldséget, gyümölcsöt. — Honnan érkezik az áru? — A vállalkozás a hosszú­távú kapcsolatokra törekszik, de természertesen nem zárkó­zunk el az esetenkénti vásár­lástól sem. Szerződéseket kö­tünk olyan termelő egységek­kel, melyek biztosítják a meg­felelő minőségű és mennyi­ségű árut. A kistermelőkkel is kötünk szerződést, de megál­lapodás nélkül is átveszünk terményt, ezt napi áron. Vá­sárlóink között mind nagy­bani felvásárlók, mind pedig magánszemélyek vannak. Ä Megérkezett a friss zöldség lakosság és a nagybani keres­kedők most kezdik megis­merni a piacot, így egyre bő­vül a vásárlóközönségünk köre. A lakossági igényeket is kielégítjük, ezért a nagyobb kiszerelésben étkezett áruféle­ségek csomagolását megbont­juk és kisebb csomagokban ér­tékesítjük tovább. — Milyen áruféleségekkel fog­lakoznak? — Kezdetben csak a hazai zöldség- és gyümölcsfélékkel kereskedtünk. Az elmúlt né­hány hét alatt bővítettük az árukínálatot. Különböző ital­fajtákkal, sűrítményekkel, déli gyümölcsökkel. Természete­sen primőráru, burgonya, hagyma is található a piacon. — Milyenek az eltelt időszak tapasztalatai? — Azt hiszem, hogy kez­dünk túlesni a vállakózás első gyermekbetegségein. Még csak az első időszakban va­gyunk, részletes mérleget ta­lán fél év múlva készíthetünk, de az már tisztán látszik, hogy tavasszal és a nyáron a jelen­legi többszörösére fog növe­kedni a forgalmunk, így már most gondolkodunk a bővítés lehetőségén. Jelenleg is szelek­tálni kell az ajánlatok között, nagyon sokan kínálják termé­nyeiket, úgy érzem, hogy túl­kínálat van a piacon. A keres­let ennél lényegesen szeré­nyebb.-garay­Nagykónyi Kevesebb a pénz A nagykógyi önkor­mányzat 1993-ban 54 mil­lió forintból gazdálkodha­tott. Ebből az összegből nagyrészt csak az intéz­mények finanszírozását tudták megoldani, egyéb fejlesztésekre, nagyobb beruházásokra nem fu­totta. A decemberben megtartott képviselő-tes­tületi ülésen megtárgyal­ták az 1994. évi költségve­tési koncepciót, melyen az is kiderült, hogy az előze­tes számítások szerint kö­zel ötven millió forinttal gazdálkodhatnak 1994- ben. A költségvetés nagyré­szét most is az intézmé­nyek (az iskola, az óvoda, a könyvtár, a művelődési ház és az öregek otthona) igényli, de jut egy kis épí­tésre, fejlesztésre is. A település központjá­ban egy raktárhelyiséget kezdtek el építeni az idő­sek háza udvarán, no­vemberben. A tervek sze­rint májusra készül el. A raktárépület teljes költ­ségvetése közel 600 ezer forint. A helyi mezőgazdasági téesz nem szűnt meg, sőt egyelőre jól prosperál, így az ott dolgozókat nem fe­nyegeti a munkanélküli­ség. A településen a mun­kanélküliek száma közel kétszáz, ennek fele (pon­tosan 112 fő) részesül jö­vedelempótló támogatás­ban, mely egyre nagyobb terhet ró az önkormány­zatra, akár csak a közal­kalmazotti törvény végre­hajtása. -ge­A tamási diákcentrum programjai A ház programszer­vezői arra törekednek, hogy minél színvonala­sabb, ugyanakkor szó­rakoztató és szabadidős rendezvényekkel a DC-be csalogassák a fia­talokat. Január ötödiké­től indulnak azok a kö­zösségi játékok, mely­ben 1-6. osztályos tanu­lók vesznek részt. Az adott évfolyam tan­anyagaiból készült játé­kos ügyességi feladatso­rok megoldásával bő­vebb ismeretanyagra tehetnek szert a kisdiá­kok. A feladatok a tanórákon megtanult ismereteket új oldalról megközelítve tartal­mazzák. A ház fiatal szervezői kicsik és a nagyok fi­gyelmébe ajánlották azt a DC rejtvénytárat, me­lyet a házban december közepétől kérhettek a gyerekek. Szünidei el­foglaltságként tavaly indították el ezt a na­gyon hasznos, szelle­mes, játékos feladatokat tartalmazó rejtvénytá­rat, mely az elmúlt év­ben is sikert aratott. Az idén január 7-ig lehet a rejtvényeket be­küldeni a Diákcent­rumba. A helyes megfej­tők között értékes ju­talmakat sorsolnak ki.-ge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom