Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. június 26., szombat Csurkisták Tolnán --------------------------------------------------------------------------------- • A helyi MDF-nél nincs pártszakadás A korszakalkotó egyéniségek neve - sokszor már életükben - fogalommá válik, s követőiket, utódaikat, epigon- jaikat is róluk nevezik el. Darwinisták, leninisták, pető- fieskedők, stb. A szótár most bővült, mert megjelentek a csurkisták. Csurka István követőiről van szó, akik országszerte létrehozták a Magyar Út köröket, majdpedig kilépve a legnagyobb kormánypártból, a miniszterelnök, Antall József vezette MDF-ből, megalakították a Magyar Igazság Pártot. Milyen hatással vannak a „nagypolitikai" változások a „kispolitikára", hogyan csapódnak le az országos problémák helyi szinten, kettéválik-e a tolnai MDF is, vagy ha nem, kit követ: Antalit vagy Csurkát? A kérdésekkel a városi szervezet elnökéhez, Takács Istvánhoz fordultam. — Nics pártszakadás Tolnán, szóba sem került - válaszolta. — Egészen a közelmúltig sokan támogatták Csurka Istvánt a helyi szervezet tagjai közül. Sőt, azt is elárulhatom, hogy érzelmekben többen most is egyetértünk vele, de az idő bebizonyította, hogy érzelmi alapon politizálni nem lehet. Ma helyi és országos szinten is, a helyzetnek megfelelő, reális, racionális politizálásra van szükség. — De gondolom, a történtek mégiscsak megzavarták a tagságot. Senki sem akart „átállni'"? — Beszédtéma mindaz, ami történt mind a mai napig, de szervezeten belül fel sem merült, hogy valaki Magyar Utas, vagy a Magyar Igazság Párt tagja legyen. Viszont tudomásom van arról, hogy legalább tíz Magyar Utas van Tolnán, ők azonban nem szervezettek. Köztünk az MDF-ben nem volt vita, hogy merre tovább, hisz mi nem változtunk, ellenben Csurka István politikája olyanná vált, amit már nem lehet vállalni.-WyGazdabolt, nemcsak városatyáknak ti Egy hely, ahol már megtörtént a tulajdonosváltás A városházával szemben új gazdabolt nyűt Tolnán, a Hősök terén - természetesen nemcsak városatyáknak. Az egykori Hága-féle vasboltot a háború után államosították, most pedig árverésen értékesítették az épületet. (A közbenső időben a helyi Áfész működtette.) Új tulajdonosa, a Favorit Kft. bérbe adta a Wi-Wi Kft.-nek, mely cég Gazdaboltot rendezett be benne. Az üzletvezető, Paulóni Já- nosné elmondta, hogy náluk minden megtalálható, ami a ház körüli munkák elvégzéséhez szükséges, a vetőmagoktól, a festékeken át, a kerti kisgépekig. Véget ért egy fejezet, a bolt, némi kényszerszünet, némi zárva tartás után, tulajdonost váltott. Az átalakulás itt megtörtént. Természetesen a hivatalos ügyintézés még folyik a háttérben, de ami örvendetes és szemmel látható: az egység üzemel. Bárcsak az élet minden területén ilyen eredményeit érzékelhetnénk a rendszerváltozásnak! Chochol Erzsébet Folyik-e valami a szögesdrót mögött? Látogatóban a Benz-Oil Kft. telepén (Folytatás az 1. oldalról.) — A második vizsgálatot az idén mi magunk csináltuk, még az üzembehelyezés előtt. Öt talajvizsgálati próbafúrást végeztünk, a tárolótartályok közvetlen közelében. Mi sem találtunk szennyezést, sem a talajban, sem a felszínen. És ne gondolja, hogy a szakhatóságoktól megkapjuk az engedélyeket, ha valami nem stimmelt volna. — A Környezetvédelmi Felügyelőség további 9 figyelőkút fúrását írta elő. Ezek is elkészültek. Negyedévenként mintákat veszünk belőlük laboratóriumi vizsgálatra, de mi magunk is naponta ellenőrizzük egy egyszerű, de megbízható módszerrel az esetleges szennyeződés megjelenését. Egyébként a közeli jövőben még fejlettebb, számítógépes biztonsági rendszert szeretnénk kialakítani. — Még valami. Ez a bázis nem úgy épült, mint oly sok szocialista alkotás. Itt még az irodafalak vakolata is szikrázik, annyi benne a cement. A tartályok betonalapra épültek és betonkockákból emelt falazattal vannak körülvéve. A tartályok körül így egy-egy körfolyosó húzódik. Az esetlegesen szivárgó olaj azonnal megjelenne ebben a folyosóban és rögtön intézkedhetnénk. A folyosóba kifolyó anyag kb. 98 százalékát vissza lehetne nyerni. A tartályok szintjét is naponta mérjük. Félévente a csővezetékek nyomáspróbáját is elvégezzük. Végezetül: higgye el, ha itt csak néhány ezer liter olaj elfolyik, az részben a cégnek nem kis veszteség, nem beszélve rólam, mert én ugyebár azonnal vehetném a kalapomat ... — Remélem sikerült megnyugtatnia valamelyest a •közvéleményt. Az előbb néhány ezer liter olajat egyszerűen „lecsak- ozott". Mégis mennyi a tárolókapacitás? — Mondjuk úgy, hogy több millió liter. — Hűha! Ezt még a Jockey is megirigyelhetné. És mi lesz Tolnából, ha ez felrobban? — Jelenleg csak olajat tárolunk, benzint még nem, TNT-t meg nem is fogunk... De ezek a tartályok úgy vannak megépítve, hogy gyakorlatilag nem gyulladhat meg a benne levő anyag. A tárolás során biztosan nem, a tartály feltöltése, illetve a belőle való szivattyúzás közben jelentkezhet esetleges veszély, kizárólag emberi mulasztásból adódóan, (Persze szigorú tűz- rendészeti szabályok vannak a telepen.) Az a véleményem, hogy komoly kárt csak háború esetén egy bomba telitalálat, ületve egy szabotázsakció okozhat. De szerencsére ezekre nagyon kevés az esély. — Önök nemrégiben egy igen nemes, üdvözlendő gesztust tettek a városnak. Jelentős összegeket ajánlottak fel különböző intézményeknek. Mégis, egyesek talán némi lekenyerezési szándékot is látni vélhetnek ebben az akcióban. — Nem hiszem, hogy vannak ilyen emberek, ha mégis, akkor ezt nem gondolhatják komolyan. A hatóságokat nem hiszem, hogy meghatja, ha mi mondjuk kerti székeket ajándékozunk az időseknek. Az engedélyeket szigorú kritériumok teljesítéséért adják, így volt ez a mi esetünkben is. Az viszont tényleg nem mindegy, milyen a cégünk megítélése a városban, ahol dolgozóink és családtagjaink is élnek. — Azért az ilyen „felajánlások" nem szokványos dolgok. — Ebben téved. Azok a cégek, akiknek van miből adni, adnak is. Az ilyen közcélú felajánlásokat le lehet írni az adóalapból (az APEH hozzájárulásával). A mi esetünkben legfeljebb az összeg nagysága nem általános. — Mely intézmények részesültek „adományokban"? — Úgy gondoltuk, azokat a területeket segítjük, amelyek általában a legjobban szenvednek a pénztelenségtől. így pl. az egészségügy. A tolnai orvosi ügyelet készleteihez és egy műszer beszerzéséhez járultunk hozzá mintegy 100 ezer forinttal. Az oktatás is „szegény". A Bartók utcai óvoda gyermekkerékpárokat, az I. sz. általános iskola színes tv-t kapott. A kultúra is nehéz napokat él. Az ifjúsági közösségek kulturális tevékenységét is támogatjuk 50 ezer forinttal. Az öregek helyzetét nem kell ecsetelni. Videoleját- szót és kerti bútorokat kapott az öregek napköziotthona. A közbiztonság soha nem lehet elég jó, ezért a helyi rendőrőrsnek hírközlő eszközök vásárlásához nyújtottunk anyagi segítséget. Biztosan sok területen lenne még helye a pénznek, reményeink szerint ha sikeres lesz a vállalkozás, máskor is segítünk. — Azt hiszem, ennek mindenki örülne. A rászorulók, hogy segítenek rajtuk, a Benz-Oil Kft. kollektívája, hogy „megy" a bolt, és Tolna városa is, mivel a cég sikeres működése egyben a környezet védelmének is biztosítéka kell, hogy legyen. Sk Testületi ülés Tengelicen Soronkövetkező ülésüket június 28-án 17 órai kezdettel tartják a tengelici képviselők. Tárgyalnak majd a Tengelic Községért Alapítvány alapító oltira- tának módosításáról. (Mint ismeretes, a 100 ezer forint alaptőkével induló alapítvány célja, hogy a helyi művelődést, egészségügyet és sportot támogassa.) Szó lesz továbbá az Általános Művelődési Központ munkájáról. (Az intézmény elmúlt tanévi beszámolóját Báli Józsefné igazgató készítette el.) És sor kerül a testületi ülésen - a tervek szerint - a '93-as költségvetés módosítására is. (Cél- támogatást nyert el a község az épülő tornacsarnokra, és egyéb kisebb változtatások is szükségeltetnek, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.) A napirendi pontok között szerepel még egyebek között a köztisztviselők részére adható juttatásokról (étkezési hozzájárulás, stb.) szóló rendelettervezet megvitatása, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosítása is. Fiirdöruhadivat A tolnai holtág vize tiszta volt, és partközeiben is térdig ért. Más volt persze a fürdőruhadivat is akkor - 1921-ben -, mint most, a monokini és a nudizmus térhódítása idején. Legyen már vége a bizonytalanságnak! Átalakulás, téeszelnökszemmel „A korpát drágábban kapjuk vissza a malomtól, mint amennyiért a búzát adjuk" A tolnai Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet új neve: Aranykalász Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A változás nem nevezhető forradalminak, inkább csak erőltetettnek. Ez a cég is azok közé tartozik, amelyeknek különösebb szükségük nem volt a szövetkezetek kötelező megreformálására, mert szinte minden maradt náluk a régiben. Sőt, inkább károsnak, mint hasznosnak nevezhető az átalakulás és a vele járó zűrzavar, bizonytalanság. Ez derült ki Szűcs János szavaiból - aki immár „új típusú" elnök, ezelőtt meg húsz éven át „régi típusú" volt -, amikor irodájában fogadott. — Hányán váltak ki a szövetkezetből, és mennyi területet vittek ki? — Az összterületünk 3100 hektár - válaszolt az elnök -, négy aktív és hat nyugdíjas tagunk vált ki, s ha megkapják majd a részaránytulajdont, melynek átadása a földkiadó bizottság feladata lesz, körülbelül 15 hektárral leszünk „ szegényebbek". — Akik kiléptek, gazdálkodni kezdtek? — Ismereteim szerint egy házaspár gazdálkodik, a többiek, amit eddig kivittek - állatokat, eszközt -, rögtön el is adták. — És a földdel is így tesznek? — A tapasztalat az a környező településeken, hogy kevesen kezdik maguk művelni a földet, a legtöbben bérbe adják, egyéni gazdálkodóknak vagy üzemeknek. Az előbbivel az a gond, hogy a farmernek, aki eddig jóval kisebb területekkel foglalkozott, és most sokat vállal, nincs megfelelő szakértelme (pl. gyomirtásban), és sokszor a pénze, az eszköze is kevés; meg lehet nézni azokat a földeket. Utóbbinak pedig az a következménye, hogy megindul egyfajta, nem biztos, hogy hasznos verseny a szomszédos mezőgazdasági üzemek között: ki adja nekünk bérbe a földjét, ki amazoknak? — Mennyi most a földbérlet? — Egy átlagos aranykoro- nájú terület bérleti díja hektáronként 2500-3000 forint körül mozog. Lehet, hogy a maszek többet ígér, aztán kevesebb lesz belőle ... — Nagy a bizonytalanság? — Óriási, egyrészt a kárpótlás, másrészt a szövetkezeti törvény módosítása vagy nem módosítása miatt. Az összterületünk kétharmada kárpótlásra kijelölt. Az első licitálás után kikértek 130 hektárt, a második földárverés is megvolt már, májusban, de azok a területek még nálunk maradtak - mivel a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha már minden munkát elvégeztünk (talajelőkészítés, vetés, növényvédelem), a haszontól se essünk el -, a harmadik, utolsó licit pedig ősszel lesz. Mi marad a szövetkezetnek, illetve ki hagyja nálunk bérbe a földjét? A másik probléma a Zsíros Géza nevével fémjelzett törvénymódosítás: engedélyezzék-e a folyamatos kiválást a mezőgazdasági üzemekből, egyéneknek, csoportoknak? Ha ezt elfogadja a parlament, akkor egyrészt nem lehet megtartani a munkamorált, másrészt megszűnik a még meglévő hitelképesség is, mert ugyan melyik bank ad majd kölcsönt olyan cégnek, amelyik egyik napról a másikra darabokra eshet? Legyen már vége ennek a bizonytalanságnak, zárjuk már le a folyamatokat! Ez a magyar mezőgazdaság már any- nyi mindenhez alkalmazkodott! Most is alkalmazkodni fog, ha megszületik végre egy végleges, követhető törvényrendszer. — Lehet, hogy nem elég széles látókörnek a jogalkotók? — Innen nem látni, hogy mi folyik a minisztériumban, de egyes rendelkezéseket látva az ember kénytelen azt hinni, hogy vagy nagy a hozzá nem értés, vagy a téeszek szétverése a cél. Támogatták a búzaimportot, aztán ldderült, hogy tele van az ország liszttel, s most támogatják a lisztexportot; mindezt két hónap leforgása alatt. Az államnak mindkét intézkedés rengetegbe került. S ami az érdekes: a támogatást sosem a termelő kapja, hanem a tejipar, húsipar, gabonaipar. Ä 6,50-es búzából 34 forintos liszt lesz, a 17 forintos tejünket 35-ért adják a boltban, és a kutya meg nem ugatja őket. A korpát drágábban kapjuk vissza a malomtól, mint amennyiért a búzát adjuk. — Akilátások? — Nem szeretnék sokat panaszkodni, mert minek? A tények: a mezőgazdasági termelés nyeresége maximum 10 százalék, ezzel szemben a hitelkamatok 20 százalék fölöttiek. Elképesztő kamatterhe- ink vannak, évi nettó 9 millió körüliek. Az állatlétszámot (sertés, szarvasmarha) eddig átmentettük, de lehet, hogy eladásukra kényszerülünk, mert elképzelhető, hogy árbevételünk csak abból lesz, hisz nyakunkon az aszály. Egyfajta vagyonfelélés folyik országszerte a szövetkezetekben. Mi még tudunk fizetni a dolgozóinknak, Tolna megye viszonylag jól áll, itt még csak három téesz van felszámolás alatt, de az Alföldön nem egy helyen még bérre sem futja ... Wessely
