Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
1993. július 27., kedd TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 mozdulatok Avagy lehet-e terápia a pantomim? Hány és hány mozdulatunk van, amihez semmilyen szó nem szükséges, mégis mindenki számára érthető. Egy felemelt kézből pontosan tudjuk, hogy mit üzen akkor, ha a mozdulat lendülete eltér a megszokottól, ha az ív nagyobb teret kér, ha feszül a levegőben, ha ... Szóval tudjuk, mikor fényit, dorgál, simogat, vagy éppen áld. Szavak nélküli beszéd. Vannak közöttünk, akik csak ily módon tudnak érintkezni egymással. Sérült létükben olyan magas szintre fejlesztették mozdulataikat, amit színpadi előadásban már művészetnek értékelhetünk. Nem egyéb ez, mint a pantomim, néma játék. Mozdulat, arcjáték, tánc zenével is kísérve. Pantomimia a kifejező taglejtés művészete. Karsai Gizella pantomimművész és oktató nem sérülésének köszönheti pályára kerülését, hanem annak a vonzásnak, amit a katedra és a színpad tesz. Mind a kettő fából készül és a világot jelentheti. így fogalmazott a pantomimművész a szálkai művésztelep nyári táborában, amikor a budapesti Gimi-Mim és a Csip együttesek tagjai gyűltek egybe tudásuk gyarapítására és kicsi pihenésre. Meggyőződhettünk, hogy a beszélő mozdulatok milyen fegyelmet, rendet követelnek a játékban résztvevőktől. Színház uralkodik a maga rendíthetetlen törvényével, ahol minden terep fontos, mert nincs kicsi és nagy, csak szerep van. Játék és feszes munka. A humor, a paródia is csak akkor ér célba, ha véresen komolyan veszik. A beszélő mozdulatokban ritmusnak, határozott szerkezetnek kell lenni, sőt, hordozzon rímeket. Mozdulatvers. Szótlan költészet. Komédia, tragédia. Könny és mosoly. Ünnep. Más a helyzet a hétköznapok pantomimjében akkor, amikor valaki kiszolgáltatottságában kénytelen mozdulatokkal beszélni, közlekedni, vásárolni, dolgozni. Élni. Élni a percet, az órát, az életet. Torzult hallással vagy beszéddel. Lehet? Lehet! Számtalan társunk van, aki így él. így osztozik az örömökben, a gondokban. Karsai Gizella arra hivatott, hogy segítője legyen a mozdulatszelidítésnek, nemesítésnek. Ha nem színpadon, akkor katedrán. Ismerhetjük tevékenységét a képernyőről az 1977-es Ki mit tud óta. Ma már szinte minden korosztályban átadja szerzett tudását, az óvodától, általános iskolán át, középiskolán keresztül a felnőttekig. Suli-Buli, Telemim, Bocsoda. Egy-egy helyszinei a televíziós műsorainak is. BudapesA CSIP produkciójában jelenet a Kórus című műből Karsai Gizella ten a Szabó Ervin Gimnázium és az Almási téri szabadidő- központ fiataljai közül egyre többen állnak némi mozdulatokkal mellé, hogy az eredendően feltételezett gátlásaikból szabaduljanak. Ezen a ponton következik a kérdés: lehet-e terápia a pantomim. Karsai Gizella szerényen túlzásnak tartja, hogy igennel válaszoljon, de alaposan belegondolva mégis el kell fogadnia. Azokról van szó, akik - mint fent említettem - a hétköznapokat élik néma játékkal. Látni egy színpadról a szemben elhelyezkedő közönséget, akik a művészetre kiváncsiak és nem a sérülés fokára. Ezáltal természetesen lazább lesz a félelem abban, akinek nem adatott meg az emberek nyelvén szólni se szépet, se káromlást. Mindezt végtagjaikkal, arcuk izomza- tával teszik. A közönség nézői, nem sejtik, mikor születne a szó, mert a tökéletes mozdulat semmilyen félreértésre nem ad alkalmat. Karsai Gizella életében különös hangsúlyt kapott a legutóbbi két esztendőben a fogalom: a szeretet. Erősebb lett őződése abban, hogy a ember iránt csak olyan alázattal érdemes közeledni, mint egykor a Megváltó. A férjétől tanult néma mozdulatok mellett egy szál gitárral is mond dicséreteket, a mindeneket megtartó, összekötő, erősítő szellemnek, a lélek urát magasztalva. Énekével hív, szólít és a rászorulónak gyógyírt ad. Decsi Kiss János Apáca-show Deloris, egy másodrangú énekesnő véletlenül tanúja lesz, amint gengszter szerelme meggyilkol valakit. Deloris a rendőrség jóvoltából egy apácazárdába menekül, ahol rövidesen magához ragadja a zárda kórusának karmesteri pálcáját és előcsalogatja a nővérek és saját leikéből a bluest. Erről szól röviden a szemtelen vígjáték, az Apácp-show, amelyet az országos bemutatóval egy időpontban, azaz július 30-ától nézhetnek meg a szekszárdi Panoráma moziban. A főnöknő (Maggie Smith) és Deloris (Whoopi Goldberg) Deloris találkozása a volt szeretőjével (Harvey Keitel) Mick Jagger ötven éves Mick Jagger utál ötven éves lenni, de nincs menekvés. Fél évszázada, hogy meglátta a napvilágot. Már az is nagyon megviselte, amikor tavaly nagyapa lett. Akkor azt mondta: - Ez nem használ az imázsomnak. Most nem mondott semmit, hanem egyenest elbújt a születésnap elől. A Karib-tengeren, Barbados szigetén tartózkodik, és csak egy másik Rolling Stones-tag, Keith Richards van vele, se feleség, se gyerekek. Új albumon dolgoznak, három új nagylemez számaival kell elkészülniük ez év végéig. Tv-napló Kiállítás W ashingtonb an A helyszín elegáns, bár szokatlan: a Nemzetközi Valutaalap washingtoni központjában nyílt meg az elmúlt 45 év terméséből válogatott magyar képzőművészeti kiállítás. Címe szerint: Magyarország azelőtt és azután, ami nem egészen világos, s az is gyanús, hogy a pénzügyminiszter nyitja meg. A többi szereplő is politikus, a művészek alig jutnak szóhoz, mi pedig nem tudjuk, hogy mit akar bizonyítani a kiállítás. Politikai rendszer, sem azelőtt, sem azután nem hoz létre művészetet, a politika egyet tehet, hogy békességben hagyja a művészeket, ők tudják, hogy mit akarnak bemutatni a vüágból. Az elmúlt 45 évben az úgynevezett szocreál volt a hivatalos irányzat, ami elsősorban a témát határozta meg. Mint az itt bemutatott egyik festmény esetében is, amelyen az úttörő köszönti a nagypapát. Hallottuk ugyan, hogy a kép a vörös nyakkendő ellenére is jó, pedig ez a kép akkor sem képviselhetné a magyar képzőművészetet, ha az unoka cserkészkalapban köszöntené nagyapját. Szemléletében rossz, technikájában a hajdani zsánerfestészetet idézi, s nem is sejti, hogy az elmúlt 45 évben jeles mesterek dolgoztak itthon. Elég Czóbelre, Barcsayira, Martynra emlékeztetni, de a névsort sokáig lehet folytatni. A magyar művészet mindmáig nem kapta meg azt a nemzetközi elismerést, ami joggal megilletné. Megismertetéséhez a Nemzetközi Valutaalap is hozzájárulhat, de felesleges ehhez a politikai felhang, annak pedig nincs jelentősége, hogy mi volt azelőtt és mi lett azután. Hruscsov annak idején nagyokat nevetett egy modem kiállításon, mondván, ilyen kriksz-krakszokat ő is tudna csinálni. Én Borsos Miklós tihanyi kiállításán hallottam ilyen gúnyos nevetést, de a nagypapát és unokáját ezután is csak olyanok festették le, akik ehhez éreztek indíttatást. A washingtoni kiállítás ettől függetlenül jó szolgálatot tehet a magyar művészetnek, mert bármiként is válogatták anyagát, nyilván mesterművek is vannak. De ehhez a politikának, sem azelőtt, sem azután nem sok köze volt. A művészet öntörvényű, autochton világ, a jó mű pedig átsugárzik az idegen szándékon. Két falu Békésben A házak falán tenyérnyi repedések, a macska is szabadon közlekedhet, de a két falu, Medgyesbodzás és Pusztaottlaka önkormányzata csak annyit tudott tenni, hogy kívülről megtámogatta a falakat. Ez is Magyarország, omladozó házaival, állandó életveszélyben élő lakosaival, akik már tervezni sem mernek, nincs is mire. Azt mondják az egyik faluban, hogy 80 millióból helyre lehetne állítani a roskadozó házakat, kértek is, de a kormány csak egymilliót adott. Ez arra elég, hogy felmérjék a kárt, ezzel pedig nem mennek semmire. Mennyi pénz 80 miihó forint? Ha egy falu megmentéséről van szó, csekélység. A pletyka úgy tudja, hogy az országgyűlési képviselőknek kiosztott soronkívüli, adómentes ajándék ennél jóval több volt, tehát ha csak felét kapják a jó munkáért végzett összegnek, meg lehet menteni Medgyes- bodzást. De ne is folytassuk, azt lehet erre mondani, hogy üres demagógia. Persze, kérdés, kinek mihez van joga? Néhány képviselő külföldről hazatérve nem mutatta meg csomagjait a vámosoknak, helyette vigan tovább hajtottak. Egy másik képviselőt gyorshajtásért kellene felelősségre vonni, de nem lehet, miként nem lehet felelősségre vonni azt sem, aki közönséges bűncselekményekkel gyanúsítható, mert a mentelmi bizottság nem adta ki. Medgyesbodzáson nyilván csodálkoznak a szabadságjogok ilyen értelmezésén, amikor ők az élethez való jogaiknak szeretnének érvényt szerezni. Közben azt sem tudják, mitől roskadtak meg a házak. Kiszárad a talaj, az olajkutak hatására is gondolnak, de azzal se mennek sokra, ha a kormánytól kapott egymillióból megtudják az okot, mert a házak állapota napról napra romlik, s ha így folytatódik, rájuk dől a tető. Mi pedig nem tehetünk egyebet, megállapítjuk, hogy így élnek Medgyesbodzáson és Pusztaottlakán 1993-ban. Mindkét falu Magyarországon van, a térképen is megtalálható. Egyelőre. Csányi László Európa asszonya Tolna megyében járt Július 22-én Bonyhád, Szek- szárd és Tamási városok Magyar Máltai Szeretetszolgálatának (MMSZ) önkéntesei jöttek össze Tamásiban a szervezet országos vezetőivel, hogy az aktuális kérdéseket megbeszéljék. A megbeszélés után Magyarkeszibe mentek, hogy részesei legyenek az ottani szervezet rendezvényének. — Emberemlékezet óta nem voltak itt ennyien - mondta a magyarkeszi katolikus templom plébánosa, mikor az Ür házában megnyitotta az MMSZ ünnepségét. Magyarkeszi, ez a kétezer lelkes kisközség kitett magáért! Népviseletbe öltözött asszonyok táncoltak és énekeltek, kisgyermekek mondtak verses köszöntőket és még egy rövid színdarabot is előadtak a vendégek tiszteletére, különös tekintettel Boeselager Csilla báróné tiszteletére, akit virágokkal halmoztak el, kenyérrel és egy kis hordó borral, valamint egy hatalmas cukormázas szívvel meg is ajándékoztak. A báróné a megilletődöttség könnyei között fogadta a ma- gyarkesziek jókívánságait. Válaszában elmondta, hogy bár már sok helyen járt magyarországi körútja során, de ilyen erejével az összefogásnak és szeretetnek, még nem találkozott. Az egységes Európáért tett kiemelkedő munkájáért a '92-es év Európa asszonyának megválasztott báróné hangsúlyozta: egységes Európát akar, de nem olyat, ahol minden egyforma, internacionalista, hanem olyat, ahol a nemzetek megőrizhetik egyéniségüket, és ahol minden falu saját hagyományai szerint élhet. Ízért, bár ha szegények is a magyar falvak, mégis gazdagok, mert többet ér a néphagyomány öltözetének viselete a legdrágább, legdivatosabb francia öltözéknél is. Magyarország még azért is gazdag, mert sokan élnek itt olyanok, akik nem tudják magukról, hogy ők is máltai lovagok. Akik az ige szerint élnek: „jövevény, otthontalan voltam és befogadtatok, éhes, szomjas voltam és ennem, innom adtatok, ruhátlan, rab és beteg voltam és meglátogattatok, gondoztatok és felruháztatok". Nem én, a mentőautóimmal, hanem ezek az emberek adnak sokat, ez az igazi gazdagság! Sokan azt gondolják, hogy mi milyen nagy áldozatokat vállalunk, mikor látják, hogy milyen sokat dolgozunk. De nem tudják azt, hogy a mi munkánk az számunkra nem kényszer és szorongattatást jelent, hanem örömet - mondotta a báróné, Európa asszonya, számos magas kitüntetés birtokosa, az MMSZ örökös tiszteletbeli elnöke. Ezután Kozma atya, a szervezet magyarországi elnöke zárta le az összejövetelt. A nagycsaládosok és idős korúak kis csomagot kaptak, melyben alapvető élelmiszerek és tisztálkodószerek voltak. Frank Ferenc Megjelent Vankó-Reisinger: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához. A Bibliaiskolák Közössége jelentette meg. Tamás Attila: Töprengések az irodalmi értékről. Belső Tárlat. Somogyi Győző grafikusművész albuma. E.Fiore: Negyedik típusú találkozások. Földönkívüliek erőszakos beavatkozásai. Steiner: Egy út az ember önmegismeréséhez. Nyolc meditáció. Csodaország. Foglalkoztatókönyv óvodásoknak, kisiskolásoknak. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Berkesi András: Bűnös vagy áldozat? Hoel: Szerelem a strandon. Szabadság és nemzet. Liberalizmus és nacionalizmus Közép- és Kelet-Európábán. John Lennon élete és legendája. A Phoenix könyvek legújabb kötete. (A felsorolt könyvek Szek- szárdon, a Garay téri Kossuth Könyvesboltban vásárolhatók meg.) i. i
