Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZARE) ES KÖRNYÉKÉ 1993. szeptember 6., hétfő Nem szabad belefásulni Beszélgetés egy sebész főorvossal dr. Braun Sándor T anyabetörések Alkatát tekintve inkább sportolónak gondolná az, aki nem ismeri, hiszen magas, izmos, erős ember dr. Braun Sándor sebész, aki a szek­szárdi kórház általános sebé­szetén főorvos. A betegek is úgy emlegetik, ha a neve nem jut eszükbe, hogy az a „nagydarab ember". A főor­vos tudja ezt, de csak moso­lyog ezen.- Emlékszik-e még az első önálló műtétjére?- Igen, első páciensem egy középkorú hölgy volt, akin aranyér műtétet kellett vé­gezni. Arra is emlékszem, hogy a segítőkész kollégák je­lenléte mennyire megnyugta­tott, mert hiába tanul meg mindent alaposan az ember a gyakorlat azért mindig más.- Mi a vonzó ebben a szakmában?- Egy sebésznek közvetlen beavatkozásra van lehetősége, amikor felnyit egy testrészt, minden ami fontos, a szeme előtt van.- Mikor határozta el, hogy sebész lesz?- Az orvosi pályához már általános iskolás koromban vonzódtam, úgy emlékszem, hogy mindig is orvosnak ké­szültem. Palotabozsokon nőt­tem fel, Mohácson érettségiz­tem. Az első felvételim a pécsi egyetemen nem sikerült, egy év katonaság következett, az­tán egy - már sikeres - felvé­teli. Az egyetem harmadik év­folyamán vált bizonyossá bennem, hogy sebész leszek.- A szülei bizonyára büszkék voltak Önre.- Csak az édesanyám ér­hette meg, hogy megkaptam a diplomámat. Én egy kései gyermek voltam szüleim há­zasságában, két nővérem van, az egyik 12 évvel, a kisebbik 4 évvel idősebb nálam. Ebből következik, hogy nagyszerű gyermekkorom volt, én vol­Számunkra, szekszárdiak számára az apátság alapításá­val tette örök időre emlékeze­tessé nevét a 930 éve, 1063. szeptember 11-én elhunyt uralkodó, aki ez évtől egyik oktatási intézményünk néva­dója is. Változatos és ellent­mondásos életútja korának küzdelmeit tükrözi, s néha népmeséi fordulatokkal érzé­kelteti egy személyében is ki­váló ember boldogulását. A kicsapongó élete miatt vezeklésre még kolostorba is záratott Vazul és egy Tátony nemzetségbeli leány harma­dik fiaként látta meg a napvi­lágot Béla 1015 táján. Miután Sebös, Buda fia Gizella ki­rályné és Orseolo Péter csel- szö vényéből meg vakítja Va­zult és fülébe ólmot önt, Bélá­nak és két bátyjának nem sok kétsége lehetett a jövő felől. Előbb Csehországba, majd Lengyelországba menekültek II. Miesko lengyel fejedelem­mel, akit testvére, Veszprém űzött el trónjáról. Amikor 1032-ben visszatér, Béla nem­csak vendég már udvarában, hanem a király hűbéres lo­vagja. Urának pomerániai hadjáratában az alig tizen­hét-tizennyolc esztendős ifjú legyőzi az ellenség vezérét, s ezzel - a kor szokása szerint - eldönti a csata sorsát. Jutalmul ekkor kapja a király idősecske lányának, Adelhaidnak (Ri- chezának) kezét s a fele király­ságot, azaz hercegi udvartar­tást. Minden bizonnyal csak ek­kor keresztelkedik meg - Adalbert néven. Jelentős sze­tam a kiesig akit lehetett ké­nyeztetni. Édesanyám most már 86 éves, de még jó egész­ségben van hál' Istennek.- Említette, hogy Baranya megyei, hogy került Szek- szárdra?- A gyakorlataim során a szekszárdi kórház sebészetét is megismerhettem. Nagy ha­tással volt rám Kelemen főor­vos munkája, szerettem volna ide jönni diploma után. Ez nem sikerült egyből, rövid bonyhádi munka, majd fél év katonaság után azonban stá­tuszt kaptam.- Mennyit fejlődött a se­bészet mióta Ön pályakez­dőként ezt a szakmát válasz­totta?- Óh, nagyon sokat, mind diagnosztikailag, mind tech­nikájában. Speciális radioló­giai készülékek, ultrahang, sokoldalú gépek segítik az or­vosok munkáját. Pillanatnyi­lag a legfontosabb, hogy az endoszkópos műtétekhez fel­szereléseket kapjunk. Ez azt jelenti, hogy hasfelmetszés nélkül végzünk műtéteket, melynek rengeteg előnye van, a beteg hamar gyógyul és ki­sebb a műtétek után fellépő kellemetlen hatások lehető­sége. Bizakodunk, hogy az repe volt apósa halála után abban, hogy régensként Krak­kót tette meg Lengyelország fővárosának és helyreállította az ország egységét. Itthon közben a felháboro­dott magyarság elűzte Orse­olo Pétert és Béla bátyja, And­rás került a trónra, aki haza­hívta öccsét s az ország har­madában - külföldi mintára - hercegséget adott neki az északi országrészben. A test­véri barátság jeleként egymás területén vadászterületük volt, s valószínű, hogy Béláé éppen Szekszárdon és kör­nyékén található. A herceg több sikeres hadjáratban tá­mogatta bátyját a német betö­rés ellen: innét a vitézségére utaló pogány és keresztény előnevet egyaránt kapott. Fi­gyelemreméltó, hogy az előbbi a Bölény volt, aminek jele egyértelműen ott található apátságunk egyik oszlopfőjén, bár eddig rontáselhárító állat­fejnek értelmezték... A politika azonban bele­szólt a testvéri egyetértésbe. András fia III. Henrik leányát, Juditot vette feleségül, aki 11 éves volt, míg ő hat, s ugyan­ekkor királlyá is koronázzák. Béla hűségében nem bízván András, 1059-ben a híres ko­rona-kard választás elé állí­totta, amelyet híve, Miklós is­pán könnyített meg számára, megsúgva, hogy életével ját­szik. Béla Lengyelországba me­nekült, ahonnét sógorának fia, Merész Boleszláv seregével tért vissza. Egykori országré­szén több csatát is nyert, az idén kapunk erre a műszerre támogatást.- Mára már az állami tá­mogatás lehetősége nagyon leszűkült, szakmai tovább­képzésekre, kongresszuso­kon való részvételre jut-e egy orvos fizetéséből?- Egy három napos szak­mai tanácskozás 15-20 ezer fo­rintba kerül. Nem hiszem, hogy ezt a fizetésből lehetne bírni, helyette maradnak a szakmai folyóiratok. 1982-ben az Országos Érsebészeti Inté­zetben, érsebészetből tettem szakvizsgát. Úgy gondolom, ma már ez is több energiámba kerülne, egyébként az osztá­lyon öt érsebész dolgozik.- Volt-e már arra példa, hogy az izgalomtól remegett a keze műtét közben?- Az ember igyekszik ma­gán uralkodni, de előfordul, hogy nagyobb műtéteknél bi­zony az orvos is izgul. Vannak kiszámíthatatlan mellékhatá­sok, szövődmények, amelyek még egy sikeres műtétet is tönkre tehetnek. Meg kell szokni, el kell tudni viselni a felelősségét annak, hogy na­ponta emberek, kisgyermekek életét „tartom a kezemben", de ebbe belefásulni nem sza­bad. Mauthner Fotó: Ótós utolsó ütközetben kapott halá­los sebeibe András is belehalt, így koronázták meg 1060. de­cember hatodikán. Talán még ebben a hónapban, Krisztus születése napján, azaz kará­csonykor alapította a szek­szárdi apátságot, amelyet a Szent Megváltó tiszteletére emeltek. (Az 1061-es alapítási év­szám azért élhet a köztudat­ban, mert a korabeli számítás szerint karácsony másnapja már az újévhez tartozik.) Rövid, de mozgalmas ural­kodása alatt mindenki sokat várt tőle. A szavára összese- reglő közrendűek, akiket ép­pen ekkor fenyeget a jobbágy- gyá süllyedés veszélye, Béla szavára és kérésére panasz­napra gyűltek Székesfehér­várra, azonban a sérelmek előszámlálása oly jól sikerült, hogy Béla megijedt, három napi gondolkodási időt kért, majd pogánylázadásnak mondva a történteket véres rendet vágatott. Nem csoda, hogy két év múlva, az újabb német betöréskor csaknem magára maradt. Ráadásul Dömösön rászakadt a fából készült emeletes trónszék és testét összetörte. Sebesülten a Rábca vidéki Kőris patakhoz vitette magát, ahol még meg­hallotta ellensége diadalát, majd meghalt. Utódai között tizenhét magyar királyt talá­lunk. Testét a krónikák nyo­mán viszont hiába kerestük Szekszárdon, temetkezési he­lyén ... Dr. Töttős Gábor Hajdan 930 éve, 1063. szeptember 11-e után a sebeibe belehalt I. Béla testét a Képes Krónika szavai szerint „A Szent Üdvözítőről nevezett monostorban temették el, amelyet ő ott, azon a helyen építtetett, amelyet Szekszárdnak neveznek. Ó, Béla ugyanis kopasz (szeg) és barna ember (sár) volt, ezért monostorát külsejéről Szek­szárdnak nevezte". 140 éve, 1853. szeptember 8-án született Pincehelyen Dragits Imre, vármegyénk tisztior­vosa. 135 éve, 1858. szeptember 8-án nevezték ki Szekszárd második polgármesterévé Danczinger Iván pécsi katasz­teri biztost. 120 éve, 1873. szeptember 7-én Boda Vilmos királyi járásbíró felhívást intéz Szekszárd lako­saihoz az önkéntes tűzoltó­egylet megalakításáért. 100 éve, 1893. szeptember 8-án - tizenkét község részvé­telével - Szekszárdon meg­alakult a Tolna vármegyei tűzoltószövetség. 95 éve, 1888. szeptember 9-én adja hírül a Vasárnapi Újság, hogy a Franciaországban a szőlők tanulmányozását végző Tolna megyei filoxéra- biztost, Roboz Zoltánt Luppa Péter országgyűlési képvise­lővel együtt kémkedés gya­núja miatt tévedésből letartóz­tatták. 80 éve, 1913. szeptember 9-én iktatták be Tolna megye főis­pánját, Kovács Sebestyén Endrét, akinek a korabeli új­ság szerint „programmja áttet­sző, világos, a megtestesült sze­rénység, de azért előtör, kicsillan belőle a férfias határozottság, a meggyőződéshez, az ideálokhoz való ragaszkodás eleven, átható ereje". Két nappal előbb Bony- hád és Szekszárd labdarúgó csapata először mérkőzött a Tolna megye bajnoka címért, s a megyeszékhely diadalmas­kodott. Krónikás A Közérdek nyolcvanöt év­vel -ezelőtti számában, 1908. szeptember 12-én látott napvi­lágot a Mulatságok rovatban az itt olvasható - nem minden szellem nélküli - meghívó. „Szüreti mulatság. A „Szek­szárdi róm. kath. Olvasókör" folyó évi szeptember 13-án tündéri fényben ragyogó vil­lanygömbökkel megvilágított kerthelyiségében tánccal egy­bekötött zártkörű szüreti mu­latságot rendez. Belépődíj személyenkint 60 fillér. A szü­reti ünnepély kezdete délután pont 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a szüreti mulatság a A városé a sajtérlelő Újabb értékes ingatlannal gazdagodott Szekszárd. A képviselőtestület pályá­zati úton elnyerte, és megvá­sárolja a Kadarka utca 38 szám alatti, úgynevezett sajt­érlelőt - erről legutóbbi ülé­sén döntött a testület. Az el­adásra a Tolna Megyei Tej­ipari Vállat privatizációja so­rán kerül sor. A telek Szek­szárd városé, ennek értékével csökken a vételár, és lehetőség nyílik közel egymillió forint értékű kárpótlási jegy névér­téken való felhasználására, miközben annak forgalmi ér­téke ötven százalék körül van. A vételár áfával együtt hatmillió kétszázezer forint, a telek értéke pedig több, mint kétmillió forint. Az ingatlan területe közel kétezer-három­száz, a téglaboltozatú pince hatszáz négyzetméter. Az ötmillió kétszázkétezer forintot, amit készpénzben kell kifizetni, a felhalmozási tartalékból biztosítják. A terület, épület, és pince hasznosításról még nem dön­töttek. Az elmúlt héten mintegy negyven bűncselekményre derült fény a szekszárdi rend­őrkapitányság illetékességi te­rületén. Ezek többsége ismét tanyabetörés volt, de új elkö­vetővel. Szabadságon a rab Az utóbbi időben nem az öcsény irányába eső és a hatá­rában lévő tanyákba törtek be, hanem az északi részen, Pa- rásztán és Sióagárdon. A nyomok több elkövetőre utal­nak, akik közül László Dezsőt, ujjlenyomata alapján azonosí­tottak s keresik: országos kö­rözés van érvényben ellene. Korábbi bűncselekményei mi­att börtönben ült, ahonnét szabadságra bocsátották, de ő inkább a szabadságot válasz­totta, s mintegy 6-8 hónapja il­legalitásban él. Átlagos testal­katú, csontos arcú, mintegy 170 centiméter magas férfi, különös ismertetőjele nincsen. * Éjszakai látogató Bátán Az egyedül élő idős bátai néni igencsak meglepődött, amikor legszebb álmából ri­adva azt tapasztalta, hogy ágyát egy ismeretlen és hívat­lan éjszakai látogató is igénybe szeretné venni, még­pedig ugyanolyan célból, mint ő. Aludni szeretne, mégpedig ruhástól ledőlve, csak úgy az ágynemű tetején. A következő meglepetés a mondhatni holt­részeg férfit érte, mert a néni felháborodottan kipattant az következő vasárnapon fog megtartatni. A meghívóhoz az elnökség a következő kérel­met fűzi. Minthogy Józsue és Káleb boldog kora óta még soha nem csüngtek alá Noé apánk szívderítő nedűt öntő ültetvényein oly sűrű csopor­tokban a köpcös fürtök, mint ezen a őszi rózsás napokban Szekszárd bikavért csörge­dező szőlőkoszorús bércein, ezért hogy körünknek való­ban bő szüretje légyen, felké­rem a kör tisztelt szőlősgaz­dáit, hogy szíveskedjenek mi­nél több és minél szebb szőlőt (szabad akár kosárszámra is!) ágyból, s a lámpával legott fejbeverte a betolakodót, aki úgy látszik eltévesztette a házszámot, azt hitte saját ágyához érkezett, ahol végre nyugovóra térhet. Az éjszakai kalandnak ezzel még nincs vége, mert a férfi ijedtében úgy megütötte a né­nit, hogy annak orrcsontja el­törött. Kocsirongálás Évente legalább húsz eset­ben előfordul, ami az elmúlt héten is megtörtént, hogy bosszúból megrongálták va­lakinek az autóját. A leggya­koribb eljárás ilyen esetben kromofággal, vagy más maró anyaggal leönteni haragosunk féltve - de nem eléggé - őrzött drága jószágát. Csoki, cigi és egyéb nyalánkságok Betörtek az egyik szek­szárdi büfébe, ahonnét mint­egy háromezer forint értékben csokoládét és cigarettát vitteljc' el. A gyanúsítottat, egy a GYIVI-ből szökött kiskorú fia­talembert a paksi rendőrök fogták el. A szekszárdiak pe­dig elfogták és őrizetbe he­lyezték azt a régóta körözött férfit, akit többek között sik­kasztás és lőfegyverrel való visszaélés miatt köröztek. Betörtek a Tambov presz- szóba is, ahonnét nyolcvane­zer forint értékben műszaki cikkeket és cigarettát vittek el. Az üzletbe egy nyitva felejtett szellőzőablakon jutottak be.-ihi­küldeni a kör helyiségébe szeptember 12-én esti 8 óráig. Egyébként bármilyen őszi gyümölcsöt, mustot vagy murcit szintén kér és szívesen fogad az elnökség." A siker nem maradt el: ti­zenöt gazda adott kosár­számra szőlőt, a kör tiszta be­vétele 200 korona volt. Az egy héttel későbbi híradásból azt is megtudjuk: „Mivel az éjjel meglehetősen hűvös volt, a mulatságot a kör nagyterme^ ben folytatták a késő reggelt órákig" - s ennél többet a maiJ mulatóknak sem kívánha­tunk ... t. g. Szálkáim Piszkos magyar! A határon túl élő magyarokat szállító autóbusz éppen elfog­lalta helyét a megyeszékhely parkolójában. A csoport pár lépést tett a busztól, hogy bevárják egymást, aztán együtt induljanak ismerkedni a magyar táj magyar városának magyar népével, gazdaságával, kultúrájával. A vezető hirtelen fölhorkant, amikor a csoportból egy fiú há­rom körtecsutkát dobott az útra: — Szeded föl azonnal! - kiáltott a gyerekre. Mit képzelsz hol vagy? Miért árulod el honnan jöttél? A balkániságoddal hen­cegsz. A magyarságodat mutasd meg abban az országban, amit az anyádnak vallasz, te...! Egyik gyerek még suttogva hozzá­tette, hogy piszkos magyar! A tettes arcán enyhe pírral fölszedte a csutkákat és a közeli szeméttartóhoz vitte. A csoporton végigguruló morgáshoz egy darabig még alapul szolgált, hogy miért piszkos a magyar! Olyan kérdések születtek, hogy kinek kellene megtanítani a legif­jabb nemzedéket, hogy ne szórja a szemetét maga alá? A legifjabbat csak? Azonnal elhangzott egy történet a kenyere javát elfogyasztott neves szobrásznőról, aki a vendégfogadó ud­varán kocsijából kiszállva azonnal rágyújtott, miután megta­pasztalta a környék általa ragyogó tisztaságúnak minősített le­vegőjét és a gyufáját messzire hajította a földre. Mikor a háziak hamutartóval siettek megelőzni újabb mozdulatát, kedves mo­sollyal hárította: köszöni, de itt a szabadban eldobhatja. Igen? Mindenki ott dobja el szemetét immár a demokráciára berendezkedő hazánkban, ahol akarja? Ez is a múltból maradt örökség? A nomádságunk lerázhatatlan hagyatéka? Szabadon járhatunk, kelhetünk, szabadon szemetelhetünk? A nemzetségre vonatkozó minősítő jelzőket is szabadon emészthetjük Hegyes­halmon innen és túl, határok nélkül: piszkos magyar...? Decsi Kiss János Rejtett értékeink I. Béla király Szép szüreti hívogató t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom