Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-12 / 109. szám
4 WÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1993. május 12., szerda Az Operaház főrendezője is a növendékük volt Kis iskola, nagy sikerek í_' * | - | A Áfa,|||| AA^A'-v Bemutatjuk a Dombóvári Zeneiskolát isf l v - ' - s 'í|v Az igazgató úr és egyik tanítványa, Szabó Róbert Több mint húsz éve, 1971. óta önálló intézmény a Dombóvári Zeneiskola. Máriás János igazgató 1972. óta áll az iskola élén. — Kis létszámmal indultunk, kezdetben 120 növendékünk volt, jelenleg ez a szám 254 - kezdi a beszélgetést az igazgató úr, majd rögtön hozzáfűzi, hogy lenne több tanítványuk is, de a tárgyi körülmények nem teszik lehetővé a bővítést. A városi földhivatallal egy épületben lévő zeneiskolában nagy a zsúfoltság, még az igazgatói irodában is órát tartanak délutánonként. — Ha jön egy szülő, nincs hol leültetnünk -, halljuk a tárgyszerű kijelentést, majd rögtön azt, hogy „Ami tőlünk telik, azt a szegényes körülmények ellenére is megtesz- szük." A zeneiskolában a legnépesebb a zongora tanszak, ezenkívül rézfúvós, trombita, kürt, harsona, tuba, fafúvós, fuvola, klarinét, szaxofon, ütőhangszer, és kamarazene tanszak működik. Viszonylag kevés, tizenegy zenepedagógus foglalkozik a tanítványokkal. Szeretnék az iskolában a gitár tanszakot is beindítani, de nincs a tárgyat oktató pedagógus, jóllehet az állást meghirdették. A növendékek zöme dombóvári, de a környező településekről - Kaposszekcső, Döb- rököz, Attala, Kapospula - is vannak tanítványok. Ami az itt folyó zenei oktatás eredményességét illeti, idén két növendék nyert felvételt a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába, zongora és klarinét szakra. A diákok rendszeresen részt vesznek területi és országos zenei versenyeken. Tavaly az Országos Vadászkürt Versenyen Frucht Éva 3. helyezést ért el az első korcsoportban. De a dombóvári zeneiskola egykori növendéke volt például az Operaház főrendezője, Nagy Viktor is. Idén pedig az Országos Kodály Zoltán Szolfézs- és Népdaléneklési Versenyen egy növendék részesült különdíj- ban. A kislányt felkészítő tanár, Széles Jánosné, Marika néni 17 éve oktat szolfézst az iskolában. — Borzasztó jó érzés látni a kottával, hangszerekkel órára érkező gyerekeket, mert bár plusz leterhelést jelent nekik a zeneiskolai oktatás, mégis szívesen jönnek ide. Tanév végén, amikor odajönnek hozzám és azt mondják, Marika néni, köszönöm az egész éves fáradtságát, akkor legszívesebben azt válaszolnám, hogy én köszönöm azt, hogy idejártok, mert olyan lelkes mindegyik -, mondja Széles Jánosné és meséli, hogy bár nem zongoraszakos, de azt is oktat és szereti magához édesgetni a gyengébb képességű növendékeket, akik nem kívánnak zenei pályára lépni, „csak" a zene szeretetéért járnak ide. — Szeretném, ha a gyerekek a zenében örömüket lelnék, ezért aztán nem vagyok hozzájuk olyan szigorú, az életben úgyis annyi a kötelességük. Egyébként is úgy gondolom, ha valaki zenét tanul, akkor önmagával foglalkozik és kiteljesíti az egyéniségét. Szeretem látni, ahogy fogékony- nyá válnak a gyerekek a zenére -, vallja a tanárnő. F. Kováts Éva Fotó: Ritzel Zoltán Széles Jánosné szolfézs órát tart A zeneniskolában a legnépszerűbb a zongoratanszak Sport, vetélkedő, bál Kilencven év Négy nap az ünnepség jegyében A dombóvári Zrínyi Ilona Általános Iskola május 5-8 között, az intézmény fennállásának 90. évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot rendezett. Szerdán délután a Művelődési Házban rendeztek találkozót az iskola volt nevelőinek. A 110 meghívottból 34-en jelentek meg a találkozón. A legtávolabbról, Győrből dr. Bogdán Lászlóné érkezett, míg a legidősebb, 76 éves résztvevő a helybeli pedagógus Szóka Lászlóné volt. Az iskola történetét, a rajzpályázat anyagát és a kézimunkákat bemutató kiállítás megnyitása után az iskola mutatkozott be. Előadták Gömöry József nyugdíjas tanár Pro Pátria et Libertate című darabját. A művet az iskola 60. születésnapjára írta a szerző és a 70. születésnapon is bemutatták. Csütörtökön a sporté volt a főszerep. Először a névadó tiszteletére futóversenyt rendeztek. A nap folyamán volt szekrényugró bemutató, kerékpáros ügyességi verseny, karate és aerobic. Délután az iskola falán megkoszorúzták az egykori diák, Illyés Gyula emléktábláját. A diákok és a pedagógusok a temetőben felkeresték és virágot helyeztek el az iskola egykori tanárainak sírján. Este újból bemutatták a Pro Patria et Libertate című művet. Pénteken Zrínyi Ilona életéről és az iskola történetéből rendeztek 11 csapat részvételével vetélkedőt. A tornacsarnokban a Citromízű banán elnevezésű játékdélutánon a pedagógusokkal megerősített csapatok ügyeskedtek többek közt kötélmászásból, helyzet- felismerésből téve tanúbizonyosságot. Kint a szabadban három kategóriában - Zrínyi Ilona portré, iskolaépület, szabad kategória - rendeztek aszfaltrajz-versenyt. A harmadik helyszínen pedig szavaló, ének és prózamondó versenyen vetélkedtek a díjakért. Este szülők-nevelők bálja volt. A születésnapi rendezvény- sorozat szombat délután, á tánciskolát elvégző 70 fiatal által tartott bemutatóval, koszorúcskával ért véget. A jubileumi ünnepségsorozat napjain reggel és este a népszerű II si- lenzio ... dallamai köszöntötték az iskola tornyából a város lakóit. tilinger Egy lukkal kevesebb Három hete jelent meg e hasábokon egy fotó a dombóvári Népköztársaság úti járdán lévő lyukról. A hibát azóta kijavították. Már csak a bitumenréteg hiányzik. Köszönjük. til-sa Összefogással felújítva Címer a főbejárat fölött „Európába nem kell mennünk, hisz ott vagyunk Bethlen István a páneurópai mozgalomról és a magyar gazdaságról A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Szakközépiskola főbejárata fölött ismét teljes pompájában látható a régi, koronás címer. Az 1929-ben épült gimnázium főbejárata felett díszlett egykor a műkőből készült szimbólum. A második világháborút követő időszakban utasítást adtak a címer eltávolítására, de az ukázt csak részben hajtották végre, a címer elé felszerelt zománctábla takarásában a kiálló részt vésték le, a többi maradt. A címer így megérte a jelent. A címer felújítása a helyi városszépítő egyesület kezdeményezésére kezdődött, adományokból. A gimnáziumi öregdiákjai a költségek mintegy egyharmadát finanszírozták, a gimnázium műsoros estet rendezett, aminek a bevételét felajánlotta, és az önkormányzat is.adott támogatást. A munkákat Szeverin Ferenc szervezte. A hiányzó részt, a koronát Ambrus Sándor székely szobrász készítette el műkő helyett fehér márványból. A korona felrakását Ory Nándor dombóvári vállalkozó végezte, társadalmi munkában. A felújított koronás címer jelképes avatása május 15-én, a végzős diákok ballagásakor lesz. til-sa Az elmúlt hét közepén Dombóváron a művelődési házban kisszámú érdeklődő előtt tartott előadást dr. Bethlen István országgyűlési képviselő, a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének alel- nöke, Páneurópa egész Európa címmel. Az előadásból idézünk néhány gondolatot. — Páneurópa többek között azért kell, mert az önök gyönyörű városa is ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint az ország bármelyik települése, itt is magas a munkanélküliség - mondta Bethlen István. - Tönkrementek azok a leányvállalatok, amelyeket idetelepítettek, és természetesen ha az anyavállalatnak rosszul megy, akkor a vidéki üzemeket zárják be és bocsátják el a dolgozókat. Itt jól kezelik a helyzetet. Ezt példázza a francia, az olasz textilüzem és az olasz testvér- városi kapcsolat létrehozása. — Hogy az a német befektető, olasz orvos, vagy a francia tanár, akinek pénze van a bankban és befektetni kíván, az ezt Dél-Kelet Ázsiában, Csehországban vagy Magyar- országon teszi meg, az elsősorban érzelmi tényezőkön múlik. Mert hiszen az, amit mi Magyarországon helyesen hirdetünk, hogy érdemes idejönni a tőkével, mert a befektető öt évig nem fizet adót, azt még a világon nagyon sok más helyen is megteszik. Jó munkaerő is mindenütt van, költséget szintén nagyon sok helyen lehet csökkenteni. Tehát a sok kedvező lehetőség közül azt választja a befektető, ahol érzelmi kötődése is van. — Hogy Magyarország milyen gyorsan és milyen mértékben tud gazdasági fellendülést felmutatni, az a krónikus magyar tőkehiány miatt elsősorban a nyugati tőkések befektetésének mértékétől függ. Enélkül belátható időn belül a magyar gazdaságban fellendülés nem várható. Szerencsére a rendszerváltás utáni első három év jól sikerült, Magyarországra nem állami segélyként, hanem valódi magánbefektetésként, dupla, illetve több mint dupla annyi tőke érkezett, mint a térség összes többi országába együttvéve. És kérem szépen, a kis tízmilliós, eleve gyenge gazdasági vonzóerővel rendelkező Magyarország versenyben állott a hihetetlenül erős Csehország iparával, Lengyelországgal, a Balti-országokkal, a tradicionális kötődésű Skandináv országokkal. Miért volt ez így? A szimpátia, a kötődések miatt. Nincs olyan jelentős, nagy világvállalat, bank, ahol vezető helyen magyar ember ne volna. Nincs olyan ország a világon, ahol magyar ne élne. Kohl német kancellár a német parlamentben többször mondotta el azt, hogy a berlini fal Magyarországon omlott össze. Ezért van az, hogy egy holland úr azt mondta: persze hogy a magyar gazdaság még messze-messze van a közös európa szintjétől, de igenis még ebben az évezredben Magyarország tagja lehet az Európai Közös Piacnak, mert az európai közösségek családja nem felejtette el azt, hogy Magyarország mit tett azért, hogy Európa közepén ismét szabad, demokratikus jogállamok alakulhatnak ki, hogy Európa szabadon, békésen egyesülhessen. Amikor külföldön vagyunk, a románok, a szlovákok az elsők, akik odajönnek hozzánk és felajánlják, hogy dolgozzunk együtt, legyen szorosabb az együttműködésünk. Ezek nemcsak szavak, ezeket tettek is követik. A szlovákiai Páneurópa mozgalomban azok viszik a vezető szerepet, akik magukat szlováknak vallván, szebb magyar nyelvet beszélnek, mint nagyon sok gimnáziumot végzett anyaországi polgár. A demokratikus jogállamnak a lényege az, hogy az emberek saját sorsukért felelősséget vállalnak. Tehát nem Budapest, Moszkva, Párizs vagy Berlin mondja meg, hogy mit kell csinálni az életükkel, hanem saját maguk. Azért, hogy mi eredményesek lehessünk, kis egységekben kell felelősséget vállalnunk. A legkisebb egység a család, az egyházi közösség. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Iskola Közösség. Ezek mind-mind kis közösségek, ahol emberek felelősséget vállalnak, valamit tesznek másokért és természetesen magukért is. Fontos, hogy Magyarország gazdasági föllendülése szempontjából olyan embereket találjunk, akik ha a szó eredeti értelmében idegenek is nekünk, de ugyanazt az elveket vallják, mint mi és már eleve mint barát tekintenek ránk. Ebben az esetben sokkal könnyebben, sokkal hamarabb érjük el célunkat. A Páneurópa zászló közepén a kereszt. Itt senkitől nem követelnek meg bármiféle elkötelezettséget, bármiféle ájta- toskodást. Még azt sem kérdezik meg senkitől, hogy vallásos vagy nem. De nem építhetjük a harmadik évezredet akkor, ha nem tudjuk, hogy mi az örökségünk. Még a leginkább ateista emberek is ebben a tekintetben a kétezer éves európai keresztény kultúra örökösei. A másik természetes dolog az európaiság. Mert 1993. Magyarországán nem állhatunk be a sarokba megvívni hősies harcunkat, mint annak idején a szekértáborban a tatárok ellen 1246-ban. Ezért nincs alternatívánk. Aki azt mondja, hogy Magyarországot eladjuk európai vagy amerikai érdeknek, nem tudja miről beszél. Aki azt mondja, miért hozunk be nyugati tőkét, hát arra csak azt felelhetjük, hogy anélkül nincs gazdasági fellendülés. Meg kell értenünk, hogy ez a kétezer év minket összeköt. És évszázadok után, amíg egymást gyilkoltuk, végre egymásban a barátot - és hangsúlyozom - a testvért lássuk. Ezt a gondolatot 1993. Magyarországán mint a legtermészetesebb gondolatot kell kezelni. Hölgyeim és uraim, egész röviden ez Páneurópa és a páneurópai mozgalom. Lejegyezte: Tilinger Sándor l <