Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

1993. szeptember 2., csütörtök DUNAFÖLDVÁR «ÚJSÁG 5 Indul a magánszakiskola Vállalkozás a szellemi haza jegyében A zeneiskola neve: bété Az úszómedence már a vendégeket várja Sűrű Ferenc, a Szakoktatási és Ipari Centrum Kft. vezetője nyitotta meg e hét keddjén a kft. magánszakiskolájának első tanévét. Az iskolában ötvenen kez­dik meg három éves tanulmá­nyaikat, a tanulók a csőszerelő és lakatos szakmákat sajátít­hatják el, a tervek szerint az 1994/95-ös tanévtől kezdve a díszműkovács­szakma is a választható mes­terségek között lesz. A képzés tandíjmentes, fizetni csak a német nyelvoktatásért kell havonta négyszáz forintot. A tanrendben szerepelnek vál­lalkozási és számítógépkeze­lői alapismeretek elnevezésű tantárgyak is. A tanévet június Idén először kétnapos ren­dezvénysorozattá növi ki ma­gát az eddigi szüreti nap, amely a mozgalmasnak ígér­kező programjai alapján mél­tán nevezhető immár szüreti fesztiválnak. Szeptember 11-én, szomba­ton délelőtt a Tamási Fúvós- zenekar térzenéjével indul a nap a Rákóczi utcában, ame­lyet sportrendezvények kö­vetnek, először a Szüret Kupa elnevezésű kispályás labda­rúgótorna, majd egy minden­napinak éppen nem mond­ható sportág, az íjászat műve­lői tartanak bemutatót a gim­názium udvarán. Ez utóbbi egész napos program lesz. Délután öt órától utcaszínház páholyában foglalhat helyet a nagyérdemű a Rákóczi utcán, majd Koltai Róbert színmű­vész előadói estjére kerül sor hét órától a Városi Művelő­dési Központ nagytermében. tizedikétől, öt hetes termelési gyakorlat zárja majd. Az oktatás két helyszínen fog folyni: az elméleti képzés időtartamára a dunaföldvári általános iskola Tavasz utcai épületében kap helyet a szak­iskola, a gyakorlati képzés helyszíne az Előszállási úton, a Mechanikai Labor volt épü­letéből kialakított tanműhely lesz. Az „ingázás" problémáit a kft. igyekszik megoldani egy alapítvány létrehozásával, amely egy kisbusz vásárlását szolgálja. A kft. vezetője, aki a gyakor­lati oktatás irányítója is egy­ben, szólt arról, hogy kiegé­szítő létesítményként torna- csarnok építését tervezik. A napot country-koncert zárja, szintén szabadtéren, a Rákóczi utcán a River együt­tes játszik. A vasárnap délelőtt a gye­rekeké lesz. Kilenc órakor rajzverseny és tréfás vetélke­dők várják a kisgeneráció tag­jait. Tíz órától a Szalakóta bábegyüttes vásári bábjátéka szól a veszteseknek (és a győz­teseknek is). Tizenegy órakor a neves előadóművész, a „bu­dapesti székely", Berecz And­rás énekel és mesél a gyere­keknek. A délelőtti műsort gyermeknéptánc-csoportok bemutatkozása zárja. A fesztivál igazi látványos­sága a szüreti felvonulás lesz két órakor, lovas fogatokkal, földvári népviseletben. Az azt követő, a művelődési házban megrendezendő néptáncgála­esten Dunaföldvár két cso­portján kívül fellép a Wei- kersheimi és a Hartai Az elméleti tantárgyak ok­tatását Kovács Gyula fogja irá­nyítani, ő a dunaföldvári álta­lános iskola tanára volt. A szakiskola színvonalas képzést és jó lehetőségeket adó szakmákat kínál, a fegye­lem ugyanakkor az állami szakmunkásképző intézetek­hez képest szokatlanul szi­gorú lesz: nemcsak a lopás, hanem a verekedés, a do­hányzás, és az alkoholfo­gyasztás is azonnali kizárást von maga után. Sűrű Ferenc kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy amennyiben a város önkor­mányzata húsz millió forinttal hozzájárulna a tornacsarnok építéséhez, a kft. a hiányzó negyven milliót például az in­tézetben folyó ipari termelés­ből finanszírozná. A Szakkép­zési Alaptól igényelt kilenc millió forintot a kft. a tanmű­helyek átalakítására fordította volna, mivel azonban csak 1,9 millió forintot kapott, így más források után kell nézni. A ta­nulók létszáma után járó ál­lami támogatást pedig rész­ben saját erőből pótolják ki, de a kft. vezetője bízik abban az önkormányzati állásfoglallás- ban, amelyben a testület a le­hetőségekhez mérten támoga­tásáról biztosította a szakisko­lát. Néptáncegyüttes, valamint Berecz András, Miskolczi Má­ria, Szabó Renáta és Tamási Gabriella népdalénekesek. A fesztivált egy másfajta „nép­zenével" a nyolc órakor kez­dődő szüreti bál zárja. A fesztivál két napja alatt több kiállítás és vásár látogat­ható. A Rákóczi utcán nép- és iparművészeti kirakodóvásár várja az érdeklődőket. A mű­velődési központban a szek­szárdi Bonsai-klub kaktusz- és bonsai-kiállítása, valamint a dunaföldvári Kertbarát Klub terménykiállítása látható. Ugyanitt a Hermes Afész mu­tatja be kerti eszközeit és kis­gépeit, ez utóbbaik meg is vá­sárolhatók majd. A képzőművészet kedvelői számára továbbra is Oszoli Pi­roska kiállításának megtekin­tése jelenthet élményt, amely a Vármúzeumban látható. Hajdan egy magára vala­mit adó polgári, vagy úri csa­lád leányának illendő volt tánc- és zongoraórákat vennie - műveltsége ezáltal vált tel­jessé. Később aztán a jólne­velt séget nem minden esetben a zongora- és tánctudással mérték. Ha valaki mégis e szellemben kívánja nevelni csemetéjét, Dunaföldváron módja van rá: a mozgó ma­gániskola neve kicsit megté­vesztően művészeti és szol­gáltató betéti társaság. Teleki Károly és felesége 1990-ben hagyták ott a duna­földvári zeneiskolát - ahol a férfi igazgató volt, felesége pedig zongorát és szolfézst tanított -, és úgy döntöttek, gazdasági társaságot alakítva folytatják szakmájukat. A be­téti társaság fő tevékenysége alapfokú elméleti és hangsze­res zenei, illetve táncoktatás. A zenetanár-házaspár emel­lett „kiegészítőként" elismert előadók: Teleki Károly a Földvár Néptáncegyüttes művészeti vezetője és koreog­ráfusa, Melinda az Annamatia női kamarakórus vezetője, és nagy sikerrel énekelt számos népzenei fesztiválon népda­lokat. Utóbb műfajt váltva könnyűzenét is énekel - bá­lokban, farsangi, szüreti ren­dezvényeken operettet. De miért is váltak meg a ze­neiskolától? Teleki Károly vá­laszából az derül ki, hogy nem akarták mindenáron magán­zóként folytatni pályájukat.- Egy nézeteltérés volt az ok. 1989-ben a zeneiskola megkapta a gimnáziummal szembeni épületet. Saját pén­zünkön hoztuk rendbe, festet­tünk, parkosítottunk, földet cseréltünk, aztán az önkor­mányzat jóváhagyásával az általános iskola akkori ideig­lenes igazgatónője elvette az épületet. Ott taníthattunk volna, ahol találtunk volna he­lyet. Ebben a helyzetben nem vállaltam a vezetést, felmond- tam. Teleki Károly tulajdonkép­pen az általános iskola költ­ségvetésének keretén belül működő zeneiskola különvá­lását próbálta elősegíteni. A külön épület felújítása az önál­lóvá válást készítette volna elő.- Ha elég kitartóak lettünk volna, elértük volna a kiválást, de én úgy döntöttem; hogy nem őrlődöm tovább. Es nem bántam meg. Nem a pénz mi­att, hanem a szabadság miatt, és azért, mert nem adtam el magam. Tizenkét esztendeje a duna­földvári zeneiskola a házaspár zenepedagógusi pályájával együtt indult. Ma a zeneisko­lában hiány van zenetanárok­ban - a hiányzók helyett álta­lános iskolai ének-zene peda­gógusok oktatnak -, Telekiék pedig egyfajta magánzeneis­kolát tartanak fenn. Jelenleg huszonöt hangszeres és ejp- képzős növendék tanul náluk - ezzel a létszámmal azonban valóban csak elitképző intéze­tek tudnak megélni.- Az oktatás nem éri meg magániskolaként - folytatja Teleki Károly. - Voltunk an­nak idején a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, ahol az illetékes urak azt mondták, semmi akadálya annak, hogy magániskolát nyissunk, de nem garantálják egy évre sem az állami fejkvó­tát, mivel itt van állami zene­iskola. A bt. így rendhagyó jellegű kiegészítő vállalkozásba fo­gott: üdültetést szervez itthoni és külföldre szakadt magya­roknak, mindazok számára, akik igényt tartanak magyar­ságuk valamely formája, akár csak egy darabkájának meg­őrzésére is. Az üdüléshez fő programként népdal-, néptánc tanítás, és népi kézműves mestereségek oktatása tarto­zik, de megismerkedhetnek a potenciális résztvevők a még élő vagy egy kicsit „felújított" népszokásokkal. A vállalko­zás egyszersmind jelezni hiva­tott egy szellemi hazába vetett hitet is. tf Sűrű Ferenc köszönti az iskola leendő tanulóit tóth Szüreti fesztivál: nincs esőnap Negyvenöt éves a „Földvár” 1948 nyarán alapították du­naföldvári cipészek és csiz­madiák a városban a „Föld­vár" Gumiipari Szövetkeze­tét. Ennek idén éppen negy­venöt esztendeje, s ha maga a szövetkezet nem is ünnepelte meg fennállásának jubileu­mát, az évforduló alkalmat ad rövid visszatekintésre. A szövetkezet az elsők kö­zött alakult meg negyven ala­pító taggal - akik közül már sajnos csak hatan élnek -, és rövidesen ipari üzemmé nőtte ki magát. A szövetkezetre jel­lemző volt, hogy gazdasági tevékenysége mellett működ­tetett a hatvanas évekig egy bölcsödét, óvodai csoportot, volt szakmunkásképzője, és üzemi konyhája. A szövetke­zet immár hagyományt őrizve két évenként látja vendégül nyugdíjasait, akik ma már kétszázötvenen vannak, szá­muk meghaladja a dolgozó taglétszámot. 1970 és 1975 között generá­cióváltás zajlott le, ekkor ke­rült 30 évesen az elnöki posztra ifj. Holmár József, aki jelenleg is irányítja a szövet­kezet munkáját. 1975 óta a cég 200 millió forintos beruházást hajtott végre, ekkor költözött ki a központból környezet- szennyező üzemük. A szövetkezet a gazdasági és politikai rendszerváltás után elvesztette csehszlovák kereskedelmi kapcsolatait, fel kellett számolnia Bács-Kiskun megyében öt üzemegységet. Jelenleg ők gyártanak egyedül gumicsizumát az országban, kapacitásuk egymillió pár évente, de mindössze három- százezret tudnak értékesíteni. Az elmúlt három hónapban termelésük fokozatosan csök­kent. A gazdaságosságot, az ott dolgozó százhatvan fő munkahelyét belső átszerve­zésekkel igyekeznek meg­őrizni. Keresik azokat az uta­kat, amelyekkel kereseti lehe­tőséget tudnak biztosítani dolgozóiknak. így került sor arra, hogy a szövetkezet a volt klubhelyiségében raktár-üzle­tet, júliusban papír-írószer üz­letet nyitott.- Mi a szövetkezést komo­lyan gondoljuk - mondta ifj. Holmár József - és aggódva figyeljük a kormány döntését abban a kérdésben, hogy mó­dosítani kívánják-e a szövet­kezeti törvényt. Ha igen, ak­kor nagy veszélybe kerülhe­tünk. Szeretnénk valahogy át­vészelni a kereskedelmi priva­tizációt, és megérni az ötven éves jubileumot. dr. V. B.-né Ha kedd, akkor eső Dunaföldvárra is „beszö­kött" augusztus utolsó napja­iban az ősz. Kedden jártunk a városban, ahol a múlt heti „negyven fo­kos" kánikula után kíméleten élességgel vágott a szél, ví­gasztalul esett, szemerkélt, majd ismét esett az eső. Degré Gábor képriportja az utca tovaillanó koraőszi han­gulatát fogalmazta állóképpé. Munka nélkül A Tolna Megyei Munkaügyi Központ dunaföldvári kirendelt­ségének augusztus 20-i összesítése szerint Du­naföldváron jelenleg nyolcszázhetvenhét re­gisztrált munkanélküli van, valamivel keve­sebb, mint az előző hó­napokban. Közülük öt- százötvenkilenc fő ré­szesül munkanélküli já­radékban, százharminc- ötén kapnak kövede- lempótló támogatást az önkormányzattól, ki- lencvenheten nem ré­szesülnek ellátásban. Az állás nélküliek több mint egy tizede - nyolc­vanhat fő - pályakezdő. Visszaesés tapasztal­ható a.közhasznú mun­kások foglalkoztatása terén is, számuk tíz fő­vel kevesebb, jelenleg harmincketten vannak. A bejelentett álláshe­lyek száma tizenkettő, azonban van köztük olyan, amely a munkál­tató támsztotta köve­telmények miatt betölt- hetetlennek bizonyult. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom