Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 7., szombat mama, professzionális üzletember, és egy ,/igazi", egykori NB-I-es röplabdás is.) A versenyzőket a baráti társaságok, a családtagok (olykor a játékvezetők is) bíztatták. Az öldöklő küzdelem végén a „Legényanyák" párosa vehette át a győzteseknek járó 1500 forintot. A többi résztvevő sem távozott persze „üres kézzel". Ki enyhe napszúrást kapott (döbbenetes meleg volt szombaton), akinek nem volt annyi esze, hogy lábbeliben röpizzen, az elsőfokú égési sebeket a talpán (a homokon talán még egy pacalpörkölt is megfőtt volna), és volt, aki izomláz gyanújával, néhány dekával köny- nyebben tért haza. És ugyebár egy kellemesen eltöltött, jó hangulatú nap élményeivel. Olasz úr azt tervezi, hogy a nyári üdülési szezon hátralevő részében minden szombaton lesz strandröpi a motel pályáján, legközelebb tehát augusztus 7-én. Tűző napsütés esetén szemellenzős sapka és hőálló cipellő viselése javallott. sk Fotó: Pámer Helyreigazítás Volleyball" a Vólentben Hattyúdal és megújulás Tolnán a valamikori Marx Károly, ma Festetics Leó utcában létezett egy viszonylag jónevű cég, az Elektromosipari Kisszövetkezet. A tavalyi év végén a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos folyamatokból kimaradt, sőt januártól felszámolási eljárás indult az üzemben. — Mi történt? - kérdezem Papp Istvánt. — A városban nagyon sokan ismerik az előtörténetünket. A megyében egyedülálló profillal váltunk ki annak idején a GÉM-ből és kerültünk 1980-ban - egy kis kitérővel - a Festetics utcába. Azóta itt működünk és dolgozunk, váltakozó sikerrel. Az üzletmenet tavaly került a mélypontra és a „hogyan tovább?" kérdését különböző módon szerette volna megoldani a tagság és a vezetőség. Az akkori irányítók mindenképpen szerették volna az üzemet egy, még a régi Jugoszláviában élő üzletembernek eladni, de mi, mivel a jövőnket illetően nem kaptunk megfelelő garanciákat, más megoldást képzeltünk el. Végül sehogy se sikerült megegyezni, kifutottunk az időből, a termelés majdhogynem teljesen leállt, így elkerülhetetlen volt a csőd, majd a felszámolás. Aggódtunk a szakmánkért, munkahelyeinkért és nem utolsó sorban a lakosságnak sem volt mindegy, ha a szolgáltatásaink megszűnnek a városban. így két hét alatt januárban, döntenünk kellett. Négy kis társaságot alakítottunk az egykori kollektívából, szakterületenként kü- lön-külön: a Wiedemann és Reichli KKT-t, a Mácsik és Tsai KKT.-t, a Csillag és Tsai KKT.-t és a Papp és Tsai KKT-t. Ez utóbbinak én vagyok az üzletvezetője, tehát ebben a minőségemben nyilatkozom. Saját tőkével megvettük a kisszövetkezet eszközeit és újra indítottuk a munkát. — Az előbb egyedülálló profilt, majd szolgáltatást említett. — Igen. Teljeskörű szolgáltatást nyújtunk a lakossági háztartási és hűtőgépek, valamint kereskedelmi és ipari hűtőgépek garanciális és fizető javítása, szerelése és karbantartása területén. Megyei garanciális márkaszervize vagyunk európai, sőt világcégeknek is. Ez utóbbiak okozzák számunkra, legalábbis részben, a következő nagy és megoldandó problémát. — Éspedig? — A tolnaiak ismerik a jelenlegi telephelyünk műszaki állagát, hogy esztétikumról és egyebekről már ne is beszéljek. Azon túl, hogy romhalmaz, el lehet képzelni, milyen arcot vág, mondjuk a Siemens képviselője, ha eljön hozzánk tárgyalni. Ma már az üzletpolitikában ezeknek a tényezőknek is fontos szerepük van, a szakértelem, a munkaintenzitás és mások mellett. A telephellyel kapcsolatban még annyit kell megjegyeznem, hogy a felszámolás során valószínűleg a jelenlegi is eladásra kerül. Előzetes számításaink szerint óriási összegekbe kerülne a felújítás, így tehát kénytelenek vagyunk új lehetőségeket felkutatni. Amennyiben nem találunk megfelelő helyet más településen folytatjuk a tevékenységünket. Ha csak a lokápatrio- tizmust, a munkahelyek megtartását, a tolnai emberek igényeit vesszük figyelembe, valamint azt, hogy munkánk során több helyen, nagy cégeknél is megismerik városunk nevét, ezek remélhetőleg elegendő indokoknak látszanak ahhoz, hogy eredményes tárgyalásokat folytathassunk. — Manapság a vállalkozók, a vállalkozások is szaporítják a mindenütt és mindenre panasz- kodók számát. Önök alig több mint fél éve alakultak, és tulajdonképpen kisvállalkozásnak minősülnek. Hogyan képzelik el a jövőjüket? Bizakodással vagy ki- látástalanságban ? — A szakértelemmel, a hozzáértéssel párosuló mérsékelt optimizmus nélkül nem lehet vállalkozni sem itt, sem más országokban. A mai változó világban természetesen rengeteg ránk nehezedő problémával kell megküzdenünk, de ezeket igyekezni kell megoldani, ami keményebb és kényelmetlenebb, mint az állandó kesergés. De visszatérve saját dolgainkhoz! Szeretnénk szolgáltatásaink körét kibővíteni, például, alkatrészkereskedéssel, más szakterületek bevonásával. Munkatársaink állandóan részt vesznek szakmai továbbképzéseken, így lehetőség adódik korábbi partnereinkkel a komolyabb együttműködésre. Amennyiben ezen terveink megvalósulnak, valamint a helyiséggondunk is megoldódik, módunkban áll nagyobb létszámban szakmunkástanulókat is foglalkozni és kiképezni. Ezek számunkra a közeljövő feladatai! — Köszönöm a tájékoztatást. Takács István Műelemzés Lelkes amatőrök és profik az első strandröpi vetélkedőn „nyári" sportág, a strandröplabda, ami viszont nem igényel mást, mint egy üres „placcot", felszórva homokkal, egy kifeszített hálót (meg egy labdát). Mindezt jól látta a motel tulajdonosa, Olasz Gyula, és a feltételeket megteremtve múlt szombaton az érdeklődők már tanúi is lehettek a sporttörténet lapjaira kívánkozó, I. Margaréta Motel nemzetközi pénzdíjas strandröplabda versenynek. 10 páros fizette be a (fejenként mintegy fél liter kakaó árát kitevő) nevezési díjat. A lelkes amatőrök mellett több profi is részt vett. (Profi számítógépes szakember, hivatásos kisSzerdán Szedresben szemét Azon persze lehetne vitatkozni, jópofán humorosak-e ezek a Dombori kukáin fellelhető „graffityk", avagy nem túl jól sikerült, otromba, ízetlen tréfák. Ám ezen művek megítélésénél nem ez a lényeg. Az sokkal érdekesebb, hogy a szerző nem azt tartotta fontosnak a világ tudomására hozni, hogy „szeretlek Erzsi", „csókolózni jó", esetleg „szabadítsátok ki az ízléstelenség börtönéből a Manhattan-fiú- kat". Nem, a szerző, műve fogantatásának pillanatában más hangulatok, más gondok nyomasztó hatása alatt állott. Olybá tűnik, gúny és keserűség tolmácsolódik a szervesen összetartozó kompozícióból. Talán az ismeretlenség ködébe burkolózó alkotó saját sorsa is felsejlik a festék kíméletlen üzenete mögött, ki tudja? Egy dolog azonban biztos. Abszurditásról szó sincs. A kuka, mint „falatozó" évek óta realitás. Igaz, korábban még a háztáji disznóknak gyűjtötték innen az ingyen takarmányt. Ma már, hogy megfogyatkozott a maszek malacok száma (is), a kukában történő kutakodás nem a sertések érdekében történik... A kuka, mint szóba jöhető lakáslehetőség is valószínűleg sok-sok fiatal házaspárnak és (nem csak fiatal) hajléktalannak megfordult már a fejében. A kuka Cimmer Feriként a legösszetettebb, legkomplexebb képi-gondolati megnyilvánulás. Benne van a hajdani csóró romantikájú nyarak, (egy-egy nagy sörözés) emléke, az irigykedő-megvető pillantások a szobák kiadóira és igénybevevőire egyaránt. Éppúgy, mint a tegnapi csóró- ságot felváltó mai szegénység, az egykori romantikát lecserélő jelenkori „megveszlek babám kilóra"-elv, és az „egy kisgildét kérek három pohárral"-szindróma. (Az irigyke- dés-megvetés maradt.) És benne van persze az idegen- forgalom, mint sikerágazat, a félig üres szállodákkal, strandokkal, az idelátogató, korántsem dúsgazdag külföldiekkel, akik koponyánként 60 dollárt (!) bírnak felelőtlenül eldorbézolni, széjjelszómi itt-tartózkodásuk alatt átlagosan. Mindebből kiderül, hogy az amatőr festő-író alkotása nem egyfajta szürrealista, pszihe- delikus vízió eredménye. Jóval inkább a modem, (vad)kapitalista realizmus stílusjegyeit hordozza magán. Műelemzés során nem árt elhelyezni az alkotást helyben és időben. Bármily hihetetlen vagy elkeserítő, a mű Magyarországon, (Domboriban), 1993-ban született. sk Fotó:Degré Gábor ... mármint ami a szedresi telefonfülkéket illeti. Végre ezen óriási lépésre szánta el magát a MATAV! Már-már arra gondolhatott az egyszerű falubeli, hogy némi turpiszság lehet a dologban: addig várnak, várakoznak azok a szegény fülkék, amíg erős gyökereket nem eresztenek ... S ezután már nem lesz emberfia, aki elmozdítja onnan. Á történet kedvező fordulatot vett: a község által megvásárolt kettő darab fülkét kihelyezték, vonalra kötötték. A végre elkészült munkáért feltétlenül köszönet a MA- TÁV-nak! Konrád László A faddi Vólent-öböl nem tartozik a „felkapott" üdülőhelyek közé (legalábbis e cikk megjelenéséig). Ezért szerencsére nagyon kellemes és nyugodt, ideális pihenőhely. A viszonyok viszont nem nomádok: a Diabetes Center mellett a májusban nyílt Margaréta Motel kínál minden kényelemmel felszerelt elhelyezést azoknak a kevésbé szerencséseknek, akiknek nincs üdülőjük a környéken. A szórakozás, kikapcsolódás persze sokak számára nemcsak a „fotel-TV-sör" háromszöget jelenti (bár az is tud örömet okozni), hanem akadnak mozogni vágyó pihenők is. Ám, például az elegántos fehér sport, a tenisz mívelésé- hez legalábbis egy teniszpálya szükségeltetik, aminek megépítése, majd használata sem két forint. Létezik viszont egy kevéssé ismert, ám feltörekvő, előkelőnek éppen nem nevezhető, de élvezetes, kifejezetten A fülke beállítva, lehet telefonálni Emlékmüavatás és „csokitőzsde" • • Ünnepi előzetes Gazdag programmal várja az ünnepelni és szórakozni vágyókat Tolna városa augusztus 20-tól 22-ig. A szervezők reményei szerint minden korosztály, és a legszélesebb érdeklődési kör is megtalálhatja a neki tetsző programot. A műsor összeállt, csak néhány pontban lehetnek változások. Augusztus 20-án Mözsön, délelőtt 10 órától a vüághábo- rúk hősei és áldozatai tiszteletére állított emlékmű avatási ünnepségét rendezik. A meghívott vendégek között lesz Mayer Mihály megyéspüspök, dr. Pálos Miklós államtitkár és Erdős László ezredes is. Fellép a mözsi Bartók Béla női énekkar és a mözsi Német Nemzetiségi Klub énekkara. 21-én kezdődik Tolnán a Thelena fesztivál, ami tulajdonképpen egy „sörünnep", rengeteg kulturális programmal. A délelőtt és a kora délután a gyermekeké lesz, csokitőzsde, marcipánszobrászat, különféle játékok és bohócműsor szerepel a programban. A délután második felében rockegyüttesek lépnek fel, majd „Ez is, az is" címmel zenés kabaréműsort láthatnak az érdeklődők. A nap Ani- mátó bállal zárul. 22-e, vasárnap újra gyerek- programokkal indul, amelyben kézműves foglalkozások, valamint Koltai Judit műsora szerepel. A délután derekán folklórfesztivál kezdődik, nemzeti és nemzetiségi együttesek fellépésével. A fesztivál nagy része a Festetics utcában felállítandó sörsátorban kerül megrendezésre. Az ingyenes gyermekprogramokon kívül a többi műsoron naponta egy százasért lehet részt venni. sk „Szemetesek" voltak szerdán Szedres utcái. Aki arra járt, az tanúsíthatja, hogy szemetes zsákok hevertek a máskor rendben tartott utcák többségében. Mint azt Koleszár Mihály, Szedres polgármestere elmondta, nem szállították el a szemetet a szerződésben leírt időpontban. Ennek következtében maradtak az árokparton a zsákok, amelybe a lakosok összegyűjtötték a háznál keletkezett hulladékot. A zsákok még a késő délutáni órákban is „díszei" voltak Szedresnek. Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni ez ügyben, a polgármestertől kaptunk választ, mely szerint: — Egyszerű a megoldás. Eddig egy tolnai társaság végezte a munkát, de mivel nem az első eset, hogy elmulasztották a szemétszállítást felbontottuk a szerződést és egy helyi vállalkozót kértünk fel a munka elvégzésére, aki ugyanolyan feltételek mellett végzi majd a szállítást. Szedresben a lakosok évi 1200 forint úgynevezett kommunális díjat fizetnek, melybe beletartozik az is, hogy a szemetet két hetenként elszállítják. Ez utóbbit az önkormányzat szervezte meg. A hulladékot egy teherautóra felrakva a település közelében lévő gyűjtőhelyre viszik. G. E.
