Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
1993. augusztus 7., szombat GAZDASAG ÍPÚJSÁG 5 Veszik, viszik, mi az? Mit és hogyan vásárolunk? (Folytatás az 1. oldalról.) „Nem mindennapi" forgalmat bonyolít le a Szekszárd központjában a Dália diszkont áruház, melynek vezetője Mi- seticsné Győri Erzsébet, ö így vélekedett a feltett kérdésekről. — Az emberek nagy százaléka normálisan viselkedik üzletünkben. Vannak persze kivételek. Naponta 3,5-4 ezer ember közül akad egy-egy hangoskodó, de nem jellemző. Sokszor - így van most is - agresszívek, idegesek. Az árak emelkedésekor ez tetőződik és ilyen időszakokban nagyon kell vigyáznunk, mert rendkívül érzékenyek az emberek. Nálunk csapódik le az árváltozás okozta összes elégedetlenség. Az üzletünkben rengeteg árucikk megtalálható, így természetes, hogy a vevőkörünk is igen széles. Az olcsó árukat főként a nyugdíjasok keresik, ugyanakkor a luxus cikkeket is szívesen viszik az igényesebb vásárlók. Persze ezt a jövedelem-különbségekkel lehet magyarázni. — Kik és mikor vásárolnak? — Most, a nyári' időszakban megváltozott a csúcsforgalom ideje is. Korábban a délutáni vásárlás volt a jellemző, de most eltolódott a délelőttre is. Gondolom, hogy a szabadságolások befolyásolják ezt. A reggeli hét órás roham után délben, majd este 4 és 5 között jön a legtöbb vásárló. — Mit keresnek főként a vásárlók? — A napi élethez szükséges élelmiszerek minden fajtája azonos mértékben fogy, nincs kiemelkedő áruféleség. A közép korosztály a hagyományos élelmiszereket vásárolja, az idősebbek kimondottan az olcsóbb áruféleséget. Meglepő, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbek az egészséges életmóddal összefüggő élelmiszerek (szója, gyümölcs, zöldség, müzli). Ok inkább ezeket keresik. Csökkent viszont a szeszes ital, valamint a dohányáruk kereslete. Tovább érdeklődve, a Skála áruház ABC részlegének vezetőjét, Kurucz Bélánét faggattuk hasonló kérdéseinkkel. — Hála Istennek nálunk nagyon sok külföldi és vidéki megfordul, így sok a német, az osztrák vásárló. Ők nagyrészt kulturáltak, de csak meghatározott féle és a jó minőségű árut viszik el. A piaci napok, a kórházi látogatások időszaka és a hétvége is nagyban befolyásolja forgalmunkat. A pénzszűkét azonban napról-napra megérezzük. A fizetési napok körül sokkal többet vásárolnak az emberek, talán ekkor bevásárolják az egész havi úgymond „nehéz A fiatalok az egészségesebb élelmiszereket keresik árut". Az árváltozások egy kicsit vetik vissza a keresletet, volt, hogy meg sem éreztük. Szerintem már nem érdekli a vevőkört annyira, mint korábban. — Előfordulnak rendbontások az árral kapcsolatban? — Valójában nincs nagy probléma a vásárlókkal, előfordult egyszer kétszer, hogy nem vette tudomásul az áru árának változását, dühös volt a fizetésnél, mert becsapva érezte magát. Még nekünk is komoly gondot jelent az árak követése, nemhogy a vevőknek. — Milyen a vásárlói kultúra? — Szégyellem kimondani, de nagyon meg kellene változnia. Nemcsak az boltosoknak kell megváltoznia a munkaszemléletben, erkölcsben, magatartásban és hozzáállásban, hanem a vásárlóknak is. Úgy érzem, nem tisztelik mások munkáját, azt, hogy kulturált vásárlási lehetőségeket biztosítunk. Nagyon sokszor találunk félig kicsomagolt, félig megevett árut a polcokon és természetesen összedobált zacskókat, dobozokat, gazdátlan árukat a polcok alatt, valamint más áruk között. Egy érdekes dolgot megfigyeltünk: a nyugdíjasok szabályosan kutatnak az olcsóbb áruk után. Ezt biztos nem hobbiból teszik. Hogy teljes legyen a kép, egy magánkereskedőt is megkérdeztünk ez ügyben. A szekszárdi Csapó Dániel utcában található vegyesboltot Knebsz Györgyné vezeti. — Nálam sajátságos a vevő és az eladó kapcsolata, hiszen itt az üzletben csak a környékbeli emberek vásárolnak. Ezért én a személyes kapcsolatra alapozom az üzletet, így nincsenek gondjaim a vásárlókkal. A keresletnél azt megfigyeltem, hogy a luxuscikkekre nincs igény. Általában kisebb értékben vásárolnak egyszerre, de hát manapság nagyon gyorsan el lehet költeni ezer forintot, nem? — Mennyire naprakészek az áruk árai? — Az a helyzet, hogy én csak akkor érzékelem az árváltozásokat, ha elmegyek egy árut beszerezni. így én is kénytelen vagyok a többlet- költséget áthárítani a vásárlókra, de van néhány hét eltolódás az új árak megjelenéséig. Ebből a kis összefoglalóból mindenki levonhatja a tanulságot és a legközelebbi vásárlása esetén az elhangzottakat figyelembe veheti. Ha így történik, az eladók is hálásak lesznek.-Gé.E.- Fotó: Ótos Réka Júliusig csak négyszázan kaptak mentességet Nagy vihart kavart a nyugtaadási kötelezettség. Az érintettek jórésze az utolsó pillanatban kapcsolt: ezentúl az újságok, illetve a totó-lottó szelvények kivételével minden vásárlásról nyugtát kell adni. Az áfa-törvény - egyedi elbírálás alapján - lehetőséget ad a nyugtaadási kötelezettség alóli mentesítésre - ezzel azonban a törvény hatálybalépéséig mindössze 800-an próbálkoztak. A megfelelő indokok alapján - július 1-jéig, a törvény hatálybalépésének napjáig - 400-an meg is kapták a felmentést. Az illetékes minisztérium, az adóhatóság, illetve a kereskedők, árusok érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalásait követően - az egységes értelmezés érdekében - az APEH irányelveket tett közzé: mely indokok alapján lehet felmentést kérni a nyugtaadási kötelezettség alól? Ezek szerint önmagában az, hogy a nyugtát kézzel kell kitölteni, s ez akadályozza a folyamatos és zavartalan kiszolgálását, nem ok a mentesítésre - szögezi le az adóhivatal, hiszen ezt a gondot egy pénztárgéppel meg lehet oldani. Ha a gép megrendelését igazoló iratokat a kérelmező mellékeli, akkor a pénztárgép megérkezéséig időleges mentességet adhatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. Általában szociális- és egészségi indokok alapján, illetve a vállalkozás mérete, jellege miatt lehet a területileg illetékes adóhatósághoz - 300 forintos okmánybélyeg kíséretében - a mentesítési kérelmeket benyújtani, de ez a lépés még nem jelent sem automatikus, sem időleges mentesítést. Aki szociális helyzetére hivatkozva kér felmentést, annak csatolnia kell az illetékes ön- kormányzat környezettanulmányát, illetve súlyos fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolást. Várhatóan el fogják fogadni a tevékenységüket egyedül folytató, hetven éven felüli kereskedők kérelmét. Az adóhivatal méltányolhatja, hogy a nyugták beszerzése valóban külön megterhelést jelent. Azonban az ő esetükben is feltétel, hogy kereskedői tevékenységük szerény keretek között mozogjon, az iparűzéshez kapcsolódó költségeik ne haladják meg a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott 36 ezer forintos értékhatárt. Méltányossági szempont lehet, hogy ki, hol árulja portékáját. A nem zárt elárusító térben, hanem piacon, vásárban, iskolában, vagy - engedéllyel - egyéb közterületen kereskedők mentesítést kaphatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. A várhatóan több tízezer beadványt - információnk szerint - igyekeznek minél gyorsabban elbírálni. A határozatban külön is felhívják majd a kérelmezők figyelmét arra, hogy azoktól, akik nem tesznek eleget adózási kötelezettségüknek, visz- sza fogják vonni az engedélyeket. Ez a sors vár azokra is, akiknek adóhiányuk van, vagy akik a nyilvántartásaikat nem a jogszabályoknak megfelelően vezetik. Ugyanis fontos tudni: a nyugtaadási kötelezettség alóli kibúvó senkit nem mentesít az adóbevallás és az adófizetés kötelezettsége alól! (szabó) Ferenczy Europress Új mezőgazdasági biztosítási forma Új, a mezőgazdasági gazdálkodók számára kedvezőbb biztosítási forma bevezetését kezdte meg az Argos Biztosító. Az új biztosítási forma lényege: egy olyan kölcsönösségi biztosítási egyesületi rendszer kialakítása Magyar- országon, amelynek keretében jelentős mértékben csökkenthetők a jelenleg még többek által magasnak ítélt mezőgazdasági biztosítási költségek. Az egyesületet az alapító tagok tőke- és biztosítási-díj befizetéséből működtetik nonprofit jelleggel, az Argos pedig viszontbiztosítási alapon vállal felelősséget a szervezet anyagi erejét meghaladó károk fedezetére. Az Argos szakértője szerint olyan nagy mértékű károkra, mint a jelenlegi aszálykár, semmilyen biztosítási forma nem vállalhat kockázatot, ezért célszerű mielőbb egy nemzeti katasztrófa-alap létrehozása, mely részben fedezetet nyújt a károkra. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 141,51 144,31 ausztrál dollár 64,54 65,78 belga frank (100) 262,92 267,58 dán korona 14,02 14,28 finn márka 16,34 16,74 francia frank 15,96 16,24 görög drachma (100) 39,66 40,50 holland forint 49,26 50,12 ír font 133,13 135,73 japán yen (100) 91,05 92,25 kanadai dollár 73,33 74,73 kuvaiti dinár 314,60 320,10 német márka 55,41 56,37 norvég korona 12,82 13,06 olasz líra (1000) 59,07 6035 osztrák schilling (100) 787,88 801,48 portugál escudo (100) 54,82 55,92 spanyol peseta (100) 68,10 69,62 svájci frank 62,90 63,98 svéd korona 11,81 12,07 USA dollár 94,87 96,43 ECU (közös piac) 106,32 108,28 APEH tájékoztató Az ÁFA bevallásáról és a változások bejelentéséről 65-ös számú ÁFA bevallásról A jelenleg forgalomban lévő, az általános forgalmi adó kötelezettség havi bevallására szolgáló 65-ös számú nyomtatványokat az 1993. év egyes hónapjaiban keletkező nettó kötelezettség (visszaigénylési jogosultság) bevallására ez év végéig, a december havi bevallás benyújtására előírt határnapig - 1994. január 20-ig - még alkalmazni kell. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi LXX. törvény alapján adókulcs-változással érintett értékesítések esetében az ismert nyomtatvány 6%-os mérték alá eső értékesítés közlésére szánt soraiban kell feltüntetni a 10%-os adómértékkel megállapított adót is. Azaz az általános szabályok szerinti adómegállapítás esetén a 10%-os kulcs alá eső értékesítés bevétele után a 3. sorba kell adatot szerepeltetni, és a külföldi adóalany által nyújtott és 10%-os adókulcs alá tartozó szolgáltatások után keletkező adókötelezettséget pedig - amely után az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti meg - a 4. sorba kell bejegyezni. Ügyan- csak ebben a két sorban kell feltüntetni azokat a 6%-os adómértékkel megállapított összegeket is, melyek után a kötelezettség július 31-e után keletkezett. A vállalkozás nyilvántartásait azonban úgy kell vezetni, hogy abból elkülönítetten és utólag ellenőrizhető módon megállapítható legyen a 6%-os és a 10%-os adómértékkel megállapított kötelezettségek és adóalanyok összege. A változások bejelentéséről Az adózás rendjéről szóló törvény 15. §. szerint az adózónak az adókötelezettséget érintő változásokat (pl. a tevékenység megszüntetése) annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül - az előírt nyomtatványon - be kell jelenteni. Az elmúlt időszak tapasztalata szerint különösen az egyéni vállalkozók esetében az önkormányzatok a vállalkozói igazolvány leadásakor a vállalkozókat úgy tájékoztatták, hogy nincs további teendőjük, mert az önkormányzat adatot szolgáltat az adóhatósághoz a tevékenység megszüntetéséről. Az önkormányzati adatszolgáltatás nem helyettesítheti az adózói bejelentési kötelezettséget. Az önkormányzatok adatszolgáltatási kötelezettsége az adózás rendjéről szóló törvény szerint valóban fennáll, de a vállalkozónak a fenti törvény 15. §-a alapján saját magának kell a bejelentést megtenni az előírt nyomtatványon. Ha ezt a kötelezettségét elmulasztotta, úgy a 74. §. (7) bekezdés e.) pontja szerint mulasztási bírság szabható ki. A mulasztási bírság összege egyéni vállalkozó esetén 50000,- Ft-ig terjedhet. Adóéven belül első alkalommal a bírság az 50000,- Ft 33%-át nem haladhatja meg. Az adókötelezettség változásának bejelentésére az APEH 91. r.sz. nyomtatvány szolgál, amelyet a nyomtatványboltokban lehet beszerezni. Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága Megbolydult a pénzvilág, a mi zsebünk érzi? Figyeljünk arra, milyen valutával kereskedünk, vagy utazunk! Tizennégy éven át tartó viszonylagos pénzügyi stabüi- tás bomlott meg Nyugat-Eu- rópában azzal, hogy, a Közös Piac pénzügyminiszterei az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalékról 15-re emelték az európai nagyvaluták egymáshoz viszonyított árfolyamának még tolerált kilengési határértékét. A miniszterek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy az élet törvényt bont, és a tervezett pénzügyi unióhoz kacskaringós út vezet. Egyelőre tehát nincs közös pénz, és még a távlatban sem körvonalazódik, milyen lesz, ha lesz. De ha nem így jártak volna el, a német márka is kivonulhatott volna az európai pénzügyi rendszerből, követve az angol és az olasz valuta példáját. Németország most kifejezte ugyan szolidaritását a többiek iránt, de azért nem vállalta a francia frank megmentését a leértékelődéstől, ami azonnal be is következett, 4,7 százalékkal. Bonn fontosabbnak tartotta a német egység finanszírozását az EK- partnerekkel kötött megállapodásnál. Párizsban rezignál- tan állapították meg: Németországot az érdekli, hogy magas kamataival oda csábítsa a nemzetközi tőkét és fedezze velük az újraegyesítéssel járó kiadásait. John Major brit miniszterelnök szerint a történtek miatt teljesen irreálissá vált az európai unióval kapcsolatos maastrichti tervben szereplő ütemezés. Mások szerint is az a fontos most, hogy mentsék a menthetőt, s megőrizzék az eddig elért nyugat-európai gazdasági egységet. A Közös Piac jövőjének alakulása természetesen közvetlenül érinti Magyarországot. Nemcsak általában, a későbbi csatlakozás szempontjából, hanem konkrétan is. Az eddigieknél is nagyobb körültekintést igényel a magyar kereskedőktől, hogy milyen valutában kössenek szerződést, és milyen lejárattal. Az EK minden eddiginél nagyobb (30 százalékos) árfolyamkilengésre ad módot, s ez óhatatlanul kihat a tranzakciókra. Kiszámíthatatlan az árfolyamoknak központi kamatlábmódosítással történő befolyásolása is, vagy éppen annak elmaradása. Ilyen helyzetben a zseniális pénzembernek számító Soros György érdekes módon francia frankban kötendő üzleteket javasol. Mások azt tekintik a legfontosabbnak, hogy a német márkával szemben erősödött a dollár és a svájci frank, sőt néhány másodlagos nyugat-európai valuta is, az olasz líra és a brit font: bár ez utóbbi átmeneti tünetnek bizonyulhat - vélik a tőzsdéken. A japán jent „biztos menedékhelyként" emlegetik. A külföldre utazó magyarok egyrészt a forint-nyugati valuta paritáson érzékelhetik a történteket, másrészt a külföldi átváltáson. Javasolt dollárt, jent vagy svájci frankot vinni (ha valaki értékállóbb valutával kíván rendelkezni), vagy pedig eleve a célország valutáját megvásárolni idehaza (az átváltással járó további árfolyamveszteség elkerülése végett). Tény, ami tény: akár vállalkozunk, akár csak külföldre utazunk, ha valaha, most szükség van a józan észre és az okos tanácsra. Mert mi magyarok még nem szoktunk hozzá igazán, hogy a zsebünkről van szó, amikor azt látjuk, hogy megbolydult a nemzetközi pénzvilág. Ferenczy Europress
