Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

1993. július 22., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP «ÚJSÁG 3 Nyári szünet a tamási D.C.-ben Hétfőtől, azaz július 19-től a tamási diákcent­rumban is nyári szünetet tartanak, így szervezett programok nem lesznek. Ez annyit jelent, hogy jú­lius 19 és szeptember 1 kö­zött csak ügyelet működik a házban. Az említett idő alatt is várják azokat a gyerekeket, akik nem tud­nak elfoglaltságot találni maguknak és így csak unatkoznának otthon. A tamási diákcentrum­ban nyolc órától délután fél ötig lehet társakra lelni a társasjátékokhoz, az asz­taliteniszezéshez, valamint számítógépes játékokhoz, melyekhez a tárgyi feltéte­leket a ház biztosítja. Tamásiban a művelő­dési ház dolgozói is nyári szabadságukat töltik, így a ház programjai augusztus 15-ig szünetelnek. Itt is csak ügyeletet látnak el. Méregtelenítő program A gyógyszerek, az élel­miszerekben lévő vegysze­rek valamint a levegőből beszívott szennyező anya­gok nem ürülnek ki mara­déktalanul az emberi szer­vezetből. Köztudott, hogy még évekkel később is okozhatnak betegséget, megzavarhatják a szerve­zet normális működését. Hogy mit jelentenek a mérgek az emberek hét­köznapjaiban, hogyan le­het ellenük védekezni? Er­ről az a kéthetes úgyneve­zett méregtelenítő prog­ram ad felvilágosítást, amelynek előzetes kedv­csinálója ma (július 22-én) lesz Szekszárdon, a Gyer­mekek Házában. Az elő­adás kezdési időpontja este hat óra. Kakasdon testületi ülés lesz Augusztus közepén tartja a legközelebbi soros ülését a kakasdi képviselő- testület. A tervek szerint a szokásos bejelentéseken és beszámolókon kívül szóba kerül a faluház is. Döntenie kell a testület­nek arról, hogy a 93-ra ter­vezett pénzösszegek hátra­lévő tartalékaival milyen munkálatok készüljenek el ebben az évben. A teljes idei költségvetés összege 7,5 milhó forint volt, ebből mára csak 2,5 millió ma­radt. Ennek sorsáról dön­tenek a következő ülésen. A munkaügyi tanács ülése A Tolna Megyei Mun­kaügyi Tanács soron kö­vetkező ülése július 30-án, délután egy órakor kezdő­dik Szekszárdon, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövettsége székházának tanácstermé­ben (Széchenyi u. 56-60). A napirendi pontok kö­zött szerepel a szakképzési alap decentralizált részére benyújtott pályamunkák elbírálása, valamint a munkahelyteremtő beru­házások ellenőrzésének tapasztalatai. Ezen kívül tájékoztató hangzik el a munkaügyi központ aktív munkaerőpiaci eszközei­nek időarányos és ez év második felének tervezett felhasználásáról is. Mindhárom téma elő­adója dr. Brebán Valéria, a munkaügyi hivatal igazga­tónője. Olvasóink írják Nővérem, Tillmann Jó- zsefné Hőgyészen július 22-én ünnepli névnapját, mely alka­lomból kívánunk jó egészsé­get, boldogságot: húga, sógora, Péter és Anna Bátáról tésnapját. Ez alkalomból kí­vánunk neki nagyon sok bol­dogságot, jó egészséget és hosszú életet. szülei, bátyja, sógornője: Mucika, nagypapa, nagymama Három vaj dasági gyerek Ossza meg örömét IS Anna-napi röpgyűlésre megyünk Nyers Anna tanár­nőhöz 26-án. Ez úton is sok szép évet kívánunk neki és azoknak a volt iskolatársak­nak is, akik ránkismernek. Dombóvárról H. Juci és S. Ilus S3 Drága kisunokáink, Szászi Timea és Viktória májusban és júniusban ünnepelték 6. és 3. születésnapjukat. Fiam és menyem július és augusztus hónapban ünnepük születésnapjukat, szeptem­berben 8. házassági évforduló­jukat. Sok szeretettel gratulá­lunk és jó egészséget kívá­nunk: Szászi mami és papi Földesi Zoltán Gerjenben július 22-én ünnepli 30. szülé­si Nógrádi Józsefné, született Ignácz Aranka (Szedres, Kos­suth u. 39.) júüus 22-én ün­nepli 26. születésnapját. Ez­úton szeretnénk sok örömet, boldogságot kívánni neki: Zombáról anyu, és két testvére: Jani és Imi ca Faddon ifj. Glöscl Ferenc jú­lius 23-án ünnepli 11. szüle­tésnapját, édesapja Glöscl Fe­renc július 30-án ünnepli 42. születésnapját. Mindkettőjü­ket szívből köszönti és hosszú, boldog életet, jó erőt, egészsé­get kíván: anyu, és nővéred, feleséged és lányod is Szekszárdon 1993. július 21-én megszületett második gyermekünk, Jobban Linda. Boldog szülők: Jobban Zoltán és neje (Folytatás az 1. oldalról.) Sztévó egyik népszerű alakja volt a szálkai tábornak, mert a labdát ügyesebben for­gatta társainál. Kedvenc tan­tárgya a torna. Sztévó állandó mozgásban volt, így aztán a kísérő tanároknak, felnőttek­nek némi gondott jelentett a féken tartása. Tudni kell még róla, hogy „feltaláló szeretne lenni". Nincs különösebb el­képzelése, hogy mit fedezzen fel elsőként, de mindenesetre nagy szüksége lenne a „taka­rító robotra". Ezt minden bi­zonnyal a szálaki naponkénti rendrakás ellenőrzése fogal­maztatta meg vele. Azzal sem ért egyet, hogy Lóri tanító akar lenni. „Hülyeség, mert a tanítónak mindent kell tudni". „Lenne inkább fodrász". Sztévó szereti a péksüte­ményt. Talán mert édesapja pék. Egyébként csöndes fiú, mondhatni szótlan. Amikor beszélgetéshez hívtam, sza­badkozott, hogy a Peti beszél­jen helyette is. Paskó Péter kétszer olyan széles alkatú legényke, mint Sztévó. Kiderült, hogy nem­csak osztálytársak, de unoka- testvérek is. Nem a legköze­lebbi ágról, de nem is az a fon­tos „ilyen messze az otthon­tól". Peti szívesen meséli él­ményeit, amit a magyaror­szági napok alatt szerzett. Egy testvére van, édesapja cukor­gyárban dolgozik. A paradi­csom- és gyümölcslevessel nem tudott megbarátkozni, de egyébként mindent jónak tart itt Magyarországon. Udvaria­san figyel és elhallgat, míg Lóri beszél. Aztán azonnal hozzáfűzi megjegyzését, mert Petinek van véleménye a világ folyásáról. A víz folyásáról is, mert azért csak-csak nyomon kellett követni a tisztaságért tett lépéseit. Figyelmesen haügat akkor is, ha kísérői a városnéző sé­tán magyaráznak. Tudja, hogy felelni kell majd néhány kér­désre. A pécsi kirándulásról megmaradt élményei közül a „négytornyú templom és a kékkupolás" ugrik be elsőnek egy kérdésre adott válaszkor. Kiderül azonban, hogy a kék­kupola nem is kék, hanem zöld, és „nem görög, hanem török" templom van a főtéren. A 12 szobor mellett volt „még két oroszlán is", a négytor- nyunál. A múzeumokban Peti elsőként vett Csontváry re­produkciót és amikor társai­nak mesélte, hogy milyen álla­tokat lát a képen, akkor ők hosszan nézegették, aztán le­gyintettek: „Hülye vagy, nincs azon semmi". Valóban jobban kelett figyelni Peti felfedezése­ire, ami a festményeken élt, szerinte. Elképzelte, „hány embernek kellett állványokat építeni, ilyen nagy festmény­hez". Lóri a társaitól nyúlánkabb és érettebb kislány. Az úgy­nevezett „szálkai négytusá­ban" egyéni győztes lett. A legjobb csapat legjobb tagja. Megfontolt mindent. Nem kapkodott, a váltófutást, a célbadobást, a pattogtatást, és a helyből távolugrást is kellő komolysággal végezte. így lett a győztes. Tudjuk már róla, hogy tanítónő szeretne lenni, és azt is, hogy Sztévónak erről sajátos véleménye van. Édes­apja láncgyárban dolgozik. Moravicáról szívesen beszél, amit tud, mindent elmond, különösebb kérdezés nélkül. Ő az, aki a felnőttek világáról is mond néhány gondolatot. A három gyerek együtt fogal­mazza meg, hogy az történt Jugoszláviával, hogy „össze­ment és kicsi lett". „Szerencse, hogy Moravicában nincs há­ború, mert nagy baj lesz ak­kor" Most béke van itt Magyar- országon, és játszani rphant el a három vajdasági gyerek. Decsi Kiss János Helytállásért jutalom Jó hír a termelőnek, rossz a fogyasztónak A húsiparban alig van változás A Szekszárdi Húsipari Rt.-nél a helyzet alig változott, hiszen - mint Waffenschmidt János vezérigazgató kérdé­sünkre elmondta - tart a csőd-eljárás. Most folynak a hitelezőkkel a tárgyalások, s még nem tudható, hogy mi­lyen egyezségek születhetnek. Sokminden függhet a kor­mányzati intézkedésektől, ne­vezetesen, hogy lesz-e, és mi­lyen adósság- illetve hitel­konszolidáció. Arról is hallot­tak, hogy az Európai Fejlesz­tési Bank esetleg valamilyen kötvényformával lép a hazai piacra. Az rt. két és fél milliárdos tartozásának legnagyobb ré­sze hitel. A kérdésre, hogy mennyiben érintették a válla­latot az ENSZ jugoszláviai embargós intézkedései, az igazgató nem tudhat pontos választ adni. Mint mondta: ez a kérdés "a mi lett volna, ha" kategóriába tartozik. Annyi bizonyos, hogy a körülmé­nyek a Duna szalámi gyors halálát okozták, hiszen az új termék akkor volt feljövőben. Az agrárrendtartás piaci in­tézkedései jelent némi átme­(Folytatás az 1. oldalról.) — Gyakran hallom emlegetni, hogy a tavasz a legkegyetlenebb évszak, ilyenkor halnak meg a legtöbben, s ezt sokan azzal ma­gyarázzák, a felmelegedés, az idő­járás változása, vagyis afféle fronthelyzet ennek az oka. Mi a véleménye erről a magyarázat­ról? — Annak, hogy tavasszal „megugrik" a halálozási sta­tisztika, főként az idősebbek körében, nem elsősorban az időjárás az oka. Inkább az, hogy a téü „tespedtség", mozgáshiány után az első napsütésre kitódulnak a kis­kertbe az idős emberek, el­gyengült, vitaminhiányos szervezettel. Ha ezt gyorsan, átmenet, fokozatosság nélkül teszik, akkor bizony gond le­het belőle. — Mi tehát a fronthatás? — Direkt fronthatást a hi­deg, illetve meleg légtömegek áramlása, s az ezzel járó lég­köri és hőmérsékleti változá­sok okoznak. Van, aki hideg­frontra, van, aki melegfrontra érzékeny, s akad, aki mindket­tőre. A leggyakoribb „frontos" panasz a fejfájás, ami migré­neti megoldást a húsipar, il­letve döntően a termelők számára. A támogatást pályá­zat útján lehetett elnyerni, s amelyik húsipari feldolgozó- üzem vállalni tudta a feltéte­leket, azzal szerződést kötöt­tek. A húsipar valójában csak kifizetője ennek az árnak, va­lójában az intervenciós alap a finanszírozója. A szerződés­ben rögzített, termelést stabi­lizáló ár, a minőségtől füg­gően 68 és 78 forint lehet. A relatív túltermeléshez több tényező is hozzájárult, mint például a közös piaci be­hozatalai tilalma, a keleti piac elvesztése, és természetesen a hazai igények, pontosabban szólva vásárlási lehetőségek csökkenése. A felvásárlási árak megin­dultak felfelé, ez a jó hír a termelőknek. A jövő héttől kezdődően a felvásárlási ár el­érheti a 85 forintot. Ami ebből, és az ÁFA 6-ról 10 százalékra emeléséből kö­vetkezik, az a rossz hír a fo­gyasztóknak: nem tartható már sokáig - legfeljebb a hó­nap végéig - az engedményes, vagyis megfizethető fogyasz­nes is lehet, a rossz közérzet, ingerlékenység, különfé gör­csök, megemelkedett, vagy éppenséggel lezuhant vér­nyomás. A figyelem, koncent­rálási képesség lanyhul. — Mi az oka annak, hogy az időjárás változásai ilyen hatással járnak? Ez csak korunk jelensége, vagy régen is érezhető volt? — Időjárási frontok termé­szetesen régen is voltak, csak hatásuk nem volt ilyen drasz­tikus. Ennek egyik oka, hogy az ember tevékenységének következtében az időjárás fel­borult, a légkör szennyezett, tehát „vadabbak" a változá­sok, ami hatásukban is jelent­kezik. A másik ok, régebben sokkal nyugodtabb volt az élet tempója, s ebből eredően az emberek is. Köztudott, hogy a stressztől a szervezet védekező mechanizmusa is meggyengül, kiszolgáltatot­tabbá válik, az embert érő ha­tások fokozottabban érvénye­sülnek. Még most is különb­séget lehet tenni város és falu között. A városi emberek sok­kal érzékenyebbek a frontra, mint a természet közelében élő falusiak. tói ár a boltokban. Az inter­venciós mennyiségen felül he­tenként mintegy 1500 sertés vágására van lehetősége a részvénytársaságnak. Dön­tően bérmunkából tartja fenn magát a cég, ületve ad munkát a még most is közel 1400 dol­gozójának - egy műszakban. Ä bérvágást, feldolgozást kül­földi megrendelések jelentik, s természetesen nálunk vásárolt állatokról van szó. A csődeljárás vége szep­tember előtt nem várható. — Csak a felnőtteken figyel­hető meg a frontok hatása? — A gyerekek is érzéke­nyek rá. Náluk szervi pana­szokat ritkán okoz, de nyűgö­sek, sírósak lesznek, s sokszor irányíthatatlanná válnak. Megfigyelhető például a kór­házak gyermekosztályain, hogy front idején több a beteg- felvétel, főként légzőszervi panaszokkal. S az is köztu­dott, hogy a szülések száma is megszaporodik a frontok ide­jén. — Mit tanácsol a frontérzé­kenyeknek? — Figyelni kell az orvos­meteorológiát. Nálunk, Hat­vanban például a buszpálya­udvaron táblát raknak ki, melyben közük az éppen ak­tuális fronthatást, s felhívják az erre érzékeny sofőrök fi­gyelmét a fokozott óvatos­ságra. Aki tudja, hogy érzé­keny az időjárás változására, próbáljon lazítani, s ha meg­teheti, nehezebb fizikai mun­kát ne végezzen, halassza ké­sőbbre. Tehát ne kezdjen ka­pálni, ásni. Aki gépjárművet vezet, lehetőleg pihenje ki magát, mielőtt volánhoz ül, s néha áüjon félre az úton egy kis sétára, pihenőre. venter Bennsőséges ünnepségre került sor a Szekszárdi Tűzol­tóparancsnokságon tegbap reggel. Czakó László szek- szárd lakost a megyei tűzoltó- parancsnok pénzjutalomban részesítette, melyet Velenci István tű. alez. városi tűzoltó- parancsnok adott át. 1993. júüus 12-én kora dél­után rendkívül veszélyes tűz keletkezett Szekszárdon, a Bethlen Gábor utca feletti sző­lőskertekben. A területen igen értékes tanyák és szőlőfeldol­gozók, szőlőültetvények és gyümölcsösök kerültek köz­vetlen veszélybe. A tűz oltá­sában résztvevő állampolgá­rok közül különösen kiemel­kedett Czakó László. A tűzol­tóknak segített a sugárszere­lésben, védte a tűz által leg­jobban veszélyeztetett Hor- váth-féle tanyát, részt vett az utómunkálatokban. ___ÚJRA INDUL... A jánljuk magunkat, ajánljon bennünket barátainak, ismerőseinek és mindenkinek! Előfizetőinket kérjük, hogy szerezzenek újabb előfizetőket a 31.000 példányban megjelenő r r r Ajánlja alapunkat, s ha megnyerte ismerősét a előfizetésre, töltse ki és borítékban küldje be az itt következő szelvényt, valamint az előfizetési díj befizetését igazoló postai csekket vagy másolatát a TOLNAI NÉPÚJSÁG Kiadója (7100 Szekszárd, Pf: 71.) címére. Előfizetési díj egy hónapra 319,- Ft tPr"..................r*r-........................................................ SZEREZTEM EGY ÚJ ELŐFIZETŐT r r r BARÁTAIM, ISMERŐSEIM KÖZÖTT Az új előfizető neve: Címe (ahova az újságot kéri): A beküldő neve Címe:.............. K iről szeretne olvasni a lapban? AKIK A LAPUNKBAN MEGJELENT SZELVÉNYT BEKÜLDIK, AZOK KOZOTT AUGUSZTUSBAN EGY ÉBRESZTŐS RÁDIÓT SORSOLUNK KI Ez a szelvény részt vesz az 1993. novemberi rendkívüli sorsolásunkon is! „Fronthelyzet" 3 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom