Tolnai Népújság, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

6 NÉPÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. szeptember 2., csütörtök Üdülő j egy-kínálat 1993. IV. negyedévre A kedvezményes, illetve forgalmi áras beutalók a Nemzeti Üdülési és Utazási Kft. szekszárdi irodájában igényelhetők. (Szakszerveze­tek Háza, Augusz Imre u. 9-11. I. em. 120-as szoba) Mi­vel állampolgári jogon jár az üdülés, nem kell hozzá szak- szervezeti tagság. A maximá­lisan adható 50 százalékos ál­lami támogatáshoz úgy juthat hozzá az aktív munkavállaló, ha a munkahelye a nevére ki­állított, cégjelzéses, lebélyeg­zett megbízólevéllel látja el az üdülni vágyót, s ezzel jelent­kezik az irodában és választ­hat ki az üdülőt. (Megbízóle­vél mintát az iroda ad.) A nyugdíjasok és a munka- nélküliek közvetlenül juthat­nak a differenciált támogatás­hoz (személyenként 4.000- 3.000-2.000-1.000 Ft) nyugdíj- szelvényük, illetve munka- nélküli igazolásuk bemutatá­sával. Újdonság, hogy az or­szág négy működő szanatóri­umában az eddigi három hét helyett, kettő vagy egy hétre is lehet menni. Jó néhány üdülő több ezer forintot enged áraiból, így még az előszezoninál is keve­sebbe kerül. Ügyfélfogadás: hétfő­szerda-péntek 8-15 óráig. Információ: naponta 311— 311 telefonon. A szobák árai 7 éjszakára, támogatás nélkül értendők. Település Hotel neve ép. Szoba tip. Oszt. Szezon TÓI-IQ Félpanziós ár Ft Teljes panziós ár Ft Gyula Erkel Hotel Gyógyüdülő D SZ2*0 2 E 93.09.30 - 12.23 11134 14434 D SZ2+0 2 F 93.12.23 - 01.0« 13359 16659 Szeged Forrás gyógyüdülő SZ2+2 0 E 93.10.07 - 11.04 32893 43057 Balatoniéi le 6iuseppe szanatórium SZÁN 1 E 93.10.14 - 12.30 7497 Pécs Hotel Kikelet A SZ2KI 2 E 93.10.14 - 12.23 9648 11548 A SZ2+0 2 F 93.09.30 - 10.14 11134 13034 Siófok Azur üdülő IV SZ2+1 1 E 93.10.28 - 12.16 11127 13800 Hóló szanatóriui SZÁN 2 E 93.09.30 - 12.30 6403 Ezústpart üdülő V SZ2+1 0 F 93.12.23 - 12.30 21645 25842 Balatonfüred Szanatóriua A SZÁN 3 E 93.09,30 - 01.06 7399 Hévíz Postás gyógyüdülő A SZ2+0 2 E 93.10.21 - 12.23 11096 13986 A SZ2+0 2 F 93.09.30 - 10.21 12205 15095 Hotel Panoráaa A SZ2+0 0 E 93.10.21 - 12.23 12952 15842 A SZ2+0 0 F 93.09.30 - 12.30 15547 18437 Hotel Panoráaa B SZ2+0 1 E 93.10.21 - 12.23 12205 15095 B SZ2+0 1 F 93.09.30 - 12.30 13691 16581 B SZ2+0 1 E 93.10.2! - 12.23 12205 15095 B SZ2+0 1 F 93.09.30 - 12.30 13691 16581 Bükfürdő Répce gyógyszálló SZ2+0 0 E 93.12.16 - 12.23 13360 16278 Sopron Hotel Haroni 11 SZ2+1 1 E 93.10.23 - 12.23 17210 21407 Galyatető Nagyszálló SZ2+0 1 E 93.09.30 - 12.16 16178 19992 SZ2+0 1 F 93.12.16 - 12.23 18403 22217 SZ2+Ö 1 K 93.12.23 - 12.30 24340 28154 Lillafüred Palotaszálló A SZ2+0 1 E 93.10.28 - 12.23 13137 16951 A SZ2+0 1 F 93.09.30 - 12.30 17002 20816 Hátrafüred Hegyalja üdülő B SZ2+0 1 E 93.09.30 - 12.23 13798 17230 B SZ2+0 1 F 93.12.23 - 12.30 15284 18716 Hajdúszoboszló Hőforrás Hotel SZ2+0 0 E 93.10.07 - 12.23 11728 14144 Budapest Hotel Rózsadomb SZ2+Ö 0 E 93.11.25 - 12.23 14099 16263 Útközben Vigyázzunk gyermekeinkre! Tegnap megkezdődött a ta­név. Kicsik és nagyok várako­zással teli szorongással várták az iskolai napokat, örömmel találkoznak osztálytársaikkal, mesélik nyári élményeiket, iz­galmas boldog pillanataikat. Az első napok könnyedségét követik a hétköznapok. Reg­gel iskolába indulás busszal, gépkocsival, motorkerékpár­ral, kerékpárral, illetve zöm­mel gyalog. Megyénkben na­gyon sok iskola van forgalmas utak mellett, nagyobb telepü- léseken, nagyforgalmú belte­rületi utak közelében, ahol az iskolák megközelítése csak járműforgalomtól mentes idő­szakban biztonságos. Sajnos gyermekeink nem mindig tü­relmesek, többször átszalad­nak az úttesten még akkor is, ha ott járművek közlekednek. Tisztelt Járművezetők! Le­gyenek figyelemmel a gyer­mekekre, fokozott óvatosság­gal, a sebesség csökkentésével közelítsék meg az oktatási in­tézményeket. Segítsék a gyermekeket az úttesten az átkelésben. Főleg a legfiata- labbakra figyeljenek, akik az óvoda után még sokszor na­gyon rosszul becsülik meg a közeledő jármű távolságát és sebességét, ezért nem egyszer hibásan döntenek a járdáról való lelépés időpontját ille­tően. Nagyon sokan kerékpár­ral közlekednek a suliba és a suliból. Ez a jármű adottsága­inál fogva nehezen viseli el a nagy járműforgalmat,1 d» ha gyerekek ülnek nyergében, hatalmas meglepetések oko­zására képes. Hirtelen irány- változtatás, gyalogjárdáról le és felhajtás, különböző trük­kök bemutatása. A kerékpáro­sok megközelítésekor legye­nek óvatosak, lassítsanak és nagy oldaltávolság tartásával kerüljék, előzzék őket. Tisztelt Szülők! Ha az iskola olyan helyen van, ahol a meg­közelítése csak a forgalmas út­testen történő áthaladással le­hetséges, vagy a közlekedés rendje, a forgalom menete bo­nyolult, akkor, ha lehetőség van rá, a most iskolába kerülő gyermekeiket ne engedjék el egyedül. Kísérjék el, ismertes­sék meg velük az útvonal ve­szélyes szakaszait. Nagyobb gyermekeik fi­gyelmét hívják fel a körülte­kintő közlekedésre. Ha sze­mélygépkocsival viszik isko­lába őket, ne az úttest felőli oldalon szállítsák ki, hanem a járda felé, és ha az ellenkező odalon vannak, akkor gyalo­gátkelőhelyen engedjék át őket az úttesten. Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedési Osztály (X) Érkeznek az adó­folyószámla-kivonatok Megkezdődött a magán- személyek adófolyó­számla-kivonatainak kikül­dése. Először azon magán- személyek kapják kézhez a kivonatokat, akiknek 1993. március 31-én 100,-Ft-ot meg­haladó túlfizetése, illetve tar­tozása, valamint az adó kése­delmes befizetése miatt kése­delmi pótléka mutatkozott adófolyószámláján. Ezen adó­zóknál az adófolyószámla-ki­vonat az 1992. április 1-e előtti időszak adatait összevontan, mint nyitóegyenleget, vala­mint az 1992. április 1. és 1993. március 31. közötti időszakra vonatkozó kötelezettségeket - jóváírásokat, befizetéseket - visszafizetéseket, illetve amennyiben késedelmesen tel­jesítették a befizetési kötele­zettségüket, az arra felszámí­tott késedelmi pótlékot is tar­talmazza. A kivonat áttanulmányo­zása során tapasztalt eltérések esetén levélben, vagy szemé­lyesen keressék fel igazgató­ságunk adókönyvelési és fo­lyószámla kezelő csoportját. Az egyeztetéshez a megkapott folyószámla-kivonatot, a be­vallás-másolatokat, a bevallás átvételét, feladását igazoló szelvényt, a befizetéseket iga­zoló feladóvevényt, illetve egyéb iratokat kérjük az adó­hatóság rendelkezésére bocsá­tani. Ha az adott ügyben az adózó nem személyesen jár el, megbízottja részére megha­talmazást kell adnia, mellyel igazolja az ügyben eljáró sze­mély képviseleti jogosultsá­gát. A kivonat kézhezvételéig nem teljesített befizetéseket a folyószámla-kivonathoz mel­lékelt csekken lehet befizetni, amelyen a személyi számot is szíveskedjenek kitölteni. Ha az Önök terhére jogos kése­delmi pótlék előírás került megállapításra, annak megfi­zetését a folyószámla-kivona­ton előírt esedékességi idő­pontig kérjük teljesíteni. Fize­tési kötelezettségüket mindig annak az adónemnek a szám­lájára teljesítsék, amelyen az adótartozás jelentkezik. A számla száma minden egyes adónem után, az egyenleg-le­vezetést követően szerepel. Adótúlfizetés esetén, ha más adónemben nincs adótar­tozásuk, az adófolyó­számla-kivonat kézhezvételé­től számított 30 napon belül rendelkezhetnek a fennma­radó összeg visszatérítéséről. Legyenek figyelemmel azon­ban arra is, hogy a hátralék­ként és a túlfizetésként megje­lenő összegek nem minden esetben jelentenek hátralékot vagy visszaigénylési lehető­séget. Elképzelhető, hogy Önök már 1993. évre fizettek be adóelőleget, amelyet azon­ban bevallani még nem kellett, de előfordulhat az is, hogy már megkapták a visszaigé­nyelt összeget, de ezt még ez a folyószámla nem tartalmazza. A személyi jövedelemadó nemnél kimutatott hátralék esetén vizsgálják meg az adó­hatósághoz benyújtott beval­lásuk adattartalmát, illetve a befizetési csekken feltüntetett személyi számot. Gyakran előforduló hiba, hogy a sze­mélyi jövedelemadó bevallás­ban a kifizető által levont adó­előleget az adózó által befize­tett adóelőleg sorban szerepel­tetik az adózók. Ezen téves bevallást csak 35. sz. önelle­nőrzési nyomtatványon lehet korrigálni. Amennyiben a té­ves bevallásból eredően már késedelmi pótlék előírás is ke­letkezett, az önellenőrzés be­nyújtásával egyidejűleg külön kérelemben lehet kérni az erre eső késedelmi pótlék törlését igazgatóságunk adóeljárási osztályától. Abban az esetben, ha a befizetést igazoló bizony­laton tévedésből más személy személyi száma, vagy adó­száma szerepel, a rendezéshez szükséges azon folyószámla tulajdonosának hozzájárulása (nyilatkozata), akinek a folyó­számláján a könyvelés meg­történt. A nyilatkozatnak tar­talmaznia kell, hogy melyik tétel nem az ő befizetése (adó­nem, összeg, dátum), vala­mint hogy hozzájárul az átve­zetéshez. Az adófolyószámla-kivonat belső adattartamával kapcso­latban telefonon nem tudunk felvilágosítást adni. Kérjük adózóinkat, ameny- nyiben szükségesnek látják a személyes egyeztetést, keres­sék fel igazgatóságunk adó- könyvelési és folyószámla ke­zelő csoportját Szekszárd, Arany János utca 5-11. Ügyfél- fogadási idő: hétfő 8,00-17,00 óráig, szerda 8,00-15,30 óráig, péntek 8,00-11,30 óráig. APEH Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd Emlékérem, önkénteseknek A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a né­met megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismeré­sére „Független Demokrati­kus Magyarországért" Emlé­kérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az ideig­lenes nemzeti kormány to- borzó felhívására önként je­lentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, va­lamint a honvédség hadrend­jén kívül szervezett nácielle­nes magyar katonai alakula­tokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható a túlélő há­zastársnak vagy leszárma­zottnak. Az utolsó adományozás ideje: 1993. decedmber 21. A rendelet értelmében kizá­rólag a Magyar Nemzeti Elle­nállási Szövetség jogosult a felterjesztés előkészítésére. Ezért kérik, hogy a kérelmet és a csatolt dokumentumok xerox másolatát - lehetőleg 30 napon belül - az alábbi címre küldjék: Magyar Nemzeti El­lenállási Szövetség, 1054. Bu­dapest, V., Zoltán u. 16. sz. IV. 425. Visszhang A Tolnai Népújság 1993. július 27-f számában megjelent „Pálján sem az orvos a falu vezetője" - „Fel­adatát mindenkinek el kell látnia" c. cikkük, valamint az 1993. július 29-i számában megjelent „Nemcsak Pál­fáról van szó" - „Magánlevél közü­gyekben" című cikkük egyes valót­lan állításai, illetve valós tényt ha­mis színben feltüntető állításai sér­tik személyiségi jogaimat, ezért leve­lem helyreigazításként való közzété­telét kérem. A július 27-i cikk már címében is azt sugallja, hogy bár feladatát min­denkinek el kell látnia, én ezt nem teszem meg. Ez hamis beállítás, hi­szen családorvosi feladataimat leg­jobb tudásom és lelkiismeretem sze­rint mindenkor elláttam, beleértve a Pálfán működő Felnőtt Szakosított Szociális Otthon gondozottainak el­látását is. A köztem és az önkor­mányzat között folyamatban levő munkaügyi perben maga az önkor­mányzat sem vitatta ezt, a vita akö­rül folyt, hogy ez valóban munkaköri kötelességem-e, vagy sem. A cikk azt állítja, hogy családor­vosi teendőimet más vonatkozásban is csak részben láttam el. Ez nem fe­lel meg a valóságnak. Tény, hogy a szociális otthon lakóinak betegbizto­sítási kártyáit nem vettem át, nem azért azonban, mert ezzel nem kí­vántam ellátni családorvosi teendő­imet, hanem ennek jogi vonatkozásai miatt, valamint azért, mert a kár­tyákat nem a jogszabályban előírt módon kívánták átadni számomra. Önök szerint, be kell látnom, hogy a választott képviselőtestület dönt a falu ügyeiben, nem pedig az orvos. Való tény, hogy a képviselet dönt a falu ügyeiben, azonban a nyilatkozat ilyetén történő megfogalmazása való tényt hamis színben tüntet fel. Ez a megállapítás ugyanis azt sugallja, mintha én tekinteném magamat ille­tékesnek a falu ügyeiben, és a képvi­selőtestület helyett döntési jogokat vindikálnék magamnak. Nem óhaj­tottam sosem dönteni a falu ügyei­ben. Csupán a Munka Törvény- könyvében előírt és számomra lehe­tőséget nyújtó egyeztetést kértem a sérelmes munkáltatói intézkedéssel szemben. Nem kívántam átvenni sem a képviselőtestület, sem a pol­gármesteri hivatal munkáját. A cikk szerint etikailag is kifogá­solható, hogy a munkaügyi egyez­tető megbeszélésre legalább század- magammak mentem el. Állításuk nem felel meg a valóságnak. A tör­vényes egyeztető megbeszélésre jogi képviselőmmel mentem el, az ön- kormányzat hivatalos helyiségébe, ahová az ülést kitűzték. A képviselő­testület egyik tagjának javaslatára a testület az ülés helyszínét áthelyezte a falu művelődési házába, mert az épület előtt valóban többszáz ember gyűlt össze, akik kíváncsiak voltak a képviselőtestület ülésére, ezen belül arra is, hogy személyemmel és a munkahelyemmel kapcsolatban mi­lyen döntés születik. Ezeket az em­bereket nem én hívtam oda, az ön­kormányzat az ülés idópntjáról, és a napirendi pontokról több falraga­szon tájékoztatta a lakosságot, akiket érthetően érdekelt, hogy mi lesz a falu orvosának sora. Ez azonban a falu lakóinak saját belátásán múlott. Cikkük ugyanis megállapítja azt is, hogy a munkáltatói vitákat és az esetleges személyes ellentéteket nem a falu népével kell „elintéztetni". Ez ismét csak azt sugallja, mintha én annak ellenkezőjeként, többszázad magammal érkezvén az egyeztetésre, a tömeg erejével kívántam volna fel­lépni, mintegy „elintéztetve" mun­kaügyi vitámat. A falu lakosságának egy elég tekintélyes hányadát érde­kelte, hogy mi lesz a sorsom, ezért ók saját elhatározásukból ott megjelen­tek. Ez azonban nem azonos azzal, hogy én többszázad magammal je­lentem meg, és nem azonos azzal sem, hogy én .az ügyeimet velük kí­vántam elintézni. Á hallgatóságból érkező kérdésre mind a falu polgár- mestere, mind pedig én kijelentet­tem, hogy köztünk személyes jellegű ellentét nincs, így a cikknek az eset­leges személyes ellentétre való uta­lása alaptalan. A cikk utolsó bekezdése azt állítja, hogy bár mindenkinek a megegyezés lenne jó, ebben az ügyben én vagyok az, aki tárgyalni sem vagyok haj­landó. Ez az állításuk ismét valót­lan. Már az egyeztető tárgyalást is azért kezdeményeztem, hogy az ügyben a felek álláspontja vagy tisz­tázódjék, vagy legalább közeledjék egymáshoz. Priger Józsefnek, a me­gyei önkormányzat elnökének is azt mondtam, hogy vele úgy gondolom, bármikor megegyezésre tudnék jutni az ügy békés elintézése érdekében, nem látom azonban bizonyosnak azt, hogy a helyi képviselőtestület egy esetleges egyezségkötést köve­tően nem szünteti meg bármikor újra a munkaviszonyomat, ahogy azt megtette korábban. Ezzel nem azt jeleztem, hogy nem kívánok egyezkedni, csupán aggályomat fe­jeztem ki az iránt, hogy az egyezke­désnek bármiféle tartós eredménye lehet a falu jelenlegi vezetőivel. Az egyeztető tárgyalás már önmagában is azt a szándékomat bizonyítja, hogy a másik fél tételes álláspontjá­nak ismeretében szerettem volna va­lamiféle megegyezésre jutni. Maga a munkáltató testület volt az, amely mindenféle más megoldástól elzár­kózott, nem pedig én voltam az, aki nem voltam hajlandó tárgyalni. Július 29-i cikkük kapcsán helyre- igazításként az alábbiaka kérem kö­zölni: nincs szükségem az újságí­róm védelmére saját állításaimmal szemben, ahogy ezt a cikk írja, azt sugallva az olvasónak, hogy az újsá­gíróm az általam elmondott dolgok egy részének elhallgatására kénysze­rült az én védelmemben. Nem hasz­náltam gyanúsítgató utalásokat és nem utaltam arra sem, hogy a falu­ban ki kinek a pereputtya, miként azt a cikk, ráadásul kiemelt szedéssel, ál­lítja. Csupán megemlítettem az új- ságírónónek, hogy amennyiben va­lóban kíváncsi arra, hogy mi zajlott le az egyeztető tárgyaláson, ott mik hangzottak el, meg kell kérdeznie azokat, akik jelen voltak. Cikküknek ezek az állításai az olvasónak azt su­galmazzák, mintha én rágalmazás­sal, rokoni vagy egyéb szálakra való hivatkozással próbáltam volna vé­deni magam, vagy pedig ilyen vá­dakkal illettem volna az ellenérdekű felet. Ez nem történt meg, nem felel meg a valóságnak. Tiltakozom az ellen, hogy én va­laha is becsmérlő kifejezést használ­tam volna bárkivel szemben, amely­nek használatáról éppen az újságí- rónónek kellett volna lebeszélnie. Bi­zonyos, hogy nem voltam nagyon nyugodt idegállapotban az esemé­nyeket követően, az is lehetséges, hogy használtam erősebb kifejezése­ket, mint amilyeneket szoktam, nem stílusom azonban embereket becsmé­relni. Végezetül egyetértünk abban, hogy az igazság nem népszavazás kérdése. Meg kell azonban vallanom, könnyekig meghatott az, hogy két­száznál több ember egyemberként állt ki mellettem. Az igazamért azonban egyedül is harcolnék, feles­leges tehát az olvasóban azt a be­nyomást kelteni, mintha igazságom mércéjének a népszavazást tekinte­ném. Tisztelettel: dr. Bankovics Lajos orvos 4» Fenti témában ez az ötödik, a Népújságban megjelent írás, ezen belül a doktor úr által kért második helyreigazítás. Olvasóinkra illetve az érintet­tekre bízzuk, hogy milyen kö­vetkeztetésre jutnak az írá­sokban szereplő és az azokban nem szereplő, de általuk is­mert tények alapján. i « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom