Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-02 / 281. szám

6 KÉPÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. december 2., csütörtök Útközben Csak egy mozdulat és életben marad! Gyermekjáték-e a gyermekbetegség?! Amit a védőoltásokról tudni kell Tájékoztat: dr. Báli Ildikó, klinikai védőoltás szaktanácsadó A gyermekkort végigkísérik a védőoltások és ez ma már így természetes. Kevés olyan szülő van (ha van ilyen egyál­talán), aki aggodalmaskodna amiatt, hogy „mi lesz ha a ki­csit holnap beoltják". Pedig a védőoltások sem veszélytele­nek, az elmúlt hónapban két kisbaba kapott - feltehetően a 15. hónap után járó oltástól - agyvelőgyuUadást. Ijesztgetés és pánikkeltés helyett azon­ban inkább megkérdeztük az egyik szakértőt, dr. Báli Ildikó klinikai védőoltás szaktaná­csadót, kórházi főorvost és gyermekgyógyászt. —' Milyen szempont alap­ján és ki rendeli el a védőoltá­sok rendjét? — Az Országos Közegész­ségügyi Intézet levélben ren­deli el a szakorvosoknak a vé­dőoltások rendjét. Emellett, ha bármilyen problémája adódna az orvosnak, minden megyé­ben van klinikai szaktaná­csadó. Oda kell fordulni pél­dául, ha beteg gyermek eseté­ben kell dönteni, hogy meg- kaphatja-e az oltást vagy sem. Szeretném mindjárt a beszél­getésünk elején leszögezni, ha minden olyan jól menne az életünkben, mint a védőoltá­sok rendje, akkor nagyon jól állnánk. — Ennek ellenére előfor­dulnak védőoltás okozta szö­vődmények. — Amikor még voltak ka­nyarójárványok, a megbete­gedett gyerekek felénél ideg- rendszeri szövődmény lépett fel. A védőoltások bevezetése után legfeljebb minden tízez­redik oltásra jut egy szövőd­mény, ami kanyaró elleni oltás esetén enyhe agyvelőgyulla- dást válthat ki. Én tudom, hogy annak a családnak, akit ez érint, ez nem vigasz, de akkor sem le­het szembeállítani ezt a két eredményt. A nagyobb baj az lenne, ha a védőoltás elmaradna. — Mi lehet az oka annak, hogy egy-egy ilyen szövőd­mény előfordulhat? — Nem minden gyermek­nek egyforma az immunrend­szere (védekezőrendszere), de a védőoltásoknak abszolút el­lenjavallata nincs. Az általános ellenjavallatot a járványügyi helyzet és az ol­tással kivédhető betegség ve­szélyessége, illetve szövőd­ményei határozzák meg. Álta­lános ellenjavallat lehet, ha a gyerek lázas, vagy fertőző be­tegsége, illetve akut betegsége van, vagy lábadozás szakában van, netán immunológiai ká­rosodása van. — Ezt honnan tudhatja a szülő? — A gyermek megszületé­sétől kezdve betegeskedik, akkor az orvosa vérvizsgálat­ból ezt meg tudja állapítani. Folytatva a sort, ellenjavallt a védőoltás, ha a gyerek vele­születetten immunhiányos, rosszindulatú betegsége van, emiatt gyógyszeres kezelés alatt áll, vagy súlyos oltási szövődménye volt, például 3 hónapos korában kapott Di-Per-Te után görcsöt kapott. Az esetek többségében a vé­dőoltások semmilyen panaszt nem váltanak ki, és a megfe­lelő védelmet biztosítják. — A védőoltások közé tar­tozik a veszettség elleni oltás is, bár azt a baj, vagyis a kutya harapása után kapják csak az érintettek. — Egyre finomabb védőol­tások készültek ezen a terüle­ten is. Néhány évvel ezelőtt a Hempt vakcinát kapták a be­tegek, bizony előfordultak az oltás ellenére is tragédiák. Ma már a Meriaux-ról elnevezett, emberi szövetre fixált vírust használják nagy biztonsággal. Érdekességképpen elmon­dom, hogy fővárosi esetekről tanulmány készült, melyben 500 veszett kutya harapása után egyetlen alkalommal sem kértek védőoltást, viszont az eset után pár perccel jelent­keztek a baleseti osztályon, ahol a harapás nyomát kitisz­tították, a sebet fertőtlenítet­ték. Egyetlen megbetegedés sem fordult elő ebben az 500 esetben. — Mióta vannak védőoltá­sok? — Az első, a himlő elleni vakcina volt. Nagy járványok idején az élet kiköveteli ma­gának a védekezést is, Jenner fedezte fel 1796-ban. Ma már megszűnt a himlő az egész vi­lágon, 1981 óta Magyarorszá­gon sincs himlő elleni oltás. Az utóbbi évtizedekben a fer­tőző betegségek területén nagy változások zajlottak le, az 50 évvel ezelőtti halálok statisztikák élén járó járvá­nyok napjainkra a sor végére kerültek. A kedvező helyzet fenntartására azonban elen­gedhetetlen a védőoltások kö­vetkezetes végrehajtása. — Említette, hogy a beteg­ségekkel szemben milyen fon­tos szerepet játszik a gyermek immunrendszere. Ennek el­lent mond az a sajnálatos ta­pasztalat, hogy a gyermekor­vosok a legkisebb betegsé­gekre is komoly antibiotiku­mot írnak fel, semmit nem bízva a gyermek ellenállóké­pességére, így mire felnő, már a legvadabb „Cilinek, septilek" sem használnak. — Sajnos igaza van. Divat lett a gyógyszerezés már egé­szen kicsi kortól. Ezzel én nem értek egyet, csak akkor adok antibiotikumot, ha az valóban szükséges. Sokkal többet kell bízni az ellenállóképességre. Vannak vírusos betegségek amelyekre semmi értelme an­tibiotikumot adni, mert a ví­rust úgysem öli meg. De látni kell az esetek másik oldalát is, nyomás alatt van az orvos a szülők részéről is, mert sokak szerint „nem jó orvos az, aki nem ad nagyágyú gyógysze­reket", így ha kell, ha nem, in­kább felírják, mint leszólják őket. Ahhoz, hogy a felesleges gyógyszerezést háttérbe tud­juk szorítani, egymásban köl­csönösen bízó kapcsolatot kell kialakítani a szülő és az orvos között. Ha a szülő vállalja, hogy nagyobb figyelemmel kíséri beteg gyermekét és ha annak állapota nem javul, szól az orvosnak, aki még akkor is ráér felírni a gyógyszert: így biztosan lesz változás ezen a területen is. Sok orvos azért írja fel az erős gyógyszert mindjárt a betegség elején, mert nem bízik a szülőben és így nincs többé gond a gye­rekkel. Csakhogy ez hosszú távon többet árt mint használ. • Mauthner Múlt heti, csütörtöki szá­munkban olvashatták az Autó Revű című lapban is megje­lent, a biztonsági öv életmentő szerepéről szóló cikk első ré­szét. Útközben rovatunkban most ezt folytatjuk. Súlyos ügy Az tévhit, hogy a gépkocsi­ban utasként, ahol többnyire a szülő vagy más felnőtt gon­doskodik róluk, nagyobb biz­tonságban vannak, mint a közúton gyalogosként! A sta­tisztika teljesen más képet mutat. 1991-ben például 1180 gyerek sérült meg gyalogos­ként, utasként 1327. Egy 60 km/h sebességnél bekövetkező frontális ütkö­zéskor olyan erők lépnek fel, mintha valaki kiesne egy ne­gyedik emeleti ablakból. A problémával kapcsolat­ban felvetődik a gyermek biz­tonsági övék használatának kérdése. A probléma tudatpsítása az érintettek körében bizonyára hamarosan meghozza annak megoldását is. A gyermekek­kel is meg kell próbálni meg­értetni a biztonsági öv viselé­sének fontosságát, hatásmód­ját, a nem-viselés következ­ményeit. Az esetleges ütkö­zéskor a hátsó ülésről az ele­fánt súlyának megfelelő erő­vel előreeső (biztonsági övét nem viselő) gyermek, mint példa, eléggé szemléletes ah­hoz, hogy a gyermekek is megértsék. Ütközés esetén egy 20 kfcosgyérmék súlya 50 km/h9 sebésség esetén 1000 kg-nak, egy 50 kg-os személy súlya 2000 kg-nak felel meg: ekkora erővel zuhan a becsa- tolatlan hátsó utas az elöl ülőre. A magasság Most pedig szóljunk né­hány szót a biztonsági gyer­mekülésekről, ülésmagasítók­ról. Már nálunk is kaphatók, igaz csak borsos áron, a külön­féle gyermekülések. Ezek a több ponton rögzített bizton­sági felszerelések jó eséllyel akadályozzák meg a nagyobb balesetet, komoly, nagy ütkö­zés esetén is megúszhatják a gyermekek baj nélkül, vagy csak kisebb sérüléssel. Ezek az eszközök már évek óta szere­pelnek a passzív biztonsági berendezések között. A nagyobb gondok a 5-12 éves gyerekeknél jelentkeztek. Ök már természetesen kinőt­ték a baby-ülést, de termetük túlságosan is alacsony a nor­mál hátsó biztonsági öv hasz­nálatához. Ha a hátsó oldalsó övvel kötik be magukat, akkor az oldaloszlopra rögzített öv­szál pont a torkukon keresztül húzódik. Ugye nem kell mon­dani, hogy ez életveszélyes! Híres cégek éppen ezért gyárt­ják az utóbbi években mind nagyobb számban az úgyne­vezett ülésmagasítót. Ez a biz­tonsági kis pad az ülésre rög­zítve természetszerűleg meg­emeli a gyermeket, így a be­kapcsolt hátsó biztonsági öv már szabályosan, az előírá­soknak megfelelően a mellka­son feszül, s így óvja, őrzi gyermekeinket. S bár a KRESZ legutóbbi előírása szerint a hátsó biztonsági öv használata csak lakott területen kívül kö­telező, tanácsunk mégis az, - hogy a saját biztonságuk ér­dekében - az utazás egész ideje alatt használják azt! Tolna Megyei RFK Közlekedési Osztály(x) „Keressük egymást!” Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtés­hez. Adjon esélyt önmagá­nak: mutatkozzon be! A külső jellemzők nem lényeg­telenek, de sokkal fontosabb, milyen a természete, mivel foglalkozik, mi érdekli, mi okoz Önnek örömet, mire vágyik, milyen partnert sze­retne. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Nem ígérjük, hogy mindenki és azonnal bekerül a lapba, mert hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A borítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt ér­deklődhet a jeligéjére érke­zett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után - a pos­taköltség megtérítése mellett - elküldik. Az „őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezésé­hez és a választáshoz, a kap­csolatteremtéshez. Az egyedülálló olvasók­nak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írja­nak a fenti címre, ahonnan el­juttatják levelüket a jelige tu­lajdonosához. Jelige: „Életjel" Nem hiszem, hogy be kel­lene mutatkoznunk, akik már nem fiatalon, egyedülál­lóként élünk, hiszen többek­nek ismerős lehet e helyzet. Mi néhányan, a bátrabb höl­gyek szintén kezdeményez­zük a „Keressük egymást" más módon. Nekünk nem a társkeresés az elsődleges célunk, hanem minél több és jobb lehetőség egy társaság kialakításához, s ezen belül lehetőség esetleg a megfelelő társ megtalálá­sához is. Keressük azokat a középkorosztályba (35-50) tartozó egyedülálló sorstár­sakat, akik tartalmasabb, hi­ánytalanabb életre vágynak, akik igénylik a közösséget, akik szívesen részt vennének különböző rendezvényeken, tartalmasabb programokon, sőt szeretnének táncolni, szórakozni is, akik így, társ nélkül kirekesztettnek érzik magukat a „páros" baráti társaságokból. Mi nem megkülönbözte­tett, elszigetelt csoportot akarunk, hanem hasonló életvitelű és' érdeklődésű körű baráti társaságok kiala­kítását, megteremtve ezzel azt a lehetőséget, hogy ugyanúgy részt vehessünk bármiben, mint mások. Eh­hez azonban tudnunk kel­lene egymásról! Kérjük, je­lentkezzen bárki, aki hason­lóan érez és gondolkodik, hogy találkozhassunk. Szeretnénk, ha a nemek aránya megfelelő lenne, ezért: Kedves egyedülálló férfiak! Most az egyszer te­gyék meg ezt az egyszerű, minden kötelezettségtől mentes, várható kellemetlen­ségek nélküli lépést, tudas­sák, hogy léteznek! Rövid bemutatkozó levelet várunk a fontosabb személyi adatok­ról és érdeklődési körről, esetleg javaslataikról. Jelent­kezése után mindenkit írás­ban tájékoztatunk elképzelé­seinkről, találkozásunk idő­pontjáról. Jelige: „Együtt egymásért!" Vidéki házamban élő, füg­getlen, 40 éves (175/70), já­ráshibás férfi vagyok. Fog­lalkozásom műszaki ellenőr. Különös hobbim, káros szenvedélyem nincs, a nagy szavak embere sem vagyok. Egyre magányosabbnak ér­zem magam, s most szeret­nék tenni valamit, hogy ma­gányomból kikerülhessek. Keresek egy olyan hölgyet, aki megértő, megfontolt, szavahihető, aki el tudna fo­gadni, sőt szeretne. Jó lenne, ha mellettem lenne, és én ő mellette, s közösen megosz­tanánk gondjainkat, öröme­inket, gondolatainkat, ha ez a kapcsolat biztos támasz lenne mindkettőnk életében. Jelige: „Tavasz veled" 57 éves, 170 cm magas, vi­déken élő, barna hajú (bár kissé őszülő) férfi vagyok. Szeretek mindent, ami szép és jó. A természetem alapjá­ban véve vidám, de szüksé­ges esetben komoly és meg­fontolt vagyok. Semmiféle szenvedélyem nincs. Kez­deményező, jóhiszemű, ba­ráti társaságot kedvelő, őszinte, becsületes ember vagyok. Szeretem magam körül a rendet, tisztaságot. Nem tudom elviselni a ha­zugságot, kétszínűséget. Sokra képes vagyok a „mási­kért". Tudok komolyan sze­retni, ha az kölcsönös. Olyan kb. 45-55 éves hölgy ismeret­ségét keresem, aki így, ahogy vagyok, elfogad. t t / / / KÁRPÓTLÁSI JEGYEERT •• On most társtulajdonosává válhat egy olyan részvénytársaságnak,- amely évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a hazai gyorsfagyasztott élelmiszergyártásban,- amely termelésének felét Nyugatfurópába és az USA-ba exportálja,- amelynek biztos hátterét a környék mezőgazdasági üzemeivel kialakított sokoldalú együttműködése is erősíti,- s amely az általa előállított, a mikrohullámú sütőkben felmelegífhető termékek forgalmazásával újszerű kényelemmel ajándékozza meg a házias ízek kedvelőit is. V í Ksé'* A/ , Az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyek ellenében 1993. december elején nyilvánosan forgalomba hoz a Székesfehérvári Hűtőipari Részvénytársaság által kibocsátott részvények közül 417.000 db, egyenként 1.000.- Ft névértékű /összesen 417 millió Ft/ névre szóló részvényt. Az ebben a lapban is meghirdetésre kerülő jegyzési helyeken 3.000.- Ft címletértékű kárpótlási jegyért 4 db, egyenként 1.000.- Ft névértékű részvényt lehet majd jegyezni. Figyeljen a jövőjére, figyeljen hirdetéseinkre! t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom