Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

8 «ÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. október 7., csütörtök A természet kalendáriuma Október - őszhó (I.) Az október neve is római eredetű. Latinul nyolcadikat jelent, mivel ők márciustól kezdték számolni a hónapo­kat. Régi kalendáriumokban találkozhatunk az október ré­gies neveivel is: Mindszent hava, illetve őszhó. Az egykori kalendáriumok október hónapról is jegyeztek fel érdekes időjárásokat. így 763 október 1-én olyan rette­netes tél szakadt egész Euró­pára, hogy nem csupán a fo­lyók, de a Fekete-tenger part­menti sávja, sőt a Dardanellák is befagyott. 1599 októberében olyan hideg volt, hogy Brassó városának közvetlen környé­kén farkascsordák támadtak meg embert és állatot egya­ránt. 1641 októberében Er­délyben okozott nagy károkat egy hirtelen fagyhullám, me­lyet hatalmas méretű havazás váltott fel. Az időjárás szeszé­lyességét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 542-ben olyan meleg őszt, és különösen ok­tóbert jegyeztek fel a kalendá­riumok, hogy a gyümölcsfák másodszor is termést hoztak. 1114-ben olyan aszályos volt az október, hogy a Temzén gyalog gázoltak át a londo­niak, mert a víz csupán a tér­dükig ért. 940 októberében szinte sza­kadatlanul esett egész Euró­pában, mindenfelé óriási árvi­zek voltak. 1399 októberében vízözönszerű felhőszakadá­sok, jégesők zúdultak Nyu- gat-Európára. Október napjaihoz is sok népies hagyomány, regula fű­ződik. Hajdan sokfelé október 1-én hajtották be a jószágokat az istállókba. Több kalendári­umban október 2-a mint a lombhullás megindulásának dátuma szerepel. Október 16-a, Gál napja, amelyet a ha­lászok tartottak számon. Egy­kor ezen a napon rendezték a nagy évvégi halászatokat. Másutt ezt a napot a makkérés kezdeteként tartották nyilván, különösen ott, ahol nagyobb arányú rideg sertéstenyésztés folyt. Egyes vidékeken októ­ber 20-án Vendelt, mint a pásztorok védőpatrónusát ünnepelték. Hajdan október 23-án volt szokás, a megrövi­dült nappalok miatt, a szobai világítást megkezdeni. Októ­ber 26-a, Dömötör napja, egy­kor az alföldi juhászok jeles ünnepe volt. Több helyen ok­tóber 29-ét, mint a tél kezdő napját, a hideg idő beköszön­tőt tartották számon. Szeptember második és ok­tóber első felét hagyományo­san vénasszonyok nyaraként emlegetik, amely Európa és Észak-Amerika mérsékelt övében évről-évre megismét­lődő jelenség. Nap közben még nyárias meleg van, ám hiányzik az augusztus izzó lobogása és a rövid nappalok, valamint a hűvös éjszakák fi­gyelmeztetnek, hogy az igazi nyárnak immár visszavonha­tatlanul vége. A gyümölcs és termés érlelésnél a vénasszo­nyok nyarával járó napsütés­nek igen fontos a szerepe. Október a legszínesebb őszi hónapunk, amikor teljes pompában díszlenek az őszi lombok. Különösen szépek a cserszömörcés karsztbokorer- dők, amelyek néha narancspi­ros, máskor tűzpiros paplan­ként borítják a hegyoldalakat. A virágos kőrisek melegsárga lombkoronája mellett a moly­Réti imola hős tölgyek késő őszig hara­goszöld levelei még változa­tosabbá teszik a táj képét. Az erdőkben a bükk és tölgyfák mellett egyéb fafajok színkavalkádja fogadja a láto­gatókat. A bágyadt napsütés­ben a sárga, a barna, a vörös és a zöld megszámlálhatatlan árnyalata teszi hangulatossá az őszi képet. A hónap vége felé az erdő nemcsak színese­dik, hanem fokozatosan lomb­ját is veszíti. Egyes fafajok, mint a nyárfák, erre az idő­szakra már leginkább kopasz ágaikkal hajladoznak az őszi szélben. Még tömegesen nőnek a kü­lönböző gombafajok, amelyek ebben az időben a legszíne­sebbek. Például a fenyőtinóru, az aranytinóru, a kerti tinta- gomba, a nagy őzlábgomba, a mezei szegfűgomba, vagy a lila tölcsérpereszke, amelynek a kalapja és a tönkje is lila színű. Ez a faj erdőkben gyűjthető, míg a hozzá ha­sonló lilatönkű tölcsérpe­reszke a mezőkön, réteken nő. Nem minden lilás színű gomba fogyasztható. így a li- lás-ibolyás törékeny galamb­gomba sem, melynek csípős, keserű húsa élvezhetetlen. Az őszi erdők színpompáját csak fokozzák a tömegesen beérő termések. Már messzi­ről díszlenek a galagonyák vérpiros, a vadrózsa skarlátpi­ros, a kökény hamvaskék va­lamint a kecskerágó narancs­vörös terméses ágai.. Október folyamán érnek be az ismert lucfenyő, fekete és erdeife­nyők tobozai. Az utóbbi két fajnál a toboz beéréséhez két esztendő szükséges. A hónap folyamán érnek az égerek, kő­risek, tölgyek, hársak, berke­nyék termései is. Ebben a hó­napban érik a vadgesztenye, amely kiválóan alkalmas vad­takarmányozásra, míg a szin­tén ekkor érő szelídgeszte- nyébők igen finom csemege készül. Október virágzó növényei alig vehetők észre az őszi lombszíneződés mellett. Ek­kor már csak olyan fajokkal ta­lálkozhatunk, amelyek már korábban is virágoztak. Cser­jéink közül legismertebb a hi- biszkusz. Feltűnően nagy vi­rágai, melyek mályva, bíboros vagy fehér színűek lehetnek, augusztustól októberig díszí­tik környezetünket. Még virágzanak a késő ősz lila, vagy bíboros-ibolyás színű kikericsei. A gyakoribb, sokfelé előforduló őszi kike­rics mellett a Duna-Tisza kö­zén találkozhatunk a kisebb termetű homoki kikericcsel is. Elsősorban löszpusztaréteink védett ritakása a vetővirág. Viszonylag nagy, dekoratív, citromsárga virágai a talajon ülnek, éppen ezért nehezebb is észrevenni őket. Érdekes­sége, hogy csak kellő őszi csa­padék esetén nyílik, és az egyes virágok élettartama na­gyon rövid. A tárnicsok akot- ják az ősz másik jellegzetes, dekoratív csoportját. Többsé­gük már elvirágzott, ám a prémes tárnicska nagy élénk, kék színű virágaival még ok­tóber elején is találkozhatunk. Jellemzője, hogy a 4 cimpa töve hosszan rojtos. A kertekben még számtalan dísznövényt csodálhatunk meg, hiszen még nyűik a pe­túnia, a napszem, a rézvirág, a kerti őszirózsa, a büdöske, no és a késő ősz legjellegzetesebb virága a krizantém. A hónap folyamán még né­hány kevésbé feltűnő növényt is megfigyelhetünk virágzó ál­lapotban, mint a farkas kutya­tejet, a sziki ürmöt, a közönsé­ges aggófüvet és a parlagfü­vet. Ebből a sorból fetűnőbb virágaikkal kiemelkednek a piros vagy liláspiros imolák, melyek közül a réti imola és a magyar imola még október­ben is virágzik. Andrási Pál Táj- és ~ lélekmentő publikációk $ Petíció Magyarországon a környezet védelme, kímélése még gyerek­cipőben jár. A bennünket körülvelő világ szépségeinek a meg­óvása nemcsak a mi generációnk, hanem a jövő nemzedékeinek érdekeit is szolgálja. Az egészséges életmódra nevelés fontos része, hogy legyen lehetőség a fiatal korosztállyal megismer­tetni a természet,- környezet-, illetve egészségkímélő minden­napi közlekedés eszközeit, egészségének védelmében biztosí­tani a rendszeres mozgás, sportolás feltételeit. Kérjük, Ön is mutasson példát. Ha teheti, minél kevesebbet közlekedjen autójával, helyette a mindenapos közlekedésben válassza inkább a kerékpárt vagy a tömegközlekedést. Tudjuk, az előbbihez még nincs megfelelő úthálózat, az utóbbi pedig egyre drágább és kényelmetlenebb. De hitünk szerint ezen a helyzeten - többek között - az Ön hatékony közreműködésével hamarosan változtathatunk. Döntései meghozatalánál minden esetben tartsa szem előtt környezetünk és nem utolsó sorban romló egészségünk védel­mét. Alba Regia Városi Biciklizés Szabadidős Egyesület Barátai Egyesület Pályázat! Közlekedés - diákszemmel A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium, a Közlekedési Hírköz­lési és Vízügyi Miniszté­rium, valamint a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium nemzetközi képző- művészeti pályázatot hirdet, az ENSZ United Nations of Yoga, a Közlekedési Mú­zeum, a Műterem - Buda Rajziskola, a Talento Alapít­vány és a Levegő Munka- csoport támogatásával, a Soong Chin Ling Magyar Gyermekbarátság Alapít­vány szervezésében, „A vi­lág közlekedése környe­zetvédő diákszemmel" - címmel. A pályázatot három kor­csoportban: — 6-10 éves, 10-14 éves, és 14-18 éves; és három kategóriában: — kép (rajz, festmény, rézkarc, montázs stb.) (ma­ximális terjedelem A/2-es méret); — kisplasztika (szobor, plakett stb.); — egyéb (textil, makett stb.) hirdetik meg. A pályázat jeligés. A pá­lyaművön a jeligét fel kell tüntetni. Az alkotó nevét, címét, iskolája és a tanár ne­vét zárt borítékban kell mel­lékelni a pályamunkához. Csak egyéni pályázatokat fogadnak el. A borítékon csak a jeligét és az alkotó életkorát kell feltüntetni. A beküldött pályaműveket nem küldik vissza, hanem vándorkiállítás keretében mutatják be az országban, il­letve külföldön. Kérik, ügyeljenek a gon­dos csomagolásra! A pályázatot szakembe­rekből álló zsűri értékeli. A nyertesek a jövő év nyarán képzőművészeti táborban vesznek részt Magyarország egyik természetvédelmi te­rületén. A pályázat eredményét az országos sajtóban teszik közzé. A nyerteseket külön is ér­tesítik. Beküldési határidő: 1993. december 22. A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: Mű­terem - Budai Rajziskola 1126 Budapest, Márvány utca 23. Új képzés a TIT-nél Környezeti asszisztensek A környezet védel- 1 mére és helyreállítá­sára, a további szeny- nyezések megelőzésére irányuló törekvések igen nehezen mennek j át a köztudatba és a napi gyakorlatba. A környezetet magáénak érző gazda szemlélete, az olyan magatartás ki­alakítása, mely a har­monikus fejlődésben, a meglévő értékek meg­őrzésében gondolko­dik, csak akkor valósít­ható meg, ha az oktatás minden szintjén, az óvodától az egyetemig és az élet más területein is magasfokú környe­zetvédelmi tudattal rendelkező és ennek érdekében munkál kodó szakembereket, oktatókat, gyakorlati munkatársakat találni. Ezekből még hiány van, s ezért a gyakorlati szakemberek, a kör­nyezeti asszisztensek képzését tűzte ki cél jául a TIT Stúdióban megvalósuló tanfo­lyam. Létrejöttét a Né­met Népfőiskolák Szö­vetségének, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztériumnak a Környezetvédelmi Mi­nisztériumnak és a Veszprémi Egyetemnek köszönheti. Az utóbbi a környezetmérnöki és környezettan tanári egyetemi oktatás hazai meghonosítója. A középfokú vég­zettséget adó egyéves TIT-tanfolyam most, októberben indul. El­sősorban az önkor­mányzati dolgozók, az oktatási intézmények, a civil társdalmi szerve­zetek (népfőiskolák, alapítványok, egyesüle­tek), a tömegkommu­nikáció területén dol­gozók számára lesz hasznos. Pályakezdő, munkanélküli fiata­loknak is javasolható. (Forrás: Lélegzet) J Környezetvédelmi kézikönyv - vállalkozóknak A gyártók felelőssége A környezetvédelmi etikai normák hiánya nemcsak a gyártók és a környezetvédők közötti párbeszédet akadá­lyozza, hanem az egész ipar megítélését rontja. A vállalko­zóknak a jövőben sokkal na­gyobb felelősséget kell érez­niük a környezet megóvásá­ért. Ezt hangúlyozta Albert Kuhlmann professzor is a kö­zelmúltban, azon a sajtótájé­koztatón, ahol a vállalkozók­nak írt könyve magyar nyelvű fordítását mutatták be. A kötetet „Amit a vállalko­zóknak a környezetvédelem­ről tudni kell" - címmel, az Ipar a Környezetért Alapít­vány gondozásában adták ki. A magyar változat elkészíté­sével az alapítványnak az volt a célja, hogy hiánypótló jel­leggel egyfajta kézikönyvet adjon át a vállalatvezetők ke­zébe. A kötet ismerteti a leg­fontosabb környezetvédelmi jogszabályokat, bemutatva a német, illetve az Európai Kö­zösségek gyakorlatát, s függe­lékként tartalmazza a hazai ide vonatkozó törvénykezést is. Külön fejezetben mutatják be az Európai Közösségek gyakorlatában már bevett, a nagyberuházások előtti, kör­nyezeti hatásvizsgálat elkészí­tésének módját. Ugyancsak külön fejezet foglalkozik az ipari üzemek hulladék-ártal­matlanításával. A különböző ipari létesítmények engedé­lyezési eljárásával, illetve a vállalkozók felelősségével. Együttműködés az ÁNTSZ-szel Az ÁNTSZ tevékenységén belül egyre fon­tosabb szerepet kap az egészségvédő magatar­tás kialakításának előmozdítása, az önsegítő civil és karitatív szervezetek támogatása. Ép­pen ezért az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete és a Levegő Munkacsoport (úgyis, mint 34 környezetvé­delmi szervezet koordinációs fóruma) együtt­működési megállapodást kötött. Közös céljuk, hogy kialakítsák a lakosságban, az egészséget értéknek tekintő életszemléletet. A fontos in­formációkat rendszeresen megküldik egymás­nak. Az ÁNTSZ közli a légszennyezettség-mé­rési adatokat, a lakosság egészségi állapotára vonatkozó vizsgálatok összesített eredmé­nyeit. A Levegő Munkacsoport pedig nemzet­közi kapcsolatai segítségével előmozdítja, hogy az ÁNTSZ hozzájusson külföldi kiadvá­nyokhoz, ületve informálódjon a tevékenysé­get érintő különféle rendezvényekről, s ilyene­ken szakemberei részt is vegyenek. Továbbá: eljuttatja a környezet állapotának javítását célzó javaslatait a tisztiorvosi szolgálathoz. Sajtókapcsolatai révén mindkét fél biztosítja egymás részére a nyilvánosságot. S évente le­galább egy alkalommal találkoznak abból a célból, hogy átfogóan áttekintsék együttmű­ködésük helyzetét. Védett növények Illír sáfrány (Croccus Tommasinianus) őshonossága vitatott, a faj legközelebb hozzánk a nyu­gat-balkáni magashegységek­ben él. Magyarországi előfor­dulási helye, a gyulaji vad­gazdaság erdejében, a legé­szakibb élőhelyének számít. Ha abba is belegondolunk, hogy az intenzív vadgazdál­kodás következtében, az ere­deti vegetáció csak gyomos el­szegényedett flórává degradá­lódott, valóban különös a nö­vény jelenléte. A 6-15 cm ma­gas növény levelei 4-6 mm szélesek, fűneműek közepü­kön fehér csíkkal lepelcimpái ibolyásak, a három külső álta­lában fehér, ezért a bimbó fe­hér, és csak kinyfláskor látszik belső oldalán az ibolyás szín. Virágzása: március-április. Védett növény, eszmei értéke 10.000 Ft. Mivel hazánkban csak ezen az egyetlen helyen, a gyulaji vadgazdaság területén fordul elő, védelmet érdemel, és ér­tékes kincse megyénknek. Ká­rosodása elsősorban a vadál­lománytól lehet, mert kirán­dulók számára a terület a vadgazdálkodás miatt, csak külön engedéllyel látogatható. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor * Érdemes volt! A Közlekedési Hírköz­lési és Vízügyi Miniszté­rium a Belügyminisztéri­ummal, valamit a Kör­nyezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztéri­ummal egyetértésben meghirdette az önkor­mányzati törzsvagyonhoz tartozó kerékpárutak épí­tésének pályázatát. Az 1993 II. félévére támoga­tást kért településeknek érdemes volt belevág­niuk, mert több mint 150 millió forint került szét­osztásra, összesen 39 helység között. Végig­nézve a névsort - Abaúj- szántótól Zákányig -, ki­emelkedik Hódmezővá­sárhely, ahol több mint 10 km hosszú bicikliút léte­sül. Tolna megyei pályá­zót mindössze egyet ta­lálhatunk a „mezőny­ben": Dunaföldvárt. A város 0,6 km-es kerékpá­rút megépítésére, 1,4 mil­lió forintot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom