Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
4 MÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 22., csütörtök „Város-képek” Pakson Könyvárus nyáridőben, az áruház előtt Elhelyezkedési lehetőségek, állami fejkvóta Úgy tűnik, megoldódtak az elhelyezési gondjai a 661-es számú szakmunkásképző intézetnek. Erre utalnak Krémer Dezső igazgató szavai, miszerint az oktatási intézmény a paksi állami gazdaság által fölajánlott, a néhai dr. Klein Antal országgyűlési képviselő volt kúriájában kapott helyet. Ám nem árt tudni azt sem, hogy a későbbi főispán Bi- ritó-pusztán gazdálkodott ezerholdas birtokán, ahol szeszgyára és gőzmalma is volt. Á helyzet mára némiképp megváltozott, hiszen a klasszicista építészeti jegyeket is magában foglaló „nemesi udvar" falai között diákok tanulnak. — Igazgató úr, mennyiben változott meg az életük Biritóra való költözésük óta? — Azt hiszem, nagyon. Az átköltözéstől mindenképpen tartottunk, főleg az utazás miatt. Szerencsére ez a gond is megoldódott. — Miben állnak ezek az utazási nehézségek? — Egyetlen problémát nem tudtunk megoldani az elmúlt tanévben, mégpedig a délutáni foglalkozások és a szakkörök kérdését. Ugyanakkor a Volán maximálisan figyelembe vette járatainak indításakor azt, hogy mi oktatási intézmény vagyunk. — Milyen szakmákat lehet tanulni az iskolában? — A lányok esetében női ruha-készítő szakmát, a következő tanévtől pedig fodrászképzés is indul az intézetben. A fiúk pedig elsősorban építőipari szakmákat választhatnak. — Igazgató úr, mennyire biztosított a szakmunkásvizsgál tett fiatalok elhelyezkedése? — A lányok helyzete mindenképpen kedvezőbb, mert a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet fogadta a tanulókat. Egyébként a Mózsi és Mózsi Bt. is jelezte igényét a lányok foglalkoztatására. A fiúk elhelyezkedése sajnos már korántsem ilyen biztos. Lehetőségeik lényegesen kisebbek, hiszen az építőiparnak nincs felvevőpiaca, s így nyilván kevesebb tanulót is foglalkoztat. — Az iskola mit tudott tenni ebben az ügyben? — Sajnos, nagyon keveset. — Mennyibe kerül egy gyerek iskoláztatása? — Az állami fejkvóta jelenleg 39 ezer forint, erre kapunk még plusz 40 ezer forintot, abban az esetben, ha a tanuló a tanműhelyben tanul. — Es mennyibe kerül a szülők részéről? — Elsősorban a bérletkiegészítés, az étkezési díj és a tankönyvek ára terheli a szülőket. Szeretném azért megemlíteni, hogy a tankönyvld- adó vállalat arra törekszik, hogy a tankönyvellátás ingyenessé váljék. — Mennyiben támogatja az iskolát az önkormányzat? — Az önkormányzat a fejkvótát figyelmen kívül hagyja, ami azt jelenti, hogy nem annak alapján támogat minket, hanem a szükségleteink szerint. I. k. gy. Az uzdiak temploma A sárszentlőrinci evangélikus lelkészi hivatal megbízást adott a gyönki Kemler Al- pin-Bau Kft.-nek az uzdi evangélikus templom külső és belső felújítására. Az 1932-ben vályogból épült templomot a kisebb javítási munkákon túl belülről 4-5 alkalommal átmeszelték, ajtókat, ablakokat festettek, kívülről szintén meszelték, és a tetőszerkezetet kijavították. A templom evangélikus felekezetű, de emellett a katolikus és a református felekezet hívei is használják a legnagyobb egyetértésben. így a templomot is összefogással hozták helyre. A legnagyobb részt a sárszentlőrinci anyaRecept Múlt heti összeállításunkban közöltük a paksi halászléfőző verseny győztesének hallé-receptjét, gondolom, sokak örömére. Eszembe jutott, hogy bizonyára jó kis meglepetést okozott volna, ha észak-magyarországi rokonaim valamelyike is benevez a versenyre. Merthogy ott a halászlének titulált leves a következőképpen készül: egy négytagú család részére körülbelül 1 (egy) kilogramm halat vásárolnak. A hagymát megreszelik, s úgy teszik a fazékba, dinsztelik egy keveset, aztán bele a felszeletelt hal, utána egy teáskanálnyi(I) bolti kalocsai édes-nemes paprika, a kellő mennyiségű víz, só, gyülekezet hívei vállalták. A finn testvérgyülekezet amellyel már régóta tartják a kapcsolatot a sárszentlőrin- ciek - is nagyban segítségükre volt, hogy a templom eredeti szépségében elkészülhetett. A templom felújítása 330 ezer forintba került. A renoválás utáni hálaadó istentiszteletet július 4-én, vasárnap, 17 órakor tartották. Ezen az istentiszteleten har- mincketten vettek részt a finn tamperei testvérgyülekezetből, így együtt ünnepelt a három felekezet. Az istentiszteletet követően az uzdiak a kulcsos házban látták vendégül a finneket.- p. téri stb., majd a főzés megfelelő időszakában hasábokra szeletelt burgonya kerül a hallevesbe. Gondolom, a fenti sorok olvastán több ha„Testvéri” utazás A testvérvárosi hagyományoknak megfelelően az idén is meghívást kaptak Rei- chertshofenbe Paks városának polgárai, a július 23. és 25. között megrendezésre kerülő hagyományos Paarfestre. A paksiak dr. Széchenyi Attila alpolgármester vezetésével 58 fős delegációval utaznak a rendezvényre. A vendéglátók a szokásos mulatság mellett egyéb programokkal is kedveskednek testvérvárosi vendégeiknek. Az 1989-ben kötött hivatalos testvérvárosi megállapodás ezzel az utazással még élőbbé, szorosabbá válik. lászlé-szakértőnek kinyílt a bicska a zsebében, márpedig az ottaniak meg vannak róla győződve, hogy nincs ennél finomabb! vm-gk A képen nem a fenti recept szerint készül a halászlé! Hitelre vár a konzervgyár A paksi konzervgyár és hitelezői között közel egy éve jött létre a csődegyezség. A gyár akkor vállalta, hogy egy év alatt teljesíti kötelezettségeit. Többek között erről beszélgettünk Ferenczy Istvánnal, a gyár igazgatójával. — A csődegyezség tavaly augusztusban jött létre. Lassan lejár a határidő. Sikerült teljesíteniük, amit vállaltak? — Eddig minden kötelezettségünket pontosan teljesítettük, a csődegyezségben foglaltak szerint. Á helyzet nem kritikus, a még fennálló tartozás mértéke olyan csekély, hogy szinte biztos, hogy az előírt határidőre, augusztus 11-re teljesíteni tudjuk. — A csődegyezség létrejötte okozott-e valamiféle változást a gyár életében, a termelésben? — Semmiféle fennakadást nem okozott, ugyanúgy üzemeltünk és termeltünk, mint máskor. Természetesen a változó feltételekhez igazítottuk a termékszerkezetet, a gyártási struktúrát, egyebeket. — Ez a változás együtt járt létszámcsökkentéssel is? — Ami létszámleépítés történt, azt kizárólag gazdasági okok indokolták. Elsősorban a vidékről bejáró dolgozókat érintette a változás, a gyár ugyanis nem tudta tovább vállalni az utaztatásukat. Vidéki dolgozóink közül csak azokat tudjuk foglalkoztatni, akik vállalják az utazási költségeket. Ily módon mintegy száz dolgozótól kellett megválnunk a bejárók közül. A szerkezetváltás bizonyos munkahelyek megszüntetését is Ferenczy István maga után vonta. Akit lehetett, az érintettek közül átirányítottunk más munkakörbe, aki pedig nem fogadta el az átirányítást, az felmondással távozott. Ez a dolog nemcsak a fizikai állományt érintette, hanem a gyár többi területét is. Érdekes módon, a rész- munkaidős foglalkoztatás kínálta lehetőséggel nem kívántak élni a dolgozóink. — Hányán dolgoznak jelenleg önöknél? — Mintegy 400 fős a dolgozói állomány. Ez a létszám a főszezonban kevésnek bizonyul, ezért felvettük a kapcsolatot többek között a munkaügyi központtal, körülbelül 150 fő alkalmazását tervezzük idénymunkára, ha a feldolgozás üteme ezt megkívánja majd. — Mi a helyzet a bérekkel? — Húsz százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, azzal a feltétellel, hogy a dolgozók a lehető legjobb teljesítményt kell, hogy nyújtsák. Éves szinten a bérfejlesztés mintegy 10 százalék bérköltség növekedést eredményez. A fejlesztés minden területet érintett, és differenciált volt. A béreink sajnos még így is nagyon alacsonyak, alig haladják meg a minimálbér összegét. Nemcsak a fizikai dolgozóké, az adminisztratív állományé, a vezetőségé is. Ez azonban azt hiszem az élelmiszeripar szinte minden területén így van. — Mi az, ami jelen pillanatban gondot okoz a gyárnak? — A pénzhiány. Ebben az ágazatban hitel nélkül nem lehet termelni. Hiszen pénz kell a nyersanyag felvásárlásához, az üzemeltetéshez, a göngyöleghez, egyebekhez. Bevételünk viszont csak akkor képződik, ha a készterméket eladtuk. A fentieket hitelből kell finanszírozni. Hitelt azonban ebben az évben még nem sikerült szereznünk. Ha nagyon rövid időn belül nem jutunk pénzhez, a gyár léte, a termelés veszélybe kerül. Hiába van 3,5 millió márkás német szerződésünk bankgaranciával, hiába elenyésző a tartozásunk, még határozott ígéretet sem kaptunk a banktól a hitelre. Pedig az, hogy a szerződéseinket teljesíthessük, nemcsak a mi érdekünk. Nem tehetünk mást, bízunk abban, hogy ezt a pénzintézet is belátja, de a végtelenségig nem várhatunk, mert akkor már késő lesz. Venter Marianna Fotó: Degré Gábor Feldolgozásra vár a ládák tartalma Csökken a házasodási kedv? Az elmúlt rendszerben a családi irodák nagy szerepet játszottak az egyén életében. KISZ-es esküvők, nagyszabású vállalati névadók, ahol a kisded úttörő nyakkendőt kapott, a szülei meg pezsgőt. Társadalmi temetés, ahol nem ritkán a párttitkár méltatta az elhunyt érdemeit. Mára mindez a múlté, illetve jócskán átalakult. így történt ez Pakson is, ahol a családi iroda ezévtől vállalkozás formájában működik. A polgármesteri hivatal már nem bírta felvállalni azt a tetemes költséget, ami ezt a szolgálatatást terhelte. Ma, aki a hivatalos anyakönyvvezetői esketési ceremónián kívül többet szeretne, igénybe veszi a Vajer János nevével fémjelzett szolgáltatásokat. Vajer úr elmondta, hogy temetés esetében az egyházi szertartást részesítik előnyben manapság az elhunytak hozzátartozói, eddig egyetlen alkalommal sem tartottak igényt társadalmi temetésre. A névadók száma is erősen lecsökkent, ám azért akad belőlük, nemrégiben hivatalos névadó ünnepséget tartottak az atomerőműben dolgozók gyermekei számára, s volt már névadó ünnepségre egyedi igény is a praxisában. — Ugyanez a - mondjuk így - visszaesés, jellemző az esküvőkre is? — Bár kissé meglepő, de annak ellenére, hogy a templomi esküvők iránt megnőtt az érdeklődés a fiatal párok körében, a polgári esküvőt is jelentőségteljessé kívánják tenni a házasulok, s az ügy érdekében szívesen veszik igénybe a különféle plusz szolgáltatásokat. — Van olyan igény, amit ne tudnának teljesíteni? Mondjuk ha valaki azt kérné, hogy amerikai luxusautókkal vonuljon fel a násznép a ceremóniára? — Hol van az a pár, azonnal indulok! A tréfát félretéve, inkább a kísérő zene között válogatnak az ifjú párok. Sláger most a Jézus Krisztus Szupersztár zenéje. Ez persze nem csoda, hiszen a házasulandók zöme fiatal. — Hadd ragadjam meg az alkalmat, s kérdezzem meg: idős „kuncsaftjai” is akadtak már? — Volt egy pár, ahol a vőlegény és a menyasszony is betöltötte már a hatvanadik évét. Ók egyébként a Macskák című musical zenéjére mondták ki a boldogító igent. — Milyen a módi az esküvői ruhák terén? — Hódít a csipkés menyasszonyi ruha. Akad azért kivétel, az egyik ara csodálatos, divatlapból vett minta alapján készült miniruhában jelent meg, a ruha úgy volt megkonstruálva, hogy a menyasz- szony combján egy hatalmas masni volt. — Mi a „vőlegény-divat" ? — A jövendő férjek számára maradt a szokásos öltöny, legfeljebb a nyakkendőkben van némi változatosság. — Mint bennfentes és ceremóniamester, bizonyára azt is tudja, mik a lakodalmas szokások. — A házias jellegű lakodalmak a menők. Nem ritka a 300 személyes lagzi, egy ilyen éppen Pakson volt nemrégiben. — S a legfontosabb kérdés: milyen a házasodási kedv? — Csökkenő. Most nőtt fel egy nagylétszámú korosztály, de ez az esküvők számában nem mutatkozik meg. Nem tudom, mi lehet az oka. Tény azonban, hogy a mostani, bizony nehéz és zavaros gazdasági helyzet nem igazán kedvez a családalapításnak. E.G. e i i
