Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

4 KÉPÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1993. október 2., szombat Választás '93 A cím nem belpolitikai szenzációt sugall, „mind­össze" arról van szó, hogy Tolnán Kaposvári Ferenc lemondása miatt a 2-es számú választókörzetben időközi egyéni képviselői választásra kerül sor. A kör­zet választói október 16-án, szombaton „hattól hatig" húzhatják be az X-et valame­lyik jelölt neve mellé, és dobhatják be szavazatukat az I. számú iskolában felállí­tott urnákba. Az ajánlószel­vények összegzése a napok­ban fejeződött be, ezek sze­rint két jelöltből válhat kép­viselő. Kenessei Istvánné- ból, aki a helyi nyugdíjas szövetség elnöke és Pálinkás Jánosból, a tolnai asztalite­niszezők szakosztályvezető­jéből. A választás akkor lesz eredményes, ha a szava­zásra jogosultak legalább 40%-a voksol. Ebben az esetben gyakorlatilag az nyeri el a tisztséget, aki a több szavazatot kapja. sk A rózsaszín kerékpáros Csütörtökön délután ket­tőre a tolnai városháza elé in­vitálta Zsigmondi Gábor tele­faxai!) a polgármester urat és a helyi sajtó képviselőit. Némi késéssel megérkezett rózsa­szín bringával és szerelésben (ez a szín fiatalít) a kerékpáros Európa-utazó, aki 9 éve bo­lyong komótosan, gyorsan amortizálódó járgányain az öreg földrész útjain, és ado­mányokból tartja fenn magát. A miskolci emigráns, aki ko­rábban mozdonyvezetőként dolgozott, jelenleg Magyaror­szágon próbálja „összetar- hálni" a nagy cél, a Ber- muda-háromszög - mint mondta, nem vízibiciklivel történő - felkereséséhez szük­séges pénzt. Elmondása sze­rint a papok már nemigen akaródznak adni, és vannak olyan polgármesterek is, akik nemhogy nem támogatják, de még szóba sem állnak vele! (Még ilyet!) Ez utóbbi sérel­mét legalábbis nem vetheti a tolnai polgármester szemére. sk Fotó:Degré Keszthelyi Márton polgármester fogadja a jövevényt Szalai Dani hároméves. Szeptembertől „mestersége": ovis, Medinán. Rosszul kez­dődött neki az ovis év, mert az indulás előtti napokban még szurit kapott. Fogta is, simo­gatta a combját. „Nagyon fáj!" - mondogatta, s hogy szavai­nak nyomatékot adjon, elkez­dett görbe háttal járni, nehéz­kesen, csoszogva, mint a lábfá­jós öregek. Végül is „beindult a műszak". Igaz, az első nap délutánján nem találkoztunk, de a másodikon igen. Beszél­getni kezdtünk. Figyeltem ar­cát, szemét, vajon milyen árulkodó jelet fedezek fel, hogy most új közösségbe ke­rült. Először egykedvűen vá­laszolt, majd kitárulkozott. Igaz, némi rafinéria árán, mert hajlandóságot csak úgy muta­tott, ha meghintáztatjuk: apja meg én. Előadta a tanult mesét: — Apó szedte a répát. Ki­húzni nem tudta ... - itt egy nagy szünet... — Ki segített neki? - próbá­lom rávezetni. — Az anyóka, a kutya, a cica és a kisegér! - intézi el a felsorolást nemes egyszerű­séggel. S újból száll a hinta, száll a hinta, benne Danika. Néhány lépésre tőlünk Ágika, a húga kezd nyugta­lankodni, még a cumi sem kell neki. Dani kiszáll a hintából, a konyhába megy, egy kekszet hoz, s adja a picinek. Megint csend lesz. Most az új ovistás- kára terelődik a szó. Áradozik a szépségéről. Nyakába is akasztja, először fordítva, az­tán kngazítja. S így már fotó­zásra kész. Hisz egy kiscso­portos ovis, ovistáska nélkül nem is az igazi. És katt! — Hadd nézzek bele a gépbe! - kérlel. Megengedem. — Mi van ott belül? Hol vagyok én? - érdeklődik to­vább. Visszatekerem a filmet, kinyitom a gép hátlapját. Testületi ülés lesz Tol­nán hétfőn, 15 órai kez­dettel, a városházán. Sohasem volt tervezhetőbb A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedve­zőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Állami garancia A kamatok kifizetéséért és a tör­lesztésért az állam teljeskörű ga­ranciát vállal. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pén­zét teljes biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése a Magyar Államkötvény. Az államkötv ények kamatozása Minden befektető megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kamato­zású államkötvényt. Egyes kibocsá­tásoknál mozgó kamatozású, ami azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének ka­mata értékálló. Az államkötvények többsége fix kamatozású, ami azért előnyös, mert kiszámítható a befek­tetés jövedelme. Csökkenő kamatlá­bak mellett ez nyújtja a legelőnyö­sebb feltételeket a befektetőknek. Előre tervezhetünk, tudjuk, hogy mekkora haszonra tehetünk szert, ha államkötvényt vásárolunk. Az államkötvény szabadon adható-vehető A Magyar Államkötvény a futam­idő alatt is adható-vehető. Termé­szetesen az államkötvények ho­zama akkor a legkedvezőbb, ha a futamidő lejártáig benntartjuk pénzünket. Az államkötvény biztonságos Az államkötvényt nem kell haza­vinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés ve­szélye fenyegetne. Hol kapható? Államkötvényeket elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Főpénztá­rában és megyei igazgatóságain vásárolhatunk, ahol készséggel válaszolnak valamennyi, a befek­tetéssel kapcsolatos kérdésre. Szí­vesen adnak tanácsot, hogy meg­találhassa az Ön számára leg­kedvezőbb, legjövedelmezőbb be­fektetést. Egy arc - egy mesterség Dani, az ovis Tágra nyűt szemmel csodál­kozik. — Itt nincs is Danika! — Nincs hát - nyugtatga­tom -, most belebújtattam a kazettába, s a sötét fürdőszo­bában majd kicsalogatom. — Én nem félek a sötétben - vág a szavamba. Újból a szobába megy, egy régi Szmena gépet hoz. — Én is lefényképezlek! Nem volt bátorságom meg­tagadni a kedvező ajánlatot, így hát pózba ciheltem ma­gam, mert soha nem tudni, hogy nem most készül-e ró­lam a legszebb fotó. Dani fel­húzza a szerkentyűt, s katt! Megint és megint. A sokadik kattanás után mondom: — Nézzük már meg, vajon én hová bújtam? Szakszerűen kivesszük a tokból a gépet, el- játsszuk a visszacsévelést, ki­nyitom. Dani egy nagyot ne­vet, mert bizony film egy szál sincs. Elszalad az apró homok­dombhoz, a játékok garmadá­jából most a motor kell neki. — Nézd csak Laci bácsi, ide kell önteni a benzint! - mutat az ülés mögötti kis csavar­helyre. — Most nincs benne, kifogyott, azért kell löködni. Neki is lódul. Végig a beto­non, a kapuig nagy sebesség­gel, ott csikorgó fékezés a ci­pőtalppal, aztán meg vissza. Lejár néhány fordulót, az ut­cán menők mind odaköszön­nek, Dani meg vissza. Szóba elegyedik Lajos bácsival, aki­ről úgy tudja, hogy rókái van­nak: —■ A kisjókák mit csinál­nak? Biztosan készülődnek a szüretre, mint a papa. Apukája dicséri Danit: — A papával gyakran ke­rékpároznak ki a szőlőbe, s ott dolgoznak. A tőkék tövéből előretörő vadhajtásokat na­gyon ügyesen kitöri a fiúcska. Nem is kell neki mondani, azonnal hozzákezd! Beszélgetünk még sok min­denről. Szóba kerül az alvás, amit itthon jobban szeret, mint az oviban. S az ebéd, a husika ízlik neki igazán. A minap meg bemutatta új autóját is, a búcsúfiát. Sorra vettünk mindent rajta: a lám­pákat, a féket, a kormányt, a pótkocsi kinyitható oldalát, stb. Aztán hason fekve a sző­nyegen ki is próbáltuk, hogy is gurul az a lendkerekes cso­dajármű. Dani ovis lett. Rácsodálko­zik a világra. Érdekli minden, ami körülötte történik, beszé­des, szókimondó. Szívesen rajzol, anyja ölébe kuporodva hallgatja a mesét. A tévét csak akkor nézi, ha zenés, táncos műsort közvetítenek. Fogé­kony, érdeklődő, nyitott. El­indult az értelem útján. Konrád László A HP L. 1_. TP í^\ T 7 A T> f programokat részletesen kö­X O V abD X U V A. X5 D ! zöltük.) A rendezők szán­déka az, hogy megfelelő ér­Folynak a Tolna Városi által szervezett TOVÁBB deklődés esetén, ha van rá Bringások és Barátaik (TO- Napok (október 1-2-3-) a vá- igény, ezentúl minden évben VÁBB) Szabadidős Társaság rosi művelődési házban. (A legyenek TOVÁBB Napok. Fácánkerten több földet nem vesznek Kunffyék Elve vagy halva Az ország újrafelosztása Majd letisztulnak a dolgok, és kialakul ebben a kérdésben is a rendszersemleges véle­mény. Mert ugye az a nézet már réges régóta nem tart­ható, hogy minden magyar nagybirtokos népnyúzó, pro­fithajszoló, kizsákmányoló volt. De az ellenkezője sem igaz, amit mostanság egyesek nagy előszeretettel hirdetnek, hogy tudnillik arisztokráciánk valamennyi jelessége vérbeli honfiként élt és tevékenyke­dett, keményen megdolgozva mindazokért a javakért, ame­lyektől megfosztották. Tény, hogy a proletárdikta­túra tündöklésének kezdeti év(tized)eiben megalázták, meghurcolták, megrövidítet­ték, távozásra kényszerítették a „munkáshatalom ellensé­geit". S közülük azok, akik va­lóban ragaszkodtak a szülő­földhöz - nemcsak a külföl­dön is megkereshető pénz ér­dekelte őket -, most, a rend­szerváltás után, visszatérnek. Élve vagy halva. (Zwack Pé­ter, Mindszenty József, Faludy György, Karády Katalin, Krassó György, Horthy Mik­lós.) * A halottakkal - remélhető­leg - már senkinek nincs baja. Az élőkkel sem, ha mondjuk a kárpótlási jegyükért (visz- sza)vásárolt földet bérbe adják a helyi szövetkezetnek, bagó­ért. A bonyodalmak akkor kezdődnek, ha az illető vissza szeretne települni, kéri az el­vett kastélyát, az akörüli bir­tokot, gazdálkodni és „uri­zálni" akar. A mezőgazdaság­ban zajló tulajdonosváltás eme árnyoldaláról dr. Had- házy Árpádot, a megyei föld­művelésügyi hivatal ve­zető-helyettesét kérdeztem. — A kárpótlási törvény alapelve az - hangsúlyozta -, hogy aki kárt szenvedett a tu­lajdonában, annak jóvátétel jár. Mindegy, hogy ma hol él, milyen állampolgár. Fácán­kert földbirtokosa például Kunffy Lajos volt, aki '56-ban az USÁ-ba távozott, és később ott is halt meg. Három gyer­mekének - Károlynak, Antal­nak és Ilonának - most össze­sen 6,8 millió forint értékű kárpótlási jegye gyűlt össze. Közülük egyedül Antalnak van határozott hazatérési szándéka, ó lovas szakember. Megtehetné, hogy felvásárolja a fácánkerti földek zömét, de tapasztalatom szerint az ilyen emberek első kérdése mindig az, hogy miként fogadja őket a faluközösség, van-e ellenér­zés? — És van? — A nyári földárverésen részt vett Kunffy Antal. A fa­luból senki sem licitált az ál­tala kinézett, kastélyhoz kö­zeli területre, de két kívülálló alaposan felverte az árat. Vé­gül is aranykoronánként 2000 forintért lett az övé az, amit negyedannyiért is megkapha­tott volna. A család ezt köve­tően úgy döntött, hogy több földet nem vásárolnak Fácán­kerten, és 5,6 millióért részvé­nyeket vettek Pesten. Sérelem­tűrő képességükre jellemző, hogy senkire sem haragsza­nak. Pedig még él Fácánkerten az a személy, aki gyakran di­csekedett azzal - nemrégiben is -, hogy ő ebrudalta ki Kunf- fyékat. Javaiktól megfosztot­ták őket, egy nászajándékba kapott festményük például - amit elvitt az ÁVO -, ma az egyik múzeumunk „tulaj­dona". Uradalmukat a har­mincas években felértékeltet­ték; összvagyonukat akkor 34 millió dollárra taksálta a szak­ember. Ennek igazságtalan el­vételét ellensúlyozandó kap­ták most a kárpótlási jegyeket. Átválthatták volna, s kivihet- ték volna a pénzt az ország­ból, de nem tették, itt fektették be. Már csak a családi sírbol­tot, s az azt övező területet szeretnék megvásárolni Fá­cánkerten ... Tulajdonképpen szégyellhetjük magunkat. Ki­rúgtuk őket ebből az ország­ból egy gatyában, s most meg­int kibabrálunk velük! — Tehát nem valószínű, hogy Magyarországon ismét kialakul­nak a nagybirtokok. — A birtokpolitikai irá­nyelvek kizárják a nagybirtok létrejöttét. Családi vagy cso­portos vállalkozásban össze­jöhetnek jelentősebb területek, de egyének kezében aligha. Mindenesetre a tulajdon most már nevesített, a gazda szaba­don dönt, hogy a szövetkezeti vagy a maszek utat választja. Csak sajnos a jelen közgazda- sági helyzetben nincs megfe­lelő lehetőség az egyéni bol­dogulásra. Bár a csoportok helyzete sem rózsás. A mező- gazdaság pozícióit általában erősíteni kell! ' * Az ország újrafelosztásának idejét éljük. Érvek, érdekek, emberek ütköznek. Az átme­net közepén járunk. Az átme­net végét várjuk. Mert azt re­méljük, hogy utána jobb lesz. Wessely Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom