Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

1993. július 31., szombat GAZDASAG KÉPÚJSÁG 5 r ___ A z AFA-emelés lakossági kompenzálásának végrehajtásáról Az országgyűlés az ÁFA augusztus 1-jétől történő eme­lésével együtt határozott a la­kossági kompenzációról is és felkérte a kormányt, hogy részletesen dolgozza ki a kompenzációs intézkedéseket és gondoskodjon végrehajtá­sukról. Az érintett minisztéri­umok és főhatóságok közre­működésével elkészült kor­mányrendelet-tervezetet a ka­binet mostani ülésén elfo­gadta, tudta meg lapunk a Kormányszóvivői Irodától. Egyszeri pótlékban, illetve támogatásban részesülnek: ­- a 15.000 Ft havi bruttó munkabért el nem érő mun­kavállalók,- a 11.300 Ft-ot meg nem ha­ladó havi nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban része­sülők,- családi pótlékra jogosult két és többgyemekes csalá­dok,- a munkanélküliek jövede­lempótló támogatásában, il­letve az önkormányzatok által folyósított rendszeres pénz­beli ellátásban részesülők. A Kormány az Országygű­lési Határozatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe:- a szülési szabadságon lé­vőket, továbbá a gyermek- gondozási segélyt és gyer­mekgondozási díjat igénybe­vevőket, akik a megélhetési alapjukat képező társadalmi juttatások (terhességi • gyer­mekágyi segély) alapján vál­nak jogosulttá.- GYES-en lévők 1.500.-Ft- TES, GYED havi 10.000 Ft-nál nem magasabb ellátás esetén 1.500,-Ft, 10.001-11.300 Ft között egyszeri 1.000 Ft.- összkihatás: kb. 300 ezer fő, 400 millió Ft.- gyermeküket egyedül ne­velő, illetőleg a beteg, fogya­tékos gyermekét nevelő egy gyermekes, családipótlékra jogosult családokat,- összkihatás: kb. 180 ezer fő, egységesen 1.000 Ft., ösz- szesen 180 millió Ft. Az egyszeri pótlék, illetve támogatás kifizetésének elő­irányzott költségvetési kiha­tása 6,5 Mrd Ft. A pótlólagosan bevont csa­ládok kompenzációjának for­rása az 1993-as költségvetés általános tartaléka. Figyelembe kell venni, hogy az aktív dolgozók esetében a szükséges összeg nem hatá­rozható meg pontosan, ezért a Kormány 1993. november 30-ig összesen 880 millió Ft-ot zárolt a tartalékból. A kormányrendelet szerint a kiutalás háromféleképpen történik:- A keresők részére az APEH, illetve költségvetési szervek dolgozói esetén a TÁKISZ-ok, valamint az Egészségbiztosítási Pénztár.- A nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban része­sülők valamint az érintett csa­ládok részére a társadalom- biztosítás.- az önkormányzatok által folyósított rendszeres pénz­beli szociális ellátásban része­sülők számára pedig az önkor-mányzat juttatja el a támogatást. Az egyszeri pótlékot, illetve támogatást minden jogosult szeptemberben kapja meg. Áz Országgyűlés döntése értelmében a 10.000 Ft havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók 1.500 Ft, a 15.000 Ft havi bruttó munka­bért el nem érő munkavállalók 1.000 Ft egyszeri pótlékra jo­gosultak. A 10.000 Ft-nál alacsonyabb nyugdíjjal és nyugdíjszerű el­látásokkal rendelkezők 1.500 Ft., a 10.000-11.300 Ft közötti nyugdíjjal és nyugdíjszerű el­látással rendelkezők 1.000 Ft egyszeri kiegészítő támoga­tásra jogosultak. A munkanélküliek jövede­lempótló támogatásában, va­lamint az önkormányzatok ál­tal folyósított rendszeres pénzbeli szociális ellátásban részesülők 1.500 Ft eygszeri támogatásra jogosultak. Két gyermeket nevelő csa­ládok 1.800 Ft, három vagy több gyermeket nevelő csalá­dok 4.000 Ft egyszeri támoga­tást kapnak. A kabinet rendelkezik arról is, hogy ha valaki jogosultsága ellenére kimarad a kompenzá­lásból, az 1993. november 30-áig - jogosultsága igazo­lása mellett - pótlólagos igénylést nyújthat be. Tizennégyezer forintig 100 százalék ... Kedvező változások az új nyugdíjak kiszámításában A társadalombiztosítási törvény legutóbbi módosítása nyomán megváltozott a nyugdíjak megállapításának alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításának metódusa. Eszerint az idén nyugállo­mányba vonulók esetében az 1988. január 1-jétől főfoglalko­zásban megszerzett átlagkere­set személyi jövedelemadóval csökkentett részét veszik fi­gyelembe. Ugyanakkor a be­tegszabadság idejére kapott összeg helyett az annak alap­jául szolgált átlagkeresetet számítják be a nyugdíjalapba. Munkanélkülieknél egy­részt a segély nagyságának alapjául szolgáló átlagkerese­tet, másrészt a járadék folyósí­tásának időtartama alatt érvé­nyes minimálbért (ami általá­ban 8-9000 forint körül moz­gott) tekintik átlagkeresetnek. Ismeretes, hogy az infláció hatásának ellensúlyozására az évenkét megállapított átlagke­resetet valorizálják, azaz bi­zonyos százalékkal felszoroz­zák. A most érvényes előírások szerint az 1988-ban volt átlag- keresetet 80, az 1989-eset pe­dig 54 százalékkal növelik - ha az ellátást 1992. december 31-e után és 1994. január 1-je előtt, tehát ebben az évben ál­lapítják meg. Kedvezően változott a nyugdíjbiztosítási főigazgató­ság által kiszámított - tehát a valorizálás és a szolgálati évek száma szerint kalkulált - át­lagkereset figyelembe vétele. Eddig csak a havi 12 000 fo­rintnál kisebb átlagkereset számított be teljes egészében a nyugdíjba - most ezt a határt 14.000 forintra emelték. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj kiszámításakor az idén az átlagkeresetet a kö­vetkező százalék-arányban veszik figyelembe: 14.000 Ft-ig az átlagkere­set 100%-a 14.001- 16.000 Ft között az átlagkereset 90%-a 16.001- 30.000 Ft között az átlagkereset 80%-a 30.001- 40.000 Ft között az átlagkereset 70%-a 40-001-50.000 Ft között az átlagkereset 60%-a 50.001- 60.000 Ft között az átlagkereset 50%-a 60.001- 70.000 Ft között az átlagkereset 40%-a 70.001- 80.000 Ft között az átlagkereset 30%-a 80.001 Ft fölött az átlagkere­set 10%-a Ferenczy-Europress Nemzetközi menedzser konferencia Budapest, 1993. szeptember 2-4. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 1993. szeptember 2-4. kö­zött Nemzetközi Mene­dzser Konferenciát rendez. A tanácskozás szervezői­nek célja, hogy hozzájárul­jon az országban végbe­menő társadalmi-gazdasági rendszerváltozáshoz. Nem vitatható ugyanis, hogy a közép- és keleteurópai or­szágok piacgazdaságba tör­ténő átmenete megkérdője­lezi az e régiókban eddig alkalmazott vezetéselmélet és -gyakorlat helyességét. Az átalakulás új feladatot jelent a vállalati menedzs­mentek számára. Ezek tel­jesítéséhez kíván a társasá­gunk érdemi segítséget adni. Az előadók belföldi és külföldi szakemberek, kis-, közép- és nagyvállalati ve­zetők, egyetemi kutatók, akik gyakorlati tapasztala­taikról adnak majd számot. A konferencia fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. A védnökök sorában találhatók az ipari és keres­kedelmi miniszter, a pénz­ügyminiszter, a nemzetközi kapcsolatok minisztere, az MTA Vezetés- és Szerve­zéstudományi Bizottsága is. E körbe tartozik a CE- CIOS (European Council ojf Management) - Manage­ment Világtanács Európai Bizottsága) is. Ezzel kap­csolatban megjegyzendő, hogy a konferenciát meg­előzően Budapesten tartja e szervezet ügyvezető elnök­ségi ülését, majd közgyűlé­sét. E tanácskozásokat Sir Derek Hornby, a CECIOS elnöke vezeti, aki Albert Krygier úrral, a Világszö­vetség (CIOS) elnökével együtt részt vesz a konfe­rencia munkájában is. A rendezvényre várják mindazok jelentkezését, akiket érdekelnek a piac- gazdaságba való átmenet, valamint a tulajdonosváltás problémái. Jelentkezni lehet az SZVT Titkárságán (Budapest, II. Fő u. 68. Postacím: 1371. Bp. pf: 433., tel. /fax- 202- 0856). Változik a valutakosár A Magyar Nemzeti Bank hétfőtől megváltoztatja a fo­rint árfolyamának megállapí­tására szolgáló valutakosár összetételét. Eddig 50 százalékban a dol­lárt, 50 százalékban az ECU-t vették figyelembe, most az ECU helyét a német márka veszi át. Az európai monetáris rend­szer tavaly szeptemberi meg­ingásakor a kormány felha­talmazta az MNB-t, hogy szükséghelyzetben a valuta­kosárban az ECU helyett a német márkát szerepeltesse. Az európai monetáris rend­szer feszültségei az elmúlt időszakban szélsőséges piaci árfolyamingadozásokban nyilvánultak meg. A forintár­folyam-számításkor alkalma­zott valutakosárban a piaci mozgások pontos és megbíz­ható követésének érdekében az MNB a megingott piaci helyzetű ECU helyett ezért a német márkát szerepelteti, amit az is indokol, hogy a márkának és a hozzá kapcso­lódó valutáknak egyre jelen­tősebb szerepe van a magyar külgazdaságban. A változtatás a forint árfo­lyam-szintjét érdemben nem befolyásolja. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 141,28 144,08 ausztrál dollár 65,13 66,37 belga frank (100) 262,79 267,45 dán korona 14,09 14,35 finn márka 16,07 16,47 francia frank 16,08 1636 görög drachma (100) 39,81 40,65 holland forint 48,80 49,66 ír font 132,03 134,63 japán yen (100) 90,49 91,69 kanadai dollár 74,15 75,55 kuvaiti dinár 316,24 321,74 német márka 54,89 55,85 norvég korona 12,75 12,99 olasz líra (1000) 59,11 60,39 osztrák schilling (100) 780,45 794,05 portugál escudo (100) 53,81 54,91 spanyol peseta (100) 66,61 68,13 svájci frank 62,56 63,64 svéd korona 11,58 11,84 USA dollár 95,46 97,02 ECU (közös piac) 106,17 108,13 Termelő, ipar, kereskedelem, fogyasztó Bűvös körben A mezőgazdasági termelő nem él meg a termék előállítá­sából. Legutóbb a tehéntartók, tejtermelők gondjaival foglal­koztunk lapunkban. A termelő dühöng, panasz­kodik, s elsősorban a tejipart szidja, hiszen velük van min­dennapos kapcsolatban. Ha meghallgatjuk az ő vélemé­nyüket, akkor annyi legaláb­bis bizonyítást nyer, hogy az energia, az ipari és a munka­erő - amiből maga a munkás látja a legkevesebbet - árának növekvő terhei az ipart épp­úgy szorítják, mint a termelőt, s természetesen a kereskede­lemben is jelentkeznek a rész­ben azonos, részben más költ­ségek. Nem az igazságtevés, pusz­tán a tényszerűség kedvéért idézünk néhány számot, és egyéb adatot, amelyekkel Horváth György, a Tolna Me­gyei Tejipari Vállalat főköny­velője érvelt. Az ipar ma átlagosan 20 fo­rintot fizet ki a tejért. Ezért gondoskodik a szállításról, támogatja a tejbegyűjtést, gondoskodik a hűtésről, pasz­tőrözéséről, elválasztja a tej­zsírt, félkész vagy késztermé­ket állít elő belőle. Költ az amortizációra, az élő és holt munkára, fizeti ennek állandó és változó költségeit, például a bért, közterheivel. Vannak energiaköltségek, meg kell vá­sárolni a segéd és csomagoló­anyagokat, s lehet, hogy mindéhez hitelt is igénybe kel­lett venni, aminek kamatai vannak. És akkor még nem beszéltünk beruházásról. A végeredmény a 2-3 száza­lékos nyereség. A 2,8 zsírszázalékos fo­gyasztói tej termelői ára lite­renként 26, a nagykereske­delmi 27,37 forint. A Népbolt 33 forintért árulta, a Sárszeg áfész 35-ért. A közkedvelt trappista sajt kilója termelői áron 260 forint, a nagykereskedelmi 283, a Népboltnál 341-ért kapható, a Sárszeg Áfésznél 355-ért. Mindez nem azt jelenti, hogy minden boltban ennyiért is lehetne megkapni a termé­ket, lévén szabadáras kategó­riában, tehát a vállalati aján­lott ártól a bolt eltérhet állan­dóan, vagy időszakosan, mindkét irányban. Még egy tényezőről szót kell ejteni, nevezetesen, hogy ezek az árak e sorok írásának időpontjában még érvénye­sek. Közben ugyanis megvál­toztak - vagyis jó magyar szo­kás szerint - emelkedtek a ÁFA-kulcsok. A kör pedig ott zárul be, hogy a termelők, az iparban és a kereskedelemben dolgozók fogyasztók is. Keresetek júniusban Tovább emelkedett a húsznál több embert alkalmazó gazdál­kodó szervezeteknél foglalkoztatottak átlagkeresete júniusban - tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből. A KSH adatai szerint a szóban forgó cégeknél az átlagkereset a múlt hónapban elérte a 28.793 forintot. A júniusi átlagkereset 31,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, és 2,9 százalékkal haladta meg az előző havit. A növekedés a szellemi foglalkozásúaknál volt nagyobb arányú - 35,2 százalék - a fizikai dolgozók esetében jellemző 26,5 száza­lékkal szemben. Júniusban a keresetek nagyságát tekintve, a nagyobb súlyú ágazatok közül a két szélsőséget, a bankszféra, illetve a ruházati termékek gyártása képviselte. Az előbbiben a bruttó átlagkereset meghaladta az 51 ezer forintot. Míg az utóbbiban 16,5 ezer forint alatt maradt. A vizsgált szervezeti körben az első féléves bruttó átlagkere­set így 25.658 forint volt, ami nettó értékben 17.540 forintnak fe­lel meg. Az átlagos nettó kereset az előző év azonos időszaká­hoz képest 19,4 százalékkal nőtt, vagyis az ugyanezen idősza­kot jellemző fogyasztói árindexet figyelembe véve három száza­lékos volt a reálkereset-csökkenés az idei év első felében. Jön a magyar bor (is) A franciaországi Bordeaux- ban évről évre megrendezik a világ legnagyobb szakmai borvásárát, amelyen az idén 42 ország több mint 2000 ki­állítója vett részt. A szakértők három dolgot állapítottak meg: egyre drágábbak a mi­nőségi borok. Németország­ban a luxuskategóriába tar­tozó bor, például egy palack 1990 évi montrachat ára any- nyi, mint amennyibe egy szí­nes tévé kerül. A magas árak miatt csökken a borivók száma: a Közös Piac felmérése szerint a megkérdezett fiata­lok 39 százaléka sohasem iszik, s az összlakosság mint­egy harmada fogyaszt csak rendszeresen bort. S mindin­kább tért hódítanak az Euró­pai Közösségen kívüli orszá­gok: Chile, Argentína, Dél- Áfrika, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, s az egykori szocialista országok közül elsősorban Magyaror­szág. Az európai bortermelők a többi között úgy próbálnak védekezni a konkurrencia el­len, hogy felvásárolják a kül­földi szőlőket: a francia Cha­teau Lafite Chilében vásárolt szőlőket, az ugyancsak francia luxuskonszem, a Lousi Vuit- ton-Moet-Hennessy pedig Új-Zélandban. A hamburgi Der Spigel és más lapok a ma­gyar bor offenzíváját úgy em­legetik, mint amit a nyugati tőke is egyenget. A magyar borászat privatizálása a fran­cia Crédit Lyonnais Bank fel­ügyelete alatt megy végbe, s Piero Antinori, az olasz borki­rály 20 %-kal részesedik a 220 hektáros bátaapáti szőlé­szetben, akárcsak a brémai Re- idemeister und Ulrichs borke­reskedőház. A Henkell und Söhnlein tavaly 60 százalékos részesedéshez jutott a Hunga- rovin pezsgőgyártásban. Fritz Keller kaiserstuhli borász a francia Jean-Louis Laborde- dal tokaji szőlők birtokába ju­tott - a tölgyfahordókban ér­lelt fehér furmint palackját 15 márkáért, a 83-as évjáratú aszút 44 márkáért tudja el­adni. A szakértők szerint az idén Franciaország, Olaszor­szág és Spanyolország után Magyarország exportálja a legtöbb bort Németországba, ahol 1993-ban alighanem több magyar bor fogy majd, mint bordói vagy burgundi! FEB Az aszály sújtotta gabonatermelők támogatása A legkritikusabb helyzetű gabonatermelők problémáinak enyhítésére - a már megtett lé­péseken túl - további, soron kívüli kormány­zati intézkedések születtek, tájékoztatta la­punkat a Kormányszóvivői Iroda. A kormány támogatja a 25 %-nál nagyobb hozamkiesést szenvedett termelők gabonatermesztéshez fel­vett hiteleinek új hitelekké alakítását, legfeljebb 1994. augusztus 1-ei lejárattal, és az átalakított hitelekre a gabontermelők 20 %-pontos kamat- támogatásban részesülnek. Ahol a hitelfelvétel garanciavállalással járt együtt, a garanciaválla­lás meghosszabbítható 1994. augusztus 31-ig. A következő évi termés megalapozását szol­gálja, az ezévi hitelek könnyítése mellett, hogy a kieső bevétel kis részének kompenzálására az alábbi rendkívüli támogatást is biztosítsák: — a 25-40 százalékos hozamkiesést elszen­vedők további 1500 Ft/ha,- a 40 százaléknál nagyobb hozamkiesést el­szenvedők pedig további 2500 Ft/ha állami támogatást kapjanak. Az idei aszály súlyosságára és országos jel­legére, az ebből adódó általános bevétel- és jö­vedelemkiesésre tekintettel a kormány egye­tértett azzal is, hogy az őszi gabonavetést elő­segítő támogatás összege 1500 Ft/ha-ról 2000 Ft-ra emelkedjen. A kabinet utasította a pénzügyminisztert, hogy 1993-ban mintegy 2,6 milliárd Ft-ot az agrárexport támogatási keretéből, 1994-ben pedig mintegy 1,1 milliárd Ft-ot az agrárágazat támogatási keretéből ezen intézkedések pénz­ügyi forrásaként biztosítson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom