Tolnai Népújság, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. augusztus 16., hétfő i Művészetről nyáridőben Interjú Angyal Máriával ... A társadalom változásával a művészetek szerepe is változik. Erről beszélgettünk Angyal Máriával, a Magyar Művelődési Intézet kortársművé- szetek osztályának vezetőjével. — Az amatőr művészet milyen változáson ment át a rendszerváltást követően? — Az amatőr művészet ugyanúgy tükrözi a valóságot, mint a hivatásos, vagy profi - válaszol Angyal Mária, majd nyomban hozzáteszi: - Bár én nem szeretem ezt az élesen szétválasztott megkülönböztetést. Ma tapasztalható, hogy az amatőr művészettel szembeni előítélet megváltozott. A piaci viszonyok azt diktálják, hogy eladható munkát kell készíteni. — Ennek pozitív és negatív hatása is lehet? — Igen. A 15. országos amatőr képző- és iparművészeti kiállítás kapcsán érzem, hogy amíg korábban friss szemlélet uralkodott az ilyen bemutatókon, addig az idei tárlat inkább a tetszés irányába húzódott. Ezt negatív értelemben mondom'. Sajnálatos tényként állapítható meg, hogy a hagyományos szakkörök megszűntek. A művelődési házak szerepe is megváltozott. Nincs a fenntartásra pénz. így aztán megnőtt az egyéni alkotók száma, ók nem tartoznak semmüyen közösséghez, lehetőségeik a nyári alkotótelepekre szűkültek, ahol a konzultáción kívül valamilyen feltöltődést is kapnak. A kiegészítő előadásaikból mindenképpen profitálnak. Lelki-szellemi csomaggal térhetnek haza, amiből a következő nyárig dolgoznak. — Ebben a megváltozott helyAngyal Mária zetben mit tehet a Magyar Művelődési Intézet a művészetért? — A kortársművészetek osztálya korábban egy vizuális osztály volt. Azzal foglalkoztunk, ami a vizualitáshoz, tárgykultúrához tartozott. Most a színjátszástól a pop-rock-jazz-zenén keresztül a képzőművészetig mindennel van dolgunk. A profilunk annyiban változott, hogy módszertani tevékenységet folytatunk, képzést, továbbképzést. A képzőművészet egyik erősségünk maradt. Hét évvel ezelőtt először Dömsö- dön, Móron, Siklóson, Villányban rendeztünk nyári telepeket. Héderváron már tematikus tábort szerveztünk. Volt olyan év, hogy 11 alkotótelepünk volt. Ebben az évben anyagi okok miatt ennyit már nem tarthattunk. Az önköltség, amit az alkotóknak be kellett fizetni, sokkal nagyobb, mint amit pár évvel ezelőtt kértünk. Akkor nem állt módunkban, hogy olyan technikaigényes alkotótábor legyen, mint például a viaszveszejté- ses bronzöntés, vagy a kőfaragás. Ez az amatőrök számára szinte hermetikusan zárt terület volt. Más dolog egy olyan alkotótelep helyzeté, mint például a szálkai, ahol festők gyűltek össze augusztus első hetében. A saját eszközeiken kívül másra nincs is nagyon szükség. Azt azért megjegyzem, hogy néhány évvel ezelőtt még anyagot is tudtam adni. Idén már nem. Elég, ha a művésztanárt, az előadókat tudjuk fizetni. — Akárhogy nézzük, leszögezhetjük, hogy ilyen alkotótáborokban esztétikai értékek születnek az amatőrök részéről is. — Még mindig pejoratív íze van ennek a fogalomnak. Szociológiai értelemben az amatőrökhöz tartozik a rajztanár, a naív festő, az autodidakta, aki az egész életén keresztül tudatosan képezi magát, elérve egy szintet nem áll meg, hanem tovább akar haladni, és ide tartozik a dilettáns is. Esztétikai értelemben egy festőről lehet mondani, hogy hivatásos, vagy amatőr, de egy képről, szoborról, grafikáról nem. A nyári táborokban nagyon sok jó alkotás születik, ami gyakran magas színvonalú értékhordozó. — Az idei nyáron hány helyen dolgoztak alkotó közösségekben, amit az intézet szervezett? — Nyírbátorban tűzzománctelepünk volt, Pécsett a bronzöntőket, Szálkán a tájképfestőket hívtuk össze. Később textilesekkel szeretnénk találkozni. A tájképfestők első szálkai táborában olyan hangulat alakult ki, hogy elképzeléseinknek megfelelően hagyománya lehet évről-évre itt rendezni részükre a nyári tábort. Decsi Kiss János Fotó: Ótós Réka Hajdan 450 éve, 1543 augusztusában Kászim mohácsi szandzsákbég elfoglalta a Sióagárd. mellett lévő Anyavárat, vagy másképpen Janyavárat, amely nem hódolt meg II. (Nagy) Szulejmán hadai előtt és sikertelenül ostromolta Rusztem pasa nagyvezír is. 230 éve, 1763 augusztusában Ko- várszky Márton volt berkesdi plébánost nevezték ki a szekszárdi plébánia élére. 145 éve, 1848. augusztus 16-án az országgyűlés elfogadta Bezerédj István egy héttel előbb tett javaslatát, hogy „álladalmi (azaz: állami) költségen csak közös (felekezet nélküli) iskolák állíttassanak fel." 105 éve, 1888. augusztus 22-én indult dr. Roboz Zoltán Tolna megyei filoxéra- biztos franciaországi és svájci tanulmányútra, „ahová a megyei filoxérabizottság küldte ki az ottani szőlők állásának megvizsgálására s szakférfiakkal való érintkezésre." 100 éve, 1893. augusztus 20-án közölte a Tolna vármegye, hogy a kereskedelemügyi miniszter előmunkálati engedélyt adott dr. Leopold Lajosnak a Szek- szárd-Bátaszék közötti vasútvonal megépítésére. 80 éve, 1913. augusztus 20-án alakult meg a Szekszárd történetében leghosszabb életű sportegyesület, a Szekszárdi Törekvés S.E. 75 éve, 1918. augusztus 22-én adta hírül a Tolna vármegye és a Közérdek, hogy Michalsky Vsevolod orosz hadifogoly, aki a szekszárdi hadifogoly iroda alkalmazottja, az odesszai egyetem hallgatója, ukrajnai földbirtokos fia eljegyezte a faddi Gungl Juditot, az ottani nyugalmazott főjegyző leányát. Ugyanitt arról olvasunk, hogy a kilincsek rekvirálása megkezdődött „a honvédelmi minisztérium kilincshivatala (!) leiratot intézett a törvényhatósághoz, amelyben az ajtókilincsek bejelentését kéri." Krónikás Ocsú III. Az írásbeli felvételik irodalmi részének alkotói fantáziát megmozgató feladata volt az, amelyik „Ajánlja egyik kedvenc olvasmányát barátai figyelmébe!" felszólítással 15 pontért ösztönözte a jelölteket. Furfangos kezdésnek ígérkezett az, amely így édesgette a javító tanárt: „Azért ajánlom A. Miller Az ügynök halála című művet, mert már én is olvastam". Egy másik esetben is hasonló őszinteség nyilvánult meg: „Ezt az olvasmányt azért választottam, mert megértettem". Ami nem mindig volt nagy csoda, például A Pál utcai fiúk bemutatásakor, amelynek során „két csapat versenyzik", miközben „Geréb egy igazi jellemmé forrik". Hát ik-en! A lényeg, hogy „a bonyodalom az útjára indul", s ha még „a hasonlat is találó, mint egy bika", akkor alkalmunk nyílik végre egy kis ismeretgyarapításra. „Inkább azoknak tudnám ajánlani a Rómeót és a Júliát, akik szeretik a régi nehézkes nyelvezetű, ugyanakkor szép olvasmányokat", ahol „holmi örökölt dulakodás mendemonda miatt állnak a tizsta szerelem útjába". Mi is úgy voltunk vele, ahogy írták: „A nagy fantáziájú író megragadta az én érdeklődési körömet", bár néha zavart egy-egy „kifelye- zés", de a fő, hogy „teje-sségé- benn" egyetértettünk. Persze nem mindenben. Nehezen fogadtuk el például az alábbi erkölcsi-filozófiai programot: „A XX. század a gondolkodó ember számára arculcsapásként érkezett. (Vajon mit várhatott?!) A tudományok az emberek ellen fordultak, gyakran döbbentő példákkal próbálnak tükröt tartani... Véleményem szerint tényleg nem lehet máshogy ábrázolni a világot, mint rovarok, gusztustalan férgek gyülekezete. Es pont ez ebben a lázító. Ezért kell megváltoznunk!" Hál' isten, az indulat már megvan hozzá... Talán ha némi izgalommal fűszereznénk: „Tudom ajánlani Kaffka Margit Hangyaboly című kisregényét is. A fiatalok számára igen izgalmas téma jelenik meg, az apácaság". Mit mondjak, nyugtatót szedtem magam is hajdanán ... Volt, aki úgy vélte, a legbiztosabb, ha a múlt vagy a jelen klasszikusaiért bolondul. így volt kedvenc olvasmány Madách Imre fő műve: „A Falanszter színben az utópikus szocializmus jelenik meg, ahol még az emberiséget is fel kell szentelni a tudománynak." „Mindenféle filozofikus értelmezéstől függetlenül érdemes elolvasni, nem szükséges merev valóságában értelmezni, néhány kellemes percet biztosan szerez." Lehet, akárcsk Örkény István melegen ajánlott műve, a Tóték, amelyben „az őrnagy a mindenkori osztály uralkodó szervének tagja". Mit mondjak? Egészségére! Szintúgy Bohumil Hrabal- nak, akiről szellemesen állította egy jövendő főiskolás: „Illették ót már perverz, szenilis, pubertás trottynak is, de volt, ki könyve olvasása után e romló világ csodálatos bódító tinktúrájának nevezte irományát". Abban mindenesetre mi is bízhattunk, amit egy másik dolgozat feltételezett: „remélem, a könyv elolvasásával hasznosan ütöttétek el az időtöket". Hasznosabban már csak a szóbeli felvételiken tehettük, ahol megtudtuk, hogy „a ballada versszakokra bomlódik", „Kosztolányi a XVIII. században élt”, „az Iliász Odüsszeiája szép olvasmány", Balassi Bálint pedig „végvári vitézkedéssel foglalkozott". Belehallgattunk már a történelem felvételikbe is, amelyek során kiderült, hogy „Róma alapítása arra az időre tehető, amikor a szabad parasztok egyesültek a szabin juhászokkal, a földeket pedig cellákra osztották". Bizonyára méla furulyaszó közepette. Mi is hallottunk ilyesmit, de ez már a jövő zenéje volt. S amikor megköszönöm tanártársaimnak az Ocsúkban bemutatott adatok tőlük származó részét, hiszem és tudom, maradt tiszta búza is. Remélem, a jövendő főiskolai évek alatt mi sem konkolyt hintünk hozzá .. . Dr. Töttős Egy tanácskozás margójára Három megyéből érkeztek arra a szekszárdi tanácskozásra, melynek fő előadója az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, Téglássy Tamás volt. Somogy, Tolna, Baranya megyék nevének hallatán is olyan tájak képe jelenik meg az ember előtt, amit szívesen megmutat ma másoknak is. A közelmúltban megyei szinten megállapították, hogy Tolna megyének az országban elfoglalt idegenforgalmi helyzete jóval alacsonyabb, mint az a megye területi és lakossági nagyságrendjéből következne. Nem tartozik a turisztikailag frekventált megyék közé. Az idegenforgamunkon is érződik az aktuálpolitikai hatás. Elegendő, ha a jugoszláviai eseményekre gondolunk. Amíg az OIH elsőszámú vezetője higgadtan, elégedetten nyugtázta a jelenlegi helyzetet, addig a hozzászólók többsége ellenkező előjellel gondjait, problémáit vetette föl. Érdemes visszapillantani azokra az adatokra, melyeket a megyei önkormányzat legutóbbi közgyűléséhez gyűjtött össze. Tolnában 3430 szálláshely van. Több, mint 39 ezer vendég fordult meg az 1991-es évben a kereskedelmi szálláshelyeken. Jellemző megyénk turizmusára, hogy rövid az itt-tartózkodási idő. A vendégforgalom 45 százaléka július-augusztus hónapban zajlott, tehát szezonálisan. A tanácskozáson elhangzott, hogy megyénk a köztudatban úgy szerepel, mint a jövőbeni falusi turizmus befogadója. Emellett olyan külön területei is vannak megyénkben az idegenforgalomnak, mint: a gyógyturizmus, a kulturális turizmus, a hobby-sza- badidős, sport- és zöldturizmus. Mindezek leginkább a városainkat, nagyközségeinket érintik. Példázza az a felmérés, ami a kereskedelmi szálláshelyek kapacitását és a vendégforgalom alakulását vizsgálta. Simontornya, Nagydorog, Bátaszék, Fadd-Dombori, Dunaföldvár, Tamási, Paks, Bonyhád, Dombóvár, Szekszárd sorolta- tik ezek közé. Arra a szemléletváltásra van szükség, ami valamilyen térségi gondolkodást szorgalmaz, vagyis Tolna megyét is kisebb területekre bontva, több települést felölelve kínálnak programot az idegeneknek. Erről ugyan megoszlanak a vélemények, mert azt érzik, hogy ehhez a nagyon költséges professzionális reklám elengedhetetlen. A szünetben folytatott kötetlen beszélgetésekből kiderült, hogy éles érdekellentétek húzódnak és az együttműködésnek még sok-sok akadálya van. Tény, hogy megyénk jóval mögötte marad a somogyi és baranyai szomszédok idegenforgalmi érdeklődésének, hiszen egyiknél a Balaton, másiknál a harkányi patinás üdülővidék jelent vonzást. Az külön kérdés lehetne, mit tettek a korábbi tanácsok, később az önkormányzatok mindezért. E tanácskozáson is gyakran hangzott el a helyi önkormányzatok szerepe, kötelessége az idegenforgalom vonatkozásában. Leginkább akkor, amikor az infrastruktúra hiányosságait említették. Ma már a falusi környezet is megköveteli, mondjuk a telefont, ami közvetlen kapcsolatot teremthet bármely európai országgal, várossal, például Or- fűről. Sok esetben nem pénz kérdése a kömyezetátala- kító-formáló munka egy-egy kisközségen belül. Elegendőnek látszik, ha együttgondolkodó lakosság fogadja az érkező idegent, tiszta környezetben, udvarokkal, kertekkel.- Decsi Betörők hete Átlagos hetet zártak a szekszárdi rendőrkapitányság munkatársai, legalábbis ami az ismeretlen tettesek kézre- kerítése érdekében indított eljárások számát illeti. Főbenjáró bűncselekmény, vagy kirívó eset nem történt. Hol tanyázik? Ami a tanyabetöréseket illeti, egy tettes már nem ismeretlen, csak a tartózkodási helye. Az egyáltalán nem szórakoztató sorozat „szerzőjét" és előadóját ismerni véli a rendőrség, csak eddig még nem sikerült találkozni vele, ugyanis búvóhelyeit változtatja. Ilyenből már többet felderítettek, de a lakója sajnos éppen nem tartózkodott ott, amikor keresték. A körözés lapunkban is megjelent, reméljük, nem hiába. A múlt héten is élxüe kellett valamiből a hajléktalannak, aminek következtében néhány rendőr egy-két éjszakát a szekszárdi szőlők között töltött, a nyomában járva. A kár most sem jelentős, nem számítva a rongálást. Változatlanul nem visz el semmit, csak amire szüksége van - s igényei nem nagyok - eszik, iszik, majd továbbél, s egy másik tanyát tör fel a keresett személy. Nagy forgalom kis boltokban Júlia majorban feltörték a vegyesboltot, ahonnét harmincezer forint értékben vittek el italt, s tisztálkodó szereket, feletehetően nem saját felhasználásra, hanem eladni. Kirámolták a szekszárdi vasútállomásnál a Pálma büfét, és Palánki úton a Mini ABC-t, Tolnán pedig a Pannónia sörözőt. Ezekből is jól értékesíthető, s nehezen azonosítható cikkeket vittek el. Főként italt, cigarettát, kevés készpénzt. A köddé vált autó Egy képkocsi szőrén-szálán eltűnt Szekszárdról, s ki tudja, az ország melyik pontján kerül majd elő. Ha egyáltalán előkerül. Az biztos, hogy a tettes sincs könnyű helyzetben, mert az autónak pillanatokon belül lejár a műszaki vizsgája. Tulajdonosa éppen ezért állította le a KPM-telep előtt, hogy majd viszi műszaki vizsgára, de előbb elment még valamit elintézni. Mire visszatért, a Volkswagen Golf-nak már csak hűlt helyét találta. Szabadságon Volt a múlt héten, egy mondhatni sikertelen, ám tanulságos lakásbetörés is. A tettes ez esetben sem ismeretlen, a holmit nem sikerült meglovasítani, mert a rendőrök a szó szoros értelmében a kapuban várták. Az illető jól megérdemelt börtönbüntetését töltötte, aminek folyamán nyilván jó magaviseleté következtében néhány nap szabadságot kapott. Nos, legott munkához is látott, a sok pihenés nyilván megviselte az idegrendszerét, és a gyakorlatból sem akart kiesni, ezért sebtiben betört Szekszárdon. Kitörnie már nem sikerült, mert a szomszédok észrevették a gyanús mozgást, és értesítették a rendőrséget.-ihiPÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Szekszárd Város Képviselő-testülete pályázatot hirdet 10 (tíz) pécsi főiskolai-egyetemi KOLLÉGIUMI FÉRŐHELY ELNYERÉSÉRE az 1993/94-es tanévre Pályázhatnak azok a szekszárdi hallgatók, akik helyhiány miatt nem nyertek felvételt a pécsi főiskolai-egyetemi kollégiumokba. A pályázatok elbírálásának szempontjai a következők: 1. Szociális helyzet- a családtagok száma- egy főre jutó havi átlagjövedelem- lakáskörülmények- kölcsöntörlesztés havi összege- munkanélküliség- egyéb. 2. Tanulmányi eredmény- felvételin elért pontszám vagy- felsőbbéveseknél év végi tanulmányi eredmény. 3. Szekszárd városi önkormányzati intézményekkel kötött tanulmányi szerződés. A pályázathoz szükséges igazolható adatokról kérünk dokumentumokat (fénymásolatokat) csatolni. A pályázatot Szekszárd Város Képviselő-testülete Művelődési Bizottságához kell benyújtani. 7100 Szekszárd, Béla tér 8. A pályázatok benyújtási határideje: 1993. augusztus 23. A pályázatok elbírálását a Művelődési Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület végzi. A kiértesítés határideje: 1993. szeptember 1. (35617) i A 4
