Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

1993. szeptember 2., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 7 Augusztustól szeptember közepéig érik: A tüske nélküli fekete szeder Amerikai növénynemesítők állították elő, Hollandiából került hazánkba a tüske nél­küli fekete szeder. A vadon termő földiszedertől eltérően hajtásai nem tövisesek, ter­mése nagyobb és bogárfekete, íze, zamata sajátos. Termését friss fogyasztásra, hűtőládába, szörpnek egya­ránt kitűnően felhasználhat­juk. Származása következtében a hűvösebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú terüle­teken érzi jól magát. A túlsá­gosan nagy hőingadozást csak károsodással tűri. A talajra nem túl igényes. Fagyzúgos és túlzott felme­legedésre hajlamos területekre ne ültessük. ősszel és tavasszal telepít­hető. A tavaszi telepítés biz­tonságosabb. Haszonkertben javasolt sortávolsága 2,5-3 mé­ter, tőtávolsága 1,5-2 méter. Alaptrágyaként javasolható 500 kg/100 m2 szervestrágya, valamint nitrogén, kálisó és foszfor forgatás előtti kiszó­rása. A telepítés előtt 35-45 cm mélyen szántsuk fel a terüle­tünket, majd kb. 2'hónapot várjunk, hogy a talaj megüle­pedjen. A szeder igen erős vegetatív fejlődésű növény, széles sö­vényben terem. Erős, magas támrendszer szükséges, amely alkalmas a nagy tömeg tartá­sára. Oszlopnak megfelel a 3 m hosszúságú, kb. 14-16 cm át­lag átmérőjű érett akácfa, ame­lyet a szilárdítás és a talaj fagyhatása miatt, 80-90 cm mélységbe kel beásni és tömö­ríteni. A végálló oszlopokat kitámasztjuk vagy rögzítjük. A huzalokat kifeszítjük, és az oszlopok egyik, majd másik oldalán váltakozva, a talajtól 50,100,150,200 cm-es magas­ságban U-szöggel rögzítjük. Metsszük vissza ültetéskor 2-3 rügyre. Az első év végén az egy vagy két kifejlődött vesszőt 4-8 rügyre csípjük vissza de­cember-februárban - a korai fakadás miatt. A második év végén az előző évben meghagyott 4-8 rügyes vesszőket - amelyek már a nyáron teremtek - tőből eltávolítjuk. A nyár közepétől fejlődött hajtásokból kialakult vesz- szőkből általában a két legerő­sebbet hagyjuk meg, és 1,5-2 cm-es hosszúságúra vágjuk vissza. A harmadik év végén a le- termett vesszőket tőből eltávo­lítjuk és az újonnan kifejlődött hajtásokból a kondíciónak megfelelő, 2-4 vesszőt ha­gyunk meg 2-3 m hosszúság­ban. A meghagyott vesszőket a huzalokra kötözzük. A növények gondozása egyszerű, csak a sorok és sor­közök gyomtalanításáról gondoskodjunk. Ügyeljünk arra, hogy a nyár közepétől erősen fejlődő hajtásokat - mivel ezek törésre hajlamosak - kötözzük a huzalokhoz. Amennyiben 4-6 hajtásnál több fejlődne, a gyengébbeket tőből távolítsuk el. Növényvédelme még nem kialakult, egyelőre elég a téli lemosó permetezés, amelyre javasoljuk a 3-4%-os Neopolt, fagymentes, téli hónapokban. Nyáron virágzás előtt egy, virágzás után két alkalommal a levélrozsda és a szürkerot­hadás ellen: Cuprosan SC 0,5 %-os, Topsin methyl 0,1 %-os oldatával ködszerűen perme­tezzünk. Rovarkártételt a növényen még nem észleltek. Erős rozs­dafertőzés esetén két perme­tezést javasolhatunk a szüret után. Augusztus elejétől szep­tember közepéig érik. Időjá­rástól függően 2-3 naponként szedhető a szeder. Nem utó­érő gyümölcs, csak a teljesen érett, fénylő, fekete, könnyen leválasztható gyümölcsöket szabad leszedni. Szüreti praktika kistermelőknek Jelentős azoknak a város­lakó kistermelőknek a száma, akik csupán mérsékelt családi fogyasztásra termelik meg kevés borocskájukat és a ház körüli, vagy a szőlőhegyi kertben termelt szőlő feldol­gozásához az ehhez való kis­méretű berendezésekkel (da­ráló, prés, műanyagkádacska, stb.) rendelkeznek. Gyakorta nem választják a „csömöge" kierjesztését sem, ami fehér szőlőfajtáknál nem is szükséges, hanem a termés ledarálása után azt azonnal beleteszik a kicsi, általában 10-30 literes befogadóképes­ségű présekbe és már mehet is a reménytkeltő lé a kis hor­dókba, vagy üvegballonokba. Mindenki előtt ismeretes, hogy milyen nehéz a ledarált szölőbogyó kierjesztés nélküli édes, kocsonyás anyagából ilyen kisméretű présekkel a lét maximálisan kinyerni, s leg­többször idő sincs nagyapáink módszerével a napokig tartó kicsöpögtetéshez. Magam is ilyen kistermelő vagyok! Cselhez folyamodtam. A mindössze 32 centiméter palástmagasságú, kis pré­sembe a csömöge berakásakor 10-10 centiméterenként, tehát ez esetben két sorban, négy-négy keményfalú perfo­rált műanyagcsövecskét fekte­tek be: az elérhető viszonylag gyenge nyomás mellett ezek a csövecskék segítenek a lé töké­letesebb kinyerésében, kiveze­tésében. Ez a módszer természetesen a kierjesztett csömögénél is jól alkalmazható. Tessék kipróbálni. Érde­mes! Szakái László PERFOKiLt ' íiív/tC'Az. t Ö(!L cvw. PRtS-ily — Várjuk Kedyes Olvasó­ink tudósításait a különböző rendezvényekről, borverse­nyekről és kiállításokról. A csonthéjasok ritkítómetszése Néhány gondolat az őszi vetések előtt A sikeres termelés alappillére - és ez érvényes a nagyüzemekre és az egyre növekvő számú kisgaz­daságokra egyaránt - a megfelelő, gondos talajelókészítés a jó tápe­rőre hozott, vagy jó táperőben tartott szántóföldeken. Nem sok idő választ el egyik legjelentősebb hazai gabonaféle­ségünk, az őszi búza vetésétől, amelynek talajelókészítési mun­kálatait elóveteménytól függően már nyáron, a nagy szárazság miatt kedvezőtlen körülmények dacára, el kellett kezdeni. Az őszi búza termelésében sok hibát lehet elkövetni. Sok termelő abban a tévhitben él, hogy a jól megemelt vetőmag­mennyiség jóval nagyobb termést is hoz magával. Tévedés! Ahogy a szélsőségesen ala­csony, úgy a szélsőségesen magas növényszám is kedvezőtlen a várható terméseredmények szem­pontjából. Egzakt kísérletek hosz- szú sora bizonyítja, hogy a 450- 550 csíra/négyzetméter alkalma­zása adja az optimális, biztonsá­gos termést, természetesen opti­mális talajminóséget, tápanyagel- látottságot feltételezve. Egyér­telmű igazolást nyert a termelési kísérletekben, hogy a 400 csíra/m2 alatti és a 600 csíra/m2 feletti dó­zissal vetett növényállomány lé­nyegesen kisebb terméseredményt produkált. A téli kipusztulás veszélye mérsékelhető a vetési munkálatok szakszerűségével (agrotechnika, vetőmag, vetésidó, növényvéde­lem, stb). Külön fejezetet érdemel a kivá­lasztandó fajta és az alkalmazott vetőmag minősége, a termelési cél szigorú figyelembevételével. A Minősítő Intézet évente teszi közzé a minősített növényfajták jegyzékét. Tehát az első lépés a számunkra legalkalmasabb fajta megválasztása. A gyakorlatban sajnos sok he­lyen tapasztalható, hogy a terme­lők egyre növekvő hányada a rosszul értelmezett takarékos­ság" hangoztatásával bizonyta­lan értékű, a gyommagvaktól nem kellően tisztított, fajtakevert, alacsony használati értékű vető­magot használ fel. Ez végső soron biztos hozam- és bevételkiesést, a heterogenitás miatt jelentős bel­piaci értékcsökkenést és export­képtelenséget eredményez. Az eb­ből származó károk lényegesen meghaladják a „megtakarítást". Célszerű tehát még a vetés előtt jóval megismerkedni a köz­forgalomban lévő fajtákkal, azok értékmérő tulajdonságaival, a fajta- és agrotechnikai összeha­sonlító kísérletek eredményeivel. Szakái László oki. agrármérnök A gyümölcstelepítés előkészítése Ha hosszabb tenyészidejű elővetemény akadályozza az őszi telepítés talajelőkészítését, akkor e feladatok áthúzódnak szep­temberre. A telepítés előtti talajforgatást és a megelőző alapozó­trágyázást végezzük el, illetve az augusztusban megkezdett munkát most folytassuk. A telepítés előkészítéséhez tartozik az ilyenkor már halaszt­hatatlan oltványmegrendelés. A faiskolai lerakatok még nem működnek ugyan, de a szapo­rítóanyag beszerzése végett célszerű a megfelelő alanyú és faj­tájú oltványokat előre lekötni. Közvetlenül az ültetés előtti sza­ladgálás, kapkodás következtében többször elmarad a telepítés, illetve nem a legalkalmasabb fajtájú szaporítóanyag kerül a termelőhöz. A szaporítóanyag beszerzésének nagyon előnyös módja, ha valamilyen közösség együttesen rendeli meg a faiskolától a szükséges szaporítóanyagot. Az aktívan működő gyümölcs- termelő szakcsoportokban szervezetten kielégíthető ez az igény, s ebben az esetben az egyes termelőknek is kevesebb utánjárásba, időbe és költségbe kerül a szaporítóanyag megvá­sárlása. A cseresznye, a meggy, a kajszi és a szilva gyümölcsei­ket korábban beérlelik, s a csonthéjas gyümölcsfajok az őszi visszahúzódást, a télre való felkészülést hamarabb megkezdik, mint az almater- mésűek. Ezért szeptember második felében meg lehet kezdeni ezek ritkítómetszését. Élettani szempontból is az ősz a legalkalmasabb időszak a csonthéjasok metszésére. Az sem baj, hogy ekkorra a lom­bozat még nagyrészt a fákon van, sőt előny, mert jobban megláthatok a száraz, vagy száradófélben levő ágak, ko­ronarészek, amelyeket ritkí­táskor elsősorban el kell távo­lítani. Ez különösen a részle­ges gutaütést szenvedett kaj­szifáknál gyakori, de más csonthéjasokon is előfordul. A ritkítómetszés helyes el­véi alapján azonban főleg a korona külső részét sűrűsítő gallyrészek eltávolításával szükséges utat nyitni a nap­fény behatolásának a korona belseje felé. Ezzel megakadá­lyozható, az e gyümölcsfa­jokra jellemző felkopaszodás. Különösen a meggyfák hajla­mosak a belső felkopaszo­dásra s arra, hogy a korona külső peremén hosszú, meg­nyúlt, termőrész nélküli sűrű vesszőket, úgynevezett osto­rokat fejlesszenek. Ezek visz- szametszésével, a korona külső részének alapos megrit- kításával lehet e káros jelensé­get meggátolni. Az őszibarac­kot szeptemberben nem kívá­natos metszeni, mert a termő­alapot adó éves hajtások, il­letve vesszők ekkorra még rendszerint nem érnek be, sőt, egyes kései fajták gyümölcse­inek betakarítására még ilyenkor kerül sor. Vásárnaptár Vállalkozások a növénytermesztésben Országos állat- és kirako­dóvásár: Szeptember 4.: Mar­cali. Szeptember 5.: Bonyhád, Kaposvár, Kiskunhalas. Szep­tember 8.: Jánoshalma. Országos állatvásár: Szep­tember 4-5.: Pécs. Szeptember 8.: Makó. Autóvásár: Szeptember 4.: Pécs. Szeptember 5.: Kaposvár, Pécs, Szeged, Szolnok. Marketing és vállalkozás a növénytermesz­tésben címmel a Dunántúl vezető gyakorlati és elméleti agrárszakembereinek képzése kezdő­dött augusztus 30-án, hétfőn Keszthelyen, az agráregyetem és a Budapesti Nemzetközi Me­nedzserközpont szervezésében. A kanadai kormány csaknem 100 ezer dollá­ros támogatásával létrejött első ilyen ötnapos tanfolyam célja: hozzájárulni a mezőgazdaság piacszerű működtetéséhez, fokozott esélyt adni az elkezdett, és indítandó növénytermesz­tési, kertészeti vállalkozásoknak. A kiképzett szakemberek lesznek a szerve­zői, irányítói a megyék helyi vállalkozói szá­mára indítandó, novemberi kisrégiós tanfo­lyamoknak. Két hét múlva hasonló ötnapos kurzus kezdődik Kecskeméten a Tisztántúl ve­zető mezőgazdasági szakemberi számára. Az ország két nagy tájegységén a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem, illetve a szarvasi Mezőgazdasági Főiskola lesz a koor­dinátora az agrárvállalkozók helyi képzésének. (MTI) Hogyan készül az olasz misebor? — Meg kell változtatni az olasz misebor előállításának évszázados receptúráját, mert a bor gyakran kifejezet­ten rossz, sőt könnyen meg­romlik, s akkor végképp nem felel meg rendeltetésé­nek - ezzel a felhívással for­dult az illetékes egyházi szervekhez teológusok és borszakértők egy csoportja. A Kánonjogi Kódex 924- es cikkelye megköveteli, hogy a szentmisében Krisz­tus vérévé átlényegülő bor „sincerum", vagyis eredeti legyen. Ennek érdekében a bort több évszázados recept alapján egyházi felügyelet alatt álló gazdaságokban ál­lítják elő. A felhívás szerzői felszólítják a misebor ter­mesztésében érdekelt szer­zetesrendeket és más vallási közösségeket, hogy nyissák meg szőlőiket a borszakér­tők előtt, elsősorban azért, hogy segíthessenek jobban elálló bor előállításában. To­vábbra sincs szükség tartósí­tószerre, elég lenne a szőlő- művelésen módosítani - mondják a szakemberek. A bortermesztés fázisait a Római Kúria ellenőrzi, s püspök nyomja rá a pecsétet a miseboros palackokra. Az észak-olaszországi As- tiban a muskotályszemek gondosabb válogatásával és aszalásával már kikísérletez­tek egy korszerűbb mise­bort, a „Malvaxia since- rum"-ot, amelyről szeptem­ber 25-ikén egy boldoggáa- vatási szertartáson maga a Szentatya mond majd véle­ményt. A Malvaxia hátránya, hogy drágább a többinél. Egy teológusokból és bor­szakértőkből álló vegyesbi­zottság egyébként a tarra- gonai (Spanyolország) Mu­eller márki, a világ legna­gyobb misebortermesztője által előállított „Vino de misa dulce superior"-t és a kaliforniai Christian Brot­hers „Angelica" nevű borát tartja a legjobb misebomak a világon. Olaszországban évi 10 millió literre tehető a mi­sebor piaca, de becslések szerint ennek csak egy ti­zede szolgál liturgikus célo­kat: a többit titokban a sek­restyések és ministránsfiúk tüntetik el. MEGVÉTELRE KERESÜNK UB 1252-es, illetve 1233-as típusú kotréaépeket, köteles, illetve hidraulikus kivitelben, továbbá l,6x7,7-es, Binder típusú vibrátort, valamint 500, 650 és 800 mm-es szállitószalaa-fiumihevedereket, három vászonréteggel, 3/2-es kivitelben. ífitiikatl s SSI mmIiiuilie bi e e irí*; Budapest KI., Budafoki út 93/C Mm Fax: 267-1205 Telefon: 267-1204, 267-1206, 185-6423 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom