Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

1993. június 26., szombat GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 Megyénk mezőgazdasága a számok tükrében Változó magánimport Gorenje helyett gyümölcscentrifuga Az 1993. március 31-i állat­számlálás adatai szerint a me­gyében 58 ezer darab szar­vasmarhát és 351 ezer darab sertést tartottak a vállalatok, gazdasági társaságok, szövet­kezet és kistermelők. A szarvasmarha állomány tavaly március vége óta - a megelőző évihez hasonló mér­tékben - erőteljesen tovább fogyott, 9,3 ezer darabbal. (A legutóbbi két év fogyása 3,0-3,5-szer magasabb volt évente, mint a korábbi néhány évben.) Közel kétezer darab­bal kevesebb tehenet tartottak ez év tavaszán, mint egy évvel korábban, a megelőző egy éves időszakhoz képest vala­melyest mérséklődött a visz- szaesés. Megtorpant a sertésállo­mány előző évi igen nagyará­nyú csökkenése, ez év március Nincs nagyon messze az alagút vége Magyarország és Szlovénia számára, jósolja a Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok bé­csi intézete (WIIW) legfrissebb tanulmányában, 1 százalék­ban megjelölve a két ország idei évre várható bruttó nem­zeti össztermék, azaz GDP visszaesését. A volt tervgaz­daságok közül egyedül Len­gyelországban várható az idén gyarapodás, mégpedig két százalékos. Szlovákiában a visszaesés hat százalék körül lesz. Bulgáriában hét, Romá­niában nyolc százalékos ha­nyatlást jósol az intézet. Két­jegyű százalékos visszaesést Hazánk egyike a leginkább külgazdaság-érzékeny orszá­goknak, hiszen mára szinte elválaszthatatlanná vált az export és a gazdasági növeke­dés üteme. Ezért az ország gazdálkodásának egyik leg­fontosabb mutatója a külke­reskedelem alakulása. Arra kértük dr. Kádár Bélát, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának vezetőjét, hogy adjon áttekin­tést export-importunk jelen­legi helyzetéről. Igaz-e az ex­port drasztikus megtorpanása? — Aki az elmúlt másfél esztendő kereskedelmi jelen­téseit figyelemmel kísérte, an­nak nem okozott meglepetést ez a tény. Ha drasztikus visz- szaesésről nem is beszélhe­tünk, a fejlődés megtorpanása kétségtelen. 1992 végére a magyar kivitel lendületes fej­lődése megállt, s 1993. első négy hónapjában már 27 szá­zalékkal vissza is esett. A nagyvilág Magyarországot ál­talában a külgazdaság telje­sítménye alapján ítéli meg, a tőkebefektetők bizalmát is an­nak köszönhettük, hogy eddig a sikeresen exportáló orszá­gok közé tartoztunk. Ezzel bi­zalmat ébresztettünk a befek­tetőkben, mert nem kellett tar­taniuk a belső deviza feszült­ségektől, attól, hogy a fizetési mérleg problémái gátolnák a tőkebefektetések hozamának hazatelepítését. — Ön szerint miért követke­zet be ilyen nagymértékű vissza­esés? Előre látható volt ez? — Az export kifulladásá­nak veszélyét már 13 hónap­pal korábban jeleztük, sző­kébb vezetői körökben még előbb megkongattuk a vész­harangokat. Egy ilyen vissza- esési folyamat megfordítása általában 6-12 hónapos felké­szülést igényel, de az elmúlt végén 17,4 ezer darab sertés­sel, míg tavaly közel 128 ezer darabbal volt kevesebb. Legkevésbé az anyakocák száma apadt egy év alatt, mindössze 400 darabbal, szemben az előző egy éves időszakkal, amikor majdnem nyolc ezer darab volt a vissza­esés. A szarvasmarha állomány több, mint 86 százaléka, a ser­tésállomány 63 százaléka a gazdasági szervezetek tartá­sában volt március 31-én. E gazdálkodók állatállománya nagyobb mértékben csökkent, szarvasmarhából majdnem 16 százalékkal, sertésből 11 szá­zalékkal volt kevesebb, mint egy éve. Ebben bizonyos fokig szerepet játszott a szövetkeze­tekből kiválók által üzletrész­ként kivitt állomány nagysága is. A tehenek száma közel 10 várnak Horvátországban (10 százalék) és a FÁK-ban (ösz- szességében 14 százalék, eb­ből Oroszországban 15, Uk­rajnában 12). Szerbia-Monte- negróban ezzel szemben húsz százalékkal fog csökkenni a bruttó nemzeti össztermék. 1994-től már fellendülést jó­sol a WIIW Magyarországon (1 százalék), Csehországban, Szlovéniában (2-2 százalék) és Lengyelországban (3 száza­lék). A többi ország számára a jövő év is hanyatlást hoz, igaz, kisebb mértékűt. Az inflációs ráta 1993-ban mindenütt két­jegyű, eltérés csak fölfelé lesz: Romániában 210 százalék, a FÁk országokban 1000-1200 egy év alatt szinte nem történt semmi, mert a különböző sza­kértői körökben eléggé elté­rően ítélték meg a veszélyt, még akkor sem születtek hatá­rozott intézkedések, mert an­nak okait mindenki másként látta. Bizonytalan diagnózis esetén a terápiában nehéz egyezségre jutni. — Ön miben látja az export visszaesésének okait? — Vannak külső és belső összetevői. A külsők között első helyen szerepel az elhú­zódó világgazdasági recesz- szió. Ez sajnos sokkal hosz- szabb távúnak ígérkezik, mint ahogyan azt valamennyi gaz­daságpolitikai műhelyben ko­rábban feltételezték. A nem­zetközi prognózisok 1993-ra felélénkülést jeleztek, de ez sajnos nem következett be! Az export teljesítmények romlá­sához az általános klímán kí­vül a kelet-európai politikai légkör feszültségei is hozzájá­rultak. A volt Szovjetunió gyors összeomlása, és az azt követő fizetőképességi korlá­tok még az idén is jelentősen éreztetik hatásukat. Az egy­kori jugoszláviai események sem voltak előre láthatóak. A helyzet elmérgesedése miatt hozott intézkedések - neveze­tesen az embargó - már tavaly decemberig több mint 500 mil­lió dollár veszteséget jelentett. Mindezek ellenére nem hivat­kozhatunk csak a külső ténye­zőkre. A magyar gazdasági kör­nyezet alakulásában változat­lanul hatottak azok a kedve­zőtlen tényezők, amelyeknek export szűkítő hatására már több mint egy évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet. Ilyen volt például a. csődtörvény szigorú alkalmazása. Már a múlt év első negyedében el­érte a törvény szigora az előző százalékkal, az anyakocáké et­től kevésbé, mintegy 2 száza­lékkal fogyott. A kistermelők szarvas- marha állománya alig válto­zott, a tehenek száma kissé emelkedett. Jelentősen, több mint 7 szá­zalékkal növelték a kisterme­lők sertésállományukat, leg­nagyobb mértékben az áru­süldők és 50 kg alatti hízóser­tések száma emelkedett. A to- vábbtartás alapját képező elő- hasi kocából lényegesen keve­sebb volt, míg az anyakocák száma alig csökkent egy év alatt. Hosszabb időszakra vissza­tekintve a megye állatállomá­nya jelentősen megfogyott. Az elmúlt 10 év alatt a szarvas- marhák száma közel 33 ezer­rel, a sertéseké pedig 210 ezer darabbal csökkent. százalék. Magyarország he­lyezése ezen a skálán a húsz százalékos jóslattal igen jó, egyedül Csehországban szá­mít az intézet ennél kisebb, 15 százalékos drágulásra. Az intézet úgy véli, a priva­tizáció nem mindenható gyógyszere a gazdaságok helyrehozatalának, s ajánlatos lépésenként magánkézbe adni a vállalatokat. Addig az ál­lamnak vállalnia kell a tulaj­donosi felelősséget és gon­doskodni a nyugodt fejlődés­ről. Visszaesés tapasztalható az árukivitel terén a strukturá­lis hibák miatt. Még mindig termelnek a közép-kelet-eu- rópai országokban olyan áru­kat, amelyek iránt gyenge a kereslet. Mivel a struktúra vál­tozatlan, az export fellendülé­sére nem is lehet a közeljövő­ben számítani - vélekednek Bécsben. év exportját szolgáltató válla­latok 40 százalékát. Többek között ebből fakadt az év má­sodik felében az export kiful­ladása. Az export finanszíro­zás feltételeinek kedvezőtlen alakulása is negatív hatást vál­tott ki. Az export-hitelekhez az elmúlt másfél év alatt egyre nehezebben lehetett hozzá­jutni, ráadásul ezek a költsé­gek igen magasra szöktek. Mindezek versenyképességet rontó tényezők. A hitelgaran­cia rendszerünket három év alatt sem sikerült talpra állí­tani! Nem véletlen, hogy leg­nagyobb mértékben a hitel- igényes fejlődő piacainkon je­lentkezik a visszaesés. — Az exporthoz beruházá­sokra, folyamatos műszaki fej­lesztésre is szükség van. Hazánk­ban a beruházások 25, a műszaki fejlesztés 60 százalékkal esett vissza az utóbbi három évben ... — Ez is igaz. Az igényes piacok keresletét kielégítő, jobb minőségű és korszerű termékek beruházások nélkül egyszerűen létre sem jöhet­nek, tehát áruhiány keletke­zett, ami szintén hozzájárult a rossz eredményekhez. Nega­tív hatást váltott ki az is, hogy az import 1989 óta 25 száza­lékkal lett olcsóbb, mint a bel­földi termelés. Ebből egyene­sen következett az is, hogy sok belföldi vállalat kiszorult a piacról, ugyanakkor az ex­port bevételei 25 százalékkal csökkentek. Egy átalakulóban lévő gazdaság aligha képes arra, hogy 25 százalékkal ja­vítsa a termelékenységét, hogy behozza egy korszerűt­len árpolitika kedvezőtlen ha­tásait. Igaz, hogy tavaly már­cius óta ezen az áldatlan álla­poton azzal igyekeztek segí­teni, hogy a magyar ipari kivi­telnek több mint 60 százaléka számára megszüntették a vá­Bár a turista szezon ma már nem korlátozódik a nyárra, a forróság, az iskolaszünet és a megszokás miatt mégis ezek­ben a hónapokban kelnek útra a legtöbben. A ki- és beutazás­sal kapcsolatban ilyenkor megsokszorozódnak a prob­lémák, a kellemetelenségek, rossz élménnyé változtatva a kellemes utazást, esetleg a jól sikerült bevásárlást. A határál­lomásokon a vámtisztek nem győzik felhívni a kiutazók fi­gyelmét az érvényes szabá­lyok betartására, nevezetesen, hogy visszafelé 8 ezer forint forgalmi értékig hozhatnak be vámmentesen bizonyos áru­kat - 14 éves korig 2 ezer fo­rintig -, s hogy a kávé, a sze­szesital és a dohány megen­gedett 1 kg, 1 liter, illetve 500 A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 134,31 137,11 ausztrál dollár 61,20 62,44 belga frank (100) 260,38 265,04 dán korona 13,96 14,22 finn márka 15,97 16,37 francia frank 15,90 16,18 görög drachma (100) 39,20 40,04 holland forint 47,74 48,60 ír font 130,92 133,52 japán yen (100) 85,30 86,50 kanadai dollár 70,97 72,37 kuvaiti dinár 302,19 307,69 német márka 53,57 54,43 norvég korona 12,69 12,93 olasz líra (1000) 59,15 60,43 osztrák schilling (100) 761,78 775,38 portugál escudo (100) 56,49 57,59 spanyol peseta (100) 69,88 71,40 svájci frank 60,37 61,45 svéd korona 11,72 11,98 USA dollár 91,22 92,78 ECU (közös piac) 104,71 106,67 mókát. Ez mintegy 6 százalé­kot jelent, de ez édes kevés a 25 százalékos versenyhát­rányhoz képest. — Nemigen segíti a magyar gazdaság versenyképességét a gyengén működő bankrendsze­rünk sem! Lassú a pénzmozgás, és a vám visszatérítése. Vagy ön másként látja? — A „drága" pénz idősza­kában nem közömbös, hogy a vállalat pénze egy hétig van úton, vagy netán két hónapig. Ez ma valóban több százalé­kos versenyhátrányt jelenthet. A kormányzat nem rendelke­zik olyan eszköztárral, amely a versenyképesség romlásá­nak különféle tényezőit ellen­súlyozni tudná. A költségve­tési deficitek következtében az 1990. évi 5 milliárdról az idén 2,9 milliárd forintra csökkent a kereskedelmi fejlesztésre fordítandó összeg. Felsoroltam az export visz- szaesésének okait, a magyar gazdaság „lyukait". Legelő­ször is ezeket kell befoltoz­nunk. Ösztönözni kell a ma­gyar beruházásokat, meg kell teremteni az export-finanszí­rozási szervezeteket és alapo­kat, amelyek majd javítják a magyar exportképességet. So­kan szem elől tévesztették, hogy nemzetközi tekinté­lyünk nem attól függ, hogy mekkora a költségvetés hiá­nya, vagy mennyi pénz folyik be privatizációból, hanem at­tól, hogy ez az ország milyen külgazdasági teljesítményeket ér el. Milyen biztonságos be­fektetési és kereskedelmi lehe­tőségeket kínál. Ha ezekhez a feltételeket nem tudjuk meg­teremteni, akkor a vüág ró­lunk alkotott képét nem tud­juk úgy alakítani, ahogyan azt nemzetpolitikai érdekeink megkövetelik. Koós Tamás (FEB) darab mennyisége után is vá­mot, azon felül 25 százalék áfát, valamint fogyasztási adót kötelesek fizetni. Ezek a leggyakoribb „vitatott" kérdé­sek vámkezeléskor. A tapasztalatok szerint le­járt a hűtőládák és a nagyké­pernyős színes televíziók ma­gánimportjának ideje. Hiszen mindezeket már itthon is lehet kapni, igen jó minőségben. Helyettük viszont előszerettel hoznak be kis képernyős, 36 cm átmérőjű tévéket, persze csak márkás (Sony, Sanyo) változatban. Ezt a méretet ugyanis a magyar kereskedők nem favorizálják, mondván, magas ára miatt alacsony a kereslet iránta ... A másik legkedveltebb im­port cikk a minden ízében Tokió - Japán rövidesen új bankjegyeket bocsát ki, ame­lyek különleges fénylő festé­kük és igen piciny betűik ré­vén hamisíthatatlanok lesznek - közölte a tokiói pénzügymi­nisztérium. A szigetországban egyelőre három címletben - a 10 ezer, az 5 ezer és az ezer je­nes esetében - kísérleteznek az új módszerrel. # Bonn - Soros György, a ma­gyar származású amérikai üz­letember a csütörtökönként megjelenő új német hetilap, a Die Woche legfrissebb számá­ban azt jósolja, hogy a német márka hanyatlása feltartóz­tathatatlan. Egy dollár hama­rosan legalább két márkába fog kerülni - jelezte Soros, s a helyzetért a német szövetségi jegybankot, a frankfurti De­utsche Bundesbankot tette fe­lelőssé: „A Deutsche Bundes­bank jelenlegi álláspontja ká­ros a német gazdaságra és az európai gazdaságra nézve, de nagyon káros Európa politikai egysége szempontjából is." # Moszkva - Jelcin orosz elnök szerdán rendeletet adott ki egy biztosítótársaság létreho­zásáról, amelynek feladata a külföldi beruházók oroszor­szági védelme lesz a poltikai változások kockázatai ellen. A vezetés azt reméli az intézke­déstől, hogy ösztönözni fogja a külföldi tőke beáramlását Oroszországba. * Stockholm - A Saab-Scania csoport 92 miihó svéd korona veszteséggel zárta az idei első negyedévet. (1992 hasonló időszakában az eredmény 211 millió korona nyereség volt.) A cég eladásai március végéig elérték a 6,2 milliárd koronát, ez 8 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszaká­nak teljesítményétől. A rossz eredményt a tehereutók és bu­szok piacának további romlá­sával magyarázzák. Mintegy 100 millió dollárt fektetett be az elmúlt két év­ben hazánkban a Coca Cola Amatil Kft., amely 100 száza­lékosan ausztrál kézben lévő vállalkozás, és a Coca Cola termékeit gyártja, forgal­mazza hazánkban, csütörtö­kön új értékesítési központot nyitott Miskolcon. Ez a regio­nális terjeszkedés része a cég azon üzletpolitikájának, hogy a Coca Cola-termékek értéke­sítése egy kézben, a CCA-nál legyen Magyarországon. A kft. vezetője cége ma­gyarországi forgalmáról, il­letve arról, hogy mennyi üdí­tőitalt gyártanak hazánkban, nem kívánt nyilatkozni. Azt viszont elárulta, hogy a Coca Cola Amatil jelenleg egyér­telműen piacvezetőnek számít műanyagból készült gyü­mölcscentrifuga. A természet- gyógyászok javaslata szerint ügyanis a szervezet méregte­lenítését gátolják a gépbe beé­pített fémkések. Ezért a daga­natos betegségekben szenve­dők a gyümölcscentrifugák közül kizárólag a műanyagból készültekben bíznak. És mivel Magyarországon a kereskede­lem fehér foltjának számít ez az árucikk, a rászorulók kény­telenek külföldről beszerezni. Amit viszont szinte egyálta­lán nem érdemes behozni, az az arany. Mivel a 25 százalé­kos áfán túl 65 százalékos fo­gyasztási adó is terheli, gya­korlatilag még egyszer ki kell fizetni az árát a vámoláskor! ■ Domi Zsuzsa Ferenczy-Europress Washington - A washingtoni kereskedelmi minisztérium keddi határozata szerint 19 ország dömpingáron értékesít különböző acéltermékeket az amerikai piacon. A kormány- hivatal által megjelölt államok között szerepel egyebek mel­lett Ausztrália, Ausztria, Ka­nada, Franciaország, Német­ország, Japán, Lengyelország, Románia, Nagy-Britannia is. A hírügynökség beszámolója szerint az ügy most a nemzet­közi kereskedelmi bizottság elé kerül, amelynek 40 napja van arra, hogy eldöntse: az amerikai panaszt jogosnak ítéli-e. Ha a válasz igenlő lesz, akkor az amerikai vámszer­veket felhatalmazzák arra, hogy büntetővámokat szabja­nak ki az elmarasztalt álla­mokra. * Varsó - Szerdára virradóra hozták nyilvánosságra a len­gyel kormány döntését, amelynek célja, hogy meg­akadályozzák az ÁFA július ötödiki bevezetésére hivat­kozó, indokolatlan áremelése­ket. Ezen kívül szeptember végéig árat csak akkor lehet emelni, ha azt az eladótól füg­getlen költségnövekedések indokolttá teszik. Liberális közgazdászok körében vissza­tetszést keltett a döntés, amely nem tekinthető piackonform- nak. * Párizs - Csaknem teljesen le­állt a kompforgalom szerdán Franciaország és a korzikai kikötők, valamint Algéria és Tunézia kikötői között, mert sztrájkba léptek a forgalmat lebonyolító állami hajóstársa­ság tengerészei. A szigetre je­lenleg csak Olaszországból indulnak kompjáratok. Köz­ben elnéptelenedtek a francia halászkikötők is, mert a halá­szok is figyelmeztető munka- beszüntetést kezdtek, két na­pig „halott tenger" mozgal­mat indítottak. az üdítőital-gyártás terén Ma­gyarországon, hiszen 40 szá­zalékkal többb terméket ad el, mint legközelebbi konku­rense. Mindez azt jelenti, hogy kólából 27,5 százalékos a ré­szesedése, narancs üdítőből 65,5 százalékos, míg a citrom ízű szénsavas üdítőkből 49,1 százalékos. A múlt évben a Coca Cola Amatil - amelynek 51 száza­lékos tulajdonosa a Coca Cola Company - mintegy 2,1 milli­árd ausztrál dollár - ez 1,4 müliárd USA-dollámak felel meg - árbevételt könyvelhe­tett el, ami 17,7 százalékos nö­vekedést jelent az elmúlt év­hez képest. A vállalat adózás utáni nyeresége mintegy 14 százalékkal nőtt és elérte a 77 millió ausztrál dollárt. Kelet-közép-európai gazdasági kilátások Nemzetközi megítélésünk az ország gazdasági stabilitásának függvénye Világgazdaság sorokban Terjeszkedik a Coca Cola Magyarországon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom