Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
4 »ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 10., csütörtök „Város-képek” Pakson Buszpályaudvar, délelőtt Hírek a kultúra világából A paksi ingatlanforgalomról Ifjú titánokként törnek az irodalmi életbe azok a költőpalánták, akiknek műveiből a közelmúltban került kiadásra Szunnyadó hajnalok címmel antológia. A kötet a paksi diák-ön- kormányzat és a paksi Narancs klub támogatásával készült. Az antológia diák-szerkesztői Almási Anikó és Kövi Gergely. Ízelítőül idézünk két szerző verséből: Derengő félhomályból közelít Megjelenik a pillanatban És sikoltva száguld áttörni A jövő kibogozhatatlan szálait. (Jankai Noémi: Abszurd?) Fénylik a gyémánt minden kis lapja, Valakinek felvirrad a szerelem napja. Számomra sötét éjszaka marad, Fénytelen gyémántom ragyog az ég alatt. (Elekes Krisztián: Csillogás!) Atomos adomák a címe annak a helytörténeti pályázatra benyújtott műnek, mellyel első díjat nyert Lovászi Zoltánná. A versenyben a paksi tavaszi fesztivál idején hirdettek eredményt. A szájhagyomány őrizte meg ezeket az anekdotákat, melyek az atomerőmű építésének ideje alatt született mulatságos történeteket elevenítik fel. Vajnai Irina finom tusrajzaiból nyílt kiállítás az Energetikai Szakképzési Intézet folyosógalériájában június 9-én. A kiállítás egy hónapig látható. Vajon igaz-e, hogy a paksi ingatlanpiac árai a balatoniéval vetekszenek? A kérdésre dr. Wartig László ügyvéd válaszol, aki Pakson leginkább ingatlanrendezéssel kapcsolatos tevékenységéről közismert. — Nem úgy áll azért a helyzet, mint a fenti kérdés alapján gondolnánk, de az igaz, hogy mindenki drágán akar eladni és olcsón akar venni. A megyében a lakásárak máshol lényegesen magasabbak, mint Pakson. Egy két és fél szobás, összkomfortos lakás ára 1,2 millió forint, egy két szobás, összkomfortosé pedig 1 millió forint. Ezzel szemben például Dunaföldvá- ron egy két szoba komfortos lakás ára már 1,3 millió forint, körül van. A paksi lakásárak leginkább a szekszárdiakkal vannak egy szinten. — Ha ez így van, akkor viszont felvetődik a kérdés: a megyeszékhelybeli árszintet miért éri el, sőt haladja meg olykor a paksi? — Ez a viszonylag magasabb átlagkereseteknek tudható be. A munkahelyek biztosabb volta miatt a környező községekből a beáramlás még nem szűnt meg. Meg kell vallanom, magam is tévedtem, mikor azt gondoltam, hogy az atomerőműves lakások tömeges eladása tartósan lenyomja az ingatlanárakat. Tavaly év végén, s idén év elején valóban olcsóbbá váltak egy kicsit ezek az ingatlanok, de mostanára „beállt" az árszint. A korábbi alacsonyabb árak oka egyrészt az volt, hogy az új tulajdonosoknak nem volt annyi pénzük, hogy kifizessék a vételárat és megtartsák az ingatlant, hanem inkább - még így is jelentős - haszon mellett azonnal tovább-adták. Másrészt az eladási oldalon hirtelen megjelent nagy kínálat is lejjebb vitte az árakat. Mégsem lett ez tartós, többek között a betéti kamatok csökkenése miatt sem. Régi igazság, hogy ha csökken a kamatláb, akkor az ingatlanok ára stabil, illetve felfelé mozog. Véleményem szerint szeptember körül az ingatlanpiacon jelentős áremelkedés várható. — A város mely részein keresnek főként ingatlant? — Különbséget kell tenni bérházi lakás és családi ház között. Az előbbi esetében a Kodály Zoltán utca és a Kur- csatov utca környéke a felkapott. Az utóbbit tekintve pedig a lakótelep közvetlen közelében lévő utcák népszerűek, például a Bercsényi utca, vagy a Kishegyi út-Domb utca-Pollack Mihály utca által határolt rész. Kapós még az Alvég két felső utcája is, a Vadász, illetve az Ady Endre utca. A fentiek elsősorban az atorrierőműves dolgozók igényeire vonatkoznak. Mások inkább az úgynevezett Kon-te- lepet, vagy másként Tisztviselő-telepet részesítik előnyben, elsősorban a József Attila és a Virág utca által határolt területet. Népszerű még a Malomhely régi része is. — Hol vannak a kevésbé eladható ingatlanok? — A külső területeken, Dunakömlődön, Gyapán és a Flidegvölgyben, annak ellenére, hogy igen jó a közlekedés és szép fekvésűek a területek. — Hallhatnánk egy kicsit az árakról is? — A lakások árát tekintve, például a Kosár utcában újonnan létesült, de még el nem adott lakásokat nézve, ezek mintegy 60 százalékkal drágábbak, mint mondjuk a lakótelepiek. Az is igaz, hogy igen jelentős szociálpolitikai kedvezmény vehető igénybe hozzájuk. A családi házak árai: a keresett helyen lévő, megfelelő komfortfokozatú, 10 évnél nem régebbi családi ház ára 4,5 millió forint körül mozog, míg egy régebben épült, nem frekventált helyen lévő, de jó állapotú ház mintegy 2 millió forintért cserél gazdát. — A városban igen sok a garázs. Ezek árai hogyan alakulnak? — A garázsok árai elérik, sőt, meghaladják a budapesti szintet. Ma a fővárosban, mondjuk a XIV. kerületben egy garázs ára 130 ezer forint, az I. kerületben pedig 462 ezer forint. Pakson a Nádor utcában egy garázs 150 ezer forint, az ASÉ sportpálya közelében 250’ezer forint, a Kodály Zoltán utcában viszont már 500 ezer forint. Eördögh Gabriella Egy polgáris öregdiák visszaemlékezése E század 4-ik évében születtem Pakson. Emlékeimben visszapergetem az időt: 1916-ot írunk. A paksi polgári fiú iskola II. osztályos tanulója vagyok. Hosszú éveken át Balassa Sándor úr az iskola igazgatója. A különböző iskolai felvonulásokat dobpergés-vagy trombitaszó kísérte, amit főleg a IV. osztályosok már jól begyakorlotton szolgáltattak. Engedélyt kértünk és kaptunk mi hárman a II. osztályból, e két hangszeren a gyakorlásra. Tavaszi délutánonként mentünk gyakorolni lakatlan helyekre, például a Kálvária hegynél lévő öreg temetőbe. „Aki nem lép egyszerre/Nem kap rétest estére" - ezt az ismert dallamot kellett megtanulni a trombitán. Nehezen bár, de elég rövid idő alatt sikerült megtanulnom. Egy ilyen gyakorló délután hazafelé jövet a Kálvária utcában lévő közös kútnál néhány idősebb asszony tereferélt. Trombitával a kezemben mögéjük settenkedve egy idősebb néni füléhez illesztve a trombitát, azt teljes erővel megfújtam. A szenvedő fél a nagy ijedtségtől hirtelen hátra fordulva majdnem elvágódott. Mi persze futásnak eredtünk, de még jól hallottuk, ahogy többen is utánunk kiabálva szórták ránk az igazán megérdemelt fenyegető szitkokat. Bejelentésük folytán már a következő napon az iskola igazgatója tette fel a kérdést: ki volt a tettes? Tagadásnak semmi értelmét nem látva, felálltam, jelentkeztem. Két hatalmas pofonban és az ide vonatkozó megfelelő kioktatásban volt részem. Megszégyenülve bár, de helyénvalónak találtam az igazgatói pofonokat, melyeknek elfelejtéséhez egy emberi élet is kevés. A fenti sajnálatos esettel együtt a második osztályt is tiszta jelessel végeztem. Bár szerintem a magaviseletem megkérdőjelezhető volt. Kern János Nyaralás? „Havi 200 pengő fixszel, az ember könnyen viccel..." - hangzott az ántivilág egyik ismert slágere. Manapság azonban, havi 12 ezer nettótól nem fakad kacajra az ember, főleg, ha a mára csak 420 főt foglalkoztató paksi konzervgyárban dolgozik. Elsőként egy 48 éves asszonyt kérdeztünk - férje leszázalékolás előtt áll -, mennek-e nyaralni idén, s ha igen hová? Sehová - jött a tömör válasz. — Nekünk ilyesmire nem telik, mi még üdülni sem voltunk sohasem. A gyerekek felnőttek mára, az igaz, de nyaralásra nem jut pénze a családnak. A szabadság arra jó, hogy még akkor is dolgozzunk. A 47 éves adminisztrátornő és férje, szintén a konzervgyár dolgozói, szintén nem mennek nyaralni idén. A kevés jövedelemből erre nem telik. Nem is szólva arról, hogy milyen nagy bizonytalanság uralkodik a gyárban. Attól is félnek, hogy mire visszajönnének, már talán munkahelyük sem lesz. Ahogy a körülötte állók mondják: őrizzük a munkahelyünket. A büfés, Prantner Ferencné hozzáteszi: mi sem utazunk sehová a nyáron, csak a kertben kapálgatunk, meg efféle. A nehéz világ lemérhető a forgalmon is, alig költenek a dolgozók a büfében, leginkább otthonról hoznak elemózsiát. A 43 éves villanyszerelő havi 12 ezer nettóból három gyerek taníttatása mellett nem is gondol nyaralásra. Három éve voltak szakszervezeti beutalóval a Balatonon. Mára ez csak emlék, nosztalgia. A 27 éves munkaviszony alatt a fentivel együtt két beutaló boldog tulajdonosa lehetett. Dombi Imréné a raktárban dolgozik, 42 éves. Két nagykamasz fia van. A kisebbik a nagyszülőkhöz utazik Hajdú- böszörménybe, a nagyobbik pedig egy táborba, ahol madarakat gyűrűznek majd. Hét éve voltak szakszervezeti beutalóval nyaralni. Ez manapság nem akarat kérdése. Ilyen fizetések mellett örül az ember, ha egyik napról a másikig „kihúzza" a család, eördögh Centenáriumot ünnepelt a polgári iskola Mint arról már hírt adtunk a paksi tavaszi fesztivál idején, 100 éves fennállását ünnepelte a paksi polgári iskola. A Tolna Megyei Közlöny 1893. augusztusi számában ez olvasható: „Pakson polgári iskola lesz. Ez volt a jelszó néhány év óta, de csak mindig jelszó maradt. Most azonban az ige testté vált, a várva-várt polgári iskola f. é. szeptember elején megnyílik." Mint egy másik dokumentum elárulja, az iskola megnyitásának fő akadálya mindvégig a pénzügyi oldalon mutatkozott. A kormány az intézmény megnyitásához olyan nagy anyagi hozzájárulást írt elő, mely Paks lehetőségeit meghaladta, de szerencsére akadtak lelkes és önzetlen támogatói a minisztériumnál is, olyannyira, hogy engedékenyebb lett a fölső hatóság, s a város képviselőtestülete abba a kedvező helyzetbe jutott, hogy már az 1892. év decemberi közgyűlésén megállapíthatta: teljesíthetők a kormány feltételei, lesz iskola, s 1893. szeptember elsején megindult a tanítás. 1912-ben, hogy a város régi óhaját teljesítse, Mihalik Gé- záné magánjellegű polgári leányiskolát nyitott, két osztály- lyal, a mostani Deák Ferenc utcában. 1920. Államosítják a polgári leányiskolát. 1939. Közös igazgatás alá vonják a fiú- illetve a leányiskolát. A lányok továbbra is a volt Anna utcai épületbe járnak. 1945. szeptember: megindult a volt polgári iskolák és az elemi iskolák átszervezése 8 osztályos általános iskolává. 1948. Az egyházi iskolák államosítása után azok épületei felszerelésükkel együtt állami tulajdonba kerültek. A régi elemi iskolában, a fiúpolgári épületében, továbbá az államosított egyházi iskolák épületeiben szervezték meg Paks két általános iskoláját. 1957-ben egyesítik a két általános iskolát Bezerédj István Álatlános Iskola néven. Az iskola gyógypedagógiai tagozattal egészül ki 1972-ben, illetve a szerveződő zeneiskola, sőt a dunakömlődi általános iskola adminisztrációját is a Bezerédj gondnokságán intézik 1989-ig, önállóvá válásukig. Jelenleg az iskola központi épülete az úgynevezett „piros iskola". A felsőtagozat tantermei itt, valamint a volt polgári iskola épületében és az,Anna utcai épületben vannak. Az alsótagozatosok az úgynevezett „zárdában", az iskola gyógypedagógiai tagozata pedig a Kossuth Lajos utcai épületben működik. A Bezerédj iskola kollektívája és diákjai nagy lelkesedéssel és munkával készültek a centenárium ünneplésére, melyre május 27-én és 28-án került sor. A cél az volt, hogy az öregdiákok - akik szép számmal vettek részt az ünnepségen - ne csak nézői, hanem aktív részesei is legyenek a programnak. A szándék valóra vált, közönség, zsűri, díjátadó került ki közülük, mert a mai diákok sportversenyekkel, bemutatókkal, zenei- és német nyelvű műsorral, vetélkedőkkel mutatkoztak be a vendégeknek, igen szép sikerrel. Az iskola diákújságja, a Szemfüles ünnepi különszámot adott ki a centenárium tiszteletére, neves művészek: Halász Károly festő, Széles Judit textiltervező és Kasellik László festő állítottak ki, s megtekinthették az érdeklődők az oktatás tárgyi emlékeiből készült kiállítást is. , venter • • Ünnepség képekben Ha valamikori diákok látogatnak el a szívüknek oly kedves egykori iskolába, a régi emlékek felidézése mellett ugyan mi is lehetne más óhajuk, kívánságuk, mint feltérképezni, miben, s mennyit fejlődött volt iskolájuk, milyenek, s mit tudnak a mai gyerekek. Nos, a centenáriumi rendezvény ideje alatt erre bőven volt idejük az egykori kisdiákoknak. Különféle versenyeket bonyolítottak le tiszteletükre, ahol láthatták, milyen felkészültek, ügyesek a mai diákok, akik nemcsak matematikában vetélkedtek, a sportról sem feledkeztek meg, s a versmondás terén való jártasságukat is megmutatták. S bizonyára az öregdiákok ugyanazt a következtetést vonták le, mint a felnőttek általában: bár a mai gyerekek más korba születtek, mások a kedvenc szavaik, ruháik, időtöltésük, azért a diák mindenhol és minden korban diák. A többiről szóljanak a képek. Öregdiákok Az egykori polgári fiúiskola bejárata Az „utódok"
