Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd MEGYEI KÖRKÉP «ÚJSÁG 3 Értelmi fogyatékosok tamási találkozója A felnőtt értelmi fogya­tékosok országos találko­zóját augusztus 5-én ren­dezik a tamási művelődési központban. A rendezvényt a Speciá­lis Mávészeti Műhely és a Regölyi Szociális Foglal­kozató Intézet rendezi és nem kisebb személység a találkozó fővédnöke, mint a Tolna Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének elnöke, Priger József. Az esmény, melyben a vers­mondók és színjátszó cso­portok vesznek részt, már előző nap elkezdődik, hi­szen a megérkezést köve­tően programok várják a sérült, értelmileg fogyaté­kos embereket. Az igazi versenyre tehát augusztus 5-én (csütörtö­kön) kerül sor. Ünnepélyes megnyitóval veszi kezde­tét a szellemi küzdelem. A versenyt követően szakér­tőkből álló zsűri fog pon­tozni, a díjjak átadása után pedig szabadfoglalkozás várja a verseny résztve­vőit. A városi tv filmklubjában A szokásos televízió csa­tornán szerdán ismét je­lentkezik a Szeszárdi Vá­rosi Televízió filmklubja. A stúdió nyári szünete alatt két filmet vetítenek este 20 órai kezdettel. A szerdán vetítésre ke­rülő filmek: a Szexmisszió című lengyel film, vala­mint A hekus című ameri­kai bűnügyi film. Rock-klub Tamásiban A tiltott zóna rock-klub hagyományosan, minden két hétben megtartja ren­dezvényét a tamási műve­lődési központban. A klub legközelebb au­gusztus 7-én, este 8 órára várja az érdeklődőket. A vendégek ezúttal Buda­pestről érkeznek, a „Más­fél" és a „Grund" együtte­sek. Festőtábor Pincehelyen A pincehelyi önkor­mányzat, valamint az ART 999 szervezésében festőtá­bor zajlik Pincehelyen. A múlt héten kezdődött táborozáson 10 festő vesz részt, akik Minker Tibor vezetésével saját elhatáro­zásból ragadtak ecsetet. Főként tájképeket feste­nek, megörökítve Pince­hely és környéke általuk legszebbnek ítélt részeit. A festményeken kívül készí­tenek tollrajzot, grafikát is. A tábor július 28-ig tart és a tervek szerint egy hó­nap múlva ki is állítják az elkészült műveket. Orgonazene a simontornyai templomban Kovács Endre orgona­zenéjének örvendhetnek azok a simontornyai és környéki zenekedvelők, akik ellátogatnak augusz­tus nyolcadikán (vasár­nap) a simontornyai római katolikus templomba. Az orgonaművész hangversenye délután 5 órakor kezdődik. A műso­ron: Bach, Roger, valamint Sigfrid Karg-Elert művei szerepelnek. Képtelen zöldségkép A szoptatási világnap szerdai programjai (Folytatás az 1. oldalról). A kistermelői gazdaságok szerepe így tovább nőtt és fő­ként a zöldségtermelésben je­lentenek nagy százalékot. Sokszor a megtermelt zöldség 88 százaléka kerül innen ki. A hatalmas gazdálkodó szerve­zetek továbbra is elsősorban a konzervipari felhasználásra alkalmas zöldségfélék (zöld­borsó, zöldbab, csemegekuko­rica) termelését részesítik előnyben. Az ország zöldségtermése 1992-ben 1401 ezer tonna volt, amely az előző évinél 30, az 1986-1990-es évek átlagtermé­sétől pedig 33 százalékkal ke­vesebb. A termés 58 százalé­kát szántóföldön, a többit ker­tekben és más művelési ágban termelték a gazdálkodók. A szántóföldi zöldségterü­let 1992-ben 82 ezer hektár volt, amely az 1986-1990. évek átlagterületének csak 77 szá­zaléka. Legjelentősebb terü­letcsökkenés zöldborsóból volt, mivel a korábbi évek te­rületének felén termelték csak. A zöldbab, fűszerpaprika és a paradicsom területe is csök­kent, bár kisebb mértékben. A csemegekukorica területe vi­szont tovább növekedett, de jelentősen nőtt a fokhagyma és a zöldpaprika területe is. A kedvezőtlen időjárás okozta kisebb hektáronkénti termésátlagok következtében csaknem minden zöldségféle terméshozama alatta maradt az 1986-1990 évekének. Kivé­telt csak a karalábé, fejessa­láta, uborka és a csemegeku­korica hektáronkénti termés­hozama jelentett. Az 1991. évi terméshez ké­pest a termésmennyiség a spenóton kívül minden zöld­ségféléből csökkenést mutat. —A megyei zöldséghelyzet feltérképezése igen nehéz - mondta Bea József, a Tolna Megyei Földművelési Hivatal vezetője lapunk kérdésére. A nyolcvanas évek elején a kertművelés ágat, mint ilyent kivették a szántóterületből - folytatta Bea József - és ez a kiemelés annyit jelentett, hogy onnantól nem lehet eligazodni a művelési területek között, így nem lehet bizonyossággal különválasztani a bel- és kül­területen termelt egyes zöld­ségfajtákat. Annyi biztos, a zöldségek nagy hányada Bu­dapestről érkezik, természete­sen ezzel növelve az árat. Az egyértelmű, hogy a különböző háztáji- és hobbikertekben, sőt a nagyüzemekben is folyik a zöldségfélék termesztése, de ezek nagyrészben megrende­lésre, valamint szerződésben lekötött igények kielégítésére történnek - mondta Bea Jó­zsef. Hogy mi is a helyzet zöld­ségtermelés ügyében, arról a megyeszékhelyhez közel felvő település egyik kis mezőgaz­dasági termelőszövetkezet el­nökét kérdeztünk. Megyénk egyik legnagyobb burgonya- termelő szövetkezete vagyunk - kezdte a Mözsi Új Elet MGTSZ elnöke, Szentes Nán­dor, majd így folytatta. A ga­bonafélék betakarítása már korábban befejeződött, jelen­leg a nyáriburgonya felsze­dése van folyamatban. Na­gyon sokat segített a zöldség­félék fejlődésénél a korábbi hetek esőzése, de még így is el van maradva, eshetne még bőven. Úgy tűnik - mondta az elnök -, hogy a burgonyánál közepes, a hagymánál és a Bővülő létszámmal Elindult az újabb gyártósor A dombóvári Móköt gyár­egység helyén üzemelő olasz INPRO Kft. tevékenységéről már több alkalommal adtunk híradást. Most újabb jelentős állomáshoz érkezett az üzem. A főleg pólókat és teniszinge­ket gyártó üzem szakemberei elvégezték a gépek beüzeme­lését az elmúlt héten, és elin­dult a gyártás az újabb gyártó­soron. Az új típusu - gallér nélküli teniszing - termék gyártásához hét fővel bővítet­ték a létszámot. — Hány műszakban folyik a termelés? Kérdésemre Lorenzo Liga- bue termelési igazgató a kö­vetkezőképp válaszolt: — Egy műszakban dolgo­zunk. A célunk az, hogy kul­túrált, kellemes és főleg nyu­godt körülmények és feltéte­lek között dolgozzanak a höl­gyek. Mi hosszú távon gon­dolkodunk és a célunk is az, hogy hosszú távon biztosít­sunk munkát az itt élőknek. Szorgalmasak és ügyesek a dolgozók. Szeptembertől újabb létszámot veszünk fel, elsősorban a végzett tanulók közül. Szép lasssan kívánjuk a termelést felfuttatni, ugyanis a városban és környékén jó a munkaerő, lehet számítani rá­juk. Ezt bizonyítja az eddig el­készült százezer darab jó mi­nőségű termékünk. Szállítási kapacitásunkat is bővítjük. Eddig egy gépkocsi hozta az alapanyagot és vitte a készterméket, most elindítjuk a második járművet, termé­szetesen mindkét jármű ma­gyar személyzettel dolgozik. A cél, hogy minél több helybe­linek tudjunk munkát adni, úgy érzem, érzékelhető és önök is így látják - fejezte be a rövid tájékoztatót a termelési igazgató. Tilinger Sándor Készül a teniszing paprikánál viszonylag jó ter­més várható, igaz ezekhez az eredményekhez az is hozzá­tartozik, hogy közel kétszáz müiméter csapadékot pótol­tunk öntözéssel. Arra a kérdé­sünkre, hogy miként értékesí­tik a terményeket, Szentes Nándor azt válaszolta, hogy főként magánkereskedők hordják el sokfelé az árut, de ezeknek a nagytöbbsége bur­gonya. Mivel azonban nem tudják értékesíteni a teljes megtermelt mennyiséget, ezért kénytelenek a budapesti nagybani piacra is szállítani. A felvásárló láncot ismerve az elnök szerint így az sem el­képzelhetetlen dolog, hogy például a szekszárdi piacon vásárolt burgonya egy kissé világot járva kerül a vevő ko­sarába. A mözsi termelőszövetke­zetnek a gabonaféléken kívül csak burgonyája, paprikája, hagymája, és egy kis káposz­tája van, az utóbbiak nagy ré­sze még földben - tudtuk meg Szentes Nándor elnöktől. Valahogy azt a közhelynek látszó dolgot kellene az embe­reknek látni, hogy a helyben, kistermelőknél termelt áru mindig olcsóbb, mintha meg­utaztatva, néhányszáz kilomé­terrel "gazdagabban” jut a vá­sárlóhoz az olykor nem is friss áru. Az a mostanra kialakult állapot, mely jelenleg is mű­ködik, valahogy úgy néz ki, hogy a széles, ám pénzében szűk anyagiakkal rendelkező vásárlóréteg egy vastag pénz­tárcával bíró kereskedő cso­portot tart el. Ezért sokak már valamiféle zöldségmaffiáról beszélnek. Lehet, hogy nem oktalanul? -Garay E­Fotó: Degré G. Ossza meg örömét! Olvasóink írják Bölcskén Vlaska Judit 1993. július 27-én lesz 15 éves, július 30-án pedig a névnapját ün­nepli. Nagyon sok boldogsá­got és jó egészséget kívánnak neki: szülei, és testvérei * őcsényben július 27-én ün­nepli 16. születésnapját uno­kám, Schmidt Emőke. Ez alka­lomból kívánok neki jó egész­séget, sok boldogságot, örö­mökben gazdag életet, sok si­kert a további tanuláshoz, sok szeretettel: a nagymamája A WHO egészségvédelmi szervezete mindén év júliusá­ban megrendezi a szoptatási világnapot, melynek célja az anyák és a csecsemők vé­delme. Ezt a napot 1991 óta minden évben, idén e hó 28-án (szerdán) tartják. A Magyar Védőnők Egye­sülete 1991-ben alakul meg és olyan célokat szeretnének el­érni, melyek a baba és az édes-anya kapcsolatát szoro­sabbra fűzik, valamint előse­g 'tik a kisgyermek egészséges jlődését. Országos szinten hatalmas rendezvényeket szerveznek e napon, főként a fővárosban, de vidéken is. Természetesen ennek megfelelően megyénk sem marad ki az eseményso­rozatból. Az ÁNTSZ megyei szervezetén keresztül a védő­nők szervezik a szoptatási nappal kapcsolatos progra­mokat, melybe házi- és gyer­mekorvosok, szülészek és természetesen védőnők kap­csolódtak bele, hiszen ők azok, akik igazán ismerik a téma problémás gócpontjait. A szoptatási vüágnap al­kalmából megyénk városai­ban majdnem egyidőben lesz­nek a rendezvények: Dombó­váron, Pakson, Tamásiban, Bonyhádon és Dunaföldváron különböző előadások, taná­Az óvatlanság, elővigyázat­lanság általában megbosszulja magát. Ez történt a 72 éves Já­nos Gézáné - Márta néni - esetében is. A történet azon­ban, mely meglehetősen rosz- szul indult, mégis jóra fordult, igaz, most sem tudni, kinek a jóvoltából. Az idős asszony vasárnap reggel kiment a szekszárdi vá­sárba, vett néhány apróságot a nála lévő párszáz forintból. — Már éppen indultam haza, amikor hátulról valaki megfogta a vállamat - mesélte az esetet Márta néni. — Egy középkorú férfi állt mögöt­tem, aki egyből azt kérdezte: — Néni, nem vette észre, hogy ellopták a pénztárcáját? Mondtam neki, hogy nem, s akkor néztem meg a ridikü- lömet: hát az sajnos nyitva volt, a pénztárcám meg hi­ányzott belőle. Ott fut a tolvaj csadások várják az érdeklő­dőket. Szekszárdon, az ÁNTSZ épületében (Szentgáli Gy. U. 2.) a bébiholmikat gyártó né­hány cég által rendezett kira­kodóvásár mellett előadások, valamint tanácsadás és sok meglepetés várja az érdeklő­dőket. Közel háromszáz meghívót küldtek ki a terheseknek és szoptatós anyáknak a július 28-án délelőtt 10 órakor kez­dődő rendezvényre, melynek színhelye az ÁNTSZ megyei intézetének előadóterme lesz. Ekkor dr. Hangay István, me­gyei tisztifőorvos köszönti a megjelenteket, majd megkez­dődnek az előadások. Ä té­mákból: dr. Schultz Károly, megyei gyermekgyógyász szakfőorvos az „Ányatejes táplálás, szoptatás orvosi szemmel" címmel, Mezeiné Ódor Andrea, az Országos Csecsemő-és Gyermekvédő Intézet vezető védőnője pedig „Az egészséges csecsemő táp­lálása mai szemmel" címmel tart előadást. Délután is várják a terhese­ket, szoptatós anyákat és ter­mészetesen az érdeklődőket, hiszen ekkor szaktanácsadás lesz az ÁNTSZ Szentgáli utcai épületében.-Gé.E.­- mutatott egy rohanó alak után a férfi. Mit tegyek, gon­doltam magamban s már én is elkezdtem volna szaladni a tolvaj után. A férfi azonban megállított: ne menjen néni, itt van nálam a tárca, elvettem tőle. Hát, én rögtön elkezdtem sírni, s a magam módján, ami­kor már tudtam, megköszön­tem neki a segítséget. Nem volt nálam sok pénz, úgy két­száz forint, de azért mégis na­gyon örültem, hogy így vég­ződött a dolog. Otthon is sír­tam egy sort, s akkor jutott eszembe, hogy el is felejtettem megkérdezni a férfi nevét. A névtelen „őrangyal" - bárki is legyen az - ezúttal se­gített. Persze, azt azért nem árt tudni, hogy ez a szerencsé­sen végződő eset a ritka kivé­telek közé tartozott...-szá­Márta néni esete a tolvajjal Segített a névtelen „őrangyal Pálján sem az orvos a falu vezetője Feladatát mindenkinek el kell látnia Priger József, a megyei ön- kormányzat elnöke vette ma­gának a fárdságot, és megkí­sérelt egyezséget létrehozni a pálfai orvos kontra önkor­mányzat ügyben. Nem rajta múlott, hogy nem járt sikerrel. Mint arról már többször beszámoltunk, dr. Bankovits Lajos „harca" azzal ért véget Pálfán, hogy a képvi­selő-testület felmondta közal­kalmazotti munkaviszonyát, mert nem volt hajlandó át­venni a szociális otthon lakói­nak betegbiztosítási kártyáit, s a családorvosi teendőket más vonatkozásban is csak részben látta el. A megye annyiban érdekelt a vitában, hogy az ő intézmé­nyük a szociális otthon. Az el­nök úgy véli, a falu érdekében szükség lenne arra, ha a sze­replők leülnének egymással és békésen rendeznék a vitás kérdéseket. A tárgyalás té­mája lehet a pénz is, hiszen mindenki hajlandó elismeri, hogy a kétszázötven gondo­zott ellátása több munkát je­lenthet, mint egy átlagos kör­zet, bár Priger József hangsú­lyozza, hogy például a belecs- kai szociális otthont is a pin­cehelyi családorvos látja el. Minden külön juttatás nélkül. A megyegyűlés elnöke fur­csának találja, hogy a pálfai orvos kijelentette: „ezekkel" nem tárgyal, de vele hajlandó lenne egyezkedni. Ha a pálfai önkormányzat a tárgyaló- partner, akkor nem tudja el­látni a feladatot, ha más, akkor igen? Az orvosnak be kell lát­nia, hogy a választott képvi­selő-testület dönt a falu ügye­iben, nem az orvos, mert ez az ő dolguk. Furcsának találja, s etikailag is kifogásolhatónak, hogy az orvos a munkaügyi egyeztető megbeszélésre lega­lább századmagával ment el. A munkáltatói vitákat - s ha vannak, akkor a személyes el­lentéteket is - nem a falu né­pével kell „elintéztetni". Kü­lönösen helyteleníthető, ha éppen egy orvos teszi ezt, ­vagy eltűr egy ilyen látszatot - , akinek a lakosság, bizonyos értelemben kiszolgáltatott. Azt mondta a pálfai orvos, hogy elmegy egészen a strass- burgi nemzetközi bírósághoz: - ehhez a kijelentéshez csak annyit kíván hozzáfűzni a megyegyűlés elnöke, hogy megteheti, de ez nem változtat azon, hogy a pálfai képviselő- testület a pálfai orvos munkál­tatója. Nem zárkózik el attól sem, a megyegyűlés elnöke, hogy részt vegyen egy falugyűlé­sen, mert bízik abban, hogy a pálfaiak meg fogják érteni a helyzetet, s hajlanak a józan érvekre. A falu érdekeivel nem elletétes, hogy ott van a szociális otthon, hiszen négy és fél millió forint plusz költ­ségvetési támogatáshoz jut­nak ezáltal. Mindenkinek a megegyezés lenne jó, s ebben az ügyben az orvos az, aki tárgyalni sem hajlandó. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom