Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök HAZUNK TÁJ A KÉPÚJSÁG 7 Megalakult a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége Időszerű növényvédelem A hazai sertéstenyésztőket és nemesítőket tömörítő hat sertéstenyésztő egyesület és a kaposvári Kahyb Részvény- társaság megalakította a Ma­gyar Sertéstenyésztők Szövet­ségét, amelynek elnöke Hor­váth Ernő, az ISV vezérigaz­gatója lett. Baltay Mihály, a Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet Állat- tenyésztési Főosztályának igazgatója elmondta: a szövet­ség működésével hazánkban is az Európai Közösség szabá­lyainak megfelelő szervezeti formában valósulhat meg a Káposztát, karfiolt, karalábét... Palántázzunk nyáron is! Úgy tartják, hogy a nyár közepén már nem szabad hozzáfogni a palántanevelés­hez, pedig ellenkezőleg: olyan, későn (is) beérő kultú­rák esetében, mint a brokkoli, a káposzta, a karfiol, és a kara­lábé, épp most van ideje a ve­tésnek. Annál is inkább, mert a növekedéshez szükséges fel­tételek közül a fényből és a melegből teljes a bőség; ami gond lehet, az a túlzott hőség és a szárazság. A magot vessük a végleges helyére vagy kefíres dobo­zokba. Fontos, hogy a vete- ményt ne süssék az égető nap­sugarak, tehát szakaszosan árnyékoljuk be a területet va­lamilyen laza szövésű anyag­gal. Ha szabadföldben van a mag, a legfinomabb szórófej segítségével öntözzünk. Egy­szerűbb a helyzet, ha mű­anyagdobozokat vagy csere­pet használunk: ebben az esetben a tálkába öntsük a vi­zet. Ne féljünk attól, hogy a pa­lántákat három-négy hét múlva még egyszer átültes­sük, mielőtt végleges helyükre kerülnek. Ferenczy-Europress hazai sertések nemesítése és törzskönyvezése. A szövetség kiemelt fontos­ságúnak tartja, hogy a hazai sertésminősítési rendszer mie­lőbb megszülessen. Az agrár­piaci rendtartásról szóló tör­vény rendelkezései szerint ugyanis a kormánynak legké­sőbb szeptember 30-áig kell 1994-re meghirdetnie a garan­tált sertésfelvásárlási árat, amihez meg kell határozni a minőségi mutatókat is. A ha­zai, közel 20 ezer kocából álló tenyészállomány nyugat-eu­rópai színvonalú. A teljes ser­Augusztus a szüvaszedés ideje. Ez a meglehetősen igénytelen és igen sokféle módon felhasználható ízletes gyümölcs mostanában mintha kevesebb figyelmet kapna, mint korábban. Az idősebbek még emlék­szenek arra, hogy a szilvalek­vár főzés sokszor napokig is eltartott: összefogott a család és hatalmas üstökben fortyo­gott a savanykás-édes lekvár, amit megállás nélkül, órákon át kellett kevergetni. De az ecetes szilva receptjét sem so­kan ismerik manapság, pedig télen - különösen szárnyas sültek mellé - kitűnő sava­nyúság. Különbséget kell tenni a ringlók és a kék szüvák kö­zött, sőt az utóbbiak között is a fajták minősége, illetve a fel- használás módja szerint. Kü­lönösen a csemegeként fo­gyasztott ringlószilva és nyersfogyasztásra szánt kék szilva - elsősorban a Beszter­cei fajta - esetében szedjünk gondosan. Akkor szüretelhető a szilva, ha a fajtára jellemző nagysá­got elérte, a gyümölcs beszí- neződött, a hús kemény, il­letve rugalmas. Konzervnek - a kompótszilva kivételével ­tésállomány színhús száza­léka viszont 4-8 százalékkal elmarad az EK előírásától. A kereslet csökkenése és a ser­téstartás alacsony jövedelme­zősége ugyanis nem teszi le­hetővé a gazdák számára, hogy új, jobb minőségű, de drágább fajtákat tartsanak. A Földművelésügyi Minisz­tériumban, és dán szakembe­rek közreműködésével a Pá­pai Húskombinátban is fog­lalkoznak a minősítési rend­szer kidolgozásával, ami a szakember véleménye szerint még időben elkészülhet. akkor szedjük, ha teljesen érett és a kocsány körül ránco­sodni kezd. Ebben az állapot­ban a legnagyobb a szilva cu­kortartalma, ezért a belőle ké­szített aszalvány vagy gyü­mölcsíz kiváló minőségű lesz. A szüvát nyersfogyasztásra kocsánnyal együtt szüreteljük, vigyázva, hogy a gyümölcs természetes viaszbevonatát (hamvasságát) megőrizze. Az ilyen szilvát szedéskor kocsá- nyánál fogva közvetlenül ab­ban az edénybe helyezzük, amelyben forgalomba kerül. A lekvárkészítésre, pálinka- főzésre kerülő szilvát le lehet rázni. Cefrekészítésre, majd pálinkafőzésre a túlérett, hi­bás vagy magától lehullott szilva is kiválóan alkalmas, így az értékes gyümölcs min­den darabja hasznosan feldol­gozható. A nyersfogyasztásra szánt szilvát olyan merev falú edénybe szedjük, amelyek be­fogadóképessége nem na­gyobb 5-6 kg-nál. Ellenkező esetben a gyümölcs könnyen törődik. A friss gyümölcsöt rekeszekben szállítsuk. A fel­dolgozás céljára nagyobb edényekbe vagy hordókba is szüretelhető a szilva.-d­Zöldségfélék: a változé­kony időjárás következtében későn lekerülő zöldségnövé­nyeinket még számos beteg­ség megtámadhatja. A szürke­rothadás (botritisz) szinte minden veteményben fellép­het. Indokolt esetben - ha az első tünetek észlelhetők - Ro- nilan, Rovral vagy SumUex készítmény kijuttatásával vé­dekezzünk ellene. A liszthar­mat petrezselyemben már ja­vában károsít, kobakosokban is megjelent, sőt paprikában is okozhat még kellemetlensé­geket. Védekezésre folyama­tos szedés idején a 0 napos vá­rakozási idejű kontakt, kéntar­talmú szereket (Microthiol, Kénkol, Szera, Szulfur, Nike kén) javasoljuk, egyébként a felszívódó készítmények (Systhane E, Rubigan EC, Afugan*, Topsin-M, Ch. Fun- dazol) is alkalmazhatók egyes növényfajokban. A baktériu­mos betegségek terjedése el­sősorban a paradicsomban és paprikában várható, leküzdé­sükre Kasumint vagy rezet (Champion, Bordóilé FW, Bordói por, Rokkol, Rézoxik- lorid, Cuprosan, Miltox) aján­lunk. A paradicsomot a fitof- tóra még sokáig veszélyeztet­heti, ezért itt a rezet tartal­mazó felszívódó szerek (Mikai C, Curzate R, CZ, Sandofan C, Galben R) is számításba vehe­tők. A kártevők közül to­vábbra is a levéltetvek jelentik a legnagyobb gondot. Vándor­lásuk és szívogatásuk követ­keztében nem csak közvetlen károkozásuk jelentős, de a ví­rusbetegségek felerősödése is (különösen paprikában, koba­kosokban, burgonyában, pa­radicsomban) megfigyelhető. A kolóniák elpusztítására csak akkor vállalkozzunk, ha az élemezésegészségügyi vára­kozási idő biztosan betartható (Decis Quick*, Bi 58, Rogor, Sinoratox, Anthio*, Lannate**, Dimecron**, Ultracid*, Piri- mor, stb.) Késői alma, körte, szilva, őszibarack: a termést „kuka­Országos állat- és kirako­dóvásár: Augusztus 7.: Marcali. Augusztus 8.: Szekszárd, Karcag. Országos állatvásár: cosító" gyümölcsmolyok ellen egy zárópermetezést még fel­tétlenül érdemes elvégezni (Dimilin, Nomolt, Zolone, Bancol, Unifosz, Ultracid* stb.) Almában a varasodás el­hárítására kontakt, réztar­talmú szert (Cuprosan, Mil­tox, Champion, Bordóüé FW, Bordói por, Rokkol, Rézoxik- lorid), lisztharmat ellen kon­takt ként (Kumulus, Thiovit, Microthiol, Kénkol, Szera, Szulfur, Nike kén) kombinál­junk melléjük. A takácsatkák tömeges felszaporodása ese­tén speciális atkaölő szerre (Omite, Neoron, Torque**, Danitól*, Mitac) is szükség le­het. Szilvában és őszibarack­ban a moníliás gyümölcsrot­hadással is számolni kell. A betegség Ronilan, Rovral, Sporgon*, Topsin-M, Ch. Fundazol, Delan, Orthocid stb. készítményekkel jól blok­kolható. Letermett gyümölcsfélék: az egészséges fák, cserjék, az első fagyokig megtartják lom­bozatukat, könnyen átvészelik a telet, jövőre bőségesen te­remhetnek. Hogy ez így le­gyen, ne feledkezzünk meg a szüret utáni egy vagy két zá­rópermetezésről. Meggyben, cseresznyében, kajsziban, ko­rai őszibarackban, ribiszkében és egresben erre a célra a szer­ves, felszívódó vagy kontakt gombaölő szerek (Topsin-M, Ch. Fundazol, Sporgon*, Ort­hocid, Buvicid K, Merpan, Dithane, Polyram, Antracol, Delan) és a foszforsavészter hatóanyagú rovarölő szerek (Zolone, Ultracid, Bi 58, Ro­gor, Sinoratox, Unifosz, Ant­hio*, Dimecron**, Phosdrin**, Wofatox**) a legalkalmasab­bak, mivel széles hatásspekt­rumuk révén szinte minden károsító ellen hatásosak. Sza­mócában és málnában - a fel­sorolt rovarölő szerek mellé - kontakt, rezes vagy szerves gombaölő szert (Cuprosan, Miltox, Champion, Rézoxiklo- rid, Buvicid K, Polyram, Dit­hane stb.) keverjünk. Vásárnaptár Augusztus 8.: Pécs. Au­gusztus 11.: Makó. Autóvásár: Szőlő: a csapadékosabb idő hatására - elsősorban a sérült bogyókból kiindulva - a szür­kerothadás első tünetei megje­lentek a fürtökön. További csapadék esetén a betegség erősödésére számíthatunk, hi­szen az érési folyamat előreha­ladtával a fürtök rothadé- konysága fokozatosan növek­szik. A középérésű és kései fajtákat ajánlatos mégegyszer kezelni (Ronilan, Sumilex, Rovral, Polyoxin). A Topsin- M és a Ch. Fundazol készít­ményektől a legjobb esetben is csak gyenge hatékonyságot remélhetünk, mivel ezekkel - szemben a botritisz szinte már mindenütt teljesen ellenálló. A levélatkák elleni védekezés­nek két hatékony időpontja ismeretes: az egyik tavasszal, a másik nyár végén (július 25-augusztus 10.) van. Mind­kettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A nyár végi kezelés mellett az szól, hogy a telelőre vonuló egye- dek elpusztításával a tavaszi atkakártétel nagy biztonság­gal elhárítható. Mivel azonban ilyenkor már nagy a lombozat és a hajtásvégeket is alaposan meg kell permetezni, háti géppel jóval több permedére és szerre (Omite, Neoron, Torque**, Mitac) van szükség, mint tavasszal. A peronosz- póra és - egészséges ültetvé­nyekben a lisztharmat ellen már felesleges védekezni. Minden növény: kelnek az amerikai szövőlepke 2. nem­zedékének lárvái. A hernyó­fészkeket szedjük le és sem­misítsük meg. A **-gal jelölt, I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú nö­vényvédelmi képesítésű szak­emberek, a *-gal jelölt, II. ka­tegóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendel­kező gazdák is megvásárol­hatják és használhatják. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Augusztus 7.: Szekszárd, Pécs. Augusztus 8.: Marcali, Pécs, Szeged, Szolnok. Kirakodóvásár: Augusztus 8.: Szeged. Lekvárnak, befőttnek és pálinkának is jó Szilvaszüret, augusztusban Kánikulában: • • Öntözzünk naponta Hívatlan vendégeink: az „előszüretelők” Amikor a hasznos „haszontalan"! A legtöbb zöldségnövény vízigényes, és hazánkban a tenyészidő alatt hulló termé­szetes csapadék ezt az igényt nem elégíti ki. A szárazságot jól tűrő zöldségfajok- és fajták is meghálálják az öntözést szebb, több és koraibb termé­sükkel. Csak öntözéssel termelhető a nagy vízigényű paprika, a zeller, a nyári és téli retek, il­letve a káposztafélék. Közepes vízigényű, az öntözést meghá­lálja a paradicsom, a tök, a csemegekukorica, a korai ka­ralábé, a fejes saláta, a hóna­pos retek, a cékla, a sárgarépa, a petrezselyem, a torma, és a rebarbara. Kis vízigényű a dinnye (bár a virágzás előtt adott 1-2 öntözést nagyon meghálálja), a hagyma a spe­nót, a sóska, a borsó és a bab. Beszélhetünk víztároló, vízpótló és frissítő öntözésről, de összekapcsolva a táp­anyag-utánpótlással, trágyázó öntözésről is. A trágyázó ön­tözéssel vízben oldott táp­anyagokat juttatunk a talajba vagy a levélzetre. A napon- kénH öntözés ellenére is vízhi­ánytól szenvedhet a növény, ha mindig csak a felső néhány centiméteres talajréteget necí- vesítjük át. A beázás mélységét egysze­rűen kapával, vagy ásóval el­lenőrizhetjük. A kimondottan nagy vízigényű növényeket - mint a káposztaféléket, a pap­rikát - ajánlatos rendszeresen 8-10 naponként öntözni úgy, hogy a gyökérzóna teljes mélységig áztassuk át a talajt. Kánikulában - ha lehet - na­ponta adhatunk frissítő (per­metező) öntözést, lehetőleg a hajnali vagy a késő esd órák­ban 3- 5 mm (3-51/ négyzetmé­ter) mennyiséggel. A kiskertekben, házikertek­ben a különböző öntözési módok közül elterjedt és ké­nyelmes az esőztető, az egy­szerűbb, de munkaigényesebb barázdás, az árasztó és az el­terjedőben levő csepegtető ön­tözési mód. Az árasztásos (bolgár) ön­tözés a legegyszerűbb megol­dás, hiszen egy magasabban fekvő csatornából egyszerűen az ágyás területére ráenged­jük a vizet. Hátránya, hogy le­hűti és tömöríti a talajt. A barázdás öntözés nem tömöríti, nem cserepesíti a ta­lajt, mert itt a víz a barázdák­ban szívódik fel. A baráz­dákba tömlővel juttatjuk el a vizet. Előnye ezenkívül még az, hogy egyenletes a vízelosz­lás, kicsi az elfolyás és a pá­rolgás. Hátránya, hogy a ba­rázdakészítés sok munkát kí­ván. A csepegtető öntözés a házikertekbe ajánlható kor­szerű öntözési mód. Az öntö­zést lehetőleg kössük össze a fejtrágyázással, és utána ne fe­ledkezzünk el a talaj porha- nyításáról! Mire jó a mézcukorka? Megjöttek! Hivatlanul, olyan pökhendi magabizton­sággal és szemtelenséggel, mint akik tudatában vannak annak, hogy most a szőlők ko­rai zsendülésének időszaká­ban tabu a drasztikus fellépés ellenük. Belekóstolnak a fröcs- csünkbe, a gyerekek Coca-Co- lájába, a hagymás-kolbászos tojásrántottánkba és ha tilta­kozunk, védvén holmi hesse- gető csapkodással javainkat, még nekik áll fejlebb. Gorom­bán és vésztjóslóan cikáznak a szemünk előtt. A sárgapotrohú, csíkos kecskedarázsról van szó, amely a legkülönbözőbb rej­tekhelyeken építi fel nem egy­szer hatalmas létszámukat be­fogadó fészkeit. Ez évben a szokottnál ko­rábban érnek a Chasselas és Csaba Gyöngye csemegesző­lőfajták és a csaknem két hó­nap aszály után jött jótékony eső hatására, nedvességhez jutva, bizony helyenként re­pednek. Ez pedig terített asz­tal az étkes kecskedarázs szá­mára, olyannyira, hogy hét elején még semmi baj, hét vé­gén esetleg már csak a mo­solygó fürtök száraz héjfügge­lékeit találjuk. Mérgekkel az ellenük való permetezés ki­zárt. Magunkat is mérgez­nénk. így aztán maradnak a különböző trükkök „figyel­mük" elterelésére, számuk le­hető gyérítésére. Ha már a fészkelőhelyük nem lelhető fel és így alkonyat után vagy kora hajnalban drasztikusan „álmukban" nem támadhatók, én a kilyu­kasztott celofánnal lefedett be- főttesüvegeket hívtam segít­ségül. De a sokak által ajánlott kristálycukros víz, netán „sör csali" helyett egy véletlen ve­zetett rá az ennél sokkal haté­konyabb csalétek alkalmazá­sára. Régi „gyógyszerem" torok­fájás esetén az ABC-ben kap­ható mézcukorka. Múlt héten sajnos rákényszerültem, és a zacskót kint hagytam a tanya előtt az asztal sarkán. Nem telt el tíz perc, s a kecskedarazsak garmadája cikázta körül a zacskót. Nosza bele a befőt- tesüveg csapdába a mézescu­korkát. Az eredmény meg­lepő! Délre cserélni kellett a darázzsal teli mézescukros lét! Érdemes kipróbálni! Meg­éri, bár ez sem egy humánus eljárás, de én és a családom is szeretjük a korai csemegesző­lőt. Ráadásul meg is dolgoz­tunk érte. Szakái László Nagy bosszúsága a kis­kertművelőknek, amikor nem kis anyagi és bedolgozó fizikai erő ráfordítással jóféle szer­vestrágyával „megsózza" kerti talaját a jobb termelési eredmények reményében és a következő évben mégis több a bosszúsága, mint a termésho­zam növekedése. Oka: a talaj­lakó kártevők elszaporodása a szervesanyaggal dúsított ta­lajban és az ezekre vadászó vakond vendégjárása, amely közismerten csatateret képes maga után hagyni, nem kis kárt okozva a mind drágább palántaféleségek eldöntögeté- sével, kitúrásával. Igaz, az ezek gyökereit rágcsáló lótü­csök, cserebogárpajor, drótfé­reg áldozatul esik mint va­kondtáplálék, de a növények is az ezzel járó „talajmunka" nyomán. Sajnos, vannak rossz ta­pasztalataim e tekintetben! Sok drasztikus és kevéssé durva irtó, illetve riasztó módszer forog közszájon. Én, - lévén végeredményben hasznos állatkáról szó -, a ri­asztás egy igen népszerű mód­ját választottam a lesből ásó­val való kifordítás és agyon- csapás, a foszforpatronnal való lefojtás helyett. Fél literes sörösüvegeket leástam a kert veteményeságyásai széljárta pontjaira. E tekintetben sze­rencsém van, hogy észak-nyugati lejtésű a kertem kint a szőlőhegyen, mert Szekszárdon 85 százalékban északnyugatról fúj a szél. A leásott sörösüvegek nya­kából 3-5 cm-t a körülötte si­mára döngölt talajfelszínen hagytam. Nos, ez az üveg fu­volaként működik! Már vi­szonylag kis széljárásnál is tu- tuló hangot ad. Ázóta sem va­kondtúrás, sem mezei pocok kártétel nincs a kertemben, de a frissen sarjadzó, éppen vi­rágzásnak induló babot sem legeli le az eddig nálam gya­korta vendégeskedő jól meg­termett mezei nyúlbak. Nem szeretik a fuvolazenét! Igaz, a lótücsök, pajor és drótféreg ellen más módszer­rel kellett fellépnem. Szakái László a Kertbarátkor tagja Szekszárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom