Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 8., csütörtök Duna-parti csendélet Utasra várva Paksról Lyonba, a Renault-hoz Menedzser a nukleáris iparból Krasznavölgyi József, paksi autószerelő nemrég érkezett haza egy kéthetes továbbképző tanfolyamról, melyet a Renault Truck szervezett magyarországi partnere számára, a cég lyoni oktatási központjában. A 42 éves, háromgyermekes autószerelő eddig mondhatni a szocialista autók javításának nagymestere volt, mivel közel negyedszázada „gyógyította" a volt vasipari vállalat, majd a Gyár- és Gépszerelő Vállalat paksi Nyárfa utcai telepén a Wartburgokat, Skodákat, Ladákat, Barkasokat, egyebeket. A kor szokásának megfelelően a volt NDK-ban is dolgozott kiküldetésben. Mint nevetve megjegyezte, akkoriban jól ment a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak, mert például az ő főnökének 1972-ben 1500-as Ladája volt. A helyzet a 90-es évekre jelentősen megváltozott, mert hiába volt 93 forintos órabére, a munkahelye már nem volt olyan biztos. Biztosnak akkor, munkahely szempontjából a költségvetési üzem tetszett, s Karasznavöl- gyi József munkahelyet változtatott. A múlt évben egyéb változások mellett megalakult a Renimpex Kft., mely Renault típusú személy- és teherautók forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik, s Krasznavölgyi úr itt áll most az autós társadalom szolgálatára. Itt ugyanúgy érteni kell egy Renault 5-ös személyautóhoz, mint egy AE 500-as Magnum- hoz. Ez utóbbi 1991-ben az Év autója volt kategóriájában. A lyoni továbbképzést, melyen Karasznavölgyi József részt vett, a francia cég kezdeményezte. A világ minden részéről voltak hallgatók az oktatási központban, ahol mintegy 350-en sajátították el a szupermodem technikával ellátott tantermekben mindazt, amit a Renault-okról tudni kell. Magyar szerelők 15-en vettek részt a képzésben, s tolmács segítségével ismerkedtek a francia autóiparral. Megtalálható volt a márka autóinak minden változata, összeszerelve, működőképes állapotban, no és „darabokban" is. Az oktatás először elméletben zajlott, majd következtek a gyakorlati tudnivalók. Volt, ami ismerős volt a paksi autószerelő számára, de mint mondja, akadt olyan autó is, melyről azt gondolta, ismeri, de be kellett látnia, hogy az ismeretek bővítése bizony rá fér. Ebben a szakmában az a szép, hogy mindig újabb és újabb feladatok elé állítja az embert, nem lehet azt mondani, hogy szalagmunka, mindig tovább kell képeznie magát az embernek. A Ilépzés során nagy hatással volt a paksi autószerelőre a francia szakemberek nyugodtsága, senki sem rohangált, kapkodott, mégis minden a helyére került. A szakmai dolgokon túl egymással is ismerkedtek, no és persze a kitűnő francia konyhával, mely többek között polip-, és ráksalátával lepte meg a magyar gyomrot. A csigát is megkóstolták, bár az igazsághoz tartozik, hogy csak ebéd után tudták meg, mit is ettek. Az étkezéshez egyébként a bor fogyasztása kötelező volt. Jutott még idő kirándulásra is, megismerkedtek Cannes-al, Monaco-val, Nizzával és Monte Carlo-val. A kirándulások során természetesen egy légkondicionált luxus Renault autóbusszal utaztak. E. G. Vámos Gábor a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság termelési igazgatója. A vele készült beszélgetést befejező részét olvashatják az alábbiakban. — A legolcsóbban Pakson állítják elő a villamosenergiát, körülbelül 2 forintos kilowattóránkénti költséggel. Az olajat, illetve gázt felhasználó Dunamenti Erőműben ez ugyanennyi energiát 2,8 forintért, a lignitet felhasználó Mátravidéki Erőműben 3,8 forintért, a széntüzelésű Pécsi Hőerőműben pedig 4,8 forintért állítanak elő. — Gyakran hallunk azonban más szempontok érvényesüléséről ebben a témakörben. — Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állásfoglalása alapján került sor arra, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. szénellátási szerződést kellett hogy kössön szükségletét meghaladó szén átvételére, a bányászati foglalkoztatottság biztosítása érdekében. Ez a gazdaságosságot rontó közvetlen beavatkozás. A másik hasonló dolog: a pécsi urán, melyet a fenti minisztérium döntése alapján kell kilogrammonként 60 dollárért átvennünk, amikor a világpiacon a pillanatnyi ár a kilogrammonkénti 20 dollár. E mögött a döntés mögött is foglalkoztatáspolitikai szempont érvényesül. — Tételezzük fel, hogy nem Nemcsak magányosok számára A paksi Társkeresők Klubja bált szervez a dunakömlődi faluházban, melyet július 10-én, szombaton, este 8 órai kezdettel rendeznek. Lesz zene, tánc, a jó hangulat megteremtése pedig a résztvevő- kön múlik. A Társkeresők Klubja a rendezvényre mindenkit vár, legyen az idős, fiatal, társas, avagy társtalan, egy jó mulatságra, kellemes ki- kapcsolódásra, hangulatos ismerkedésre. épül majd itt Pakson új blokk. Ha a jelenlegi erőmű „lefutja" majd az idejét, milyen lesz akkor ez a táj? — Hát ezt nehéz előre megbecsülni. Az atomerőművek leszerelését illetően ma még kevés tapasztalat áll rendelkezésünkre. Célként meg lehet jelölni a zöld mezővé való átalakítást, ez azonban indokolatlan ráfordítást jelentene. Az biztos, hogy a felaktiválódott berendezések biológiai védelmét ki kell alakítani. A nagyon aktívakat le kell szerelni és hulladéktemetőben elhelyezni. A betonba ágyazás is megvalósulhat. Már most meg kell jegyeznem, hogy a leszerelés költségeire vonatkozóan időszerű lenne valamilyen alap képzése. Ma a villamosenergia ára tartalmaz a létesítés idejéből származó állami alapjuttatással kapcsolatban egy úgynevezett tőkejáradékot, ez az erőmű üzemeltetésének 19. évében, azaz 2005-ben fog megszűnni. Ha ettől az időponttól kezdve ilyen nagyságrendű Összeg, mint leszerelői provízió jelenhet meg a fogyasztói árban, semmiféle változást nem okozva a fogyasztók számára. — Külföldi útjai során lehetősége nyílt tanulmányozni a nyugati atomerőművek működését. — A paksi atomerőmű dolgozói szerencsések voltak, hogy az elmúlt években az itteni vezetés mindent megtett A Pakson, a-volt Erzsébet szálló épületében kialakítandó művészeti alapiskola létrehozása mind szakmai, mind pénzügyi feltételek teljesülését kívánja. Maradjunk most az előbbieknél. Felmerül a kérdés, hogy kikkel lehet az elképzeléseket megvalósítani, hogy szakmailag, pedagógiailag egyaránt értékeset alkothasson az intézmény. Szakmai vélemények szerint a paksi zeneiskola tanárai alkalmasak a rájuk váró feladat megoldására, ezt a zeneiskola fennállásának húsz éve alatt ékesen bebizonyították. A táncművészeti tagozat munkáját két balettmester: Tomcsányi Éva és annak érdekében, hogy minél több nemzetközi tapasztalatot begyújtsunk, és azt a napi munkánk során mérceként használhassuk. Az elsők között-tölthettem el 1984-ben az Egyesült Államokban öt hónapot, és hosszabb-rövidebb időszakokat más nyugati országok atomerőműveiben. Ezek az utak az embernek irányt szabtak, és úgy érzem, ami Pakson megvalósult, abban sok tekintetben benne vannak ezeknek az utaknak a tapasztalatai. — Hol járt legutóbb? — Tokióban, az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetségének tagjaként. Ugyancsak ebben az időben tettünk látogatást Koreában is, ez az ország impozáns atome- rőműves programmal rendelkezik, a berendezések gyártását illetően is. * — Szokatlanul korán találtam bent önt az erőműben. — Általában fél hat és hat óra között szoktam beérkezni az erőműbe. Abból a célból, hogy a reggeli megbeszélések előtt tájékozódni tudjak. Átnézem a naplókat és személyesen is szót váltok az éjszakás személyzettel. Ehhez persze az kell, hogy este korán kerüljek ágyba, de úgy érzem, másképpen nem lehet ezt csinálni az én munkaterületemen. Wünsch László irányítja majd, akik már idén szeptembertől két óvodás csoporttal szeretnék a tagozatot beindítani, egyelőre csökkentett óraszámmal, a megfelelő feltételek hiányában. A képzőművészeti tagozat munkájára elsősorban az ismert paksi alkotókat kívánják felkérni, akik tehetségükkel, alkotásaikkal és pedagógiai munkásságukkal már bizonyítottak. A tervek szerint, amennyiben az iskola pedagógiai munkájára vonatkozó személyes megbeszélések sikertelenek lennének, az állásokat pályázat útján kívánják betölteni. Eördögh Gabriella A szakmai feltételekről Egy állatorvos a mezőgazdaságról Sima és fordított Dr. Fehér Tibor állatorvos 28 éve van a pályán. Arról kérdeztük, hogyan látja szakmai szemüvegén keresztül a mai mezőgazdaságot. — Az egész átalakulás elsősorban a téeszeket érinti. A központi intézkedések jellegéből adódóan jó néven vették volna, ha ez a régió szétesik. Ám az én munkaterületemet nézve, konkrétan a paksi, a bölcskei és a dunaföldvári té- eszt, ezek egyben maradtak. Azért e téren nem ért véget a változás, mert megindultak azok a próbálkozások, melyek egy újabb csoport kiválását segítenék elő. Ä mezőgazdaságot ért „megrázkódtatásokat" öt pontban sorolhatnám fel. Az ágazatot sújtja tehát: az átalakulás, a téeszekből való kiválás, az aszálykár, a sertésestis miatti embargó és az is, ogy a jelenlegi vágósertés túltermelés mellett is sertéshúst importálunk. Azt is megemlíteném, hogy a sertéshízla- lóknak 78-80 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árról beszélnek, holott a valóság ennél lényegesen kevesebb. — Mi tehát a valós ár? — Kezdjük az elejéről. Egy 18-20 kilogrammos választási malac ára körülbelül 2.300 forint. Ha ezt a malacot aztán 120 kilogrammos súlyig hizlalja az állattartó - aki tételezzük fel, hogy „professzora" a sertéstakarmányozásnak akkor 4,5 kilogramm takarmányból ér el 1 kilogramm súlygyarapodást. Ez azt jelenti, hogy az tápból 450 kilogrammot kell megetetnie a disznóval, tehát most tartunk majdnem 6 ezer forintnál, ami az állattartó költsége, s ebben még nincs benne a malac vásárlási ára, a 2.300 forint. Ha ez a bizonyos 120 kilós sertés leadásra kerül, az úgynevezett fizető nettó súlya 115 kilogramm, akkor egy kiló sertéshús önköltsége 70,80 forint. S akkor még nem esett szó az esetleges oltási, vagy ivartala- nítási költségekről, nincs felszámolva az energiaár, az amortizáció, a szerszámok, egyebek. Mindezekkel szemben a termelő kap a jelenlegi háztáji felvásárlási árak mellett, áfával együtt kilónként 63-64 forintot. Érre azt lehetne mondani, jobban járna a gazda, ha a hizlalásra szánt pénzét egy perselyben gyűj- tené, év végére nagyobb hízót tudna venni, mint az, aki egész évben eteti, gondozza az állatokat. — Az ön működési területén milyen most az állatállomány? — A paksi Dunamenti té- eszben a legstabilabb a sertéslétszám, 450 koca és a szaporulata. A szarvasmarha állomány jelenleg mintegy 900 darab, ennek a fele tehén. A korábbi kétezres juhállomány csaknem felére apadt. Ez az ágazat azelőtt jobb napokat élt meg, amikor még kellett a bárány, a tenyészanyag, a gyapjú. Mára tenyészkost senki sem vásárol. Ehhez jön még az is, hogy a gyapjú ára harmada a korábbinak. A már említett embargó miatt a bárányok is ittmaradtak. A termelő persze áron alul próbál túladni az állatokon, már ha egyáltalán tud! Van egy mondás, miszerint a mezőgazdaságot aratásig az állattenyésztés tartja el. Ebből kell, vagy inkább kellene a rendszeres napi bevételnek jönnie. — Mi a helyzet a Dunamenti téesz kisbéri félvér lovaival? A korábbi 60-70 darabból mára csak 9 maradt. — Nos, ezekről csak any- nyit, hogy gyakorlatilag a kisbéri félvér törzsállomány megszűnt. A néhány éves törzskönyvezett kancák ára 200-300 ezer forint között mozgott. A tény pedig az, hogy azok a téeszből kiválók, akik takarmányt, vagy állatot vittek ki, az esetek többségében mindezt már pénzzé tették. — Ejtsünk néhány szót a nagy húsipari cégekről. — A piacgazdaság e téren úgy érvényesül, hogy a korábbi rendszeres, biztos értékesítési csatornákat a napi kereskedelmi értékesítés váltotta föl. Ami ma még jónak nem igazán mondható. — Az ön működési területéhez tartozó másik két téesz hogy áll? — A bölcskei téesz mára csak sertéssel foglalkozik. A telep a régi létszám kétharmadával dolgozik. Dunaföld- váron a sertésállomány a korábbinak mintegy harmada. — Miként alakul a háztáji állomány, és milyennek látja a kialakuló farmergazdaságokat? — A háztáji állatlétszám évek óta vészesen zuhan, elsősorban a sertés szempontjából. Két-három éve megindult a kocák levágása, s úgy sacco- lom, jelenleg az akkori sertéslétszám fele van csak meg. Nem egy helyen fogadtak így: no, doktor úr, most jött ide utoljára! Merthogy annyira veszteséges a hizlalás, ha ez az állomány „lefut", nem foglalkoznak vele többé. Ahol az ólak helyén garázst építettek, nem fogják lebontani. Ami a farmergazdaságot illeti, néhány, valamikori mezőgazda- sági nagyüzemben dolgozó, kellő szakértelemmel, némi tőkével, s - nem elhanyagolható szempont - ügyes pénzügyi tanácsadóval rendelkező lehet, hogy farmergazda lesz. Ám számára is az első kudarcot várhatóan a biztonságos értékesítési csatornák hiánya fogja okozni. Farmergazda nemigen lesz abból a téeszből kiváló tagból, akinek van mondjuk a padláson egy 1940-ből való vetőgépe, meg egy-két lova, tehene. Ahogy azt Bach Feri bácsi, a paksi téesz régi vezetője mondta: az a jó a mezőgazdaságnak, amikor egy ekevas ára 400 forint, a búza mázsája pedig 350 forint! S mi van ma? Az ekevas ára 6 ezer forint, a búza mázsája pedig 800 forint. Hát, kérem szépen, így nyílik manapság az agrárolló! Eördögh A fenti „életkép" nem a fotó kedvéért jött létre. A bölcskei Bobesik Szabolcs, aki a helyi régészeti tábor egyik lelkes résztvevője volt, mint „beismerte" szívesen kötöget. Természetesen, nincsen abban semmi, ha egy fiú szereti a kézimunkát. Á férfiak zömét nem érdekli az ilyen foglalatosság, azért akadnak közöttük is, akik szívesen kötnek, hímeznek, efféle. Jól van ez így. Egyik nem sem hivatott kedvenc foglalatosságát kisajátítani. Ezzel a vadászó és horgászó hölgyek is bizonyára egyetértenek. vm - dg
