Tolnai Népújság, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-13 / 291. szám

I 4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARDES KORNYÉKÉ 1993. december 13., hétfő B : HH fflH jW 8 9 í Is 1 X fiE i fjfaa jMB j 9hk i sgSJ JraSj ggtt 1 I w 1 j ii .1 rí H 1 Jl 11 If II ^ w 3$: H 3 jnf 31 ill B 1 ti 1 2? mjJI IL i JL í Lj rí •• ír 35500 Ft December 6. és 31. között különlegesen kedvező lízinglehetőséget kínál a WESTEL: j 33 500 Ft* kezdő összeg befizetésével Ön | azonnal mobiltelefonhoz és vele működő vonalhoz juthat. Jelentős kedvezményt vehet igénybe akkor is, : ha nem a lízing mellett dönt: a megvásárolt mobiltelefon rendszerbe kapcsolásáért fize­tendő összegből (távközlési összeköttetési költség), 30 000 Ft* engedményt adunk. A fennmaradó összeg egy részére pedig 3 havi kamatmentes hitelt biztosítunk. *Az összegek a 10% ÁFA nélkül értendők. Az akció kizárólag vidéki számlafizetési címmel és I telephellyel, illetve lakhellyel rendelkező leendő ügyfeleink részére érvényes. ABC mmnim \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. y ♦ Irodáink ezüst- és aranyvasárnap is nyitva tartanak 9-13 óra között. Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 601327100 Békéscsaba: 5600 Cvóni C.u.21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon :(06 60) 384000 Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977 Rádiótelefon: (06 60)327086 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327800 Győr 9022 Pálfíy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46)411-550 Rádiáelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93)310-460 Rádiótelefon: (06 60)327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.:(72)445-111 Rádiótelefon:(06 60)327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos kit 2-4M: (62) 421-575 Rádiótelefon: (0660)327600 Száeslehétván 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000 Decs szimbólumairól Négyeit pajzs turullal Sárköz legnagyobb lélek­számú településének - Decs- nek - aligha szükséges bemu­tatni hagyományokra figyelő, múltat tisztelő magatartását. Különösen a népi kultúra te­rületén találunk ilyen vonat­kozású szép példákat. A nagyközség képviselőtes­tülete, a helyi önkormányza­tokról szóló törvény vonat­kozó paragrafusa szerint, a nagyközség múltjával kapcso­latos szimbólumok ápolása érdekében, rendeletet alkotott az önkormányzati jelképekről és használatukról. így szüle­tett meg Decs címere. A tervet Kovács Ferenc grafikus készí­tette. Álló, háromszögű, vörössel és kékkel négyeit pajzs köze­pén háromszögű, arany szegé­lyű szívpajzs. A szívpajzs fe­kete mezejében fehérrel decsi hímzésmotívum, lebegőn. A négyeit nagypajzs első, vörös mezejében: barokk tornyos sti­lizált református templom ezüsttel, legebőn. Második, kék mezejében lebegő, leveles arany szőlőfürt, harmadik mezejében: lebegő, szárán összegfogott, három arany búzakalász. Negyedik, vörös mezejében nyolcágú, lebegő ezüst csillag, tőle balra: jobbra fordult, lebegő, emberarcú, növekvő, ezüst félhold. A né­gyeit pajzs felső közepén arannyal ékített, vörössel bé­lelt, jobbra fordult pántos si­sak, vörössel és kékkel ékített heraldikai koronával. Sisak­díszként koronába kapasz­kodó arany turulmadár. A ta­karó színei: kék-arany, vö­rös-ezüst. A pajzs alatt fecske- farokvégződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs felirat: Decs. Előtte és utána egy-egy díszpont. A tervező támpontjaiul szolgált Decs község régi pe­csétlenyomatainak képe, ezenkívül a helyi hagyomá­nyok, a gabonatermelés, sző­lőművelés, valamint a híres decsi hímzések motívumkin­cse. Két 1703-as pecséten stili­zált templom látható csillag­díszes barokk toronnyal, fe­lette nyolcágú csillag, nö­vekvő félholddal. Hol használják majd az új címert? Erre vonatkozón a mdelet ezt is meghatározza, így például: a képviselőtestü­let meghívóin, felhívásain, programjain. A nagyközség történetével foglalkozó, a múltat, jövőt, az életet, a fejlő­dést leíró, megjelenítő kiad­ványokon, ünnepségek, ren­dezvények meghívóin, nem­zetközi kapcsolatokban, ide­genforgalmi propagandában. Meghatározta a testület azt is, hogy a címert el kell helyezni a Községháza üléstermében, a polgármester irodájában, az Általános Iskola nevelői szo­báiban és a nagyközségi Falu­ház nagytermében. A rendelet, mely a decsi ön- kormányzat szimbólumairól szól, második fejezetében a lobogó és zászló leírását tar­talmazza és azok használatá­nak módját, körét. Harmadik fejezet a nagyközségi pecsét­ről szól. A negyedik vegyes- és záró rendelkezésekből megtudni, hogy aki visszaél az önkormányzati jelképekkel 10.000 forintig terjedő sza­bálysértést követ el. A rende­let egyébként 1993. december elsején lépett hatályba. D.K.J. Szoborálom (Folytatás az 1. oldalról.) egyhangúlag elfogadták és megbízták az elnököt, hogy Kammererreí és a művésszel a hely kijelölése végett lépjen érintkezésbe és Szekszárdra érkezésük alkalmával a szo­borbizottság közbenjöttével a szobor végleges helyét meg fogják állapítani. Áz emlékszobor igen tetsze­tős, félkör alakú építmény, közepén egy kiemelkedő fül­kében foglal helyet Bezerédj István bronz mellszobra. A félkör alakú építmény süttői terméskőből (azaz márvány­ból) készül, a szobor mellett két oldalt a falazatba bronz re­liefet helyeznek el, melyek a jobbágyfelszabadítást és Beze- rédjnek a vármegyeház ter­mében az önkéntes adózásra vonatkozó kijelentését örökí­tik meg Paczka Ferencné mű­vészi rajzai szerint, amire a hírneves művésznő teljesen díjtalanul vállalkozott. Az építménynek a reliefek körüli részét szentmargitai sárgáspi­ros márványból készítik. A félkör alakú építményhez négy-öt lépcső vezet és a fal mellett terméskőből pad vo­nul végig. Az emlékmű a mű­vészek költségvetése szeimt 22000 koronába kerül; jelenleg a szoborra 23000 korona gyűlt egybe, hogy tehát az előre nem látott kiadások is fedez­hetők legyenek: a gyűjtést to­vább folytatják, hogy legalább 25000 korona gyűljön egybe, s akkor aztán az emlékművet minden akadály nélkül el le­het készítem. Simontsits Ele­mér indítványozta, hogy a szoborbizottság tiszteletbeli tagjává válassza meg gróf Apponyi Sándort és dr. Kämmerer Ernőt, mint akik az egész emlékmű tervének elké­szítésénél és megbírálásánál közbenjártak, valamint dr. Pápé Dénes közjegyzőt, mint aki a szobor létesítésére vo­natkozó indítványt a kaszinó közgyűlésén annak idején elő­terjesztette; a szoborbizottság az elnök ezen javaslatát elfo­gadta. Az emlékmű építési ré­szét Papp Gyula és Szabolcs Ferenc fővárosi műépítészek tervezték, kik a szépművé­szeti múzeum építésénél mű­ködnek. (A múzeum igazga­tója ekkor dr. Kämmerer Ernő volt... Városunk tehát egy modem, művészi ízlésű, a régi szoborsablontól eltérő em­lékművel fog gyarapodni, mely méltó lesz Bezerédj hal­hatatlan emlékéhez". t-g­Az elmúlt héten sem emel­kedett jelentősen a bűnesetek száma a szekszárdi városi ka­pitányság működési területén, 28 esetben kellett elrendelni nyomozást, ezek többségében is kisebb jelentőségű ügyben. Százezres kár Szórványosan, de folyta­tódnak a tanyabetörések Szekszárd határában. Eseten­ként igen nagy a fogás. Az egyik présházból mintegy százezer forint értékben vittek el bort és nagyobb értékű ház­tartási felszerelést. Hatodik érzék Lipovszky József, a hőgyé- szi őrsparancsnok „szép elfo­gást" produkált Szekszárdon, amivel a pécsieket örvendez­tette meg. Szekszárdon lakik az őrspa­rancsok, s egyik szombaton lakása közelében gyanús ala­kokat vett észre. A jó zsaru ha­todik érzéke azt súgta, hogy a két ismeretlen figura nem illik a környezetbe. Miután nem tudták, vagy nem akarták iga­zolni magukat, a rendőrtiszt átkutatta a holmijukat. A csomagban olyan speciális célszerszámokat talált, ame­lyeket műszaki érzékkel meg­áldott bűnözők a lakások hen­gerzárainak kinyitására talál­tak fel. Az előállítást követően kiderül, hogy a pécsi kapi­tányság régóta és intenzíven keresi őket, természetesen hengerzártöréssel elkövetett betöréssorozat miatt. Nem sok időt töltöttek Szekszárdon, de már itt is be­hatoltak egy lakást^, ahonnét hetvenezer forint értékben vit­tek el ékszert s pénzt. Vigyázat, karácsony! Még nem kezdődött meg a jellegzetes karácsonyi csúcs- forgalom a bűnözésben. A zsúfolt üzletekben, utcán, piacokon, alkalmi elárusítóhe­lyeken, ha nem vigyázunk, decemberbe^ tarolnak a zseb­tolvajok, akik rendszerint le­galább ketten dolgoznak. Az egyik eltereli a figyelmet, míg a másik elemeli a pénzt. Ráadásul zsúfoltságban is igaz a mondás, hogy alkalom szüli a tolvajt. A bűnre csábít­hat a télikabát zsebébe csak egy pülanatra betett tömött pénztárca, a szatyor tetején fe­lejtett vagy a pultra letett buk­sza. Ne tegyük! Mármint a felsoroltakat. Tegyünk meg viszont több más óvintézkedést. Azt senki sem tanácsolja, hogy ne vi­gyünk magunkkal sok pénzt a karácsonyi bevásárlásra, mert sajnos sok kell. Célszerű belső zsebben tartani a nagyobb összeget, sőt ha lehet nem egy helyen az egészet. Ugyanez a tanács vonatkozik a női tás­kákban elhelyezett pénzre is. Vigyázni kell a munkahelye­ken is a délutáni bevásárlásra szánt pénzre. Szerencsére az esetek többségében nem a munkatársak között van a szarka, bár ilyesmi is előfor­dult már a világtörténelem­ben. A világért sem ajánlanánk a zsúfolt hivatalokban dolgo­zóknak, hogy gyanakodva fi­gyeljék a betérő ügyfelet. Sok­kal egyszerűbb módszer zárt fiókban, szekrényben tartani az aznap elköltendő pénzt. Ez azt is jelenti, hogy ne nevez­zük ki OTP-nek a munkahelyi fiókot, ahol januártól már is­mét elkezdjük gyűjteni a jövő karácsonyra szánt ajándékok árát. Az éber állampolgár Hatodik érzéke persze nemcsak a rendőrnek lehet. Elfogták a Medina környékén garázdálkodó csapatot is. Mint már arról hírt adtunk többször is feltörték a környék kisebb boltjait: Szőlőhegyen, Júlia majorban. Egy későn ha­zafelé tartó állampolgár írta fel a szőlőhegyi bolttól mint­egy kétszáz méterre parkoló Trabant rendszámát. Ennek alapján sikerült fülöncsípni a társaságot, melynek tagjai már 25 betörést ismertek be. Sósavat ivott Két rendkívüli haláleset ügyében kellett eljárniuk a szekszárdi rendőröknek az elmúlt héten. Idegenkezűség, vagyis emberölés gyanúja fel sem merült, mint ahogy az a körülményekből nyilvánvaló. Egy idős, egyedül élő férfi a saját lakásában hűlt ki any- nyira, hogy életét a kórházban már nem tudták megmenteni. Nem szekszárdi az a kö­zépkorú férfi, aki szintén a megyei kórházban hunyt el, mert sósavat ivott. ihi i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom