Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 31., szombat Bogyiszlói „apróságok" Nyitás augusztus első hetében Moziból üzletház Szedresben Szedresben, a mozi megszűnésével annak épülete megüresedett, ajtajára lakat került. A ház végében lévő presszó nyitott csak ki nap mint nap. Úgy két évvel ezelőtt az önkormányzat gondolt egyet, ha már adva van egy épület, ami üresen áll, azt hasznosítani kellene. így született meg az üzletház gondolata, melynek a későbbiek során a tervei is elkészültek. A faluban kihirdették, hogy az itt kialakításra kerülő üzlethelyiségeket helybeli vállalkozóknak szándékoznak bérbe adni. Az önkormányzat beruházásában másfél évvel ezelőtt kezdték meg a munkát helybeli és vidéki magánvállalkozók. A hét üzletrészből álló, 270 négyzetméter alapterületű üzletházba augusztus első hetében költözik be az élelmiszerbolt, a fodrászat, a kozmetika, a bőrdíszmű, a virágkereskedés, és a csecsemő-ruházat. És természetesen továbbra is ezen épületben fogadja a vendégeket a presszó. Az új vállalkozók az üzlet- helyiségekért 2000 forint négyzetméterenkénti bérleti díjat fizetnek a helyi önkormányzatnak évenként. A várható éves tiszta bevétel megközelítőleg félmillió forintot tesz majd ki. A beruházás teljes költsége, a mintegy 3 millió 200 ezer forint a tervek szerint körülbelül 6-7 év múlva térül majd meg. A község központjában lévő rendkívül impozáns és korszerűen felszerelt üzletháznak megtartották a műszaki átadását. Az épület előtt lévő terület rendezése és néhány apró javítás van már csak hátra, aztán a jövő héten, benépesülhetnek az üzletek. Nyitás: augusztus első napjaiban.-p.T.Gáz van Bogyiszlón Építik a gázvezetéket Bogyiszlón. A munkákat tavasz- szal, áprilisbán kezdték el és a folyamatos munkák eredményeként közel száz helyi lakóháznak adták meg a lehetőséget arra, hogy rákapcsolódjanak a gázvezetékre. A Rákóczi, a Duna, valamint a Csokonai utcákban már befejeződtek a munkálatok. Ezek közel ötmillió forintot emésztettek fel. A munkálatokkal gyorsan haladnak, így a tervek szerint a hideg beállta előtt, azaz október elejére további házakat tudhat majd magáénak a „sárga vezeték". Némi fennakadást csak a szakhatósági engedélyek okoztak. Ha minden munkálatot ilyen flottul, simán csinálnak a szakemberek, mint eddig, akkor az őszi fűtési idényre további száz rákötési lehetőséget sikerül kiépíteni. A lakosoknak nem kötelező bevezetni az új fűtőanyagot, hiszen az önkormányzat csak a rákapcsolódási lehetőséget, azaz a csonkot biztosítja. A lakó dönti el, hogy bevezeti a házba, vagy nem. Természetesen később is mód van a kiépítésre. Ha valaki most az „igen" mellett döntött, akkor az önkormányzatnak 47 ezer forintot kell befizetnie. Jelenleg. A későbbiek folyamán elképzelhető, hogy emelkedik a fizetendő összeg. Ez a község jövő évi költégve- tésétől is függ, hiszen több beruházást is tervez a falu lakossága. Kérdés, hogy miként tud gazdálkodni a pénzével a helyi önkormányzati hivatal. A gázvezeték kiépítésénél jelenleg 50 százalékos az ön- kormányzati támogatás. Víz a holtágban Már évek óta száraz a bogyiszlói főcsatorna, mely vizet szállítana a bogyiszlói holtágba. Az elmúlt hetek esőzései, no és a nemrég újjáépített Ka- raszi-foki zsilip hozzájárultak ahhoz, hogy 50 centiméterrel emelkedjen a holtágban lévő vízszint. Jól jött ez a növény és állatvilágnak is, melyeket már lassan a pusztulás fenyegetett. A több mint 50 hektár vízfelülettel rendelkező tóban megindult a pezsgés, az élet. Persze, ahogy ez lenni szokott, az ember is rögtön ott termett, azonban nem a ténynek örülve mentek a tóra, hanem inkább halat zsákmányolni. Érdekes tény, hogy jelenleg a tolnai halászok rendelkeznek halászati joggal, a bogyiszlói holtágnak mégsincs őrzője. Földterületek kalapács alatt Az elmúlt héten tartották a második földárverést Bogyisz- lón.A július 27-ére kiírt árverés majd' négy napig húzódott. Jelentős földterületek kerültek kijelölésre, ugyanakkor Bogyiszlón is megfigyelhető volt, hogy több a polgárok kezében lévő kárpótlási jegy értéke, mint a kijelölt földeké. Az árverezésre kerülő területek nagyrésze a bogyiszlói téesz tulajdona volt, melyek között a Duna-parti területek szerepelnek.-Gé.E.Már csak az utolsó simítások vannak hátra Medinai kútépítők Medina földművelői nem tartoznak az istenek kegyeltjei közé. A környező településekről jöttek a hírek, hogy itt is esett, ott is esett... így hát a gazdák nem tehettek mást, csapivízzel töltötték ballonjaikat, s kistraktorral, lovasko- csival vitték a szőlőbe. Éppen akkor kellett volna az a mennyei áldás, az ingyenvíz, amikor a palántaültetés dandárja volt, no meg a folyamatos szőlőpermetezésé. De a vízgyűjtő kádak csak nem akartak megtelleni. Ezeken a gondokon enyhítendő, Bódai Sándor szedresi gazdálkodó a tavasszal vásárolt medinai tanyája előtt a kút felújításához fogott. Még szinte zimankó volt, amikor néhány segítő ismerős és hozzáértő nekifogott a több mint évtizede nem használt, de ki- téglázott kút tisztításához. Jócskán kellett kiszedni iszapot, mikorra a víz csillogását észlelték a fentről figyelő szemek. A következő hadművelet arra irányult, hogy ne kelljen kézzel felhúzni az eléggé mély gödörből a vizet. Nekifogtak a káva készítésének. Hőninger Gyula bácsi, a nyugalmazott bognármester fűrészelte-fa- ragta-fűrta ki nagy pontossággal az akácfa alkatrészeket, s csapolással, csavarozással tette masszívvá. — „Három emberéletet is kibír - csak legyen víz benne" - mondta nagy megnyugvással. Egy vasárnapba - és természetesn pénzbe is - került e két nagy nekifutás. Vízhúzáskor kinyitható az ajtaja, a méter magas cementgyűrű megakadályozza, hogy kóbor vadak ne eshessenek bele, a léckerítés pedig azt, hogy a "jócimborák" sem a láncot, sem a vödröt ne tudják elvinni. Valamikor nagy kincs volt a kút, becsben is tartották. A vízvezetéképítés mámora sokakat „kényszerített" arra, hogy betemessék a víznyerő helyeket. így hát jogos a gazda öröme: permetezéshez, öntözéshez olcsóbban jut vízhez, - és mindig akkor, amikor éppen szüksége van rá. Konrád László Mi az a „gépkör"? A címben feltett kérdésre egyszerű a válasz: a gépkör a „Maschinering" magyar megfelelője. Azoknak a kedvéért, akik még most sem tudják, mit takar ez a fogalom, a „gépkör" magyarországi „apostola", a tolnai Kárpáti András szakvéleményét kérdeztük. Sokak számára tudott dolog, hogy az egykori kisgazda-személyiség a mező- gazdasági magángazdálkodás megerősítésének, kibontakozásának elkötelezett híve. Maga is gazdálkodik, „mellesleg" a Magyarországi Német Gazdaszövetség országos ügyvezetője. Világosan látja (amit talán nem mindenki Magyarországon, pedig igencsak kézenfekvőnek tűnik), hogy a tőkeszegény magángazdák kapával, kaszával, ló- vontatású ekével, (stb.) nem képesek magas színvonalú termelésre. Mindig is a nehéz helyzetekből a kiutat kereső, (és nem inkább siránkozó) típusú ember lévén most is igyekszik megtalálni a kilábalás lehetőségét, aminek, véleménye szerint egyik fontos eszköze a „gépkör" intézménye lehet. A gépkör tulajdonképpen egy korszerű szövetkezeti forma. Az elgondolás Németországból származik, még 1957-ből. Azóta ott igen magas színvonalat, szervezettséget és kiterjedést ért el. Leegyszerűsítve a lényeg a következő. A magántermelő, (ha nem egy Csekonics báró) valószínűleg képtelen az összes gépet megvásárolni, ami szükséges mondjuk a búza- termesztéshez (traktor, eke, kombájn, stb.), viszont elképzelhető, hogy egy gépre azért „futja" neki. Ha „szövetkezik" a környék gazdáival, hogy mindegyikük más-más munkafolyamatra alkalmas gépet vásárol, mindenki a saját gépén dolgozva kölcsönösen elAmíg bírják szusszal Várakozáson felül, mintegy félszázan jelentkeztek a faddi általános iskolás korú gyerekek arra az egy hete kezdődött nyári szabadidőtábor-jellegű programra, amelyet a faddi művelődési'ház vezetői hirdettek meg. Ez a „tábor" hangsúlyozottan kötetlen programokat kínál a művelődés házában, általában napi négy órában, (a gyerekek igénye szerint). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miután kilustálkodták magukat, úgy 10 óra tájban „összeverődnek", és délután 2-3 óra körül hazamennek. Nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, festés, papírhajtogatás szerepel a palettán, alá viszont nem vonzódik az efféle kézműves-tevékenységekhez, az videózhat vagy épp sakkozhat. A gyerekekre a két könyvtáros-népművelő „néni" vigyáz, illetve ők segítenek a „szakmai fogások" elsajátításában. A részvétel ingyenes, a „ház" dolgozóinak tervei szerint pedig addig tart majd, ameddig igény van rá. És persze amíg anyagiakkal és „szusszal" bírják a rendezők. sk Becsülete az adott szónak, a leírt betűnek? Az élet gyakran megtréfálja az embert. Emberbarátaink szellemessége, bolondító kedve még gyakorta „rá is tesz egy lapáttal"! Ismerősöm egyik napról a másikra lett munkanélküli. Az első néhány nap még csak eltelt valahogy, de most már tudja, hogy mikor kell jelentkezni, tudja a várható alamizsna összegét, nem nyújt már nézelódnivalót a kirakatok világa. Érzése szerint egy nap legalább száz órából áll. Segítendő saját nyomorúságán, nyakába vette a várost, minden elérhető újság állással kecsegtető hirdetését böngészi, telefonálgat vég nélkül... Megyei lapunk egyik száma felcsillantotta a reményt. Jelentkezni még aznap, este hat és hét között. Végre, hogy kocsiba ülhet, ledarálni azt a félszáznál jóval több kilométert, csak oda. Mert a pontosság erény! - gondolta ismerősöm. A „tett" színhelyén fogadta a meglepetés: szemlélődik, kopogtat, várakozik, többször is megnézi a címet, az időt - pontosítva önmagát. Tévedés kizárva! A két bejáratú irodaház mindkét ajtaja zárva! Érdeklődik! Benéz a szembe cukrászdába: „igen, délután voltak itt az urak” - így a kedves hölgy. Ismeretlenül segítséget adva, még telefonon is felhívja az irodát (tudakozótól tudva meg a számot). A vonal túlsó vége megjátszotta a süketet. Ez a próbálkozás teljes csődje! Ismerősöm gépkocsival rendelkezik - mert ez volt az egyik feltétel - de mégsem lett marketinges, mert alaposan becsapták a hirdetést feladó urak! Urak? Kétlem én azt! Mert valamikor az adott szó, az úri becsületszó - ténylegesen becsületet takart! Egy-egy szó súlyán háborúk kezdődtek, vagy maradtak abba, vagyonok úsztak el, sót öngyilkosságokat is követtek el, - ha nem tudták betartani adott szavukat! Mára már fordult a világ! Mit sem számít, ha hazudunk embertársainknak. A leírt, vagy kimondott szó, az úri becsületszó ma már elvesztette jelentőségét. Nagy kár érte! Konrád László végzi az általa elvégezhető aktuális munkákat a „szövetkezés" mindegyik tagjának a földjén, ezzel tulajdonképpen létre is hozták a gépkört. Természetesen szükség van egy koordinátorra, aki összehangolja az igényeket a szabad kapacitásokkal, ki kell dolgozni egy „normarendszert" az elvégzett munkák egymás közötti elszámolására és még létezik egy sor fontos részlet, a lecsupaszított lényeg azonban a fentebb leírtakban rejtezik. Felmerülhet a költői kérdés, hogy Magyarországon melyik kezdő magángazdának van pénze megvásárolni mondjuk egy modern kombájnt, vagy ki és milyen feltételekkel nyújt neki erre hitelt? Nos, itt kapcsolódik a történethez a Magyarországi Német Gazdaszövetség, amelynek rendkívül jó kapcsolatai vannak magasrangú német politikus- és kormánykörökkel. A tervek szerint a német kormány mintegy 5 millió márkás visszatérítendő támogatást fog nyújtani a gépkörök magyarországi meghonosításához. A pénzekre pályázni lehet maja (lényeges, hogy nemcsak a magyarországi német, hanem minden arra igényt tartó magángazdának), az elnyert ösz- szegből felújított gépeket lehet majd vásárolni Németországból, és hároméves lízinggel, csak a kezelési költséggel megemelt összeget - akár terményben - kell visszafizetni. Ezáltal az eredetileg juttatott pénzt, és a később (remélt) újabb támogatást folyamatosan vissza lehet majd forgatni újabb gépek vételére. Kárpáti úr szerint tíz év múlva a kis gazdák a legmodernebb gépekkel rendelkezhetnének, természetesen ez egy nagyon kemény munka során valósulhat csak meg. Ezek a tervek. Kárpáti úr szeptemberben utazik Németországba, tanulmányozni a gyakorlatban a gépkörök működését. Úgy tűnik, a magyar kormány is érdeklődik a dolog iránt, hiszen a nyugdíjas testnevelő tanár a Földművelésügyi Minisztérium küldötte is. sk Figyelmeztetés után bírság Egy közterületfelügyelő hétköznapjai Isgum Ferenc közterület felügyelő. Munkájáról beszélgettem vele. — Mióta dolgozik, mint közterület felügyelő? — Már két éve . Előtte csak a tájékoztatás és a felszólítások kiküldése volt a feladatom. — Most milyen munkakört lát el? — Ellenőrzőm, hogy az utcán minden rendben van-e, ez abból áll, hogy reggelente elindulok, figyelem a szabálytalanságokat, a rosszul tárolt szemetet, az autókat, melyek nem jó helyen parkolnak. Élő- ször szóban, vagy írásban figyelmeztetem őket, aztán ha ez nem „segít", akkor jöhet a bírság. Ezen kívül ellenőrzőm a parkok tisztaságát és az utcán álló fák állapotát. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a kertjükön kívül lévő gyümölcsfák után adózni kell. Ismételten mondom: Ez nem így van! Ami kötelező: a fákat metsszék, hogy a melletük lévő járdán a gyalogosok el tudjanak menni. — Hogyan lehet például gépkocsit szabálytalanul tárolni? — Sok ember úgy próbálja meg eladni a kocsiját, hogy kirakja az út szélére, ráírva, hogy „eladó". Sajnos, nem él a köztudatban, hogy közterületen mindennemű árusítás tilos. A másik gond, amikor este hazamegy a fuvaros a teherautóval, és leparkol a kerékpárú tra. — Hogyan lehetne megoldani a helyes tárolást? — A helypénzzel. Ez havonkénti bérleti díj, amit négyzetméterenként kell fizetni. Ez nem sok: 45 forint egy hónapban. — Hogyan viszonyulnak az emberek önhöz, amikor munkája során kapcsolatba kell, hogy kerüljön velük? — Többségükkel szót lehet érteni, de vannak kivételek. Például vannak akik a duna- parton kutyát sétáltatnak szájkosár és póráz nélkül. Nem mindig elég a szóbeli figyelmeztetés. Az ilyenekkel nem nagyon lehet mit kezdeni. Vannak. —Ón minek örülne a legjobban? —Ha az emberek betartanák az előírásokat, fokozottabban ügyelnének a rendre és a tisztaságra. Chochol E.
