Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE (4. oldal) 1993. JÚLIUS 14. SZERDA ÁRA: 13,80 FORINT IV. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Az emberek már érzik a tűzoltó egyesületünk fontosságát és elfogadják a munkánkat (írásunk az 3. oldalon olvasható.) Németh Miklós díszdoktori oklevelet kapott Németh Miklós, az EBRD alelnöke a skót fő­városban, Edinburgh-ban kedden átvette az Heriot- Watt egyetem díszdoktori oklevelét. A díszdoktorá­tust a főként közgazdasági és műszaki-tudományos képzéséről nevezetes tan­intézet közgazdasági és társadalomtudományi kara ítélte oda. A döntés­ben - mint a kar dékánja, O,Farrell professzor hang­súlyozta - szerepet játszott az is, hogy éppen most van egy másik - bár csak félig magyar - reformer, a skót Margit királyné, a skótok védőszentje halá­lának 900. évfordulója. „Világ Jámbora” kitüntetések átadása A vészkorszak idején tanúsított igaz emberségé­ért, zsidómentő tevékeny­ségéért a holocaust-kuta­tással foglalkozó jeruzsá- lemi Jad Vasem Intézet „Világ Jámbora,, kitünte­tésben részesítette Kona- rik Józsefet, néhai Vékes Ödönné dr. Korzáti Erzsé­betet, valamint Girnt Sán­dort és feleségét. Vegyes vállalat Az olasz-magyar érde­keltségű Európai Teher­autó Szerviz vegyes válla­lat létrehozásáról írt alá megállapodást kedden Budapesten Torma Imre, a Hungarocamion Rt. vezér-igazgatója és Ro­berto Borsa, az Iveco cég elnökhelyettese. Az új társaságot a Hun- garocamionnál 1991-ben alakított, 16 ezer négyzet- méteren működő Iveco járműkarbantartási egység továbbfejlesztésére és kor­szerűsítésére alapította a két fél. Határhelyzet Nagylaknál 25, Gyulá­nál 16, Ártándnál pedig 12 órát kell várniuk a kilépő utasoknak - közölte ked­den reggel a határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes azt is elmondta, hogy a kilépő kamionok Nagylaknál 32, Ártándnál pedig 20 órás várakozásra kényszerülntk, Gyulánál viszont folyamatos volt a teherforgalom. A határőrök hétfőn Ré- dicsnél 49 gramm kokaint találtak. Mint a szóvivő elmondta: egy Szlovéni­ába tartó Mercedes feltűnt a határőröknek, mivel tele volt női ruhákkal és csak két férfi utasa volt. Az el­lenőrzéskor kiderült, hogy egyiküknek hamis szerb útlevele van. Néhány perccel később pedig a zöldhatárnál megtalálták a női ruhák tulajdonosát, aki illegálisan próbálta át­lépni a határt, mert 49 gramm kokain volt nála. Harci herce-hurca a földekért A licittárcsára nem volt szükség Harcon (Archív fotó) Állítólag megüzenték a zombaiaknak: ne jelenjenek meg a harci földárverésen, mert akkor vasvillával várják őket. Erre a zombaiak vissza­üzentek: mi szúrjuk ki a har­ciak szemét a kárpótlási je­gyekkel. A fenti történet - ha nem is igaz, s ha minden érintett cá­folta is - mindenesetre nagyon találó és jellemző. S az is tény, hogy a harciak rászolgáltak fa­lujuk nevére, ugyanis hétfőn a szó szoros értelmében harcia­sán léptek fel érdekeik védel­mében. Erre a napra tűzték ki a településen a földárverést, ami azonban - talán nem is váratlanul - elmaradt. íme, a történet Molnár Géza, a Tolna Megyei Kárren­dezési Hivatal árverési Osz­tályvezetőjének tegnapi elő­adásában. (Folytatás a 3. oldalon.) Sepsiszentgyörgyiek Decsen Eladták az Orion céget Magyar-orosz konzorcium vásárolta meg az Orion Rá­dió- és Villamossági Vállala­tot - tájékoztatta az MTI-t kedden a cég felszámolásával korábban megbízott Reorg Rt. A vevők a vállalattal már évek óta együttműködő oroszországi olaj- és gázki­termelő szervezet, a YU­GANSKNEFTEGAZ Terme­lési Egyesülés Magyarorszá­gon bejegyzett társasága, a vállalati menedzsmentből alakult Ventel Kft. és a Rádió- és Elektronikai Kft. Az új vál­lalkozás a Reorg tájékoztatása szerint szeptembertől kezdi meg működését, addigra át­veszi a most megvásárolt va­gyont: a gyártóeszközöket, a készleteket. Az adás-vétellel az új tulajdonosok hozzájutot­tak az Orion márkanév hasz­nálatához is. Az új szervezet végzi majd a garanciális javí­tásokat, illetőleg ellátja a sza­vatossági és egyéb termékfele­lősségi kötelezettségeket. Az adás-vétellel 300 Orion- dolgozó kerül az új szervezet­hez, természetesen munkajogi jogutódlással. Utolsó élőtti állomásához - tegnap a decsi faluház vendé­gei voltak - érkezett az idén 25 éves erdélyi, sepsiszentgyör­gyi Székely Mikó Kollégium népi együttesének bemutat­kozó szereplése, melynek so­rán Tolna megye néhány tele­pülésének lakóival ismertet­ték meg tánckultúrájukat. Pé­ter Albert, a művészeti vezető elmondta, hogy az együttes egyik tanulója révén - Tevelre ment férjhez - érkeztek a múlt héten Tevelre, a székelykor meghívására. A Mikó együt­tesnek változó - 80-150 fő kö­zötti - a létszáma, szűkebb pátriánkba kilencvenöt 10-20 éves korú diák érkezett. A te- veli, szekszárdi, hőgyészi vendégszereplés után érkez­tek Decsre.Péter Albert el­mondta, ő ismerte Tolna me­gyét, városait, de nem is re­mélte, hogy ilyen kedves fo­gadtatásban lesz részük. Ma­gyarországon 1972-ben, majd 1981-ben jártak, de 1990-től már többször is szerepeltek hazánkban. A ma esti kisvej- kei szereplésükkel - fél 8-kor kezdődik a kultúrotthonban - elköszönnek Tolna megyétől. (p.teri) Bognár Cecil bemutatja a tájházat Jéghelyzet Tolnában h. . <r /Vt* • »w.w'j f A | NEFELA Dél-Magyárbr- szági Jégesőelhárítási Egyeéü- ' lés jóvoltából Tolná megyében 1991 óta van jégesőelhárítás. Ez egy úgynevezett talajgene­rátoros rendszer (hatásfoka: 41 százalék), melyet a franciák már vagy harminc esztendeje használnak. A NEFELA há­rom megyében működteti ezt: Baranyában, Somogybán és Tolnában. Megyénkben nyolc ilyen generátor van, meíyek harminc településnek és ti­zenhét mezőgazdasági nagy­üzemnek nyújtanak védelmet. Idén már 20 beavatkozás (fel­hőmódosítás) volt, a talajge­nerátorok 61 órát működtek, egy beavatkozás általában 3-4 órát vesz igénybe. Májusban 5, júniusban 12, míg júliusban 3 (eddig) beavatkozásra került sor. Persze, a legveszélyesebb időszak, a július közepe-vége most következik majd. Ezen a területen idén jelentősebb jég­kár nem volt. A NEFELA rö­vidtávú előrejelzése szerint az elkövetkező napokban nem kell komolyabb jégveszélyre számítani. KRZ Több telefon­fülke Tolnán A MATÁV a tolnai önkor­mányzattal egyeztetve újabb öt utcai telefonfülkét telepít a város különböző pontjain. Szükség volt erre a fejlesz­tésre, hiszen a készülékek gyakori meghibásodása miatt gyakran fordult elő olyan helyzet, hogy nem lehetett te­lefonálni az utcáról. A MATÁV illetékese el­mondta, hogy a fülkék leendő helyét a tolnai polgármesteri hivatal munkatársaival egyez­tették, így például a buszpá­lyaudvarra is kerül készülék. Valószínűleg még ebben a hó­napban használatba vehetik a tolnaiak az új távbeszélőket. Francia fejlesztési program Új területfejlesztési prog­ramot dolgoz ki a francia kormány őszre, hogy segítse a gazdaságilag visszamaradt körzetek fejlesztését - jelen­tette be Edouard Balladur mi­niszterelnök azt követően, hogy a kormány kihelyezett ülést tartott az egyik gazdasá­gilag legelmaradottabb, legki­sebb lélekszámú megye, Lo- zére székhelyén, Mende váro­sában. A támogatás egyik leg­fontosabb célja az lesz, hogy egyes körzetekben új munka- alkalmakat teremtsenek. Bevásárló­csütörtök Hőgyészen A hőgyészi művelődési házban csütörtökönként 10-től 18 óráig bevásárlónapokat szerveznek. Hetente mindig más és más termékek várják a vevőket, többek között külön­féle engedményes áruk. Egy másik alkalommal több szak­bolt termékei alkotják a kíná­latot, de butikosok és vásáro­zók is árulják majd a terméke­iket, ezenkívül akciós és egyedi termékeket is lehet vá­sárolni a jelzett időpontokban. KEK­kormányfői találkozó Az előzetes egyeztetések­nek megfelelően ezen a hétvé­gén kerül sor Budapesten a Közép-Európai Kezdeménye­zés kormányfői találkozójára. A rendezvényre a magyar fő­városba érkeznek a tagorszá­gok (Ausztria, Bosznia-Her­cegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, a Szlovák Köz­társaság és Szlovénia) minisz­terelnökei, valamint az EBRD elnöke. Ugyancsak meghívást kapott a Macedón Köztársa­ság miniszterelnöke, tekintet­tel arra, hogy a résztvevők megvitatják az ország felvéte­lét a KEK-be. Vendégként jelezte részvé­telét több nemzetközi szerve­zet vezetője, így Gerard Hin- teregger, az EGB főtitkára, Pe­ter Reisch, az EFT A főtitkára, Catherine Lalumiére, az Eu­rópa Tanács főtitkára. Munkatársunk sajtópályázati sikere Az Állami Vagyonügy­nökség Sajtó és Marketing Igazgatósága 1993. március közepén sajtópályázatot hirdetett minden médium számára. A pályázat célja az volt, hogy az elektronikus és írott sajtóben a korábbinál nagyobb publicitást kapjon a hazánkban zajló privatizá­ciós folyamat. Á pályázatot három kategóriában - tv-rá- dió, országos terjesztésű napi- és hetilapok, és vidéki lapok - hirdették meg. Örömmel közöljük olvasó­inkkal, hogy a vidéki lapok kategóriájában Ékes László kollégánk második helye­zést ért el a lapunk június 26-i számában megjelent „Emberi hangnem kötelező" című írásával. A díjakat Szabó Tamás, privatizációs miniszter adta át a nyerteseknek. Irak dacol a BT döntéseivel Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő esti ülé­sén jelezte: nem tűri el, hogy Irak megkerülje fegyverkezésének nemzetközi ellenőrzését. Rolf Ekeus, az ENSZ illetékes főmegbízottja már kedden Bagdadba repült, hogy legfelső szinten tárgyaljon a helyzetről. Küldetése mindenesetre azt is jelenti, hogy a tárgyalások befejeztéig nem kerül sor a Washington által kilátásba helyezett újabb katonai csapásokra. Az Öböl-háború után hozott ENSZ-határo- zatok hadiiparának nemzetközi ellenőrzésére kötelezik Irakot, ám az ország katonai hatósá­gai az elmúlt hét végén ismét megakadályoz­ták az ENSZ megbízottainak munkáját: azok ellenőrzés alá kívánták helyezni az ország két, Bagdad közelében lévő rakétakísérleti telepét, ahol a gyanú szerint közepes és nagy hatótá­volságú rakétákat kívánnak kipróbálni. Az ira­kiak először azzal érveltek, hogy a berendezé­seket - amerikai támadásoktól tartva - amúgy is leszerelték, majd közölték: miután eleget tet­tek az ENSZ határozatainak, elvárják a gazda­sági tilalom feloldását. A BT ülésén a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kifeje­zésre juttatták, hogy szó sem lehet az iraki ma­gatartás elfogadásáról. Rolf Ekeus, a kérdésben illetékes vezető ENSZ-diplomata egyhetes tár­gyalásokra Bagdadba repül. Amennyiben a tárgyalások nem hoznak eredményt, ismét na­pirendre kerülhetnek katonai intézkedések. Irak képviselői ezzel egyidejűleg arról tár­gyalnak az ENSZ-ben, hogy engedélyt kapja­nak 1,6 milliárd dollár értékű olaj eladására. Az ENSZ-embargó az ország fő bevételi forrását jelentő olaj értékesítését is ENSZ-engedélyhez köti azzal, hogy a bevételt csak élelmiszer és gyógyszer vásárlására fordíthatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom