Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 5., hétfő MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Bogyiszló, polgármester nélkül Miután Tolnán jegyző lett, lemondott a bogyisz­lói polgármesteri posztról dr. Sümegi Zoltán, június 30-ával. Amíg utódját meg nem választják a bogyisz­lóiak - várhatóan szep­temberben -, addig pol­gármester nélkül marad a falu. Az ügyeket átmenetileg Tóth István alpolgármes­ter viszi, a másik alpol­gármester, Farkas József hathatós támogatásával. Nemzetközi nyelvi tábor A testvérvárosból, Stu- tensee-ből, húsz diák érke­zik július 12-én Tolnára. Itt-tartózkodásuk alatt (július 23-áig), az ismerke­déseken, kirándulásokon túl, fő programjuk az lesz, hogy részt vesznek egy nemzetközi nyelvi táboro­záson, Domboriban. A rendezvény egyéb­ként csereüdülés jelleggel zajlik: tolnai diákok is utaznak Németországba, nyelvi táborba. Véradások A megyei kórház vértansz-fúziós állomása intézeti véradónapot tart Szekszárdon, július 5-én (ma) 8-tól 15 óráig. Győrén pedig július 6-án tartanak véradást, 9-től 16 óráig, az orvosi rendelőben. Várnak minden 18 és 60 év közötti egészséges ál­lampolgárt - Győrén az izményieket is -, a fenti időpontokban. Gyermek­foglalkozások Dombóváron Július 10-től augusztus 2-ig zárva tart a dombó­vári művelődési ház. De addig még van néhány nap, melyek mindegyikén tartanak szünidei gyer­mekfoglalkozásokat. Az érdeklődőket 9,30-tól 12 óráig várják az alábbi programokra: gyöngyfű­zés, textilmunkák, ter­ménybábok készítése, vi- deovetítés, falidíszek ké­szítése. Kiállítások Tamásiban Még megnézhető július 11-ig a Diósgyőri Képző­művész Csoport alkotása­inak tárlata Tamásiban, a művelődési házban. Ezt követően egy fazekasé lesz a „porond", Szathmáry Tamás, a népművészet ifjú mestere mutatja be mun­káit a közönségnek, július 29-től. Református tábor Medinán A medinai református parókián, és az annak kert­jében felállított sátrakban szállásolták el azt a 36 Tolna megyei gyermeket, akik az egyházuk által szervezett, bibliaismereti táborra jelentkeztek. A foglalkozások egy hé­ten át tartanak - természe­tesen játékkal, sporttal, kü­lönféle ügyességi vetélke­dőkkel fűszerezve -, aztán még augusztus végéig, hat turnus, hat, a mostanihoz hasonló gyermekcsapat érkezik Medinára. Ossza meg örömét! Olvasóink írják Agrárfórum Szekszárdon Nagy Tamás: „Itt egy hatalmas krach van!" Nagy érdeklődés mellett került sor arra az agrárfó­rumra, melyet a szekszárdi művelődési házban tartottak, és amelynek vendége Nagy Tamás országgyűlési képvi­selő, az Agrárszövetség or­szágos elnöke volt. Szóba ke­rültek a mezőgazdaság olyan, mostanában időszerű kérdé­sei, mint az agrárágazat hely­zete, privatizáció, kárpótlás, a politikai képviselet szerepe. Nagy Tamás szívesen vála­szolt minden kérdésre, többek között lapunk felvetéseire is. — Mostanában az ilyen és hasonló fórumok kissé túlfű- töttre sikerednek ... — Bár politikai nagygyűlé­seknek kereszteljük ezeket az összejöveteleket, a magyar ál­lampolgárok nem azokról a politikai kérdésekről akarnak mindenekelőtt beszélgetni, amikről az avatott politikusok szeretnének, őket inkább az foglalkoztatja, ami a saját élet­terükben, a társadalomban és a gazdaságban megjelenik. Egyáltalán nem foglalkoztatja őket, hogy kiket kellene drótra és kiket kellene spárgára akasztani. Azok a politikusok, akik azt hiszik, ez a lényeg, azok mérhetelenül tévednek, és nem veszik észre, hogy en­nek a nemzetnek iszonyatos gondjai vannak. Nem elsősor­ban indulatosak a fórumok, inkább konstruktívnak nevez-ném őket. A fórumok idejének általában hat- van-hetven százaléka gazda­sági kérdések megbeszélésé­vel telik. — A kárpótlásról az az ál­talános vélemény, hogy többe kerül, mint amekkora a valós haszna. — Mi 1990-ben is azt mondtuk, hogy a kárpótlás valamilyen formában meg kell, hogy történjék, azonban nem mindegy, hogy csak a lelket próbáljuk megszolgálni vagy pedig az ország gazda­sági építkezését is egyben szolgáljuk. Úgy hisszük, nem maga a kárpótlás az elhibá­zott, hanem ahogy ez meg lett csinálva, hiszen ez nem a gaz­daságot építi, másfelől pedig teljesen nyilvánvaló, hogy aki a kárpótlási jegyeit megkapja, azt láthatja, hogy hogyan vá­lik a forint fillérekre. — Szinte hetente olvasni olyan cikkeket, hallani olyan megnyilvánulásokat, ahol té- esz-elnökök kételkednek abban, hogy a kormánynak egyáltalán létezik-e agrárpo­litikája, sok helyen hangzik el, hogy vagyonfelélés folyik az országban, a hozzánemér- tés az uralkodó tendencia. Valóban ennyire elkeserítő- nek tartja a helyzetet vagy esetleg némi politikai fel­hangja is van ezeknek a kije­lentéseknek? — Nem kérdőjelezem meg, hogy ennek a kormánynak van-e agrárpolitikája. Szerin­tem egyszerűen nincs! Úgy gondolom, a kormánynak az 1990-ben meghirdetett agrár- politikája - külső és belső té­nyezők hatására - nagyon sokszor átalakult. Ma egy olyan kormányzati agrárprog­ram, amely lefedi a magyar valóságot, egész egyszerűen nem létezik. Az történik, hogy ad hoc intézkedések sokasá­gával próbálják a feszültséget tompítani. Meggyőződéssel állítom, hogy a reálszférában rendkívüli gondok vannak. Gondoljon vissza néhány adatra, amit az elmúlt hetek­ben hoztunk nyilvánosságra. A vagyonfelélés például: mi­vel lehet indokolni azt, hogy Magyarországon az állatállo­mány gyakorlatilag lefelező­dött, hogy félmillió hektár földterület gyakorlatilag par­lagon van, hogy a „hagyomá­nyos" esztendőkben a nem­zetgazdasági ágazat beruhá­zásaiból 16-17-18 százalék volt az agrárszféráé, most pedig 1-2 százalékra zsugorodott ez? Mivel lehet indokolni azt, hogy 300 ezer kistermelő, új mezőgazdasági vállalkozó tönkrement két év alatt és közben 600 szövetkezet le­húzta a redőnyt? Mivel tudja indokolni, hogy miközben 2,6 milliárd dollár export netto árbevétel van, s ezáltal az adósságállományok kamatait kitermeli egyedül az agrár­szféra, gyakorlatilag több mint 40 milliárd veszteség képződik a termelők részéről? Teljesen nyilvánvaló, hogy ha csak a számokat összegzi, azt tapasztalhatjuk, hogy itt egy hatalmas krach van, amelyre esetleg lehet azt mondani, amit Kádár elvtárs annak ide­jén, hogy nincs válság, csak válságtünetek, de úgy gondo­lom, hogy ezt nem a normáli­san gondolkodó és látó ember mondhatja. Azt hiszem, a me­zőgazdaságban az igazi krízis ebben az esztendőben és a jövő évben lesz. — Nem túl biztató, amiket mond. Egy utolsó kérdés: Ön szerint az Agrárszövetség jö­vőre parlamenti párt lesz? — Egészen biztos vagyok benne. KRZ Szekszárdon, a Mérey u. 21-ben szeretett fiúnk, János és szeretett menyünk, Ildikó július 6-án ünnepli 13. házas­sági évfordulóját, mely alka­lomból szeretettel köszöntjük őket. Születésnapi jókívánságot és sok boldogságot kívánunk unokánknak, Krisztiánnak, aki július 11-én lesz 9 éves. A menyünk július 26-án ünnepli születésnapját. Unokánk, Fru­zsina július 27-én 3, agusztus 8-án Viktória pedig 12 éves lesz. Szívünk meleg szereteté- vel a legjobbakat kívánjuk: Alsópélből mama és papa * Csókán Babett július 13-án ünnepli 2. születésnapját. Ez alkalomból sok szeretettel kö­szönti és minden jót kíván: Ria mami és nagypapa A Vállalkozók Országos Szövetsége fórumot rendezett a közelmúltban elkészült programjáról. A mintegy 150 vállalkozó, valamint több tár­sadalmi szervezet, párt képvi­selője előtt dr. Kovács István nyitotta meg a vitát. A VOSZ elnöke bírálta a kormány ko­rántsem vállalkozásbarát poli­tikáját, a magas hitelkamato­kat, és passzivitását a munka- nélküliség kérdésében, vala­mint a költségvetési reform elmaradását. Hangsúlyozta, hogy bár az országban 650 ezer egyéni vállalkozás mű­ködik, azok jelentős része kis tőkeerejű, vagy kényszervál­lalkozás. Klopfer Antalné, született Já­nos Judit július 30-án ünnepli a névnapját és július 7-én a születésnapját. Sok boldogsá­got, erőt, egészséget kíván: Éva, Guszti, Zsuzsi és Bélus * Sok szeretettel köszöntjük Grósz Krisztinát július 16-án, születésnapján, Búzás Csabát július 6-án, névnapján, Búzás Anikót július 26-án, névnap­ján, valamint Buzásné Tatár Anikót július 26-án, születés- és névnapján, s házassági év­fordulójukon Anikót és Ist­vánt. mama, papa, anyu, apu A felszólalók többsége hasznosnak tartotta az „Egy vállalkozói alternatíva" címet viselő programot. Néhányan azt szorgalmazták, hogy a VOSZ bővítse információ és tanácsadói tevékenységét. Volt aki határozottabb fellé­pést kért a szövetség vezetői­től tagjai érdekében, egy vál­lalkozó pedig úgy ítélte meg: a programot bővíteni kell egy, az oktatásról szóló fejezettel. Egy felszólaló azt szorgal­mazta, hogy az Állami Va­gyonkezelő Rt. vállaljon ke­zességet a hozzá tartozó cégek tartozásaiért, mert ezzel elke­rülhető lenne sok vállalkozás csődbemenetele. VOSZ-fórum Táborzáró haranglábbal Azt üzenik Szedresről a miniszternek ... Sertéstartók petíciója Szatyor Győző neve két Tolna megyei községhez is egyre szorosabban fűződik. Szakály és Szálka adott helyet az ormánsági születésű, Pé­csett élő grafikus és szob­rászművész alkotói fantáziá­jának. Grafikus és szobrász. A művészet sok és térábrázolá­sának egy-egy területe, sze­lete, ahol Szatyor Győző ott­honosan mozog. Nem kell kü­lön- választani, melyik az erő­sebb, csupán arra érdemes nagyobb figyelmet fordítani, mikor, melyikm milyen indí- tatásból tör felszínre nagyobb erővel. Van egy másik területe is munkásságának: ez a peda­gógia. Tanári diplomáját gya­korló tanárként nem kamatoz­tatja ugyan, de különböző művészeti táborok vezetője­ként újra meg újra megszólal a pedagógus. Ez történt leg­utóbb Szakályban is. Immár hatodik alkalommal rendezte meg ez a Tolna me­gyei község a fafaragó táborát. Ákik végigmennek a közsé­gen, láthatják a szépséget, ér­téket teremtő kezek munkáját, amit évről évre készült alkotá­sokban hagytak a falu esztéti­kai képének formálására. Az önkormányzat minden évben kigazdálkodja a tábor fenntar­tási költségeit. Ennek jelentő­ségéről a képviselő-testület tagjai között megoszlik a vé­lemény, de minden táborzá­rón egyetértenek, hogy jövőre folytatni kell. Á fafaragók művészeti ve­zetője idén Szatyor Győző volt. Az ő tervei alapján ha­rangláb készült az ülőpadok mellett és természetesen apróbb, faragott dísztárgyak is. A táborlakók személyiség­formálásáról, ízlésnevelő te­vékenységéről a művészeti vezetőnek kellett gondos­kodni. Szatyor Győző mindezt örömmel vállalta, mert a sza- kályi kezdeményezésben olyan példaértékű ötletet ér­zett, ami mellett érdemesnek érezte kiállni, és tehetségének, tudásának részét megosztani. A táborzáró esten ő maga egy videofilmmel is szólt a hallga­tósághoz. A vele készült inter­júban arról beszélt, hogy a fa­faragó eszközökkel milyen úton ismerkedett meg, melyek azok a fogások, amit elenged­hetetlenül tudni kell annak, aki a fát használja érzelmei tolmácsolására. Az Ormánság szülötte olyan szeretettel be­szélt a fáról, hogy a megmun­káláshoz szükséges tudást könnyebben elsajátítják azok, akik köré álltak tanulni. Fa- művesség című könyvéből is idézett és a filmben bemutat­ták néhány köztéri szobrát, játszóterét. Szakályban színes fotók illusztrálták kiállítási keretek közt eddigi szobrászi munkásáságát. Ezt a fotósoro­zatot látva a szakályiak egyre büszkébben szemlélték a ven­dég művésztanár a falujukban végzett tevékenységét, annak eredményét. Ez része a teme­tőkert bejáratánál megkezdett folyamatnak, hiszen a hősök, áldozatok emlékére faragott oszlopok félkörével szemben immár a harangláb is áll. A jövő tábor feladata lesz lezárni a kört egy faragott kapuval. Ezt a munkát Csepeli István dunaföldvári faragóművész vállalta, aki szintén most a tá­borzárón mutatkozott be. Miben volt eltérés a korábbi táboroktól? Abban is, hogy kosárfonó-mester készített gyermekjátékot. Meglepetés volt, amikor szakályi iskolás lányok zenére improvizáltak mozgást, táncot. Más művé­szeti ág ilyen kapcsolódása a faragókhoz gazdagabbá tette a programot. A helybeli Péter gazda lovasbemutatója felejt­hetetlen emlékként maradt meg azokban, akik az 1993. esztendő szakályi fafaragó tá­borának záróestjén megjelen­tek. Ugyancsak hagyománya a tábornak, hogy a hét végének utolsó estéjén az összegyűlt forgácsból, hulladékból tábor­tüzet gyújtanak és mókázva búcsúznak egymástól azzal a reménnyel, hogy jövőre veled, ugyanitt. Decsi Kiss János (Folytatás az 1. oldalról.) — Na, itt még nem jártam, pedig Szedresen születtem - mondta a hetvenéves Bátai István. Aztán meg arról füs­tölgőit (mint a legtöbb jelen-' lévő), hogy ilyet még nem lá­tott: valamit megvesznek, az­tán nem fizetik ki. — Olyan ez nekünk, mint a jégverés vagy a sáskajárás - hangoztatták többen -, adja­nak rendkívüli támogatást, hogy a pénzünkhöz juthas­sunk. A meghívott vendég, dr. Hadházy Árpád, a megyei FM- hivatal vezető-helyettese nehéz helyzetben volt. Egy­részt segíteni akart, mert érezte, hogy jogos a gazdák panasza, másrészt neki címez­tek olyan vádakat - mint az egyszem „hivatalos ember­nek" -, melyekről ő mit sem tehetett, harmadrészt pedig igyekezett felhívni a figyelmet a törvényesség betartására; nehogy egyesek túllőjenek a célon. Rövid ismertetést tartott, hogy miért is került a húsipari cég olyan helyzetbe, ami­lyenbe, s azt is érzékeltette, hogy a közös érdek nem az rt. felszámoltatása volna, hanem a stabillá tétele. A Duna két partján több Szekszárdi és Szekszárd környéki általános iskolások - zömmel 13-16 évesek - jelent­keztek a garabonciás táborba, szám szerint 42-en. Szines programsorozatuk tegnap kezdődött a Sötétvölgyben, befejeződni pedig július 12-én fog. Megalakultak a kiscso­portok, megtartották az is­merkedési estet. Több mint egy olvasó tábor a garabonciás tábor, mert e fogalom tágabb: belefér a mint ezer kistermelőnek tar­tozik a húsipar. Szedresre most a környékbeliek jöttek el, 21-en. Azok, akik leadták a sertést, a szarvasmarhát hó­napokkal ezelőtt, és nem kap­tak érte semmit, azok, akik „akaratukon kívül" a cég hite­lezőivé váltak. A medinai Vadly István szerint: — A leadott állatokat már levágták, azt a húst valaki el­vitte már, és pénzt adott érte. Hova lett az a pénz? Miért nem fizették ki abból a terme­lőt? Nekem most kölcsönt kel­lett felvennem, hogy etethes­sem a jószágaimat. Ád-e majd a húsipar 30 százalék kamatot az én járandóságom után? A kajdacsi Lengyel József azt mondta: — Mosolyognak az ember pofájába, holott tartoznak 170 ezer forinttal. Adják vissza élősúlyban, amit elvittek, most már el tudom adni olyannak is aki kifizeti. A györkönyi Lepp Frigyes is hozzászólt: — Azokkal az emberekkel kéne már egyszer foglalkozni az újságok címlapján, akik mindenüket feláldozzák, hogy búzája, húsa legyen az országnak! Egyébként ötünk­nek félmillióval tartozik a mozgás, a pajkosság, a csíny­tevés is. Lesznek különféle előadások - például Kiszely István antropológusé, Zom- bori Ottó csillagászé, Reisin- ger János irodalomtörténészé -, terveznek madárbefogást, gyógynövénygyűjtést, kéz­műves foglalkozásokat, ki­rándulást a regölyi régésztá­borba, stb. A mostani a 14. garabonciás tábor a Sötétvölgyben. A gye­rekek jól érzik magukat, mert hús-ipari. Elkentünk a mi­nisztériumig, elmentünk a kisgazdákig. A miniszter nem is válaszolt, dr. Zsíros Géza meg azt írta, hogy tudomása szerint Tolna megyében nem a kisgazdapártra szavaztak, az ő segítőkészsége is véges, leg­közelebb gondoljuk meg, kire adjuk a voksunkat. Egyetértettek abban a jelen­levők, hogy kormányzati lé­pést kell forszírozniuk annak érdekében, hogy a cég fizető­képessé váljon. Nem tudnak várni a pénzükre a hónapok múlva megkötendő csőde­gyezségig. Petíciót küldtek ezért dr. Szabó János földmű­velésügyi miniszternek, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy az induló vállalko­zások tömeges tönkremene­tele várható a régióban a fize­téselmaradás miatt. Kor­mányzati beavatkozást sür­getnek ezért, azt, hogy soron kívül rendezzék a tartozáso­kat, ugyanakkor hosszú távra oldják meg, hogy az rt. megfe­lelő felvevő és feldolgozó központja legyen a régiónak. ■Azt is kilátásba helyezték a gazdák, hogy megfelelő in­tézkedés elmaradása esetén figyelmeztető demonstrációt szerveznek. Wessely szabad szellemi élet zajlik. Már az „úttörős" korszakban sem a mozgalmi jelleg domi­nált itt. A szervezők célja az, hogy feltöltődjenek a résztvevők ismeretanyaggal, pozitív él­ményekkel. Gondolkodásra, s a későbbiekben cselekvésre szeretnék késztetni a felnö­vekvő nemzedéket, hogy ők már másként viszonyuljanak egymáshoz és a környezethez, mint „apáik" tették. A 14. garabonciás tábor i *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom