Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

4 «ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 2., kedd A városházán hallottuk A városkörnyéki önkor­mányzatok megbeszélést tar­tottak a pincehelyi kórház kapcsán létrehozandó intéz­ményfenntartó társulás meg­alakításáról. Elvi megállapo­Társulások dás született a szükségességé­ről és egyúttal megbízták a kórház gazdasági igazgatóját, hogy a működtetéshez szük­séges és a társulástól várt pénzeszközökről készítsen kimutatást, amelynek ismere­tében konkrét kötelezettség vállalható már az 1994. évi költségvetés tervezésénél is. Iregszemcse önkormány­zata jelezte a tamásinak, hogy az idei év végétől kiválik a vá­roskörnyéki építési igazgatási társulásból. Ennek tükrében a többi társulási tag önkor­mányzatnak is át kell tekinte­nie, hogy a jogszerűségi ag­gályból megváltoztatott ügy­rendű társulás fenntartása a jövőben célszerű-e, illetve a megnövekedett eljárási költ­ségekkel fenntartható-e. Október közepén megala­kult a közalkalmazottak vá­rosi sztrájkbizottsága, amely már meg is tartotta első egyez­tető megbeszélését az önkor­mányzat képviselőivel. Ezen az érdekképviseletek tolmá­csolták az oktatási, a művelő­dési, közgyűjteményi és szo­ciális intézmények dolgozói­nak azon kérését, hogy a tör­vény szerint járó tizenharma­dik havi illetményüket még idén kézhez kaphassák. A kérdésben a novemberi képvi­selő-testületi ülés foglal állást. Elkészültek a városi zeneis­kola magastetőjének a kiviteli tervei. Jelenleg folyik a beke­rülési költségek összeállítása, ennek ismeretében és a költ­ségvetés lehetőségeire figye­lemmel kivitelezési ajánlatok tételére kémek fel referenciá­val rendelkező helyi vállalko­zókat. A közelmúltban tájé­koztattuk már olvasóinkat, hogy e témában kedvező tes­tületi döntés született, most már csak a költségvetés bevé­teleinek előirányzatai és az időjárás alakulása szükséges a megvalósításhoz. Dolgozik a csapat Tamási környékén egy út­törőcsapat működik ma, az is Tolnanémediben. Veze­tője, Gölöncsér Lászlóné is­mét jelentkezett, levelével megkereste az oldal szer­kesztőjét, aki abból közread most néhány hírt. „Köszönjük a szerkesztő­ség segítségét abban, hogy pályázati kiírásunk megje­lenhetett. Bízom benne, hogy lesz érdeklődő a regi­onális gyermektalálkozóra. A felhívásunkat több csa­tornán is közzétesszük. Többek között e találkozó „főpróbájaként" került sor hagyományos évnyitó ren­dezvényünkre október ele­jén. A 8 korosztályból szer­veződött 15 csapat a dél­előtti órákban 15 hely színes túrán vett részt. A helyszí­neken bővíthették ismerete­iket az egészséges táplálko­zásról, fogápolásról, az al­kohol és dohányzás ártal­mairól, az AIDS-ről, men­tálhigiéniai szokásokról stb. ígéretet tettek az új kisdo­bosok és úttörők és a gyer­mekönkormányzat vezetői. A délutánt a sportos felada­tok töltötték ki. Tapasztala­tunk az, hogy a gyerekek az egészségvédelem alapvető kérdéseivel tisztában van­nak. Sokat tanulhattak egy­mástól. Egy kívülálló felnőtt fogalmazta meg, hogy meg­hatódott, amikor látta, hogy a csapat idősebb tagjai mennyi gondoskodással, szeretettel vették körül az aprónépet, az alsósokat. Az eredményektől függet­lenül minden gyermek vihe­tett haza apró ajándékokat. És akkor az eredmények: A túrán elérhető maximá­lis pontszám: 132 pont. I. he­lyezést ért el 122 ponttal Hajczinger Éva és csapata. II. 121 ponttal Móricz Judit és csapata. III. 119 ponttal Balásy Szabolcs és csapata. A legfantasztikusabb csa­patneveket is kiválasztottuk: I. Lópici Gáspár, II. Tejben- főtt Baktériumok, III. Se­lyemhernyótalpas Szamurá­jok. A játékos sportverse­nyen első helyen a Zöld Sa­sok és Lópici Gáspár csapat végzett. Ez az őszi időszak moz­galmas napokat hozott a gyerekek életében. Egy hé­ten keresztül őszi mezőgaz­dasági munkákon vett részt a 7-8. osztály. A pincehelyi tsz vezetősége elégedetten nyilatkozott a szüretelők tel­jesítményéről. Alsó tagozatosaink szín­házbérletet váltottak a ta­mási Diákcentrum báb elő­adás-sorozatára. Lezajlott a gyermekön­kormányzat első iskolai fó­ruma, amelyen a házirend pontosítása mellett tanulás­sal, fegyelmezéssel kapcso­latos kérdésekben is döntöt­tek a gyerekek. A nyolcadikosok részére pályaválasztási kirándulást szervezünk november 8-án Szekszárdra, ahol a gyere­kek által választott középis­kolákban teszünk látogatást. Úttörőcsapatunk felnőtt képviselője részt vett Csille­bércen az úttörővezetők ta­lálkozóján. A rendezvény elsődleges témája az ősszel esedékes úttörőkonferencia előkészítése volt." Fogékonyak a szépre Egy évvel ezelőtt alakult meg Tamásiban a képzőművész kör és a Diákcentrumban működik. Azt írják magukról, hogy olyan fel­nőttek a tagjai, akik fogékonyak a szépre, akik különböző korúak, foglalkozásúak, akik egymás munkáját segítik és lelkes közös­séget alkotnak. Tevékenységi kö­rük széles: tűzzománc, agyago­zás, linómetszés, szövés, gyöngy­fűzés, faragás stb. A képzőművész kör tagjai most bemutatkoznak a közönségnek is. November 10-ig tart nyitva az a kiállítás a városi művelődési köz­pontban, amelyet szertettel aján­lanak megtekintésre. És ha valaki kedvet kap valamely technika el­sajátításához, akkor azt szívesen várják a kör tagjai: Witzlné Ul­rich Anikó (a kör vezetője), Ba- lázsné Bathó Edit, Bőthe Éva, Gyenei Mária, Kincses Katalin, Kovács Zsuzsanna, Kuczora Vilmos, Nyírőné Rill Mária, Pa­lotai Judit, Salamon Katalin, Szencziné Witzl Éva, Várni Gab­riella. Fotó: Gottvald Károly Palotai Judit munkája Kuczora Vilmos: Álom Borkóstoló Baráthéknál Amikor Ozorán jártunk, olyan idő volt, ami nem való másra, csak széptevésre vagy borfejtésre. Nos, ez utóbbi okán meg is álltunk a pincehe­lyi út egyik tanyájánál. Ott, ahol Baráth György nyugdíjas „döcögtette" a fűben a zöldre festett abroncsú boroshordót. Érkeztünkre fölegyenesedett, aztán kissé meglepődött, mert nem újságírókat, hanem rend­őröket várt. — Két hónapja betörtek ide - mutatta -, aztán elvittek ti­zenhárom liter mustot, két pá­roskést, amivel itt a szőlőnél szoktunk enni, meg egy ka­szát. — Csak nem dolgozni akar a betörő? - vetettük közbe ne­vetve, mire Baráth György is hasonlóan reagált. — Nem hinném - mondta, majd arról szólt, hogy valakik a buszmegálló helyét jelölő táblát átlőtték a ház előtt,' de ismerete szerint még nincs meg a tettes. — Aztán milyen bor itt te­Ki lőtte át a táblát? rém Ozorán? - fordítottunk a szón. — Milyen? Jó. Jó, mert jó a talaj. Az idén 18-19 között volt a cukorfok, de én cukrot nem teszek bele. Megkóstolhatják - szólt, aztán máris mosni kez­dett két poharat, egyet magá­nak, egyet meg annak, aki ket­tőnk közül nem vezetett autót. - Van kadarka, otelló, rizling, zalagyöngye szőlőnk - ma­gyarázta -, az idén külön szedtük a vöröset. Ezt a fehé­ret lefejtem - nyújtja a poharat -, hogy tükrösebb legyen. — Miben különbözik az ozorai bor a környező telepü­léseken termőktől? — Abban, hogy erősebb, mert jó déli fekvésűek a sző­lők. — És mi van legelőször a borban? — Mi lenne? - mosolyog. - Nóta. Főleg, ha összejövetel van. Harminc évig traktoros voltam, néha még megláto­gatnak a barátok. Nem politi­zálunk. Húst hozunk, főzünk, mert úgy jobban megy a bor meg a nóta. — Aztán melyik nótát csalja elő a bor? — Lent a délibábos . . . — Meg a Galambszívet örököltem ... — Azt is - nevetett. - És a Lent lakom én Kisperjésen. . . Csak az a baj - nyújtotta koc­cintásra az újra megtöltött po­harat -, hogy a kor jár. A megélt időre ürítettük a poharat, aztán elköszöntünk.-él- Fotó: gottvald Baráth György a hordót készíti elő a borfejtéshez Az oldal anyagait ezúttal is Ékes László írta, a fényképe­ket ismét Gottvald készítette, a tervezőszerkesztő Ritzel Zoltán volt. A Tamási és környéke oldal készítői továbbra is várják hasznos észrevételeiket, javas­lataikat, ötleteiket és kritiká­jukat. Azt szeretnénk, ha a to­vábbiakban jobban megfelel­hetnénk az Önök elvárásai­nak. Köszönjük, hogy ma is velünk tartottak. írják a krónikát Nem szabad azt mon­dani egy községben, így Ozorán sem, hogy nem történt, illetve nem törté­nik semmi, mivel szegény az eklézsia, mert ha „meg­kaparjuk" kicsit a felszínt, akkor más is kiderül. A szegénység biztosan, de az is, hogy azért valami van, ha nem is annyi, amennyit szeretnének. Most az a tény, hogy bevezették a mindennapos testnevelést az iskola alsó tagozatában, s az önkormányzat pályá­zatot adott be, mert a Nemzeti Sportalapból sze­retne egy kis pénzt nyerni ahhoz, hogy már óvodás kortól felkészülhessenek a gyerekek erre. A Cinca partján is érvényes a sze­gény ember vízzel főz mondás: nincs tornaterem, ezért Szabó János játékké­szítővel olyan játékokat gyártatnak, amelyek a gyerekek mozgáskészsé­gét fejlesztik és előkészül­hetnek vele a már említett mindennapos testneve­lésre. Erre szolgál majd a játszótéri, különféle má- szókákkal, homokozóval ellátott csónak is. Hír még a településen, hogy készül, írják a község krónikáját. Megvan már az a hatalmas könyv, amibe 1990-től kezdve fo­lyamatosan vezetik a tör­ténéseket, bejegyzik a leg­fontosabb adatokat, ese­ményeket. Azt mondják, jól tudnak támaszkodni a Népújságban megjelent írásokra is. Witzlné Ulrich Anikó szőttesei Nyírőné Rill Mária: Madarak-\ ( i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom