Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

2 ÍSPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1993. július 14., szerda Hazatért vilagkoruli útjáról az Ikarus Sikeresnek tartják világ kö­rüli útjukat a Globex expedí­ció tagjai - hangzott el a ked­den tartott sajtótájékoztatón. A busz az expedíció során mintegy 70 ezer kilométert tett meg és 20 hónapi utazás után, június 27-én érkezett Ma­gyarországra. Az expedíció elsődleges célja az volt, hogy a magyar iparnak hírnevet, elismerést szerezzen a világon. Az út si­kerét veszélyeztette, hogy a múlt év januárjában a Mogürt - a vállalkozás hivatalos tá­mogatója - pénzügyi nehéz­ségekre hivatkozva a további­akban nem tudta szponzorálni az expedíciót. A válságos helyzet megoldásában végül egyesült államokbeli magyar üzletemberek segítettek. Nem kis része volt ebben a CNN amerikai tévétársaságnak, amely hírt adott az expedíció gondjairól. Az út során szerzett tapasz­talatokat az Ikarus is haszno­sítani kívánja. Folynak a tár­gyalások arról is, hogy a válla­lat visszavásárolja a 16 millió forintot érő autóbuszt. A jármű most a Globex alapít­vány tulajdona. Az út költsé­gei a busz értékének kevesebb mint harmadát tették ki. Bozóttűz Bátán Tegnap a bátai falu végen meggyulladt a bozótos. A tűzoltókat 13 óra körül riasz­tották. A szekszárdi és mohá­csi lánglovagok egy-egy fecs­kendővel hamar eloltották a nagyjából egy hektár kiterje­désű tüzet, melynek oka isme­retlen. A „Két Lotti" nyerő­számai A 28. heti „Két Lotti (33-ból 3-at)" nyerőszámai: 23,25,27 és 16, 58, 64 Miben bűnös a koleszterin? Ártalmas-e, és ha igen, valójában miben? Küzdjünk-e ellene, vagy szabályozását bízzuk szervezetünkre? - A koleszterin körül kiala­kult egyre nyüvánvalóbb ellentmondások fel­oldására tettek kísérletet egy nemrégiben lezaj­lott milánói orvosi tanácskozás résztvevői. Á bizonytalanság azonban maradt, s a „koleszte­rin-konferenciától" éppen csak arra tellett, hogy rámutasson a kérdőjelekre. Az elbizonytalankodás oka elsősorban az, hogy míg néhány éve egyértelműnek látszott: a magas koleszterinszint egyik előidézője a szív­ás érrendszeri megbetegedéseknek és csökken­tésével eredményesen küzdhetünk e bajok el­len, addig manapság egyre többen kérdőjelezik meg a koleszterin bűnösségét, s állítják, hogy a szervezetnek igenis szüksége van rá. Kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a ko­leszterinszint csökkentésével valóban vissza lehetett valamelyest szorítani a szív- és ér­rendszeri megbetegedéseket, „cserébe" viszont a vizsgált személyeknél depresszió, rákos megbetegedések, agresszív viselkedés lépett fel, s az alacsony koleszterinszintű páciensek körében megnőtt az öngyilkosságok gyakori­sága is. A milánói tanácskozás néhány résztvevője nyomban kételyeit hangoztatta az új megfigye­lésekkel kapcsolatban, rámutatva, hogy a vizs­gálati idő túl rövid és a vizsgálatba bevont személyek száma túl alacsony volt ahhoz, hogy ilyen következtetéseket lehessen levonni. Azt például, hogy az alacsony koleszterinszint rákot idézhetne elő, teljesen valószínűtlennek tartják, sokkal inkább arról lehet szó, hogy bi­zonyos típusú rosszindulatú betegségeknél a koleszterinszint csökkenése figyelhető meg. A depresszió és egyéb viselkedési változások vizsgálatához - értettek egyet a tanácskozáson - hosszabb megfigyelési időre van szükség. A találkozón mindemellett a koleszterin hasznosságát is hangsúlyozták: a fehéres vi- asszerű anyag sokféle funkciót lát el a szerve­zetben. Egyrészt a sejtfal alkotóeleme, s így szerepe van a sejtek, s rajtuk keresztük a szöve­tek és idegek egészségének fenntartásában. Másrészt a hormon- és epesav-termelésben, valamint a D-vitamin szintézisben is szerep­hez jut. Mindemellett valóban igaz, hogy a ko­leszterin az érfalakra rakódva a vérkeringést akadályozza és hozzájárulhat szívbetegségek kialakulásához. Vizsgálati szempontból a koleszterin nem homogén anyag: angol rövidítéssel a károsnak mondott LDL és a „jónak" kikiáltott HDL ko­leszterinből tevődik össze. A magas LDL szint tehát rizikófaktor, míg a megnövekedett HDL koncentráció éppen, hogy véd az érelmeszese­dés ellen. A tanácskozáson a szívkoszorúér-betegsé­gek megelőzéséért küzdő nemzetközi szerve­zet kutatói elmondták, hogy céljuk 2000-ig a szívkoszorúér-betegségek előfordulásának húsz százalékkal történő csökkentése. Ehhez a koleszterin körüli vitákkal összefüggésben új irányokat jelöltek meg: a koleszterinszint csök­kentés kisebb hangsúlyt kap, sokkal inkább az egyéb rizikófaktorok, a dohányzás, a kövérség és a magas vérnyomás elleni küzdelem kerül előtérbe. Szabó Iván válasza a piaci kereskedőknek Szabó Iván pénzügyminisz­ter kedden válaszolt a Csar­noki, Piaci Kereskedők, Vál­lalkozók Kamarája elnökének közelmúltban írt nyüt leve­lére, melyben az általános nyugtaadási kötelezettség ki- terjesztését kifogásolta. A le­vélben Kmetty Ágoston azt ál­lította: az egyeztető tárgyalá­sok eredménytelenségének oka a kormányzat álláspont­jának merevsége. Válaszában Szabó Iván az­zal érvelt, hogy a múlt évben elfogadott törvény - amely a nyugtaadási kötelezettséget kiterjeszti - bevezetésére több mint hét hónap állt az érintet­tek rendelkezésére. Hangsú­lyozta: átérezve az érintett körben keletkezett feszültség súlyát, ült tárgyalóasztalhoz. A pénzügyminiszter szerint e kérdésben mindkét fél által el­fogadható méltányos megol­dás csak hatályos törvény alapján lehetséges. Ennek alapján alakította ki az APEH a nyugtaadási kötelezettség alóli mentesítés feltételrend­szerét. A kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy a törvényt a nyílt levélben meg­fogalmazottak szerint megvál­toztassa. Erre a további tár­gyalások során sincs lehető­ség. Végezetül Szabó Iván arról tájékoztatta a Csarnoki, Piaci Kereskedők, Vállalkozók Ka­maráját: jövő hét szerdán tud a nyugtaadási kötelezettség­gel kapcsolatos problémák to­vábbi megvitatására időt sza­kítani. így a megbeszélések jú­lius 21-én délelőtt kilenc óra­kor folytatódhatnak. Világbanki hitel A Világbank hétfőn 29 mil­lió dollár hitelt hagyott jóvá Magyarországnak az ország pénzügyi hivatalainak átalakí­tására. A Vüágbank közlemé­nye szerint a tervezet célja egy korszerű adórendszer létre­hozása - jelentette a DPA. Az intézmény Albániának 10,6 millió dollár hitelt folyósít egy lakásépítési program beindí­tására. Magyar­ukrán gazdasági kapcsolatok — Húszmillió dollár aktí­vum jellemezte tavaly a ma­gyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatokat. A magyar vál­lalatok 60 millió dollár érték­ben szállítottak árut Ukraj­nába és 40 millió dollár érték­ben importáltak - mondta Berki Tamás, a kijevi kereske­delmi kirendeltség tanácsosa kedden, a Magyar Gazdasági Kamarában. Bár a tavalyi év exportjából hiányzott az a 27 millió dollár, amit korábban autóbuszok, mezőgazdasági termékek kivitele jelentett. Ezeket viszont ellentételezték a kis- és középvállalkozások szállításai. Az USA után a magyarok alakították a leg­több vegyes vállalatot Ukraj­nában, a regisztrált magyar érdekeltségű társaságok száma 152, ám a jövőben a kis- és középvállalkozások számára nehezebb lesz a ve- gyesvállalat-alapítás Ukraj­nában, a különböző ukrán in­tézkedések miatt. Kérdőjelek Amit szabad. «Jupiter honatyának...? A gépkocsi 80-nal vágta­tott ott, ahol csak 40-nel mehetett volna. A rendőrök leállították, a vezetőt igazol­tatták. A gyorshajtó történe­tesen parlamenti képviselő volt, a közlekedésieket azonban ez nem hatotta meg: följelentették. A kelle­metlen epizód azonban mégis hepienddel (?) zárult: a parlament nem függesz­tette föl a gyorshajtó képvi­selő mentelmi jogát - a sza­bálysértés büntetlen ma­radt... A mentelmi jog min­dent ment? A parlament tag­jai ellen persze ennél súlyo­sabb - becsületsértéstől az okirathamisításig terjedő - bejelentések is érkeznek. Nem tudni, mennyi közülük az alapos vád, mennyi a ko­holmány. A Ház ugyanis szinte rutinszerűen megta­gadja a mentelmi jog felfüg­gesztését s ezzel útját állja a bejelentések kivizsgálásá­nak. Aminek részint az a következménye, hogy az ár­tatlanul bevádolt honatyá­kon rajta marad a gyanú szeplőfoltja, mert ugye, nem zörög a haraszt... Részint az, hogy szinte sugallja: kétféle törvény van - egyik, amely a közönséges halandókra, másik, amely a mandátum birtokosaira érvényes. Rossz jogintézmény? Szó sincs róla. A világon mindenütt élő mentelmi jog azt célozza, hogy a képviselőket a vá­lasztóik érdekében végzett munka közben védje a többi- alkalmanként ellenérdekű- hatalmi szerv (rendőrség, biróság, stb.) esetleges zak­latásaitól, politikai indítta­tású gáncsoskodásától. A védettség nem ad fölmen­tést semmiféle törvénysér­tés, még apró szabálytalan­ságok elkövetése alól sem! Ha ilyesminek akár halvány gyanúja is fölmerül, a képvi­selői kollektíva fölfüggeszti érintett társa mentelmi jo­gát. A hiba a mi készülé­künkben van? Igen, a képvi­selők többségének - koalíci­ósoknak és ellenzékieknek egyaránt - ez a véleménye. Sokan sürgetik, sőt követe­lik, hogy mentelmi jogukkal kizárólag törvényi és morá­lisan megalapozott keretek között élhessenek a hona­tyák. A parlament elnöke azonosult az igénnyel. A nyári szünet után tehát az Országgyűlés várhatóan házszabályi formában is igyekszik gátat vetni a man- dátumos törvényfelettiség újratermelődésének. Szó ami szó: jobb későn, mint soha. Hasonló szellemű kezdeményezések aligha­nem elkelnének Házon kí­vül is... Bajnok Zsolt Ferenczy Europress ff Szelektív" sztrájk az USA-ban Az amerikai szénbányászok szakszervezete hétfőn újabb államokra terjesztette ki az or­szágban május óta folyó, úgy­nevezett szelektív sztrájkját. E héttől így már hét szövetségi tagállamban folyik az akció, amelynek első számú célja a munkahelyek megszűnése el­leni tiltakozás és a bányászok kollektív szerződésének mó­dosítása. A munkaadók állító­lag már múlt csütörtök óta ké­szek a tárgyalásokra. A szak- szervezet azonban mindeddig nem jelent meg a tárgyalóasz­talnál. A szakszervezeti veze­tők szerint azért, mert a mun­kaadók nem hajlandók jóhi­szeműen tárgyalni. MACSKASSY IZOLDA FESTŐ ÉS GRAFIKUS MŰVEINEK BEMUTATÓJA 1993. július 14-20-tg a SKÁLA ÁRUHÁZ második emeletén, Közönsógtalnkozó a megnyílón 14-én, 11 órakor lesz. Az alkotások megvásárolhatók A bemül ától a SALVE BT szervezte. Minden érdeklődőt szeréténél várunk. Bajkál-tavi „déja vu rr A hétvégén a világsajtót be­járó képeken két őszhajú férfi lezser öltözékben, barátságo­san mosolyog a kamerák felé valahol Oroszországban, idilli természeti környezetben, tá­vol a fővárosok megszokott hivatalos-merev kulisszáitól. Olyan ismerős a kép, hogy a szemlélőben akaratlanul is a „déja vu" (már láttam) érzetét kelti. És nem véletlenül. Hel­mut Kohl és Borisz Jelcin szi­bériai vikendjére szinte napra pontosan két esztendővel az­után került sor, hogy a német kancellár és az akkori első számú moszkvai vezető, Mi­hail Gorbacsov a Kaukázus­ban találkozott. Az a "munka- találkozó" szintén oldott lég­körben zajlott, az államférfiak ingújjban, pulóverben, rabló­hús sütögetése közben cserél­tek eszmét az országaikat érintő kérdésekről. A külső Lisztvjanka halászfalu a Bajkál- találkozott a hét végén. tó partján, ahol Jelcin és Kohl Fotó: Bakó Jenő hasonlóság ellenére azonban óriási a különbség a kauká­zusi és a szibériai találkozó között. Egyrészt: hol van már Gor­bacsov és maga a Szovjetunió? A másik jelentős különbség: 1991 július közepén Helmut Kohl számára volt igazán tétje a kaukázusi összejövetelnek. Ott, Minyeralnije Vodiban tudta rávenni a szovjet állam­főt arra, hogy elfogadja az egységes Németország NÁTO-tagságát, vagyis az At­lanti Szövetség illetékességi körének az Odera-Neisse vo­nalig történő kitolását. Ezzel elhárult az utolsó akadály az NDK és az NSZK - három hó­nappal később bekövetkezett egyesülése előtt. A Bajkál-tó partján rendezett Jelcin-Kohl találkozó viszont inkább az orosz elnöknek volt fontos. A vendéglátó politikus - a tokiói végszót felkapva - további német támogatást próbált ki­eszközölni az orosz gazdaság talpraállításához, a privatizá­ció előmozdításához. A kan­cellár azonban szűkmarkúnak bizonyult. Egyrészt azért, mert Bonnban csakugyan üres az államkassza (a költségvetés Forgalmas utca a Bajkál partján hiánya rekord- magasságba szökött), másrészt mert a né­metek - joggal - úgy érzik: Oroszországgal szemben ed­dig ők voltak a legnagylel- kűbbek, nyúljon most már a többi fejlett ország is mélyeb­ben a zsebébe. (Bonn 80 milli­árd márkával támogatta eddig Moszkvát, ami több mint a fele az összes nyugati segít­ségnek.) Jelcin nem csak pénzt kért, hanem szorgalmazta Oroszor­szág bevonását is a nemzet­közi kereskedelembe - azaz az orosz termékek szabad bejutá­sát a nyugat-európai pia­cokra. Ezzel azonban megint csak kényelmetlen helyzetbe hozza a körüludvarolt EK- tagállamokat. Az orosz ex­portjavak árai ugyanis mes­terséges árak, amelyeknek semmi közük nincs a tényle­ges költségekhez, vagy pláne a piachoz. De még ha így lenne is, a recesszió által súj­tott és saját termelőinek ismét­lődő tiltakozása (halászok, pa­rasztok, kohászok stb.) miatt ideges nyugat-európai gazda­ság aligha örül az új verseny­társnak, sokkal inkább azon lesz, hogy távol tartsa piacá­tól. Az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja. Felelős vezető az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAMARÁS GYÖRGYNÉ Főszerkesztő-helyettes: GYUR1CZA MIHÁLY Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 316-211. Telex: 14-251. Telefax: 315-508. Készült a szerkesztőség elektronikus rendszerén. Nyomás: Déli Nyomda Kft. Le­vélcím: 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 315-726. Felelős vezető: SOÓS SÁNDORNÉ Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A, 1900. közvetlenül vagy postautal­ványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelző­számra. Előfizetési díj: havonta 319 Ft, negyedévre 957 Ft. In­dexszám: ISSN 0865-9028. Kéz­iratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom