Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 27., kedd Tamásiban a likashegyi erdészháznál adtak egymásnak ran­devút az íjászok, közel százan, s a külső szemlélő csupán annyit vehetett észre, hogy biztos kezű, jó szemű, igencsak nyugodt, vidám lányok (asszonyok), fiúk (férfiak). Likashegyen, ahol egy-két éven belül nemzetközi versenyt is szerveznek, két vert senyszám, a koronglövő párbaj és a Clout-verseny magyaror­szági „ősbemutatója" is lezajlott, s úgy tűnik, meg is ragad a jövő programjában. A fényképek a tamási íjásznapok program­ját idézik. Gottvald Károly képriportja Miklóska segítséget kér! Tolna megye! Kérünk, segíts! Halmágyi Miklóska, egy békéscsabai ldsgyerek súlyos beteg. A gyermek anyai ágon Tolna megyei. Édesanyja, Halmágyiné dr. Ágoston Éva éveken át a dombóvári közkórház orvosa volt. A gyermek nagyszülei évtizedeket dolgoztak megyénkben be­csülettel. A nagyanya 40 évig volt Simontomyán pedagógus, a nagyapa a Simontornyai Bőrgyár dolgozója volt. Miklóska veszélyhelyzetben van! Korunk pestise, a daganatos betegség támadta meg. Ahhoz, hogy a gyermek visszakapja egészségét, gyógykeze­lését Nürnbergben kell folytatni, aminek fedezete többszörösen meghaladja nemcsak a család, hanem az onkológiai gondozot­tak támogatására bejegyzett alapítvány anyagi lehetőségeit is. Békés megye már megmozdult. Mi, Simontomya Önkormányzata 50.000 forinttal támogat­juk Miklóska életének megmentését, és tisztelettel kérünk min­den segíteni szándékozót, szíveskedjenek adományukat a BU­DAPEST BANK Békéscsabai Fiókjánál vezetett 261-10966-os számlán elhelyezni. Tisztelettel és köszönettel a simontornyai önkormányzat nevében dr. Dési Istvánné polgármester Módosult a helyi adó így teljes az igazság Azt írtuk július 16-i lapunk első oldalán, hogy július 15-én tűz volt az értényi határban, Csereföldön, s ott kiégett egy traktor és az általa vontatott bálagyűjtő, valamint lángra lobbant 25 hektár szalma. Ak­kor információ hiányában - mivel a jelenlévő megkérde­zettek nem mondták - nem ír­tuk meg, hogy nemcsak a szö­vetkezet területén, hanem magángazdák birtokán is égett a szalma, s a tűz veszé­lyeztette a temető bokros ré­szét, a papkert erdejét és a községet is. így aztán arról sem szólhattunk, hogy a trak­torosok csak próbálkoztak, a tűzoltóknak „csak" a parázs oltása maradt, mert a munka dandárját - a tűz megfékezé­sét - az önkormányzat házila­gos brigádjának tagjai végez­ték a jegyző és a polgármester vezetésével. Engedjék meg, hogy ezen a helyen - mások helyett is - megköszönjük Horváth Lász­lónak, Drávecz Károlynak, Dudor Pálnak, Koczor Irén­nek, Bujdosó Ferencnek, Szá­lai Józsefnek és Hadaró Sán­dornak a vörös kakas megfé­kezését. Tamási Város Önkormány­zati Képviselő-testülete a jú­niusi ülésén idén már másod­szor módosította a helyi adó­rendeletet. Ennek okairól és tartalmáról kérdeztük dr. Schutzbach Ferenc jegyzőt. — A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény tavaly de­cemberi módosításával - vé­leményem szerint helyesen - a parlament megteremtette az évközi módosítás jogszabályi lehetőségét, így egy-egy gya­korlatban gondot okozó, a ta­pasztalatok alapján hibásnak bizonyuló szabállyal nem kell adott esetben az egész évet „végigkinlódni", azt év köz­ben is korrigálhatja a képvi­selő-testület. Ennek egyetlen törvényi megkötése van, az évközi módosítás nem lehet hátrányosabb az adófizetőkre. — Milyen szabályok mó­dosultak? — Akiket érint, azok előtt ismert, hogy január 1-jétől a helyi iparűzési adóban két adókulcs létezett, a termelő tevékenységek esetében az éves adóalap három, egyéb tevékenységek esetében pedig ennek nyolc ezreléke az éves adómérték. A megkülönböz­tetés indoka az volt, hogy az egyik területen az eladott áruk értékét le lehet vonni a bevé­telből, míg a másikon nem. A gyakorlat azonban bebi­zonyította, hogy még további „finomítás" szükséges, mert több olyan tevékenység van, amely jelentős anyag- és esz­közfelhasználást igényel, de ezt levonásként nem lehet ér­vényesíteni. Ennek okán egy harmadik - öt ezrelékes - adómérték került bevezetésre, hogy e tevékenységek folyta­tói is igazságosabban, a többi­ekhez hasonlóan legyenek terhelve. — Mely tevékenységek ke­rültek át a nyolc ezrelékes kulcsból az öt ezrelékesbe? — A közúti és egyéb szá­razföldi szállítás, a járóbete­gek orvosi ellátása és egyéb humán egészségügyi tevé­kenységek, valamint az állat­egészségügyi tevékenység. — Milyen szabályok mó­dosultak még? — Néhány kisebb jelentő­ségű értelmezési zavart kü­szöbölt ki a testület, továbbá két nevesített méltányossági szabály is beiktatásra került. Reméljük, hogy ezek az új rendelkezések segítik a helyi adórendelet jobb alkalmazha­tóságát. — Köszönjük. A pénz körül náltak fel. Ezen belül a legfon­tosabb tételek a következők. Szociális segélyként 2,6 mü- liót, egyéb szociális támoga­tásként - például munkanél­küliek jövedelempótló támo­gatása, gyermeknevelési tá­mogatás - 2,2 millió forintot fizettek ki. Az adatokban némi torzulást okoz, hogy közismerten az év első felében lépett hatályba az új szociális törvény és ennek végrehajtá­sára született önkormányzati rendelet, valamint hogy az év második felében várhatóan többen kerülnek ki a munka- nélküli ellátásból, így a számí­tások szerint nagyobb igény merül fel az önkormányzati segítségre. Égy kézirathiba miatt érte­lemzavaró kifejezés került a helyi adórendelet júniusi mó­dosításába. A helyi iparűzési adó mértéke természetesen az adóalap meghatározott ezre­léke és nem az egész árbevé­tel, mint az a jogszabály szö­vegében szerepelt. A hibát az augusztusi képviselő-testületi ülésen korrigálják. Készül a tényfeltáró bizott­ság jelentése a kórház költ­ségvetési hélyzetéről. Az ille­tékesek nem kívántak az írá­sos anyag elébe menni, csu­pán annnyit árultak el, hogy a pénzügyi zavarokat nagyobb­részt a tb alulfinaszírozás, ki­sebb részt gazdálkodási prob­lémák okozzák. Előrelátha­tóan szintén az augusztusi tes­tületi ülés foglalkozik majd a témával. A városban járva szinte va­lamennyi intézménynél kar­bantartási, felújítási munkával találkoztunk. Kérdésünkre elmondták, testületi felhatal­mazással - a műszaki szak­emberek javaslata alapján - biztosított ezekre többletfor­rást az önkormányzat. Sajnos, a rendelkezésre álló összeg az évtizedek alatt összegyűlt gondok töredékének a megol­dására elég csak, de egy apró lépést jelent a működési felté­telek javítása terén. Likashegyi képek Szusszanásnyi szünet Gall dalosok Francia dalosok érkeznek au­gusztus l-jén Simontornyára Lanesterból. A vendégvárók gaz­dag programot állítottak össze ré­szükre. A megérkezés napján van a búcsú, másnap Gombai József tart előadást a magyar népzené­ről, azután Lehelné Rozsos Janka keramikus munkáiból nyílik kiál­lítás a művelődési házban. Har- madikán strandolás, lováglás, majd a Szabadi Mihály vezette táncház, este pedig tábortűz lesz, míg 4-én a Parlamentet nézik meg, 5-én a Balatonra mennek, 6-án közös hangversenyt adnak a művelődési házban a Simontor­nyai Daloskörrel. A bevételt egy beteg gyermek, Halmágyi Miklós gyógyíttatására utalják át. Kis— székelyi kirándulás után, 7-én utaznak haza. A városházán hallottuk gítők, Pintér Sándor, Bősze György nyugdíjasok. - Szilva, alma, meggy, cseresznye. — Aztán mi lesz azzal a szesszel? Nyugdíjpótló, meg­élhetést biztosító, inflálódó fo­rintra váltja? — A szomszédok elhordo- gatják. Én mérsékelten fo- gyasztgatom és nem is min­den nap. Mert tudja, van egy 650-es Ural motorom, azzal já- rogatok, aztán akkor nem le­het inni. Azért is szélesítjük meg itt ezt a hidat, hogy be tudjam hozni a permetet. Ezek az emberek - lendíti a karját - segíteni jöttek. Hoztam egy demizson bort, aztán a Bíró Lajos irányításával - kőműves a Lajos - megszélesítjük. A szusszanásnyi szünetben Pintér Sándorban régi, kedves ismerőst találunk meg újra, Bősze Györgyről pedig meg­tudjuk, hogy amatőr festő. Rövid emlékidézés után a hídszélesítésre térünk vissza. — Ilyenkor, munka közben jut idő a világ dolgainak meg­beszélésére is. Mi a téma? — Eső kellene - válaszol Bíró Lajos -, mert a hiányát már a szőlők is nagyon észre­veszik. Na, emberek, gyerünk! - harsog, s azok egy kézfogás után lapátra kapnak. — Aztán szépet írjanak ám Némediről! - kiáltják nevetve utánunk, amire a választ már a széllel üzenjük: . — Mi mást tehetnénk?-él­Fotó: gottvald Kevesebb áramszünet Korszerűsítik, pontosabban szólva teljesen átépítik a Ta­másitól Nagykónyin, Érté- nyen, Koppányszántón át hú­zódó húsz kilovoltos elektro­mos távvezetéket, amire ugyancsak ráfért a javítás, a kapacitásbővítés. Nagykónyi- tól Értényig - ezt Witzl Endré­től, a DEDÁSZ Rt tamási ki­rendeltségvezetőjétől tudjuk - az 1968-as állapotú vezetékek voltak, Értény és Koppány- szántó között pedig a háború utáni helyreállítás „nyomait" láthatták még ma is. (Itt je­gyezzük meg: e két tény is jól példázza azt a „törődést, fi­gyelmet", amivel az előző év­tizedekben - általában - ki­tüntették az ott élőket.) A ta­vasszal kezdett és akkor csak két hétig tartott munka most, a betakarítás után folytató­dott. Betonra, illetve vasra cserélték ki az időjárás és a harkályok által kikezdett fa­oszlopokat, az 50 négyzetmil­liméter keresztmetszetű veze­tékek helyére 95 négyzetmil­liméteresek kerültek, korsze­rűbb szigetelőket alkalmaztak és így nagyobb lesz az üzem- biztonság, kevesebb lesz az áramszünet. Azt várják el a szakemberek a most befejezett munkától, hogy az évenkénti 2-5 üzemzavar helyett ezután egyet vagy egyet sem észlel­nek majd. Az első félév szociális kia­dásait értékelték, amikor a vá­rosházán jártunk, s ha már ott voltunk, megérdeklődtük, hogyan áll a helyzet. Megtud­tuk, az egész évre tervezett közel húszmilliós összegből nem egészen hétmilliót hasz­Barátok segítik a bejáróépítést egyik társa mindjárt helyesel, a másik pedig a frissen kiko­tort útmenti árok hűvösében leledző borosbutykost apasztja kissé. Látszik, jólesik a rostos szűrt szőlőlé, főleg így, mértékkel, de a munkával és a beszéddel sincs ám ez másként! A gyümölcsöshöz lévő be­járó készülő hídjánál a tulaj­donos, a hetvenkilenc éves Nagy József, az egykori iparos - ács - mondja el először a munka célját. — Van ötszáz öl gyümöl­csösöm, fele itt, a fele meg ott­hon a kertben. Hordóra szed­jük, szesz lesz belőle. Tavaly száznyolcvan liter volt, de már égettünk háromszázöt­venet is. — Szilva, barack? — Vegyes - mondják a se­— Szakikám, vetessen le bennünket rendesen, ne csak ilyen összevissza állva, dol­gozva! - szólítja meg kollé­gámat egy lapátoló ember Tolnanémedi határában, s Nagy József / i f »

Next

/
Oldalképek
Tartalom