Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
■ 10 »ÚJSÁG XI. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL 1993. július 8., csütörtök Nyitógála Baján A Bácshús Gemenc Hagyományőrző Együttes A Duna Menti Folklórfesztivál segít megismerni más népek, nemzetiségek kultúráját, hagyományait, s. felhívja a figyelmet arra, hogy az egymás szomszédságában élő különböző nemzetiségeknek leginkább az összetartozást kell Éber András polgármester szem előtt tartaniuk - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a XI. Duna Menti Folklórfesztivál bajai rendezvényeit Éber András, a város polgármestere. Az eredetileg szabadtérre tervezett, azonban az eső miatt a művelődési központ színháztermében - telt ház előtt - tartott gálaműsoron 12 együttes vett részt, csátaljai, érsekcsanádi, halasi, herceg- szántói, nemesnádudvari és számos helyi együttes is fellépett. Héhn Gizellától, a bajai programok fő szervezőjétől megtudtuk, hogy a külföldi résztvevők száma az idén a legnagyobb, 12 országból - köztük Portugáliából, Angliából, Franciaországból, Ciprusról, Ukrajnából - mintegy 600 gyerek és felnőtt érkezett a városba. Elmondta még, hogy a környékbeli csoportok számára is jelentős esemény volt a keddi gálaműsor, mert közös rendezvényen már tíz éve nem léptek fel. Kép és szöveg: Degré Gábor A Hercegszántói Népi Együttes sokac táncokat mutatott be Festő a népművészetről Interjú ifj. Koffán Károllyal Szekszárdon, a Művészetek Házában látható a Találkozás című kiállítás, melyet ifj. Koffán Károly festőművész nyitott meg. Lányi Péter zongora- játéka és a kisdiák Nagy Márta éneke hangulatteremtő voltában vezette útjára az érdeklődő tekinteteket. — Mi köti ifj. Koffán Károlyt a népművészethez? — Középiskolás koromban - kezdi válaszát a festőművész - kötelező tantárgyként sárközi főkötőt kellett másolnom. Fekete alapon fehér hímzést. Annyira megfogott ennek a nagyon pontos lemásolása, hogy mind a mai napig vállalható minőség született. Öltésről-öltésre haladva rajzoltam. Édesapám műterme is tele volt néprajzi emlékekkel, népművészeti tárgyakkal. Igaz, hogy ez ezek használaton kívüliek voltak, de díszítő jellegük hatott. Budapesti születésű lévén, a népművészettel olyan urbánusként kezdtem foglalkozni, akinek újrafelfedezést jelent egy ilyen találkoIfj. Koffán Károly nyitotta meg a kiállítást zás az ősivel, a népivel. Én nem a funkcionáló tárgyakkal nőttem fel. — Úgy tűnik, mintha nemze- dékről-nemzedékre haladva újra, meg újra felfedeznénk a népművészetet? — Igen. Amerre nézünk, láthatjuk az indentitásváltást Európa-szerte. A polihisztor paraszti életforma ismét teret nyer. Sok mindent kell tudni megint egy embernek a megélhetéséhez. Fontos feladat, hogy a népi kultúrát továbbra is meg tudjuk őrizni! Nem szabad úgy feltüntetni, mintha a maradiság eszméjét képviselné az urbánussal szemben, amit haladónak kell tekinteni. E két fogalom fölött kialakuló időnkénti vitát én értelmetlennek tartom. A népművészeti tárgyak értékeire igazán akkor látunk rá, ha kicsit eltávolodunk tőle. Amikor vele, benne élünk, akkor a közelsége tompít a valódi szépségén. ■— Milyennek látja a népművészet embert formáló szerepét? — Nem hiszem, hogy volna ilyen szerepe, de tény, amikor egy kelengyét készítő nagyleány mindenféle csodálatos dolgokat varr ki, akkor egyszerre próbál hatni a rajta kívül levő világra, azt meg akarja nyerni magának. Ezáltal ő is mássá lesz! Amíg a jövőre gondolva végzi munká- ját, addig bizonyítja a felelősségtudatát is. A szekszárdi Művészetek Házában rendezett kiállításon ez a felelősség és egyben a múlt tisztelete érezhető. Akadnak, akik idegen tárgyakként látják a festmények, grafikák, szobrok mellett az autentikus népművészet darabjait. Úgy érzem, ezen az alkalmon így kellett bemutatni a kettő találkozását. Nagy Márta hangulatot teremtett Decsi Kiss János Nem pótolható A bartóki gondolat megvalósult Olsvai Imre népzenekutató egyik törzstagja a fesztivál szakértő bizottságának. Kalocsai találkozásunkkor arról beszélt, hogy a bartóki gondolatot látja megvalósulni e nemzetközi találkozóban. Akik itt felsorakoznak nemzetük kultúrájának egy darabját hozva, ők nem tananyagként tanulták, hanem beleszülettek abba a művészeti ágba, amit bemutatnak. Az itt szerzett élmény semmivel nem pótolható, sem hanglemezzel, sem filmmel. A levegőben van valami ilyenkor, ami akár a bibliai szere- tethimnuszt valósítja meg, ahogy egymás után vonulnak pompás öltözékeikben a csoportok. A távoli népek kultúrája is mindig vonzotta Olsvai Imrét. A nyelv beszédes ritmusa, zenéje, hangzásvilága ragadta meg akkor is, ha nem volt számára érthető. A magyarországi tájszólások is nagy élményként ragadták meg egy-’ kor. A Duna Menti FolklórOlsvai Imre fesztivál felvonulásának kavalkádját éppen a fentiek miatt érzi igazi csemegének.- decsiA tárgyalkotás nem központi kérdés — Milyen hatással van a tárgyalkotó, díszítőművészetre a Duna Menti Folklórfesztivál? — Nem központi kérdése e fesztiválnak a . tárgyalkotó népművészet, de úgy tekintjük, hogy ezek összefüggnek - válaszol Borbély Jolán néprajzgyűjtő, a szakértő bizottság tagja. Az, hogy például a Sárköz megtartotta gyönyörű viseletének darabjait, az annak is köszönhető, hogy visszatérően bemutatják ezeket ilyen körben is, mint ez a fesztivál. Megtanulják ily módon jobban becsülni saját értékeiket. A világ rácsodálkozik ezekre ilyen alkalmakkor. Ezért fontosabb, hogy mi magunk is becsüljük. Egy norvég kutatóval beszélgettem éppen arról, hogy náluk milyen központi probléma, hogy a viseletét megőrizzék. Nálunk szerencsére arról van szó, hogy ki veszi-e a ládafiából, vagy sem. Amikor Bogár Pista emlékére rendeztünk egy estét, akkor döbbentem meg, hogy mennyi minden előkerült egy hívó, kérő szóra, ami egy jó ügy érdekében történt. Májustól nyugdíjas vagyok, azóta megválogathatom mikor, hol Borbély Jolán jelenjek meg. Az uram - Martin György - halála után úgy érzem, hogy kötelességem nekem is résztvenni ezen az ünnepen, amit ők indítottak annak idején és számára nagyon fontos volt. Ő a népművészetet komplexitásában őrizte, védte. A tánc és zene mellett mindent ide kapcsolt, ami ezekhez tárgyak formájában is kötődött, hogy ezek az értékek se vesszenek el. Decsi Kiss János A fejlődés vonala egyenes Vásárhelyi László A fesztivál fejlődése Vásár-' helyi László koreográfus szerint rengeteg folklorisztikai összehasonlításra ad alapot. A tudományos akadémia kapcsolódott a fesztiválokhoz, így a tanácskozások sora zajlik azóta is. A fogadások ellátásának színvonala, a fesztivál nagysága, ahogy terebélyesedett, mind a fejlődés jele. Az, hogy két megye rendezi immár, csak fokozza ezt az előrelépést. A jelenlegi fesztivál Vásárhelyi László szerint minden eddiginél ünnepélyesebb és minőségben is erősebb. Összegezve: a fejlődés vonala teljesen egyenes.- dkj -
