Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
1993. október 7., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 7 Kertünk egyszerű díszei: Az egynyári krizantémok Chrysanthemum parthenium A krizantémok a Földközi-tenger vidékéről, Elő-Ázsiából, Kelet-, Észak-Afrikából származó növények. 60-80 cm magas, bokorszerűen elágazó, a hajtások végén nagy, 5-7 cm átmérőjű margarétaszerű virágai nagy tömegben nyünak. Legismertebb fajták: Chrysanthemum carinatum. Sűrűn elágazó bokor, a virágok tarkák, június-júliusban virágzik. Chrysanthemum corona- rium. Sárga, nagyméretű virágai vágott virágnak is megfelelnek. Chrysanthemum x spectabi- lis. Az előző két faj hibridje. Egyszerű vagy telt virágai júniustól szeptember végéig, október elejéig nyílnak. A magot április elején vetjük állandó helyre. A kikelt 2-5 cm-es növényeket 20 cm-re ritkítjuk. Utána feltétlenül öntözzünk, száraz nyarakon öntözni kell. Chrysanthemum parthenium. Alacsony, dúsan elágazó, zöld vagy világossárga levelű, fásodó szárú növény. Virágai aprók, egyszerűek vagy teltek, bőven virágzók. Alacsony növekedése és színes lombja miatt szőnyegágyi növénynek használják, ilyenkor nyírják, nem engedik virágozni. Virágágyak szegélyezésére is használható, természetesen a virágokat itt nem kell eltávolítani. Napfényigenyes, tápanyaggal közepesen ellátott, jó szerkezetű talajt kedvel ez a szép dísznövény. Az Agrárszövetség az agrártámogatások emeléséről i Az Agrárszövetség továbbra is a mezőgazdaság alappillérének tartja az agrárszféra költségvetési támogatását, mint olyan eszközt, amely átsegítheti az ágazatot a krónikus finanszírozási válságon. Ezt hangsúlyozták kedden sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Az Agrárszövetség úgy véli: szükséges lenne az 1993. évi 48,85 milliárd forintos előirányzott agrártámogatás reálértékének mintegy 10 százalékos emelésére 1994-ben. A jövő évi költségvetés ugyanis 54,7 milliárd forintos támogatással számol, ez azonban - hangsúlyozzák a szövetség képviselői - reálértékben csökkenés az ideihez képest. A szövetség úgy véli: a 10 százalékos emelés nem jelentene külön terhet a költségvetés számára, hiszen az ésszerű támogatás adónövekedést, illetve segélymegtakarítást eredményez. Termesztett növényeink fontosabb károsítói 1. Szőlöperonoszpóra Kórokozó: Plasmopara viti- cola nevű gomba. Tünetei: a leveleken sárgászöld áttetsző foltok („olajfolt") jelennek meg, melyek pár nap múlva a fonáki oldalon „kivirágoznak". A beteg szövetek fokozatosan elhalnak, a lomb száradni kezd. A bimbós, virágozó vagy frissen kötődött fürtök teljes egészében áldozatul eshetnek a betegségnek - felületükön a gyér, fehér penészgyeppel - az idősebb fürtökön ellenben már csak néhány bogyó elbar- nulása figyelhető meg pe- nészkiverődés nélkül. Életmódja: a gomba belső élősködő. A kórfolyamat az előző évben képződött, a talaj felső rétegében áttelelt, beteg levelekből indul ki. A fertőző spórák (konídiumok) a szél közvetítésével jutnak a gazdanövényre, ahol tartós vízborítás esetén kicsíráznak és a légzőnyílásokon át a belső szövetekbe hatolnak. Az átte- lelést szolgáló szaporítóképletek (az ún. oospórák) nyár végén képződnek a mozaiksze- rűen foltos levelekben. Környezeti feltételek: a pe- ronoszpóra járvány kialakulásához alapvetően három dolog szükséges: 1. nagyobb mennyiségű előző évi fertőző anyag. 2. Jelentős tél végi, kora tavaszi csapadék az áttelelt fertőző anyag kicsírázásához. 3. A tenyészidőszak során mérsékelten meleg, párás idő, gyakori esőzéssel vagy erős harmatképződéssel. Ez a három feltétel egyszerre 10 év viszonylatában legfeljebb 2-3-szor teljesül. Hosszútávú előrejelzés: a tenyészidőszak kezdetén az előző évi fertőzöttség és a tél végi, kora tavaszi csapadék- mennyiség alapján a pero- noszpóra várható fellépésére már következtetni lehet. Rövidtávú előrejelzés: az első fertőzés akkor következik be, ha az ültetvény területén legalább 10 mm csendes eső hullik, és emellett a hőmérséklet 24 órán keresztül nem süly- lyed 11 °C alá. A másodlagos fertőzésekhez már kevesebb csapadék is elegendő. Modem előrejelző módszerek és műszerek alkalmazásával az egyes fertőzési ciklusok nyomon követhetők. Védekezés: 1. agrotechnikai: — ellenálló fajták (pl. Bianca) termesztése; — szellős lombozat kialakítása; — őszi mélyszántás. 2. Kémiai: a szőlő 6-8 leveles állapottól zsendülésig fogékony a betegségre. Megfigyeléseink szerint megyénkben a korai fertőzés nagyon ritka, az első gócok jobbára csak a virágzás után alakulnak ki. A védekezés alapszabálya, hogy a gombaölő szert az első fertőzés lappangási idejének (a fertőző spóra behatolásától az „olajfolt" kialakulásáig eltelt idő) vége előtt a növényre kell juttatni. (Aki ezt nem tudja megállapítani, az legjobb, ha már 4-6 leveles korban elkezdi a permetezést.) A további védekezések történhetnek menetrendszerűen (a lombozatot zsendülésig aktív védőréteggel látjuk el), vagy előrejelzésre alapozva (csak a fertőzésveszélyes ciklusokban permetezünk megfelelő többnyire szisztemikus - gombaölő szerrel). A betegség ellen számos készítmény áll rendelkezésre. Ezek közül a kontaktszerek (bordóilé, Rézoxiklorid, Dit- hane, Polyram, Cuprosan, Buvicid F stb.) csak a fertőzés megakadályozására (a megtelepedő vagy az éppen csírázó spóra elpusztítására) alkalmasak. A növényekbe felszívódó és ott a növényi nedvekkel felfelé szállítódó (a Mikai lefelé is mozog) ún. szisztemikus készítmények (Ridomil, San- dofan, Galben, Curzate, Mi- kal, Acrobat) ezen túlmenően a kórfolyamat megállítására, azaz a növényben fejlődő gombaszövedék és a „kivirágzott" szaporító képletek megsemmisítésére is többé-ke- vésbé képesek. Természetesen ez utóbbiakat is csak megelőző jelleggel tanácsos használni. Mire számíthatunk 1994-ben? Mivel 1993-ban a peronoszpóra gyakorlatilag meg sem jelent megyénk ültetvényeiben (sőt 1992-ben is csak minimális fertőzöttség mutatkozott), ezért 1994-ben korai, erős járványra nem kell számítani (még nagyon csapadékos időjárás esetén sem). A szőlőben a peronoszpóra elleni védekezés a legköltségesebb és látható, hogy sok esetben szükségtelen (persze ezt csak utólag lehet elbírálni), ezért minden szőlősgazdának azt javasoljuk, hogy az előrejelzési információkat kísérjék figyelemmel, így sok vegyszert és pénzt megtakaríthatnak. A betegség felismerése sokszor rendkívül nehéz, különösen az „olajfolt" állapot és a késői fürtfertőzés megállapítása problémás, gyakran még a képzett termesztőket is próbára teszi. Vitás esetekben forduljunk a növényvédő szakemberekhez tanácsért. Fűzi István Tolna Megyei Növény égés zségügyi és Talajvédelmi Állomás, Szekszárd Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Október 9.: Bátaszék. Október 10.: Karcag, Kiskunfélegyháza, Szekszárd. Október 13.: Jánoshalma. Országos állatvásár: Okt. 9-10.: Pécs. Október 13.: Makó. Országos sertés- és kirakodóvásár: Október 10.: Gödöllő. Országos kirakóvásár: Október 10.: Szeged. Autóvásár: Október 9.: Pécs, Szekszárd. Október 10.: Pécs, Szeged, Szolnok. Szőlő a spájzban Csak a teljesen érett, száraz időben szüretelt szőlő alkalmas eltartásra. A háztartási szőlőtárolás legismertebb és egyik legalkalmasabb módszere a felaggatás. A kimeszelt helyiségben huzalos vagy lécvázas állványra, kifeszített huzalokra vagy ruhaszárító fregolira lehet a fürtöket felaggatni, felkötözni. Ehhez a gondosan megtisztított fürtökből kettőt a kocsányuknál, vagy a csúcsi részüknél rafiával összekötünk. A tárolás megkezdése után közvetlenül, és a tárolás ideje alatt kéthetenként, ajánlatos kénezni a helyiséget, légköbméterenként 1-2 g kén elégetésével. Kénezéskor a tárolóteret légmentesen zárva tartsuk, utána pedig 20-25 perc múlva szellőztessünk, nehogy a képződő kénsav megroncsolja a bogyókat. A rothadó bogyók kicsipegetését a tárolás ideje alatt szükség szerint célszerű ismételni, hogy a romlás ne terjedjen tovább. így a szőlő januárig, sőt, márciusig is eltartható. Itt az ideje... ... a házikertek talán legsokoldalúbb hasznosítású zöldségnövény-félesége, a fokhagyma duggatásának. A jelenleg mind szélesebb körben terjedő természet- gyógyászatnak is egyik legfontosabb „segédanyaga", úgy is, mint táplálék és úgy is, mint a betegségek egész sorát megelőző, bár nem gyógyszer, de mindenképpen gyógy-szer. Sokak által nehezen elviselhető szaga ellenére bizonyított és elévülhetetlen érdemei vannak a szervezet immunrendszerének erősítésében, pl. a rákos daganatok kialakulása elleni, a magas vérnyomás elleni küzdelemben, a vércukor- szint szabályozásában, a paraziták és férgek elűzésében, a légutak tisztításában, a reumás- és emésztési panaszok enyhítésében, a seb- és bőrápolásban és nem utolsósorban az emberi vitalitás, az életerő fenntartásában. A világ minden tája, de a magyar konyha éteksora is elképzelhetetlen e nemes, il- lóanyagokat bőven tartalmazó fokhagyma nélkül. Ebben a koraőszi időszakban is a piacon járva-kelve érdekes tapasztalat, hogy külön őszi és külön tavaszi fajta fokhagymát keresnek, pedig tulajdonképpen nincs kü- lön-külön fajtája. A különbség nem az alkalmazott fajtában, hanem csak a termesztésének eltérő módjában van. A hiedelemnek mégis oka van, amely formai ok, ugyanis az úgynevezett „őszi", az ősszel elduggatott fokhagyma már a kemény tél beállta előtt begyökeresedik. Ha van, a téti hótakaró alatt is képes fejlődni, tavasszal pedig már olyan korán kihajt, amikor a tavaszi duggatásra a sáros, képlékeny talaj miatt még nem keríthetünk sort. Mire a tavaszi duggatású fokhagyma zöld hajtása kibújik, az őszi hajtása már 10-15 cm-es magasságot is eléri és természetesen a gyökérosztódás is jóval előbb megkezdődik. Mire a nagy meleg, a száraz periódus bekövetkezik, az általunk hasznosított termés már jelentős nagyságot ér el. A tavaszi duggatású pedig akkor lesz fejlődési periódusa teljében, de már nem ideális időjárási körülmények között. Ennélfogva természetes az, hogy az őszi duggatású fokhagyma lazább szövetű, nagy, szakszerűtlen tárolás esetén különösen korábban apad be. Van még egy figyelemre méltó feladat az őszi duggatású fokhagymánál: a kártevők elleni fokozott védekezés. Gyakori tapasztalat, hogy a kiváló fejlődésnek indult fokhagyma zöld szára egyszerre csak elkezd sárgulni, fonnyadni, elfekszik a talajon és elszárad. Ennek oka a korán rajzó hagymalégy kártétele, amelynek lárvája lefúrja magát a hagymaszáron és az edénynyalábokat átrágva a termést tönkreteszi. Tehát kiváltképp az őszi duggatású fokhagymánál 8-10 cm-es szármagasságnál már végre kell hajtani rovarölőszerrel a permetezést, lehetőleg elkapva a házilégynél apróbb, hamuszürke hagymalégy rajzását. A fokhagymát mindenképpen jól előkészített, nem közvetlenül istállótrágyázott, de elduggatás után jól tömörített talajba, legalább 5-6 cm mélyre duggassuk. Ellenkező esetben az igen intenzíven és dúsan fejlődő gyökérzet a fejlődő hagymatermést kinyomja a talaj felszínére, s bár napfényes termőhelyet kedvelő növény, ha a termést közvetlenül éri a napfény, az egészségre káros anyagok alakulhatnak ki a módosult levelekben. Közelednek a ködös, párás, náthás, tüsszögős időszakok, lassan itt a kolbásztöltés, a kocsonyafőzés ideje. Gondoljunk arra, hogy ilyen „hatásoknak" jövőre is ki leszünk téve. Termeljünk tehát minél többet ebből a sokhasznú fűszernövényből a házikertekben is. Érdemes tanulmányozni a biogazdálkodás szakirodalmát, mert említett sokhasznúsága mellett az okszerű növénytársításokban igen jelentős kártevőriasztó szerepe is lehet! Szakái László a Kertbarátkor tagja Szekszárd Kertészek és kertbarátok tanácskozása Szent István óta nem zajlott le ebben az országban a mostanihoz hasonló földtulajdonrendezés: a termőföld hetven százaléka került, ületve kerül új gazdához. Egyebek között ezt hangoztatta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára Gárdonyban, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének konferenciáján. Az eszmecserén a hitel- és piaclehetőségekről is tanácskoztak. A szervezett kertbarátok a kertészeti termékek több mint kétharmadát állítják elő, s az utóbbi időben erősödik tevékenységük árutermelő, vállalkozó jellege is. Ez azért is jelentős, mert az átalakulóban levő mezőgazdaságban jelentős szerepe van a kistermelésnek. Annak érdekében azonban, hogy a kistermelők megfelelő részt tudjanak vállalni az ország zöldség-gyü- mölcsellátásából, s esetleg exportra is termeljenek, a mostaninál jobb termelési - és értékesítési feltételeket kell a számukra teremteni. Új forrás mezőgazdáknak A hitelképtelenség sem kizáró ok A magyar mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott finanszírozásához legalább 100 milliárd forint kedvezményes hitelre lenne szükség - véli Juhász Mihály, a Jaguár Kft. ügyvezető-igazgatója. A budapesti székhelyű, főleg mezőgazdasági hitelezési információkat közvetítő cég szakértője gyakorlati tapasztalataikra alapozva állítja, hogy még egy eladósodott mező- gazdasági vállalkozás is kaphat hitelt akkor, ha van forgalomképes terménye vagy egyéb más nyersanyaga. Hogyan? — A mezőgazdaság finanszírozásának alapvető gondja, hogy a bankok az agrárszféra vállalatait eleve hitelképtelennek tartják. Sajnos, a köz- raktárjegyekre történő áruhitelezésnek még nincs kialakult gyakorlata. Fontos volna, hogy a termelők a megfelelő pénzügyi intézménnyel kerüljenek kapcsolatba, a bankok ugyanis alaposan meggondolják a kölcsönök folyósítását, s ezért a hozzájuk forduló ügyfeleket gyakran csalódás éri. Az újonnan kidolgozott megoldás lényege, hogy olyan mezőgazdasági terményt vagy nyersanyagot kell a hitel fedezetéül adni, amely a Budapesti Árutőzsdén eladható. — Más biztosítékot nem is igényelnek a bankok? — Mi például a hozzánk forduló mezőgazdasági termelőktől a sikeres kölcsönszerződés megkötéséhez mindössze három dokumentumot kérünk: az áru- és zálogjegyből álló közraktárjegyet, a termék biztosítási kötvényét, valamint a minőségi tanúsítványt. A mezőgazda- sági vállalkozó vagy szövetkezet az igazolások benyújtását követő egy héten belül már fel is veheti a rövid lejáratú, piaci átlagkamatozású hitelt a banktól. — Nem tartanak attól, hogy a termelő másnak is eladja terményét vagy a nyersanyagát? — Nem, mert a teljes köz- raktárjegy a hitelt folyósító bank birtokába kerül, s ekkor elképzelhetetlen, hogy a zálogjegyre és az árujegyre kü- lön-külön kölcsönt vegyen fel valaki. Gaál Tóth Marió Ferenczy Europress I h
